Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-18 / 188. (3740.) szám

fáulffftU PmMIÚ UákiÁ ítsekupát MtortadHásátM fit SWtc^g^efegiff unifon igAumsi iiniifStüm, 1935 augusztus 18, vasárnap Irtat Dr. Noszhay Ödön ti. Érsekújvár mocsaras, síkságon fekszik, azon­ban alaptalaja szilárd, ugyihogy minden irány­ban lehet közlekedni rajta. Erődítménye csil- lagalaJku, hat magas bástyája van, jó kőműves munka; összekötő falai (kurtina) azonban sza­bálytalanok, nem egyforma hosszúak. Vizzói telt árok veszd körül, amelynek szélessége 17 —18 öl, mélysége pedig másfél öl. A kapukat kívülről csak két félhold-erőd1) védi, fedező cölöpsorral, szabálytalan födött úttal.* *) A Nyitra folyó, amely az erődnek árkát táp­lálja, csak egy pisztolylövésnyire van az erőd­től. Ezen a folyón épp úgy, mint a két mér- földnyire levő Zsitva folyón, több helyen gáz­lók vannak. őfensége, a a Lotharingiaí herceg azt az uta­sítást kapta, hogy ezt az erődöt ostrom alá ve­gye. Pálffy gróf hozta a parancsot, akit ebben az ügyben Becsbe küldött, miután Nógrád alatt felderítő szemlét tartott. Julius 6-án felszedte párkányi táborát és a Zsitva folyóig nyomult előre, amely folyón 7-én kelt át seregével, és tüstént megszállotta a két folyó közötti terü­letet. Július 8-án megérkezteik a Braunsöhweig- Lünéburgi hercegeik csapatai, körülbelül 10— 11.000 ember, tüzérséggel ellátva. Táboruk a rendelkezés szerint a főseregtől balra, a főse­reggel egy vonalban feküdt. Julius 9-én a ba­jor választó őfenségének csapatai érkeztek meg, körülbelül ugyanolyan számban és a fő­sereggel egy vonalban, tőle jobbra ütötték fel táborban marad, hogy folytassa tovább az őst- szári felség tette, hogy minden civódás elkerül­hető legyen. Ugyanezen a napon, vagyis 9-én a Lotharingiai herceg Conty, Rodhe-sur-Yon, *) Derni luine vagy lunette a ravelln-nek egy faj­tája. A ravelin-t akkor nevezik demi lune-nek, ha kapu védelmére szolgál. Célja m előtte levő terepnek pásztázáea, a közlekedési vonalnak vé­delme. •) Ohemin oouvert, Gedeckter Weg a városok külső széle és a glaeis között húzódik. A kiroha­násra rendelt csapatok itt gyülekeznek ée ide hú­zódnak vissza. | Commercy, Vandemont, Tűt enne hercegeknek, a württembergi hercegnek,3) meg a táborno­kok nagy részéinek kíséretében terepszemlét tartott a vár körül, és kijelölte azokat a helye­ket, ahol az ostromot meg akaTta kezdeni. Julius 81-én nagy haditanács volt, amelyen elhatározták, hogy abban a pillanatban, amint bizonyossá válik, hogy a törökök Esztergomot 06trom alá fogják, 16.000 ember az érsekujvári táborban marad, hogy folytasa tovább az ost­romot, a seregnek többi része, amely még 35.000 emberre rúgott, nyílt csatába fog bocsát­kozni az ellenséggel, hogy Esztergomot fel­mentse* , —• t~t —­Augusztus 5-én őfensége Lotharingiai her­ceg szemlét tartott azon cápátok felett, ame­lyek Caprara tábornagy alatt itt maradnak, hogy tovább folytassák az ostromot. A csapa­tok közt 10.000 gyalogos és 6.000 lovas volt, hozzájuk kellett majd csatlakozniok az (útban levő) frank csapatoknak is. Néhány nap múlva megérkezett Bercsényi tábornok is 2500 ma­gyar (buszárral), akikre a Nyitra folyó gázlói­nak őrzését bízták, mert ők a vidéket a többi katonáknál jobban ismerték. Ugyanezen a na­pon a Lotharingiai herceg őfensége a vár pa­rancsnokához egy agát küldött, akit Heisslex ezredes fogott el, hogy adja tudtára a parancs­noknak, hogy ha továbbra is kegyetlenül fog bánni a hatalmában levő keresztényeikkel, ak­kor sem ő, sem pedig az őrség ne tartson szá­mot kegyelemre. Mikor az aga megjelent az árok szélén, a