Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-16 / 212. (4061.) szám

4 1936 szeptember 16, szerda* Az izlám-antant bölcsőjénél Uj világhatalom van keletkezőben a Közelkeleten Miért járt Vili. Edvárd Törökországban? ■ Ibn Saud vagy Atatürk lesz az uj iziám-föderáció vezére b Mozgásban az egész arab és izlám világ Anglia és Franciaország legsúlyosabb gondjai Békéltető tárgyalások a cseh és a szlovák néppárt között? Prága, szeptember 15. Ma délelőtt megjelent a parlamenti klubban Hlinka András képviselővel az élén több szlovák néppárti képviselő. Ugyaneéikor a cseh néppárt két pap-képviselője is bejött a klub- háziba. Értesüléseink szerint a cseh és a szlovák néppárt képviselői között bizonyos békéltető tár­gyalások indultak meg a két politikai csoport kö­zött fennálló nézeteltérések kiküszöbölése érdeké­ben. Beavatottak szerint szó van arról is, hogy a szlovák néppárt pöstyéni kongresszusán a cseh néppárt is képviseltetné magát. A békéltető tárgya­lásokra a Lidové Liety vasárnapi vezércikke adott alkalmat, mely nagyon békülékeny hangon fog­lalkozott a szlovák néppárt kormánybalépésének kérdésével. A losonci uj gimnázium ügye Készülnek a részletes építkezési tervek Losonc, szeptember lő. (.Saját tudésiténktól.) A losonci reálgimnázium épületének elhanyagolt, rozoga állapotát, közegészségügyi szempontból kifogásé Iható káros viszonyait már többször szóvátettük lapunk hasábjain. Ezzel kapcsolatban megemlékeztünk a szülői társadalomnak arról a nagyszabású mozgalmáról is, amelyet az uj gim­názium mielőbbi felépítése érdekében megindított. A nyári szünidő alatt az épület külső részét ugyahogy rendbehozták, a legszükségesebb tata- rozási munkát ideiglenesen elvégezték rajta, s jelenleg a szemlélő előtt nem nyújt visszataszító látványt. Az üpéletnek a további pusztulástól va­ló ideiglenes megmentése bizonyos nyugtalan­ságot keltett szülői körökben, mert sokan azt gondolták, hogy ezzel a tatarozással most újból elodázást és elhalasztást nyer az uj gimnázium felépítésének évek óta vajúdó ügye. Ezért tudósítónk utján a legilletékesebb fó­rumhoz fordultunk információért, ahonnan azt a megnyugtató felvilágositást nyertük, hogy a mi­nisztérium a még az ősz folyamán elkészített tervek közül a legmegfelelőbbet elfogadta és a tervnek részletes kidolgozásával és az erre vo­natkozó költségvetés pontos elkészítésével meg­bízta az illetékes mérnöki hivatalt. A losonci reálgimnázium felépítésének kérdé­se ezzel tehát egy újabb lépéssel haladt előre s most már Losonc város mindkét nemzetiségű szü­lői társadalmára vár a feladat, hogy a mozgalom és érdeklődés állandó ébrentartásával az uj épü­let felépítését a tanügyi kormánytól kisürge6se. A polgári iskola kibővítése A magyai párhuzamos osztályokkal működő losonci polgári leányiskola egyemeletes épülete az utóbbi években mutatkozó tanteremhiány kö­vetkeztében teljesen elégtelennek bizonyult az egyre növekvő számban jelentkező növendékse­reg elhelyezésére. Ez a tanteremhiány olyan ál­talánossá vált, hogy az intézet disz- és tornater­mét is a tanítás céljaira kellett lefoglalni. A koe- dukáeiós tanítási rendszer bevezetése szintén je­lentékenyen megnövelte a beiratkozottak számát. Ezen a nehézségen óhajtott segíteni az intézet vezetősége, amikor elhatározta, hogy a miniszté­riumtól az iskolának egy emelettel való kibőví­tését kérelmezi, amelynek megvalósításához Lo­sonc városa és a járás képviselőtestülete jelenté­keny összeggel járult hozzá. A kibővítési tervet a minisztérium elfogadta, s miután az építkezéshez szükséges fedezet is biztosítva volt, az uj emelet felépítéséhez még a múlt iskolai év végén hozzáfogtak. Az építke­zési munkálatok előrehaladását azonban az épitő- munkások többheti sztrájkja és az esős időjárás nagy mértékben akadályozta úgy annyira, hogy az uj tanév megkezdése csak október közepén várható. Az épületnek uj, második emeleti szár­nya a folyó iskolai évben a híradások szerint azonban még nem lesz használható, ezért az el­múlt tanévben mutatkozott tanítási nehézségek egyelőre még. megmaradnak. Koldusként halt meg Varsóban Wölfling Lipót első felesége Varsó, szeptember 15. Tegnap meghalt itt Adamovicz Vilma, Lipót főherceg első felesége. Mint emlékezetes, a főherceg e házassága előtt lemondott rangjáról és a Wölfling Lipót nevet vette föl. A volt főherceg a múlt év júliusában halt meg szomorú körülmények között szegényes berlini lakásában 67 éves korában. Első feleségének sorsa ennél sokkal tragiku- sabb volt. Miután férjétől elvált — Wölfling Lipót ezután még kétizben nősült —, szülőváro­sába, Varsóba tért vissza. Magával hozta ki­csiny vagyonát és szerény körülmények között gondtalanul élt. Később azonban spekulálni kez­dett a tőzsdén, mindenét elvesztette és a szó szoros értelmében koldusbotra jutott. Varsó templomainak lépcsőin könyörgött adományokért és tragikus sorsának elbeszélé­sével igyekezett meglágyítani a templomláto­gatók szivét. Senki sem akarta elhinni neki, hogy valamikor Lipót főherceg felesége volt. Az asszony most 58 éves korában szegényházban halt meg. Ira-| tainak hivatalos átvizsgálása után kétségtelenül megállapították, hogy a varsói koldusnő nem hazudott, valamikor valóban a bécsi társaság egyik körülrajongott asszonya, egy főherceg fe­lesége volt. Halálával eltűnt a Wöifling-tragé- dia utolsó résztvevője is. Isztambul, szeptember 15. (MTP) A török sajtó rendkívül élénk föltálalásban számol be arról az eseményről, hogy Djaffer pasa, iraki miniszter rövidesen Angórába érkezik, hogy kétoldali katonai egyezmény megkötésére elő­készítő tárgyalásokat folytasson. Beavatott körökben már régebben tudnak ar­ról az akcióról, amely Irak, Irán, Afganisztán és Törökország között szorosabb katonai szö­vetség létrehozásán fáradozik. Ha az akció sikerrel is jár, lényeges változást a mai viszonyokhoz képest nem fog eredmé­nyezni, minthogy a szóbanforgó államok között már eddig is meglehetősen szoros katonai kap­csolatok voltak. Irán és Afganisztán között 1925 óta kafpnai szövetség áll fönn, Bagdad és Angora között pedig a legszorosabb külpoliti­kai együttműködés van. Mindez nem titok a be­avatottak előtt. Mindennek ellenére egyes euró­pai hatalmak részéről a folyamatban lévő tár­gyalásokat nagy figyelemmel kisérik. Érthető okokból különösen Franciaországot és Angliát érdek­li, hogy mi történik az izlám országai között. Anglia és Franciaország szempontjából ugyanis sokkal többről van szó, mint négy ország szo­rosabb katonai és külpolitikai együttműködésé­ről, illetőleg egy már eddig is meglévő állapot­nak szerződésekben való megszilárdításáról. Ibn Saud a háttérben Irak ugyanis nemcsak Angorával tart fönn szorosabb kapcsolatot, hanem a barátság meg­Prága, szeptember 15. Nemrégiben óriási fel-j tűnést keltett világszerte, hogy Thorez francia! képviselő, a francia népfront kommunista vezé-S re repülőgépen Varsóba utazott és néhányórás ottartózkodás után nyomban visszautazott Pá­riába. Nem volt kétség afelől, hogy Thorez ezen az utján Moszkva megbizottaival találko­zott és bizonyos titkos utasításokat kapott a komintemtől. És valóban, a titok nem sokáig maradt titok­nak, mert a következmények rögtön megmutat­koztak a francia kommunista párt uj taktikájá­ban. A francia népfront ugyanis ezekben a na­pokban végleg átkeresztelte magát francia front­nak és a kommunisták hozzájárultak ahhoz, hogy ebbe az uj szövetségbe a francia fasiszták is beléphessenek. Úgy látszik, ez volt az az uj taktika, amelyhez Thorez Moszkva hozzájárulását kérte és meg­kapta. A francia fasisztáktól mindössze azt kö­tötték ki, hogy ezek Hitler rendszere ellen har­coljanak. A csehszlovák szociáldemokrata la­pok most nagy csodálkozással írnak erről a kü­hitt szálai fűzik az Ibn Saud vezetése alatt álló, úgynevezett arab konföderációhoz is, amelyhez rajta kivül az úgynevezett saudista Arábia, te­hát Hedzsasz, Nedzsd, Sammar és El Hassza tartozik, azonkívül Yemen, Transzjordánia és Köveit és köztudomás szerint az egyiptomi wafdisták is a konföderáció hívei. Ibn Saud törekvése — mint ismeretes — az, hogy fokozatosan közös politikai vezetés alatt egyesítse az egész arab világot és meg­teremtse az arab birodalom alapjait. Az izlám föderáció ennek az arab birodalomnak az első, egyelőre még csak világnézeti, illetőleg vallási alapra fölvázolt kerete. Ez a törekvés természetesen közelről érinti Egyiptomot, a francia fönnhatóság alatt álló Szí­riát, Palesztinát és az angol protektorátus alatt álló Délarábiát. Elképzelhető, hogy a franciák­nak és angoloknak ez a mozgalom rendkívül sok fejtörést okoz. Hiszen a palesztinai és sziriai események is közös összefüggésben állnak Ibn Saud mozgalmával. Nem lehet véletlennek tekinteni azt sem, hogy a legújabb szövetségi tárgyalások, amelyeknek nyíltan bevallott céljuk az izlám világ össze­kovácsolása közös nagy cél érdekében, éppen akkor merült föl, amikor az angolok utolsó előjogaikat adták föl Egyiptomban, a franciák kénytelenek voltak Szíriában függet­lenségi nyilatkozatot tenni, a Libanon köztársa­ság bejelentette önállósítását és az-angolok min­lönös pálfordulásról s annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy r­ez esetben nem elszigetelt francia jelenségről van szó, hanem az egész komintern uj irányá­ról. A komintern most sokkal rugalmasabb opportu­nizmust engedélyez nyugateurópai szekcióinak, mint eddig tette. A cseh kommunisták lapjában Sverma képviselő rajongva üdvözölte Thorez „nagy gondolatát" s a Právo Lidu esti lapjának értesülése szerint az olasz kommunisták még to­vább mentek s — bár állásfoglalásuknak nincs gyakorlati jelentősége, mert úgyszólván alig lé­tező kis csoportról van szó — mégis jellemző a helyzetre, hogy kiáltványt adtak ki, amelyben a fasiszták 1919-es programját magukévá te­szik s ez alapon híveiket együttműködésre hívják fel a fasiszta rendszerrel. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a dog­matikus internacionalisták kivégzése után nem­csak Oroszországban vesz a kommunizmus na­cionalista izt, hanem Európa egyéb országainak kommunista szervezeteiben is a nemzeti bolseviz- mus ideológiája kezd felülkerekedni. den békítési kísérlete Palesztinában kudarcot vallott Az angol király és Atatürk Nuri pasa, az iraki külügyminiszter a Palesz- tina-konfliktusba nyíltan beavatkozott, Fanci bej, a sziriai nacionalisták vezére pedig szimpá­tia-nyilatkozatot tett az arab fölkelők mellett. Aggodalomra ad okot Londonban az is, hogy az angol gyarmati szolgálatban nem csupán külön­böző európai hatalmak ügynökeit leplezték le, hanem számos szabotázsakció élén egyiptomi wafdistákat,1 sziriai nacionalistákat és török ka­tonatiszteket találtak. Angliát rendkívül kínos helyzetbe hozná, amennyiben az izlám föderációt