Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-07 / 254. (4400.) szám
1937 november 7, vasárnap. ^RXGAI-MACifeARHlRLAI* •mám Budapesti tevét (ZŐ.) BUDAPEST. — Valamelyik tág- lelkiismeretű ujságiró egy itteni hétfői lapban azt a hirt kürtölte világgá, hogy Sir Vansittart, az angol külügyminiszter helyettese Budapestre jön. A hir, tekintettel annak terjesztőjére, akkoriban észrevétlenül tűnt el a jól megérdemelt mellőzés homályába. Most azonban a „8 Órai Újság4, amelynek Bethlen István grófhoz való közelállása közismert, megismételte a hir közlését, sőt november 12-ében meg is jelölte a napot, amelyen Edén helyettese Budapestre érkezik. A komolynak látszó híradás természetesen nagy hullámokat vert és a közvélemény széles rétegeiben megindult a találgatás: mi lehet a célja Sir Vansittart utazásának? A sajtó egy része azonban most sem vett tudomást a hírről, amelynek hitelességéhez már csak azért is szó férhetett, mert hiszen az angol külpolitikának most igazán egyéb gondja van, mint a középeurópai helyzet tanulmányozása vagy szanálása. A bizalmatlanság, mint illetékes helyen megállapíthattuk, megokolt volt. Hivatalos helyen, ahová kérdésünkkel fordultunk, semmit sem tudnak az utazásról, s ezzel minden kombináció, amelyet az angol államférfiu látogatásához fűztek, halomra dőlt. Egyelőre hát marad minden a régiben és külpolitikai nézőpontból legföljebb Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter küszöbönálló berlini utazása tarthat számot érdeklődésre. De ennek az utazásnak sincsen politikai jelentősége és azok, akik a két magyar miniszter utjától valamelyes politikai szenzációt várnak, csalódni fognak. A mi értesülésünk szerint tisztára udvariassági látogatásról van szó. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszteri minőségében Göring német miniszterelnök meghívására a most megnyílt vadászati kiállítás megtekintésére utazik Berlinbe, mig Kánya Kálmán Neurath báró birodalmi külügyminiszter budapesti látogatását viszonozza. Persze, azt állítani, hogy a látogatás során nem kerül szó a politikáról, naivitás, vagy nagyképűség volna, aminthogy az is valószerü, hogy a két magyar államférfiu Hitler vezér- és kancellárnál is meg fog jelenni. De a német államfő előtti tisztelgő megjelenés és a vacsorákon vagy fogadásokon folyó — esetleg politikai színezetű — eszmecsere még távolról sem jelent politikát, annál kevésbé, mert manapság, amikor a titkos diplomácia megszűnéséről annyit beszélnek, a politikai kérdéseket rendesen zárt ajtók mögött szokták elintézni — a diplomaták, akik tudvalévőén a fülükkel látnak és szeretik a csöndet és a homályt. Nyugodjunk meg hát abban és nyugodjék meg benne mindenki, akit illet, hogy Darányi és Kánya berlini látogatása udvariassági tény és semmi egyéb. A belpolitikában viszonylagos csönd van. Az ember a budapesti parlament folyosóján már rendes pletykát sem hall. Legföljebb néhány rémhírt egyes miniszterek bukásáról, amiből persze egy szó sem igaz és csupán reménytelen miniszterjelöltek szivéből kiröppenő óhaj gyanánt jegyezhető föl. Bent az ülésteremben a tűzharcos (vulgo: frontharcos) javaslat vitája folyik. Az ország most tetőzi be azt az áldozatkészséget, amelyet a háborút járt polgáraival szemben már eddig is tanúsított. A parlament minden oldalán a legnagyobb rokonérzés és szeretet nyilvánul meg a háború