Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-10 / 232. (4378.) szám

$ fctwCT-MAti&oi-Hnaíaé 1937 október 10, vasárnap* A szülők szövetsége emlékiratban követeli az uj iskola sürgős felépítését A kassai magyar reálgimnázium szülői szövetsége csütörtökön este tartotta meg ezévi alakuló ülését Bauer Gusztáv nyugal­mazott városi tanácsos elnökletével. Ivaskó igazgató jelentésében közölte, hogy a nyári hónapokban kétizben utaltak ki rendkívüli segélyt, elmondta, hogy a cserkészek tábo­rozása kitűnő eredménnyel folyt le Jekelfal- va és Tiszolc mellett. A vakációbeli csere­akció ügyében levelezést folytattak, de ez egyelőre nem járt eredménnyel. Közölte, hogy a múlt évi 14 osztály helyett ezidén 16 osztály működik. A tanulók száma mind­össze 7-tel emelkedett —* 641-ről 648-ra , az I. és VIII. osztály azonban igy is elérte azt a létszámot, amelynél szüksé­gessé vált a párhuzamos osztály fölállí­tása. Beszámolt a cserkészotthon és diákotthon létesítéséről, mely utóbbit szombaton délután avatják föl. A német nyelv kötelező oktatását nem si­került keresztülvinni, de három tanár veze­tésével rendkívüli tárgyként kezdték meg ebben az évben a német nyelv tanítását. A pénztári jelentés szerint közel tízezer koro­nát fordított a szülők szövetsége a szegény- sorsú tanulók támogatására, ugyanennyit ál­dozott a segélyzőegyesület is és igy az elmúlt évben összesen 20.000 koronát fordítottak a szociális segélyezésre. A nagyszámú résztvevő lelkes éljenzéssel fogadta ezt a bejelentést. Pajor szenátor javaslata Az igazgató ezután ismertette az iskola- épület tarthatatlan helyzetét, az úgy peda­gógiailag, mint egészségileg képtelen álla­potokat és ismertette az akciót, mely az uj iskolaépület sürgős fölépítését célozza. E kérdésnél általános figyelem közepette dr. Pajor Miklós szenátor szólalt föl. Mint a városi képviselőtestület tagja, úgy­mond, részt vett abban a küldöttségben, amely az elmúlt évben Prágában járt és e küldöttség a legilletékesebb helyről kapta meg a határozott Ígéretet, hogy az iskolát hamarosan fölépítik. A képviselőtestület csak azzal a föltétellel szavazta meg a szlo­A Szent István-emlékév és az eucharisztikus kon­gresszus bélyegujdonságai BUDAPEST. — A magyar postavezérigazgatóság tájékoztatta a filatelistákat a legközelebbi bélyeguj- donságokról. A tájékoztató szerint a Szent István emlékév tartamára, az első magyar királyra vonat­kozó ábrázolásokkal tizennégy értékből álló bélyeg- sorozat kerül forgalomba a jövő év elején. A bélyegek tervrajzai szükebbkörü meghívásos pályázat eredmé­nye alapján készültek. A felhívott művészek által be­nyújtott harminc pályamű közül Légrády Sándor iparművész pályaművét kivitelezik. Az 1 és 10 filléres bélyeg képe a ©zent koronának Szilveszter pápától való átvételét ábrázolja, a 2-es 16 filléresé a templomalapitó Szent Istvánt, a 4 és 20 filléreseké a trónon ülő Szent Istvánt, az 5 és 25 filléreseké Szent Gellértet, amint Szent István jelenlétében Szent Imrét oktatja, a 6 és 30 filléreseké a szent korona felaján­lását, a 32 és 50 filléreseké Szent Istvánt három­negyed alakban, a 40 filléresé Patrona Hungáriae-t, Végül a 70 filléresé a szent koronát. Az 1938. év májusában Budapesten összeülő XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus al­kalmából az eddigi tervek szerint száz százalékos fel­árral 6, 10, 16, 20, 32, 40 és 50 filléres értékekből, tehát hét darabból álló százezer sorozat emlékbélyeg jelenik meg. A sorozatban levő 16 és 20 filléres bé­lyegek ezenfelül szintén száz százalékos felárral 200.000— 200.000 példányszámban külön is kiadásra kerülnek. A bélyegsorozatban az Eucharisztia gondo­latát ábrázoló kép köré a magyar származású szentek sorakoznak Boldog Margit társaságában. így a 6 fil­léres érték Szent István királyt, a 10 filléres Szent Imre herceget, a 16 filléres Szent László királyt, a 20 filléres