basa rákiáltott, hogy távozzék onnét, mert sem látni, sem meghallgatni nem akarja és mert az aga nem elég gyorsan fordi- tott hátat, néhány nyilat lövetett felé a bás­tyáról* Augusztus 6-án két szökevény jött * török, táborból. Az egyik görög volt és azt újságolta, hogy a 8zera»zkir serege 60.000 emberből áll, *) önként állottak be a császári hadseregbe, hogy harcoljanak a kereszt győzelméért. d>K>:Gai-AW^ARHÍRIiAI> köztük 10.000 janicsár és 4000 (másfajta) gya­logos. Azt is elmondta, hogy a szeraszkir egy­másután két támadást intézett Esztergom el­len, nyilván azért, hogy az alsó várost meg az erődnek a gátoldallal szemben lévő árokoldalát (Contrescarpe du Ghateam) elfoglalja. Mindkét esetben heves ellentámadásban volt része és súlyos veszteséget szenvedett. Augusztus 7-én a hadsereg elhagyta a tábort és hajóhídon átkelt a Vágón (Vág-Dunán), az elővéd Komárom mellett, a sereg többi része feljebb két más hajóhídon. Éjjel az aknákkal egészen a várfalig jutot­tunk, a csatornákat kibővítet Mik, a viz a vár árkából annyira lefolyt, hogy ennek teljes ki­szárítását remélhettük. Augusztus 16-án és 17-én elhelyeztük a pus­kaport az aknákba és 18-án felrobbantottuk. A robbanás eredménye megfelelt reményeinknek: rombadőlt az az összekötő fal (kurtina), ame­lyik az ágyuk által ütött rés felöl húzódott*) és törmelékkel töltötte meg az árkot, úgyhogy 60 -ember arcélben keresztüljuthatott Tajta. Caprara tábornagy rögtön átlátta a helyze­tet és még az éjjel folyamán 24 ágyút vontatott az árokba, amelyek oly eredménnyel lőtték azt a bástyát (Ernö-bástyát), ahonnan a mieinket tűz alatt tarthatták, hogy a bástya oldala, meg a vállpont éle összeomlott.5) A tábornokok elhatározták, hogy rohamot (assaut) intéznek az erőd ellen, amely meg is történt, amint azt elmondjuk. A rohamtáma- dásról előzőleg a Lotharingiai herceg őfensé­gét is értesítettük. Augusztus 19-én Schreff ember g gróf, aki a támadást vezette, előbb össztüzet adatott a tá­tongó Tésire, majd 3000 emberével rohamra in­dult. Az ellenség fehér zászlót tűzött ki. de a mi embereink nem akarták észrevenni. Nagyon izgatta őket a zsákmány, de meg versenyre hívta honfitársainknak dicső győzelme, ame­lyet Esztergomnál arattak a törökök felett.8) ritják. DIAste báró és Kulch ezredes voltak az elsők *) A Cseh- ée Emőbástya között húzódó össze­kötő várfalról van szó. ®) A bástyaoldal (flano, Flancke), a bástyának az az oldala, amely a bástyatorokból indult ki; az a szög pedig, amit a bástyafalántékkal (fac-e, Face-n) alkot, a vádpont (iSchulterpunkt, point d’ópaule.) *) A Lotharingiai herceg augusztus 16-án Nyex- gesujfálun ég Tát között döntőleg megverte a szeraazkimak Esztergomot ostromló seregét. Ká­roly herceg ée Lajos bádeni őrgróf személyesen vezetik rohamra a lovasságot, a törökök meg­bontott sorait pedig Batthyány Ádám és Czobor Ádám magyar huszárjai a táti mocsarakba szo­a résen és kitűzték a császári zászlókat, itt a résnél esett el katonáinak élén a basa, mire katonái eldobták fegyvereiket és futni kezd­tek. Körülbelül 800 an egy bástyára szorultak, de mivel nem volt muníciójuk, a mieink kardél- re hányták őket. Közülük két- vagy három­százan a vár árkába ugrottak, ezekkel a sváb katonák végeztek. A katonák vak dühükben nem kímélték meg a nőket, meg a gyermeke­ket sem. így lettek a mieink uraivá ennek a hí­res erődítménynek, amelyet a törökök oly de­rekasan védtek. A katonák 24 órás szabad zsákmányt kaptak óe mindazok, akik az erőd­be bekerültek, megrakodva tértek vissza: drá­ga bútorokat, sok arany- és ezü6tpénzt zsák­mányoltak. A várban 80 öntött ágyút, renge­teg hadianyagot zsákmányoltunk. Mikor az ostrom megkezdődött, 3000 emberből állott a védősereg, a várnak elfoglalásakor a sebesül­tekkel együtt csak 1700 katona volt itt Ahogy a várat elfoglaltuk, Scherffeuborg gróf rögtön parancsot kapott, hogy az újságot- a császár­nak megjelentse, amire Bécsben nagy öröm- ünnepet ültek, éppúgy, mint máskor is,, ha nagy győzelmet arattak a hitetleneken. (E tanulmány első részét augusztus 15-! számunkban közöltük.) ■A&m&zíh tesz- a divat, ctlcada • • • Ó, hölgyeim, a ivat korántsem olyan kiszá­míthatatlan, mint azt sokan gondolnák. Valahol mindig gyökerezik, a szenzáció mindig benne reszket és amikor egy csendes őszön a hölgyek divatkalapja az erdőkerülő kalpagját utánozza, ha aljban a fatörzsbama a sikk, ha kosztümben az őz-szinü, estélyiben a sárguló lombok arany­pirosa, kesztyűben a mókustónus és cipőben a mohabeíétes, —- nos, akkor ez arra utal, hogy a koraősz hangulatában ez uralgott, ez az ötlet csapta ki az uj divat biztosítékát. Vannak más őszök Is, amikor egyéb uralgott az elegancia irányvonalán, Bleriot idején a sód- ródeszkányi kalapok, az elmúlt években, amikor annyit kellett hallgatnunk a világválságról, a fül- tapasznyi, édes kis sapkák, szóval mindig ko- kettált a történésekkel, a reménykedésekkel, így lett még áramvonalas is* a berakott kiskésit neki. Mármost méltőztatik kérdezni, Hogy mit hoz az idei ősz divatja. Ámbátor még vígan nyara­lunk, még csak most tér át odahaza a moly a té­likabátunkról a szőnyegünkre, de a hölgyközön­ség érdeklődése és vele a divat már messze elő­reborong. Beleborong már a ma még fürdőző férj kedé­lyébe a kosztümgond. Horgászbotján, képzele­tében, már jókora szabószámlákat cuppant ki a vízből, mert ha még a hölgyek hallgatnak is a dologról, ott kódorog a gond a férj körül, előre- nyuló árnyékával, mint a lőcsei fehérasszony strapaerős látománya. No és mi fog verni csődületes kis kling-klan- got az uj divat harangocskáján? Na, mi? Na, mi? Úgy van. Az a fess kis abesszin-komple- xum. Kelet-afrikai tónus newyorki koreográfiá­val, Addis Abbéba Fifth-avenue felfogásban, harapott végű töltényekkel. A nyár folyamán összesütkérezett barnaság­hoz remekül fog menni egy kis virágos krep- tafari. Vagy valami könnyed eritrea-anyag, a széle felé apart megszállásokkal. Valami vonzó határőrvidéki hangulat lesz a duplaszéles grena- din, ehhez egy édes rabszolgaöv, föléje kepp, kockás Szomáliából. Elképzelhető, csupán csak öv és semmi más, ámbár ez a szokás kissé el­marad a legújabb keletafrikai fürdődivattól. A kalap sivatagszürke lesz, parafaékekkel, emailtevécskével. A sál oázsizöld. A saruk sza- lassziéna-bamák. Igen radikálisan fog a divatra kihatni sza- lasszié alapon a háile, vagyis le a héjakkal, höl­gyek, vagyis ismét a teljes karcsúság lesz a di­vat. Karcsúság, barnaság és semmi tartomány- szerű terjengősség. Az őszi idény táncujdonsága pedig minden kétely nélkül csak egy lehet: az ual-ual. Az ual- ual koreográfiája ez: fölállás, néhány megszálló- lépés, most gyors, apró ámok-fuíás, alapállás, deferalás, referálás, két lépés Genf felé, hátrá­lás, piruett, pergő dobszó kíséretében mindad­dig, mig csak a két partner ualig-ualig áll a lá­bán ♦, ♦ Amennyire a helyzettel ismerősek vagyunk, igy lesz. No mert: négustibus non est disputandum... *- ■& m J { b gWtMctrC ‘ grjanyit Tuntrn i. l(cvfückr taviCháfrifiké ar&bum . ' PunűWwf. f. NcuJuúJUn. j Omarflis^ ~ Í685. augusztus Í9 én az egyesüli keresztény hadak ólai visszafoglalt Érsekújvár látképe (Egykori metszel után)

Next

/
Oldalképek
Tartalom