katonáival szemben és a törvényhozás minden faktora megegyezik abban a törekvésben, hogy ezt a fontos szociális kérdést a magyar katona erényeihez méltó módon törvényesen oldják meg. Érdekes, hogy éppen ennek a javaslatnak a tárgyalása során, amikor mesz- szehangzóan mutatkozik meg a magyar szociális törvényhozás emberiessége és áldozatos készsége, a szerdai ülésen két interpelláció robbant ki, amely a legutóbb elsőfokon elitéit Féja Géza és Kovács Imre védelmében kétségbevonja a kormány és a törvény- hozás szociális érzékét. Nem tartozik ugyan ennek az informáló cikknek a keretébe, hogy állást foglaljon a két iró ügyében, de a dolgok tisztázása érdekében és azért, mert a „Viharsarok4* és a „Néma forradalom44 egyoldalú hatása már a csehszlovákiai magyar ifjúság egy részénél is mutatkozik, kötelességünknek tartjuk, hogy rámutassunk azoknak a tévedésére — föltesszük, hogy jóhiszemű tévedésére —, akik Féja Géza és Kovács Imre elitéltetésében politikai üldözést látnak. Nem erről van szó. Ebben az országban mindenki tisztában van azzal, hogy amit Féja és Kovács megirt, az megfelel az igazságnak és abban sem akar kételkedni senki, hogy mind a két irót jóindulat és segítő készség vezette, amikor személyes tapasztalatok nyomán beszámolt arról, amit a szegény nép körében látott. Elvégre mindig igazság marad, hogy ahol milliók nyomorognak — és hol nem nyomorognak? —, ott a százezrek helyzete sem rózsás és csak egyes kiválasztottaknak virul az élet dusgyümölcsü fája. Nem az fáj itt, hogy Féja és Kovács a könyvüket megírták, — hanem az a mód, ahogyan megírták. Mert, mint minden dolognak az ég alatt, ennek a kérdésnek, a mezőgazdasági cselédkérdés- nek is, két oldala van. Féjáék az éremnek csupán az egyik oldalát látták meg, vagy akarták látni és ezzel olyan képet festettek a magyar állapotokról, amelyek, ha általánosak volnának, ezt az országot és annak törvényhozását érdemetlenné tennék az emberek becsülésére. Féjáék általánosítottak és ezzel vétettek nemcsak az igazság ellen, hanem Magyarország jó hire ellen is. Hiszen, ha csak az volna az igaz, amit ők megírtak, akkor ez az ország a rabszolgaság és 1 az elnyomás országa volna, ahol az emberi j élet a leghitványabb árucikk és ahol a társadalom csupán rabszolgatartókból és megkínzott rabszolgákból áll. Hát ezt talán ők maguk sem hiszik. Nem is hihetik, mert ha szomorú és nehéz is a magyar élet és ha sok is a nyomorúság benne, — az árny mellett, amelyet megfestettek, ott a fény is, például azokban a kis bérházikókban, amelyeket a szociálisan gondolkozó, földjüket szerető, áldozatkész gazdák emeltek cselédségük számára. Ezeket miért nem nézte meg Féja Géza, akinek igazságszeretete nem merülhet ki csak a nyomor meglátásában, hanem — éppen egyéniségének erejénél és őszinteségénél fogva — kizáróan a tények tárgyilagos fölismerésében. Emberileg érthető és szép dolog, hogy a szociális bajok] kutatóját és krónikását a szegénység, az el- esettség és a nyomor vonzza és hatja meg. De aki, mint Féja Géza és Kovács Imre is, szolgálni akar egy eszmének, amely minden érző emberben éppen olyan erővel él, mint őbenne, az, amikor segítségért sikolt, ne üssön arra a kézre, amelyik a segítséget nyújtani akarja és nyújtani képes. Ma, amikor olyan kicsiny dolog nagynak lenni, hogy az igazán nagyrahivatott ember csak az undor egy nemével közeledik