sikerülne lét­rehozni. Valószínű, hogy az angol király isz­tambuli látogatása is azt a célt szolgálta, hogy Törökországot a szövetségben való részvétel­től eltérítsék. Hiszen az angol király szabadságideje alatt hangsúlyozottan magánemberként járt a világ­ban és egyedül Isztambulban mutatkozott Ke- mal Atatürk oldalán mint államfő. Hogy az en­gesztelő látogatásnak milyen eredményei lesz­nek, valószínűleg a közel jövő megmutatja, any- nyi bizonyos, hogy az izlám világ ismét erjedő­ben van és ez elsősorban Nagybritánniát ér­dekli. Helvenmitliós nagyhatalom Amennyiben az izlám négyhatalmi paktum Ibn Saud arab konföderációjának mintájára lét­rejön, akkor egy hihetetlenül erős mohamedán államblokk alakul a Khaybar-szorostól egészen a Nílusig és a Boszporuszig, a Vörös tenger déli partjától egész a Kaukázusig. Ez a hatalmas szövetség, amely az izlám an­tant nevet viselné, áll frak-, Irán-, Afganisz­tán-, Törökország-, Arábia-, Egyiptom-, Szí­ria-, Transzjordánia-, Köveit- és Yemenből. A közelkelet erőviszonyait tekintve, egy olyan uj nagyhatalommal kellene számot vetniök az angoloknak és franciáknak, de természetesen az olaszoknak is, amely eset­leg az egész európai gyarmatpolitika tendenciáit megváltoztathatja. Az izlám nagyhatalom 70 millió embert számlál és természetes, hogy ez az uj nagyhatalom önálló világpolitikát folytatna és nem tűrné tovább az európai hatalmak befo­lyását, sőt egészen bizonyos, hogy rövid idő alatt az európai befolyást a közelkelet esemé­nyeiből teljesen kikapcsolná. Persze, ez a nagy­hatalom éreztetné súlyát az északafrikai, pa­lesztinai, sőt az indiai eseményekben is és köny- nyen súlyos válságba sodorhatná az angol világ- birodalmat, de az egész mai európai gyarmat- politikát is. Törökország nem akar háborút Természetesen mindez ilyen nagy vonalak­ban elképzelve még csak a jövő zenéje. Amikor néhány héttel ezelőtt Bowman nevű amerikai újságíró Törökországban az izlám-front Európa elleni fölvonulásáról nyilatkozott, a Djugurjet cimü nacionalista lap energikusan visszautasítot­ta ezt a merész kombinációt. „Törökország semmi szin alatt nem gondol háborúra — irta a lap —, legalább is mind­addig nem, mig területi épségét és független­ségét senki nem veszélyezteti. Török vér csak Törökországért folyhat, de semmiféle világnézeti, vallási, vagy világhatalmi ábrán­dért/' A törökök ezt, semmi kétség, legalább is egye­lőre komolyan gondolják. .Mindennek ellenére az európai hatalmak és elsősorban Anglia szá­mos okot látnak a nyugtalanságra és fokozódó figyelemmel kisérik az izlám antanttal kapcso­latos tárgyalásokat. Angliának adott körülmények között ugyanis nem is lenne ellenszenves egy ilyen föderá­ció, minden azon múlik, hogy a vezetés kinek a kezébe kerül: az európai és liberális Ata- türknek, vagy pádig az ultrakonzervatív Ibn Saudnak? Két világ áll egymással szemben, amelyet ter­mészetesen nem könnyű egy kalap alá venni, el­tekintve attól, hogy Perzsia uralkodója, Reza sah és a fiatal, energikus afgán uralkodó, Zahir sah, aki erősen a kemáli világnézet befolyása alatt áll .minden módon igyekszik önálló és füg­getlen külpolitikát folytatni. Anglia ezeket az egyenetlenségeket igyekszik kihasználni és egy­más ellen kijátszani a tárgyaló feleket. A LÁNGOKBAN ÁLLÓ TOLEDÓI ALCAZAR, amelyet nemzeti érzelmű tisztek és kadétté,k hetek éta védelmeznek az ostromló kormáinycsaipatok ellen. Az Aloazár Spanyolország egyik legnevezetesebb építészeti műemlékei. Sztálin nyomdokaiban már a komintern is a nemzeti bolsevizmus tanai felé fordul?

Next

/
Oldalképek
Tartalom