az Eucharisztia gondolatát, a 32 filléres Szent Erzsébetet, a 40 filléres Szent Mór püspököt, az 50 filléres pedig Boldog Margitot ábrázolja. A bé­lyegképek tervrajzaira kilenc meghívott művész pá­lyázott. A pályázat eredményéről és a kivitelre vo­natkozó elhatározásról a vezérigazgatóság csak ké­sőbb ad értesítést. A jövő év augusztusában rendezen­dő nagyobbszabásu Szent István-ünnepségek idejére száz százalékos felárral újabb külön emlékbélyeg- sorozat kiadását tervezik. vák gimnázium építéséhez való hozzájáru­lást, hogy egyidejűleg a magyar reálgimná­ziumot is fölépítik és e határozatot akarták semmissé tenni akkor, amikor a képviselő- testületet föloszlatták. A magyarság képvi­selői mindent el fognak követni a közgyűlé­sen, hogy az uj képviselőtestület is kötele­zőnek tartsa magára nézve a régi határoza­tot, az építkezés ügyében azonban a szülők szövetségének kell megtennie a kezdemé­nyező lépést. Javasolja tehát, hogy a szö­vetség bízza meg az elnökséget azzal, hogy memorandumot szerkesszenek e követelés tárgyában és azt juttassák el a városi ta­nácshoz, a pozsonyi iskolareferátushoz, az iskolaügyi minisztériumhoz és a köztár­saság elnökéhez. Szükség esetén küldött­ség keresse föl az illetékes helyeket. A ja­vaslatot általános helyesléssel elfogadták dr. Nógrádi indítványára azzal a módosí­tással, hogy a memorandum tartalmát kör­levélben fogják tudtul adni minden képvise­lőtestületi tagnak. E tanulmány bevezető része október 3.-i számunkban jelent meg. II. Maguk a házak keleti szokás szerint kő­ből és fából voltak építve, az u. n. „favázas falrendszerben", kinyúló emeletekkel és ki­kiugró zárt erkélyekkel, kupás cserepü tető­zetekkel. Az ucca legvégső épülete volt Rákóczi ebédlőpalotája. Ezt a házat részletesebben írja le Thaly, aminthogy bennünket is a leg­közelebbről érdekel. Mindjárt a bejáratnál az oldal- vagyis uccai kapu ragadja meg a belépő figyelmét, amely a keleten akkor még szokatlan francia barokkstilben épült. A pálcatagos, rovátkos kapukeretet meg­hajtott párkányzat s ezt díszes faragásu ba­rokk portálé (díszkapuzat) koronázza, a két szélén csigahajlatokkal. A portálé közepén még látható volt a cimertartó pajzs tömbje, a Rákócziak címerének még kivehető kör­vonalaival. A különben keményfából fara­gott kapuzat épségét a fölötte erősen kiszö­gellő, csinos védőernyőnek köszönhette. Az ernyőt azonban már Thaly is meglehetősen rozzant állapotban találta, a portáléhoz szö­gezett dúccal megtámasztva. A kapuzat, az egyszerű, de szép, szabályos, betétes müvü, kettősszárnyu kapu, csaknem barnába át­menő, sötétvörös színre volt festve. A tengerre nyíló, két szobából álló föld­szinti lakást egy szegény örmény földmü- vescsalád foglalta el. A két szoba, a család nyilatkozata szerint, azelőtt valamikor cif­rán volt kifestve, de ma már csak fehérre van meszelve. Valamikor cselédlakás lehe­tett. Az emeletre vivő lépcső alacsony ajtaja még a régi, csak egyszárnyú, nyílása fönt ivezetes, az ivezet fölött, kívül a falon ham­vas festékkel festett francia barokkstilü, kagylós hajlású portálékitmény, freskó lát­ható. Ugyanez a portáldisz ékeskedik a fe­jedelem többi házainak ajtaján is. Maga az ajtó betétes mü, sötétzöldre festve, a beté­tek szélein piros szegélyekkel. Maga az ebédlőterem még ma is megle­hetősen díszes, — mondja a többi között Thaly. — Elég magas és tágas; menyezetét művészileg összeillesztett apró, négyszögü s a régiségtől már elbarnult cédrusfakockák borítják. Olasz vagy francia munka. A te­remnek az ajtóval folytatólagos nyugati ol­dalát egészen elfoglalja a hatalmas, magas és díszes tányér- és pohárszék. Az óriási pohárszék lemezbetétes müvü zárt szek­rényből áll, nagy, kettősszárnyu ajtókkal. Ezek és a szekrény falai is sötétzöldre van­nak festve; vörösbarna betétjeik, vitézkötés- forma, kacskaringós, sárga és piros vonal- diszekkel és virágocskákkal, széleiken