Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-10 / 232. (4378.) szám

1937 október 10, vasárnap. HlMiSP Hírek Eltemették Komáromi Jánost BUDAPEST* — (Szerkesztőségünk telefon Je­lentése. ) . Általános, nagy részvét kísérte ma délelőtt korai sírjába Komáromi Jánost, a kiváló magyar írót. A ravatal a Kerepesi-temető ha- lottasháza előtt állott. A temetésen megjelent a magyar szellemi és társadalmi élet számos kép­viselőije, hogy lerója kegyeletét a magyar iroda­lom nagy halottja iránt. A gyászoló közönség s aradiban láttuk Ravasz László titkos tanácsost, dunamelléki református püspököt, Karaffiáth Je­nő titkos tanácsost, Budapest székesfőváros pol­gármesterét, Hegedűs Lóránt titkos tanácsos, nyu­galmazott minisztert,^ Tráger Ernő miniszteri osz­tályfőnököt, Ajtay József közigazgatási bírót, az ismert publicistát, dr. Galamb Sándor kiváló esz­tétát, Babay József írót, Griger Miklós ország- gyűlési képviselőt, a Kisfaludy Társaság és a Pe­tőfi Társaság testületileg megjelent tagijait, a na­pilapok képviselőit, Beregi Oszkár színművészt és másokat. A Prágai Magyar Hírlapot, amely­nek az elhunyt illusztris írója volt. Zólyomi De­zső budapesti szerkesztőnk képviselte. A Ma­gyarság szerkesztősége és kiadóhivatala, vala­mint műszaki személyzete dr. Pető Sándor fő­szerkesztő vezetésével testületileg jelent meg a temetésen. A gyászszertartást Szábolcska László, Budapest-hegyvidéiki református lelkész végezte. A gyászbeszéd és ima, valamint az Operaház énekkarának gyászdala után Lendvay István a Magyarság szerkesztősége, Rédey Tibor a Kis­faludy Társaság, Gáspár Jenő a Petőfi Társaság és Szekula Jenő a magyar újságíró-intézmények nevében mondott búcsúbeszédet a koporsó fö­lött. Utánuk a sárospataki öregdiákok és a kollé­gium mai diákságának egy-egy képviselője meg­hatott szavakkal búcsúzott a halottól. A pap imája után a korán eltávozott iró koporsóját a fő­város által adományozott díszsírhelyen helyezték el örök nyugalomra. — GERNY ÉS MACHNIK AZ EL­NÖKNÉL. Benes köztársasági elnök pén­teken 'kihallgatáson fogadta dr. Gerny bel­ügyminisztert és Machnik nemzetvédelmi minisztert. — MAJLÁTH PÜSPÖK JUBILEUMA. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Maij- láth Gusztáv erdélyi püspök most ünnepli pappá- szentelésének ötvenedik évfordulóját. Az egyház- fejedelmet ez alkalommal tisztelői és hívei való­sággal elhalmozták szerencsekivánatokkal. Dr. Hóman Bálint magyar kultuszminiszter távirata igy szól: „Fogadja Nagyméltóságod felszentelé­sének ötvenéves fordulója alkalmából mély tisz­teletemet és őszinte jókívánságaimat. Kérem a jó Istent, hogy a magyar nemzet, az egyház és a magyar kultúra érdekében félévszázadon át ki­fejtett nagyértékü működését még hosszú időn keresztül folytathassa.“ — A MAGYAR EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG LOSONCI TÁRGYALÁSAI. A Szlovenszkói Ma­gyar Evangélikus szövetség, mint már jelentet­tük, október 12-én é6 13-án Losoncon tartja meg bizottsági s választmányi üléseit és évi rendes közgyűlését. Kedden délelőtt bizottsági ülések lesznek, délután fél három órától választmányi ülés, este istentisztelet s utána közö6 vacsora. A közgyűlés szerdán délelőtt lesz. A közgyűlés anyaga annyira életbevágóan fontos kérdéseket ölel föl, hogy a szövetség fennállása óta előre­láthatóan ez lesz a magyar evangélikusok ■ leg­nagyobb jelentőségű összejövetele. Az elnöki meg­nyitón, a titkári, pénztári és bizottsági jelentése­ken kívül napirendre kerülnek a választmány határozatai az evangélikus kisebbségi szabály- rendelet és a létesitendő magyar püspöki vika- riátus kérdésében. A szövetség közgyűlésének résztvevőit a losonci evangélikus egyházközség látja vendégül.- JESZENÁK GÁBOR KANONOK ARANY­MISÉJE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Jeszenák Gábor pozsonyi kanonok va­sárnap délelőtt kilenc órakor tartja a pozsonyi dómtemplomban aranymiséjét. A köztiszteletben álló pozsonyi főpap 1865-ben született, 1887- ben október 3-án szentelték pappá. 1892-ben a párkányi plébánia élére került, 1906-ban pedig pozsonyi kanonokká nevezték ki. Rendkívül nagy képzettségű és mély tudásu főpap, aki pe­dagógiai és történeti írásaival is elismert nevet szerzett magának. A vasárnapi jubileumi szent­mise alkalmával dr. Okányik Lajos belvárosi plébános három nyelven fog szentbeszédet mon­dani. — HÁZASSÁG. Pálinkás Jolán és Vieszt Gyula oki. gépészmérnök október 16-án tartják esküvőjüket Vácott. (Minden külön értesítés helyett.) — EGYESÜLTPÁRTI NÉPGYÜLÉS KÉMÉNDEN ÉS KŐHIDGYARMATON. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt október 17-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor Kéménden, dél­után 3 órakor pedig Kőhidgyarmaton tart nagyszabású népgyülést. Szónokok: Ester- házi János országos ügyvezető pártelnök és dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képvise­lők, továbbá dr. Gürtler Dénes tartomány- gyűlési képviselő. A tragikus házasság a Veígo „borzasztóan szerette..." — Velgoné válni akart A gyilkos elmebajos ■ Anyagi gondokkal küzdött Vetgo, de hagyatéka milliót ér... NEUTITSCHEIN. - A Velgo-ügy ne­gyedik tárgyalási napja iránt további nagy érdeklődés nyilvánult meg. Már kora reg­geltől csenget a neutitscheini biróság tele­fonja és távoli városokból érdeklődtek az emberek, hogy mikorra kaphatnának belépő­jegyet a szenzációs ügy tárgyalótermébe. — Pénteken még sor került a nagy ügy másik főalakjának, Gerny Vencel kihallgatására. Gerny kihallgatása nem tartott sokáig, mivel szavaiból hamar megállapították, hogy a gyilkos elmebajos, úgyhogy a biróság félbeszakította kihallga­tását. Vetgo: Ugyan engedjétek, hogy boldog legyek l A szombati tárgyaláson elsőnek Velgo Irén 51 éves tanítónőt, Velgo tanácsos nővérét hall­gatták ki. Velgo Irén előadja, hogy bátyja is­meretségéről 1934-ben szerzett tudomást. Isme­rősök figyelmeztették őt arra, hogy a leány, akivel bátyja ismeretséget kötött, könnyelmű, pénzsóvár és minden mástól eltekintve sokkal fiatalabb, mint a bírósági főtanácsos. Velgo bosszankodott, amikor nővére aggo­dalmaival zaklatta és igy válaszolt: „Ugyan, ti öregebbnek csináltok engem, mint amilyen vagyok." — Mikor le akartam beszélni arról, hegy Velgo Máriával viszonyt tartson fenn, bá­tyám azt válaszolta: „Ugyan, engedjétek, hogy