a közügyekhez, azt ajánljuk mindenkinek, hogy ne ítélkezzen egyoldalú beállítás alapján olyan dolgok fölött, amelyek mindenütt előfordulnak s amelyekért senkinek sem kell a —' szomszédba menni. PRÁGA. í—’ Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke és képviselőtársai a következő interpellációt nyújtották be az iskolaügyi miniszterhez: — A polgári iskolák most folyamatban lévő szervezése terén történt sérelmeket már interpelláció tárgyává tettük, amikor 15 körzeti polgári iskola szervezésével kapcsolatban tettük szóvá a köztársaságban élő magyarság sérelmét. — Jelen interpellációnk tárgya további három polgári iskolai körzet, ahol a magyar népi és nemzeti érdek szenved sérelmet. .— A szlovenszkói országos képviselőtestület 1937 julius 7-én tartott ülésén a már megszavazott 121 polgári iskolai körzeten kívül további hét körzetet szavazott meg, ezen hét között ismét nincs magyar polgári iskolai körzet, úgyhogy az eddig megszavazott 128 körzet közül továbbra is csak kettő a magyar. Már múltkori interpellációnkban panaszoltuk, hogy a csehszlovák iskolai körzetbe magyar községeket is beosztottak és a magyar járások területén lévő körzeti iskoláknál nem állapították meg világosan a tannyelvet. Ez a helyzet újból megismétlődött: 1. A szlovenszkói országos képviselőtestület 445. számú határozatával Rozsnyón polgári iskolai körzetet létesített. Rozsnyón, ahol a magyarságnak valamikor két gimnáziuma volt és ahol az államfordulat után egy ideig még fönn is tartották a magyar gimnáziumot, majd fokozatosan megszüntették, polgári iskola is csak csehszlovák tannyelvű van. A tervezett körzethez tartozik maga Rozsnyó, ahol a magyarság a lakosság több, mint felét, 50.65 %-át alkotja, mig a csehszlovák lakosság száma: 39.53%, Rozsnyórudnó, ahol a magyarság arányszáma: 51.94%, a csehszlovákoké pedig 43.35%, Sajóháza, ahol a magyarság 35.22 százalékot alkot és Betlér, amelynek lakosságából 12.23 százalék vallotta magát magyarnak. — Ebben a körzetben 9110 lakosból 4007 vallotta magát magyarnak, ami a lakosság 43.98 százalékát jelenti s igy jogos az a kívánságunk, hogy ezen körzetben külön magyar tannyelvű körzet is létesittessék. A körzetben Betléren kívül mindenütt van magyar tannyelvű elemi népiskola, melynek növendékeit nem szabad a csehszlovák tannyelvű polgári iskolába kényszeríteni. 2. Pelsőc, mely a rozsnyói járás területén fekszik, az államfordulat előtt szinte tiszta magyar nemzetiségű volt. Az államfordulat óta igen sok csehszlovák nemzetiségű vasutas, csendőr és egyéb hivatalos személy került Pelsőcre s jelenleg a lakosság 52.50 Százaléka vallja magát magyarnak, mig csehszlovák nemzetiségű 34.74 százalék. A pelsőci körzethez csatolták Özörény községet, ahol a lakosság 84.30%~a magyar és csak 10.53% a csehszlovák. A jelenlegi állapot is sérelmes, hogy Pelsőcön csak csehszlovák tannyelvű polgári iskola van, az igazságtalanságot most fokozni fogja, hogy ez a polgári iskola körzetivé változik kizárólag szlovák tannyelvvel, melynek látogatása a magyar tannyelvű elemi népiskola magyar gyermekeinek is kötelességévé lesz téve. — A pelsőci körzetben 4026 lakos közül 2452 magyar, vagyis a lakosság 60.90 százaléka, mig a csehszlovákok 28.34 százalékot alkotnak s igy az igazság azt kívánná, hogy Pelsőcön elsősorban magyar tannyelvű polgári iskolai oktatásról kell gondoskodni s csak ennek teljesítése után elégítendő ki a csehszlovák nemzetiségek igénye. 3. A szlovenszkói országos képviselőtestület 445. számú határozata Csetnek székhellyel is létesít polgári iskolai körzetet. Csetnek község lakosságának 20.56 %-a vallotta magát magyarnak, az igazság és a törvényes állapot azt kívánná, hogy a csetneki magyarságnak is módof kell adni, hogy gyermekeit magyar polgári iskolába járathassa. — A körzeti polgári iskolákról szóló törvény értelmében az iskolaügyi hatóság először a meglévő polgári iskolákat szervezi át körzetiekké, mikor a magyarságnak számarányához mérten aránytalanul kevesebb polgári iskolája van, —* uj körzeti polgári iskolák szervezése pedig csak akkor következhetik, ha a meglévők átszervezése befejeztetett, igy a magyarságot a polgári iskolák terén uj, fokozott veszteség éri, mert a legtöbb helyen a magyar tannyelvű elemi iskolák növendékei válnak a csehszlovák tannyelvű polgári iskolák tanulóivá. Szükséges, hogy a tanügyi hatóság módot nyújtson arra, hogy ez az aránytalanság megszüntettessék. — Mindezek alapján kérdjük az Iskolaügyi Miniszter Urat, hajlandó-e: 1. a szlovenszkói országos képviselőtestületben a jelen interpellációnkban fölhozott és a körzeti polgári iskolák fölállítását célzó határozatait a nemzeti megbékülés és az igazság szellemében fölülvizsgáltatni, megváltoztatni és kiegészíteni olymódon, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek részére is lehetővé váljon a magyarnyelvű polgári iskolai oktatás? 2. hajlandó-e Rozsnyón és Pelsőcön a szlováknyelvü körzeti polgári iskolával egyidejűleg a magyarnyelvű körzeti polgári iskola szervezését engedélyezni? 3. hajlandó-e Csetnek község polgári iskoláztatására köteles magyar gyermekeit magyar polgári iskolai körzetbe beosztani?- A PARLAMENTI BIZOTTSÁGOKBÓL. A jövő hétre eddig a következő bizottságokat hívták össze: November 10., szerda 10 órára a véderőbizottságot, amely a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányjavaslatot tárgyalja. Ugyancsak szerdán, november 10-én féltiz órakor a képviselőházi-szenátusi alkotmányjogi bizottság a polgári törvénykönyvvel foglalkozik. — November 11-én féltiz órakor a külügyi bizottság hallgatja meg Krofta külügyminiszter jelentését. Ugyanaznap délután 3 órakor a szenátus külügyi bizottsága ül össze. — Ha a költségvetést kedden valóban benyújtják, úgy csütörtökön a költségvetési bizottság is összeül, hogy a tárcákat az egyes előadóknak kiosszák, Napról-napra emelkedik azokig nak a száma, akik megismerik * ték és értékelik a BB hitel- rendszer előnyeit. Nem kell márkiadásainkat csökkenteni. Nem kérdezzük már:,,Futja-e?“ Rki ismeri a BB-rendszert, annak ismeretlenek e szavak: „nagy kiadás". — Győződjön meg Ön is. Meglátja, hogy a BB-rendszer megbízható irányitója lesz a sikerhez. Szlovensikö legnagyobb áruháza BRATISLAVA, Köz3ársaság»tér 34. sz. | Féja Gézát és Kovács Imrét pedig ne féltsék. Vannak ők olyan legények, hogy meg- állanak a maguk lábán. Rozsnyó és Pelsőc számára is követel magyar polgári iskolát az egyesült párt Jaross Andor újabb interpellációja a körzeti polgári iskolák beosztása tárgyában IGYUNK KASSAI SÖRT! ír MINIS 16" SCI. FLÓRIAN GYART3A: BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSICE ........üi ii. .'MjMi'M n .....................................-................... ....