pedig élénk piros hornyokkal díszítve. A terem­ajtó nyílása fölött hasonló ábráju fabetétek Ugyancsak dr. Pajor Miklós szenátor in­dítványára megbízta a gyűlés az elnökséget azzal is, hogy a német nyelv kötelező okta­tásának bevezetésére tegye meg a szükséges lépéseket. Ezután egyhangúlag megválasztották az uj vezetőséget a következőképen: Elnök Bauer Gusztáv, alelnök Junger Henrik, titkár Göbel Ottó, jegyző dr. Do- bossy László, pénztáros Vandracsek Dezső, ellenőrök: dr. Frankéi tanár és Oelschléger Ferenc. A választmány tagjai a tanári kar részéről: Ivaskó Lajos igazgató, Frankéi, dr. Horváth, Hanka Erzsébet, Dobránszky, Du- ruttya, Árvay tanárok, a szülők részéről: dr. Pajor Miklósné, dr. Köves Illésné, Jaschkó Gézáné, Nyiszli Gézáné, Halla Károly, dr. Balázsy Andor, dr. Dacsinszky Géza, dr. Nemessányi Lászlóné, Stein Jenőné, Oel­schléger Ferenc, Poledniak Károlyné, dr. Nógrádi Albert és Csink Elemér. A szülők szövetségének legközelebbi ülése november közepén lesz. díszelegnek. Az ebédlőpalotának három oldalról 14 magas ablaka van s az ajtóval szemközti ke­leti oldalon, a főhomlokzat közepén, a ten­gerpart felé, nagy, zárt erkély nyúlik ki, gyönyörű kilátással a Marmora-tengerre. Az ablakok kettős összetételüek: egymás fölött kettő-kettő. A vasrácsozatos alsó ab­lakoknak 2—2 szárnyuk van, 4 egyforma üvegtáblával. A felsők mórstilü diszablakok. A tejszerüleg áttetsző, velencei, köszörült üveg közepét egy-egy színes virágcsokor díszíti, a széleken apró, szines virágcsokrok­kal. Ezek az ablakok fölül patkóivezetüen s köszörült üvegtáblájukhoz belül, keleties, gipsszel bevont és méhsejtformáju facifrázat simul. Az ablakok keskeny oldalfalait remek miniatürmüvü, még ma is élénkszinü virág- girland-festmények díszítik. Kilenc ablak még ma is ép állapotban van, fődiszei az ebédlőpalotának. A terem falait legfölül keleti stilü pár- kányzatfestés köríti, mely alatt még egy ró­zsákkal ékített, gipszmüvü festett vonal hú­zódik. Ezen alul apró virágfüzérekkel kör­nyezett hosszúkás négyszögek követik egy­mást. Ezeknek a virágfüzéreknek tarka szí­nei, kivált a piros és a kék, még ma is pom­páznak. „így egyesíti" — mondja tovább Thaly Kálmán — „Rákóczinak nemes ízlése a kelet színekben gazdag pompáját és for­máit a nyugat művészetével s a mór stilt a francia barokkal, sőt még az olasz rene­szánszai is, mert a terem többi falán, a vi- rágfüzéres négyszögek közepén, a struccó- ból készült plasztikus gyümölcscsoportoza- tok bizonyosan olasz művész alkotásai." A festett és domború díszítményekkel cifrázott falak alapszíne kékeszöld. A pohárszék mel­lett egy barokkstilü, ékesen faragott pipa- tartó-szekrény emelkedik a magasba, ame­lyen két sorban álltak egykor a hosszuszáru pipák. A pipatartó tiszta, ép és nagyon eredeti alkotmány. Vörösfenyő- vagy cédruskoc­kákból van faragva és díszes tetőkoronával ellátva. Az egész gipsszel van hófehérre be­vonva, hátlapja gazdagon díszítve piros- és zöldszinü fantasztikus virágfüzérekkel. Mo­tívumaik ismét keletivel fölváltott francia barokk. Ugyanis a hátsó lap virágfüzérei mellett két szélről egy-egy ciprusfa áll, pi­ramisa hegyén egy-egy kakukmadárral, a kelet mesebeli jós madarával. Az oldalfalak belsején virágfüzérek diszlenek, a korona cifrán faragott oromzata és párkányszélei zölddel, pirossal és arannyal szegélyezve. A pipatartónál és a pohárszéknél több régi darabot Thaly nem talált. Az ő idejében már üresen, használatlanul állott az ebédlőterem .amely még akkor any- nyira ép volt, hogy „kevés tatarozással bátran fel lehetett volna benne teríteni". Kövessük tovább Thalyt a magyarok uc-, cáján. Az ebédlőpalotával valamikor eg^ volt a tőszomszédságában lévő ház. Ezt is* mint a katolikus egyházra szállott két házat kivéve, valamennyit szegény, földműves ör* mények lakták, akik mind a földszinten hun zódtak meg, mig az üres emelet