Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről A zsidó hetilap az idézett szövegrészlet után két budapesti főrabbi beszédét közölte; mindkettő nem sokkal Prohászka beszéde után, a sátoros ünnepen hangzott el. Dr. Hevesi Simon főrabbi a Dohány utcai zsinagógában beszélt „tízezerfőnyi közönsége előtt”.50 (Érdekességként megjegyezzük: néhány nappal korábban, 1922. szeptember 28-án iktatta be Hevesi Simon az új székesfehérvári főrabbit, saját fiát, Hevesi Ferencet.51) Hevesi szerint a szeretet „az az életprogram, mely az önzést mérsékeli, az önzések és önkények tömegét harmóniába hozza, mely azt tanítja, hogy nemcsak önmagunkért vagyunk, hanem egymásért, és hogy egymás javára kell élnünk, ez a magasztos életprogram, mely olyan érthetetlen a kizárólagos önzés vezérelvét követő alacsony színvonalú emberek előtt". A főrabbi hangsúlyozta, hogy a „legmagasabb theológiai posztulátum, a legmagasabb bölcsesség és a legmagasabb üdv az emberszeretet”, s ezért őt mélyen bántja, lelkét szomorúsággal tölti el a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” isteni igének az a magyarázata, mely szerint „az ember szeresse bár felebarátját, de felebarátjánál jobban és elsősorban önmagát”. Hevesi nem írja le Prohászka nevét, de az utalás félreérthetetlen. Terjedelmes beszédének egyetlen hosszabb részletét idézzük: „A »Szeresdfelebarátodat, mint tenmagadat« fönséges igéjét akarom a maga teljes való értelmében megmenteni néktek és az emberiségnek. Nem akarom, hogy ti ezt az igét akként magyarázzátok, ezt a vallási eszmét úgy értelmezzétek, hogy önmagatokat jobban kell szeretnetek, mint embertársaitokat, mert hová vezetne a tiszta eszmének ilyetén értelmezése, hovájutna az emberiség, ha ilyetén hamis fölfogás, melyet semmiféle egyház nem helyeselhet, és semmiféle hivatott exegéta el nem fogadhat, általános uralomra jutna? Hiszen ha a legmagasabb erkölcsi ideál is csak azt tanítja, hogy önmagamat jobban szeressem, mint földi embertársaimat, akkor hol van afelsőbb vezérlet az erkölcsi ösvényen? Mily könnyen siklik át az emberszeretetnek e megmaradó, megalkuvó omladéka az önzés tág terére, ahol nem marad belőle más, mint kenetes szó mézes csöpögése az ajkon, és agyarkodás az embertárs ellen a tettekben, fondorkodás és alattomos gyűlölet az ellen, aki a testvéred a létnek minden színében, de nem testvérednek, hanem ellenségednek nézed." Hevesi Simon beszéde végén megjegyezte, hogy még a pogány kor nagy bölcselője, „a nagyhírnevű római rhetor”, Cicero is „az emberszeretetnek dicsőbb elvét és tisztább fölfogását tette magáévá”, mint azok, akik a felebaráti szeretetnek az általa bírált értelmezését vallották. Ugyanezen a zsidó ünnepen dr. Adler Illés főrabbi a Rumbach utcai zsinagógában bírálta Prohászka Ottokár szavait. Ö már - ellentétben Hevesivel - vilá50 Uott. 6-7. 51 Hevesi Simon beiktatta fiát... Egyenlőség, XLI. évf. 40. sz. (1922. október 7.) 5. 132 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022