boldog legyek. A leány lelki vonzódás­sal szeret engem és nem tud nélkülem élni. Tudja, hogy most nincs pénzem és mégis hoz­zám akar jönni feleségül. Ebből láthatod, hogy milyen önzetlen." —■ Később bátyám panaszkodott, hogy sok gondja van Velgo Mária miatt, mert a pénzt, amit kap, visszadobja és rossz jel- I lemről tesz tanúbizonyságot. Velgo taná­csosnak a tanú vallomása szerint mindösz- sze havi háromszáz koronája maradt. Elnök: Voltak valami különcségei? Tanú: Nagyon takarékos volt, de nem önmaga számára. Életcélja az volt, hogy nagy gyűjtemé­nyeket szerezzen és ezeket majd hagya­tékok formájában múzeumokra és jóté­kony testületekre hagyhassa. Amikor a szerencsétlenségről értesültem, azonnal tudtam, hogy ki lehet a dologban. A rendőrségen megtudtam, hogy Velgo Mária tanítványom volt. Miért nem fordult ő hozzám? Egy féléven belül az összes ne­hézségek megoldódtak volna, bátyám gon­doskodott volna a gyermekről. Elnök: Ez csak feltevés. Ezt nem állít­hatja. Hiszen aláírást fogadott el, hogy egy fillért sem fog Velgo Mária tőle kér­ni. Ebből kitűnik, hogy semmiesetre sem akart vele együtt élni. Tanú: A gyermek számára többet adott volna. Elnök: Többet? Hiszen nem adott neki semmit. A tanú ezután sok személyt akar megne­vezni, akik bizonyságtételt tudnának tenni amellett, hogy Velgo tanácsos ur iránt igen sok nő érdeklődött. ■—■ Az egyik például, aki nem is volt csú­nya, azt mondta nekem: Ha tudtam volna, hogy a tanácsos ur meg akar nősülni, rög­tön férjhez mentem volna hozzá. (A hallga­tóságon a nevetés moraja hullámzik végig.) De Velgo Irén nem zavartatja magát és még egyszer leszögezi, hogy bátyja nem volt olyan csúnya, amilyennek a tárgya­lás folyamán jellemezték. HASIK-SZABÓSÁGA —■ Ilii lllllll ■—.... . —■■■ ——mm— ga zdag raktár eszi vj dosas ágokban- l^érsékelS árak ­Praha XI!., Fochova ti. 34 Telefon 306-12 kapott £3) Zokogásba faltad a sógornők szembesítése Ezután az elnök előhívja Velgo Máriát, hogy szembesítse Velgo Irénnel. Velgo Mária elcsukló hangon kezd beszélni: — Elnök ur, nagyon nehezemre esik. Én a tanítónőmet nagyon megbecsültem és bi­zalmam volt hozzá. De a bizalmat később elveszítettem, amikor Velgo főtanácsos ur elmesélte nekem, hogy velem szemben el­fogult és rólam valamilyen információkat tartogat magánál. Jómagam igyekeztem hoz­zá közeledni. Egyszer a színházban, amikor mögötte ültem, köszöntöttem őt. Ő jól látott engem, de nem viszonozta köszönésemet. (Velgo Mária szavai sírásba fulladnak.) Velgo Irén (sírva): Hiszen én őt nem is­mertem. Ez volt a szerencsétlenség. Ha tud­tam volna, hogy ön az, az én volt tanítvá­nyom ... (szavait elnyeli kitörő zokogása). Államügyész a tanúhoz: Az ön bátyja sze­rette a vádlottnőt?