esetleg mag* tárul, meg terményszáritásra szolgált. Az emeleti szobák ajtaja, valamint még csak* nem ép öt ablakának díszei ugyanolyan sti* lüek, mint az fbédlőpalotáé. A lakatlan, tel* jesen butortalan, díszes szobák falain még kivehető volt a hajdaniadé utóbb megron­gálódott festés. Épp úgy voltak egykori dí­szeiktől megfosztva a folytatólag következő házak is. A sarkon fekvő kápolnás épület szom­szédságában két, sárgára mázolt, modern külsejű ház áll. Ezek voltak a fejedelem tu- lajdonképeni lakóházai: fogadótermei, dol­gozó- és hálószobája, amelyeket a kápolná­val egzütt, eredetileg egy hosszú, fedett fo­lyosó kötött össze. Ezt a két házat Rákóczi a szomszédos, kápolnás házzal és tiz-husz holdnyi szántófölddel együtt, végrendeleti- leg a római katolikus egyházra hagyta. Ro- dostóiak egyhangú állítása szerint a két sár­ga háznak, amelyet az egyház később reno­váltatok, eredetileg az ebédlőpalotával tel­jesen egyező cédrusfakockás menyezete és mórstilü ablakai voltak. A sárga bérházak egyikének udvari szár­nyaként nyúlt ki Rákóczi lóistállója, egy tölgyfagerendákból épült, tölgyfadeszkák­kal padlózott, magas, tágas alkotmány, amely később raktárhelyiségül szolgált. Thaly még teljes épségben találta. Még a magyarok telkein épült egy ma­gas, ódon, nagyon romladozott külsejű, részben még mórstilü ablakokkal ékeskedő ház. Ebben a térés, magas, emeleti termek­kel, díszes ablakokkal, szépséges freskókkal pompázó, palotaszerü házban Thaly a pompaszerető Bercsényi Miklós gróf palo­tájára ismert, amelyben Bercsényi halála után minden valószínűség szerint sógora. Csáky Mihály gróf lakott. A Rodostóban egyetlen, kényelmes, jólfaragott kőlépcső, a kőlapokkal padlózott, kétoldalt nyitott ve­randa több ágra oszló, szederjeskékre fes­tett oszlopai és csinos deszkamenyezete, a piros hornyu, karcsú oszlopokra fölfutó vi­rágfüzérek, a házba nyíló ajtó barokk sgra- fittó koronázata, az emeleti termek francia kézre valló festményei, a sötétzöldre festett, vörösbetétes ajtók hamuszinü barokk por- tálsgrafittói, a még meglévő köszörült üveg* táblás mór ablakok, valóban előkelő benyo­mást tettek. Végül a paróchiául szolgáló, már restau­rált sarokházat keressük föl. A paróchiális épület emeletén van a kápolna, amelyben éveken át fohászkodott nap-nap után az Egek Urához, a földi reményeiben csaló­dott, de a Gondviselés akaratában megnyu­godott, bujdosó fejedelem. A kápolna előcsarnokában, amelyhez fa­lépcső vezet föl, egy terjedelmes, ma már rozoga, ódon bőrkarosszék van elhelyezve. Valaha igen díszes lehetett, erre vallanak ma már ütött-kopott, fakult ülőpárnája, hát­támlája, a fölötte rózsákkal gazdagon meg­rakott, virágkosarat ábrázoló, szépen fara­gott korona s nagy gonddal esztergályozott lábai és karjai. A kápolna magas, tágas és világos terem. Fejedelmi alapitója a magya­rok Védőasszonyának, a Boldogságos Szűz­nek szentelte. Menyezete boltozatos, az ebédlőpalotához hasonlóan cédrusfakockák­kal művészileg megrakva, csakhogy ezek a kockák kék- és fehérszinüek. A menyezet még teljesen a régi, falai egykor festve vol­tak. Azóta már Beszédes Kálmán festőmű­vész restaurálta. Főoltára Mária mennybe­menetelének tiszteletére emelve, uj, de mel­lékoltára még az eredeti, barokkstilben épít­ve.A kápolna fölszerelései újak. (Befejezés következik.) A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye----------&&&--------­A 4 1 számú rejtvényeket megfejtette (olvasható név és pontosc im:) Rákóczi rodosfói otthona Irta: Szabó Adorján let időelőtti föloszlatását és e kérdés be­csületes, sürgős megoldása biztosíthatja egyedül az uj képviselőtestület működé­I sét. 1 E megoldás nélkül a magyarság városházil | képviselői pillanatig sem osztozhatnak a vá-| rosvezetés felelősségében és ez esetben az önkormányzat működése újból lehetetlenné válnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom