Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről vagy a Szentírásban, vagy Prohászka püspökben hibának kell lenni. Ez pedig baj, mert holnap jöhet egy destriktív [sic!] exegéta, s nekem azt mondhatja, a Szentírásnak e szavai azt parancsolják, hogy önmagámnál a felebarátomat szeresem jobban. Ebből pedig háborúság lesz. En tehát csak azt tanácsolhatom minden hívő léleknek, hogy egyelőre ragaszkodjék az eddigi értelemhez és a Szentírás szavaihoz, mely szerint Szeresdfelebarátodat, mint tennenmagadat és az Istent mindenek fölött. Mert hiszen, ha az Isten azt akarta volna az emberekre ráparancsolni, hogy mindenek fölött önmagukat szeressék, tudvalévőén igen fölösleges dolgot művelt volna, mert erre a tanításra már azelőtt maguktól rájöttek az emberek és tartják is szigorúan egész a mai napig. ’48 Rákosi Jenő tehát úgy vélte, Prohászka értelmezése ellentétes az isteni parancs bibliai intenciójával. A zsidó felekezeti és politikai lapok terjedelmesebben, s néhol indulatosabban reagáltak Prohászka beszédére. Az Egyenlőség című hetilap (alcímében ezt olvassuk: „A magyar zsidóság politikai hetilapja”) már korábban is többször támadta a püspököt. Prohászka beszédét így kommentálta a hazai neológia lapja: „Darwinista antiszemitizmust hirdet, a természeti törvények kegyetlenségét vegyíti bele a gyűlölet gazdasági harcába. Úgy hangzik ez, mint ahogyan a legridegebb forradalmi tételeket szokták megfogalmazni. Ennyiben, de csakis ebben modern Prohászka püspök legújabb antiszemitizmusa. Ezt a fogalmazást a legutóbbi forradalmak szótárából tanulta el. De az izgatás érzelmi részét és a formáit hűségesen a középkor szellemében jeleníti meg. [...] Módszereiben is középkori vágásokra tér vissza Prohászka püspök. Visszatér a vallási vitatkozás mezőire. Egyenesen a bibliára nyúl vissza, és a szeretet tanítását (Móz. III. 19, 18.) választja ki a gyűlölet hirdetésére. Az evangélium is azt mondja: »Szeresd felebarátodat, tehát az idegent is, de úgy, mint magadat.« Vagyis magadat jobban, mert a te szereteted, az önmaga-szeretet a zsinórmértéke minden más szeretetnek. A felebaráti szeretet mózesi tétele, melyet az evangélium is tőlünk, zsidóktól vett át, ilyen magyarázatot kap Prohászka gyűlölködő beszédében. Tiltakozunk ellene, hogy a mi Szentírásunkhoz a gyűlölet püspökének keze hozzányúljon. Bölcs, jó és nemes legyen, aki ehhez a megszentelt szöveghez hozzányúl. Nem a gyűlölet magvetésére, nem gyújtogatásra nyilatkoztatták ki a bibliát, melyen az erény épül, nem a bűn; a társadalmak összeforrása és nem a szétválasztó gyűlölet. A középkor levegőjét juttatja eszünkbe az is, hogy Prohászka beszédére a zsidó templomokban hangzott fel az első válasz... ’49 48 De profundis. In: Budapesti Hírlap, XLII. évf. 229. sz. (1922. október 7.) 1. 49 Hevesi Simon válaszol Prohászkának. In: Egyenlőség, XLI. évf. 41. sz. (1922. október 14.) 6. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 131