- Tanú: Borzasztóan szerette. Államügyész: De az esküvő után ez vala­hogy megváltozott. Dr. Loria védő közbeszól: Amíg nem volt az övé, addig szerette. Az elnök figyelmezteti dr* Lódat. Tanú: Én nem tudom, talán a bátyám az esküvő után valamit megtudott róla. Dr. Loria egyik kérdésére a tanú kijelenti, hogy abban az időben, amikor Velgo adósságba verte magát, a házvételtől még visszaléphetett volna. Ennek során élénk szóváltásra kerül sor a védő és a tanú közt. „Az emberek itt folyton szegénységről beszélnek, mondja dr. Loria. De hiszen Velgo tanácsos urnák háza volt, képei, fegyverei, perzsaszőnyegei, 3700 korona havi fizetése volt, miért nem adott el valamit a gyűj­teményéből, hogyha megszorult!?" Tanú: A gyűjteményen csüngött az élete. Hi­szen én is azért kölcsönöztem neki, hogy ne kell­jen semmit eladnia. Dr. Loria: A szőnyegeken is csüngött az élete? A hagyatékát egymillióra becsülik. — MAGYAR EVANGÉLIKUS LELKÉSZSZEN­TELÉS POZSONYBAN. Vasárnap, október 10-én d. e. 11 órakor a. pozsonyi magyar evangélikus templomban lelkészszentelés lesz, amely alkalom­mal Endreffy Zoltán és Biszkup Sándor lelkész- jelöltek részesülnek ordinációban. A lelkészava­tást megelőző istentiszteletet Okályi Adolf po­zsonyi magyar ev. lelkész látja el, az azt követő avatási szertartást dr. Osusky Sámuel püspök megbízásából Endreffy János, felsőszeli ev. lelkész végzi megfelelő lelkész! segédlettel.. Az ünnepé­lyes szertartást meghatóvá teszi az a körülmény, hogy az avatást végző lelkész az avatandók egyi­kében fiát, a másikában un ok a öccsét bocsátja el Krisztus szolgájának. — HALÁLOS GÁZOLÁS. Kárpátaljai szer­kesztőségünk jelenti: Szobránc és Naymibály között dr. Grünwald nagymihályi ügyvéd autó­jával elgázolt egy 11 éves zalacskai fiút, aki azonnal meghalt. A fiú egy szekérről ugrott az autó alá, úgyhogy a baleset elkerülhetetlen volt.- MAGYAR TANÍTÓK GYŰLÉSE PÁRKÁNYBAN. A szlovenszkói Általá­nos Magyar Tanító Egyesület párkány­járási tanitómegyéje október 14-én délelőtt fél tiz órakor Párkányban a községi nagy­vendéglő különtermében közgyűlést tart. A tárgysorozaton az elnöki megnyitón, előter­jesztéseken és a különféle jelentéseken kivül Voíisek Ferenc állami tanfelügyelő, dr. Krammer Jenő gimnáziumi tanár, Szlovák Imre igazgató-tanitó és Dráfi József tanító tartanak értékes előadásokat. A gyűlés után közebéd lesz. — DR. GLÜCKSTHAL SOMA FELSŐHÁ­ZI TAG MEGHALT. Budapesti szerkesztő sté­günk jelenti telefonon: Dr. Glücksthal Soma fel­sőházi tag, Budapest törvényhatólsági bizottsá­gának örökös tagja, az OMKE egyik megalapí­tója, 73 éves korában Budapesten meghalt. — HELYREIGAZÍTÁS. Galántáról kaptuk az alábbi 'helyreigazítást: V smysle §§. 11. a násl. zák. cís. 126/33. ohíadom élánku uverejneného na 9-ej strane „Prágai Magyar Hirlap“-u a zo dna 26. sept. 1937, éíe. 221. roc. XVI. pod názvom „Fölmentéssel végződött egy nemzetgvalázási pör“ v mene mojho mandanta Júliusa Kupkai ziadam uverejnif naeledovnú tlacovú opravu: Nem igaz az, hogy Kupka nemeskajali tanító a csehszlovák agrárpárt exponense, hanem igaz az, hogy Kupka nemeskajali tanító a csehszlovák agrárpártnak még csak nem is tagja és sohasem volt tagja és attól semmilyen pártfunkciót 'betöltő megbízást soha nem kapott. Nem igaz, hogy Kupka a galántai já- rás'biróságon följelentette Szokolay Gyula nemes­kajali gazdálkodót és azzal vádolta meg, hogy becsmérlően nyilatkozott a szlovákságról és az agrárpárti tanítókról, hanem igaz az, hogy Kupka soha ezért Szokolayt a galántai járásbíróságon fel nem jelentette. — Pre tento ciánok _ moja stránka podala treetné ozoamenie. — S úctou: Dr. Pavel Mydlik s. k. S úctou: Tanú: Igen, de ha eladták volna... Dr. Loria: Akkor talán még mindig kapott volna hatszázezer koronát. Dr. Loria ezután megkérdezi a tanútól, hogy tudomása volt-e, hogy Velgo tanácsos végrende­letében kitagadta feleségét az örökösök közül. Tanú: Igen, ott állt: „Kitagadom feleségemet, mert ez megfelel a házassági szerződésbe foglal­taknak és mert ő megelégszik a nyugdíjjal." Elnök: Mindenesetre a meggyilkolt anyagilag elég jól állt, hogy gondoskodhatott egy asszony­ról és gyermekről. Tanú: Az utóbbi időben nem. Elnök: Na jó, tehát az utóbbi időben nem. Nők és fiatal leányok Velgo életében A következő tanú dr. Procháska, a brünni rendőrigazgatóság főfelügyelője, aki tanúvallo­másában elmondja a vádlott kihallgatásának rész­leteit. E tanútól dr. Loria többek között a kö­vetkezőket kérdezi; Tudomása volt arról, hogy Velgo főtanácsos ur különös érdeklődést tanú­sított nők és fiatal leányok iránt? Tanú: Az egész hallgatóság előtt nyilatkozzam erről? Államügyész: Ki is zárhatjuk a nyilvánosságot. Semmi se maradjon titokban. Elnök: Ha olyan tények lesznek, amelyek ezt szükségessé teszik, akkor kizárjuk a nyilvános­ságot. Tanú: Ezt nem tudom megítélni. A rendőrség­nek kilencszáz embere van Brünnben. Én semmi­ről sem tudtam. De a mi szerveinknek tudomása volt erről. Dr. Loria: Ez nekem teljesen elegendő. Dr. Locbmann ( a mgánérdekeltek jogi képvi­selőije): Hiszen sok agglegény van Brünnben, akiknél fiatal lányok ki-be járnák, Dr, Loria: Brünnek 250.000 lakosa van és né­hány tízezer agglegénye. De mindössze ötszáz­ról tartja számon a rendőrség az ehhez hasonló eseményeket, itt valami különös körülménynek kellett fennforogni, hogy a rendőrsiég tudott er­ről. (Erős mozgolódás a közönség soraiban.) „Doktor ur, szabadítson ki ebből a pokolból !** Ezután sor kerül dr. Kreutz Leó 32 éves brün­ni ügyvéd kihallgatására. Az ügyvéd-tanú el­mondja, hogy 1936 januárjában fiatal hölgy ál­lított be irodájába, aki válni akart és az ügy­véd tanácsát kérte. — Mikor közelebbről ránéztem — úgymond — visszaemlékeztem, hogy a hölgyet ismerem Tesar kapitány kávéházi társaságából. Megkér­deztem tőle, miért jön, — ö összekulcsolta kezeit és zokogva mondta: „Doktor ur, segítsen rajtam, szabadítson ki abból a pokolból, hiszen ez borzasztó!" Meg­kérdeztem tőle, mi történt. És ő elmesélte, hogy milyen szerencsétlen, mert egy 59 éves öregemberhez ment férjhez, aki nem akar neki semmi pénzt adni. Különös volt nekem a hölgy beszéde, mert álta­lában, ha a nők válóügyvédhez jönnek, nem igy szoktak beszélni, hanem könnyedén, bőbeszé- düen, a' dolgok legelejénél szokták kezdeni mon- dókájukat. így hát ez a gyors bevezetés nagyon meglepett. Megkérdeztem tőle: „S kihez ment férjhez?" Ő erre igy válaszolt: „Velgo bírósági főtanácsos úrhoz." — Nagyon meglepett a hölgy vallomása, mert a tanácsos urat jól ismertem a bíróságiról és sen­ki sem tudta róla, hogy nős. Velgo asszony az­után állandó sírás közt kért engem: „Vessen vé­gét ennek a házasságnak!" A tárgyalás folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom