Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-26 / 48. (3158.) szám

10 ^^ŰAlA\AGÍARHlRIiAn 193-3 február 26, vasárnap. — Ai adóvégrehajtók Kassán is leplombáltak több autótaxit. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Pár nappal ezelőtt jeleni ettük, hogy a hoxnonnai adóhivatal az oltani autóstandon hat autótaxit le­foglalt és lep lomhái t adótartozások fejében. Teg­napelőtt ugyanez történt meg Kassán is, ahol e Sohalkház-szálló előtti taxiállomáson jelenteik meg az adóvégrehajtók és több autótaxit lefoglaltak. A nem mindennapi és a mai helyzetre jellemző „lát­ványosságnak" nagy tömeg nézője akadt. ‘Mátkory István, Henéyelorsxáft királya Születésének hOO éves évfordulója aíftalmá&ól — Baltával kergette ki a végrehajtót. Bereg­szászi tudósitónk jelenti: Miska András 'bereg­szászi lakos ellen végrehajtást vezettek. Amikor a birósági végrehajtó megjelent a lakásban, Miska felesége fejszével támadt rá, kikergette az udvarra, majd oda is utána ment s alighanem komoly baj törénfc volna, ha a szomszédok ki nem szabadítják a harcias menyecske kezéből a hatósági közeget. A fejszés menyecske ellen Ibiin vádi eljárás indult. xx öregedő egyéneknél, ha az erek mesze­sednek, „Igunándi“-val segíthetnek s évekkel tovább élhetnek! — Sérüléseibe belehalt a kassai Erzsébeí-téren elgázolt fiú. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Pár nappal ezelőtt jelentettük, hogy a városi szen­tinél! az Erzsébet-térem elütötte Spisák József fiút. akit súlyos sérüléseivel az állami kórházba szá'Ili- tolták. A szerencsétlen fin ma reggel a kórházban sérüléseibe belehalt. Vizsgálat folyik az irányban, hogy a halálos gázolásért kit terhel a felelősség. — Hatheti fogház elnöksértésért és rémhír­terjesztésért. Nyitrai munkatársunk jelenti: Simó József munkás a nasrytapolcsányi kocsmá­ban szórakozott. Az ital megoldotta a nyelvét s hetet-havat összehadart. Olyanokat mondott, amikért elnöksértés vádját emelte ellene az ál- iamügyész. Egy más alkalommal Körtvélyes községben ugyancsak részeg fejjel rémhíreket .terjesztett. A bíróság hatheti fogházra ítélte. — A pozsonyi eskiidíszéki ciklus. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Március 6-án kezdődik a po­zsonyi kerületi bíróságon a tavaszi esküdtszék! ciklus, melyben a következő bűn pereket tárgyal­ják: 6-án: Bárcsak Lajos rablás: 8-án: Krajcir Már­ton szándékos emberölés; 9-én: Ohlapovics Róza szándékos emberölés; 10-én: Fatyka Rezső gyil­kosság; 11-én: Krizán Pál gyújtogatás: 18., 14. és 15- én: Xvaltyn Mária és Valent László gyilkosság; 16- án: Bogyav Viktor gyilkosság; 17-én: Görföl András és Borbála gyilkosság. — Testvérháboru a csempészés miatt. Bereg­szászi tudósítónk, jelenti: Amióta Magyarorszá­gon a termény és a jószá^ ára olcsóbb lett, a csehszlovákiai határmenti falvakban megint so­kán ráadták a fejüket a jól jövedelmező csem­pészésre. Két búcsúi fivér: Lukovics Bertalan és József is átjárogatott a határon s a bereg­szászi piacon érték esitették a csempészett hol­mit. Jól ment az „üzletük” mindaddig, míg a harmadik testvér, András föl nem jelentette őket a hatóságnál. A két fivér ezért bosszút for­ralt s az elmúlt éjszaka rátörtek testvérükre s agyba-főbe verték. Most már a csempészésen kívül testvérük bántalmazásáért is bűnvádi el­járás indult ellenük. — Letartóztatták a hálókocsik jugoszláv Fantom­ját. Belgrádiból jelentik: A Simpton-expresszen teg­nap a jugoszláv rendőrség egyik detebiivje letar­tóztatott egy Gruiics nevű szerb gonosztevőt, akit évek óta hasztalan kerestek a rendőrségek. Se szeri, se száma a bandita’ nevéhez fűződő vakme­rőbbnél vakmerőbb rablómérényletekmek. Az utób­bi időben Gruics a nemzetközi gyorsvonatok háló­kocsijainak utasait fosztogatta. A hálókocsik Fan­tomjának nevezték el s több ország rendőrsége hajszolta. Letartóztatása nem ment könnyen. Aimi- veszedetmet, felfcuszott az egyik vagon tetejére, a veszedelmet, felkuszott a zegyik vagon tetejére, a detektív azonban mindenütt nyomában volt s a kocsi tetején heves küzdelem után lefegyverezte és megkötözte. Budapest, február hó. A magyar és a lengyel nemzetnék együttes ünnepe készül ebben az évben: Báthory István erdélyi' fejedelem és lengyel király születésé­inek négyszázéves évfordulója. Bá.tirory az új­kornak egyik legkiválóbb hadvezére és állam- Iféria volt; már újkori uralkodó, nagymüve-lt- ségü, tudomány, és művészet-kedvelő pagyur, azonkivül hadvezér és szervező egyszeniélyben. (Szereplése Magyarország ég Lengyelország tör­ténetében egyformán korszakos jelentőségű. -Erdélyt ő mentette meg János Zsigmond ha­lála után a, szétbomlástól és attól, hogy a tö­rök vagy német zsákmánya legyen, Lengyelor­szágot pedig a fenyegető orosz veszedelem el­len hosszú időre biztosította. Báthory István családja a leghatalmasabb, leggazdagabb tiszántúli oligarcha-családok kö­zé tartozott, ő maga a Tiszántúl két- legna­gyobb birtokának, Lesednek és Somlyónak volt ju tulajdonosa. A Zápolya-család kibaltával ezin- I le predesztinálva volt arra, hogy őt válasszák meg Erdély fejedelmévé (1571 május 25). Eb­ben az időben már befejezett tény volt Ma- gyaroszág keleti részeinek különválása és Er­dély elkezdte élni a saját önálló állami élet-ét. De János Zsigmond halála után a legfenyege­tőbb anarchia ütötte fel fejét, ami nem csoda, hiszen két nagyhatalom: a német császár — Miksa- — és a török szultán versengtek azért, hogy kettőjük közül melyiké legyen a kis or­szágban a nagyobb befolyás. Szerencsésebb vá­lasztást el sem lehet képzelni a nehéz, válsá­gos, időben, mint Báthory István megválasztá­sát. Báthory rendkívül eszes, amellett céljai -érdekében semmiféle eszköztől vissza nem riadó ember volt. A választást a két versengő fél, mind a német, mind a szultán elismerte és Báthorynak nem volt más dolga, mint letörni az elégedetlenkedőkét, kiknek élére egy Békés Gáspár nevű izgága főur állott, aki Fogar-as várába zárkózott. Békés Magyarországra mene­kült, de 1573-ban nagyobb magyar csapattal betört Erdélybe. Báthory a kerellőszentpáli csatában Béke6 meglehetősen erős csapatát pocsékká verte. A lázadók borzasztóan bűn­hődtek. A céltudatos, kegyetlen autokrata nem ismert tréfát; ott helyben, a csatatéren, rögtön 'hat főurat felakaszt-atott, az országgyűlés íté­lete alapján pedig felakasztatott újból harminc­négyet, kilencet lefejeztetett, harmincnégynek orrát, fülét levágatta. A lázongó Békés Gáspár lengyel földre menekült, a-fiol később Báthory- n-ak, mint Lengyelország királyának, odaadó hívévé szegődött-. * •; Az uj fejedelem Erdélyben erős kézzel min­taszerű rendet teremtett. íja most, közel uégy- száz esztendő múlva, államférfiul elgondolásait ‘vizsgáljuk, azt kell róla mondanunk, hogy nagy­vonalú és a maga korában párját ritkító politi­kus volt. A nemzeti öntudatot- képviselte egy olyan korban, midőn az még alig derengett. Erdély különválását csak ideiglenes megoldás­nak tekintette. A török kiűzése és az ország helyreállítása volt az ő vezérlő csillaga, ugyan­úgy, mint kortársai közül Zrínyié vagy később ■a második Zrínyié, Bocskayé vagy Bethlen Gá­boré. Alig fejezte be a rendcsinálás munkáját Er­délyben, megüresedett a lengyel trón. A len­gyel koronát Báthory csak azért óhajtotta el­nyerni, hogy az akkor nagyhatalom Lengyelor­szággal megnövelve a magyarság erejét, a' kö­zös ellenség ellen forduljon. Lengyelország eb­ben az időben nagy, hatalmas, gazdag állam ‘volt, amelyen ugyanúgy, mint Magyarországon, végigsepert- a reneszánsz, majd a reformáció áramlata. Egykorú történetíróik Lengyelországot királyi köztársaságnak „respubldca regni Polo- niae“-nak nevezik. Igen nagy terület; határai a Balti tengertől a Fekete tengerig, az Oderától a Dnyeezterig érnek. Erősen decentralizált or­szág volt, a tartományoknak erős autonómiájá­val, annyira, hogy meg sem lehet mondani, me­lyik volt a főváros ebben az időben, Kraklkó-e vagy Varsó. A sokat emlegetett szélsőséges ■rendi demokrácia ebben az időben élte fényko­rát. Csak akkor vált törvénnyé a szenátusnak és az országgyűlési követeknek valamely hatá­rozata, ha az közmegegyezés alapján jött létre s a hirhedt „nie póz wo lám” sok józan tervet fojtott meg csirájában. Az utolsó Jagelló király, Zsigmond Ágost, 1572 julius hetedikén elhunyt és a lengyel ne­mességre visszaszállott a szabad királyválasz­tás joga-. A fenhéjazó, fényűző, dolgozni nem nagyon szerető lengyel nemesség igen könnyen 'megközelíthető volt, kedvezéssel, Ígéretekkel s megkezdődött a lélek vásárlás több oldalról. ■Szemet vetettek az országra elsősorban a Habsburgok (Miksa), csakhogy az évszázados német gyűlölet oly erős volt a lengyel nemes­ségben, hogy nekik nem volt sikerük. A sok ■párt közül a francia párt győzött, mire meghív­ták a gazdátlan trónra Medici Katalin fiát, IX. Károly francia király öccsét, a tehetségtelen Valóié Henrik herceget. A herceg el is foglalta a trónt, de az uralkodói teendőikkel nem sokat törődött, léder életet élt, áthozta Lengyelor­szágba a francia udvar festett erkölcseit, ami­vel még a lengyel főurak között is botránko- ■zást keltett. Minthogy nem érezte jó magát Európa keletén, bátyja halála után (1574) anyja, Medici Katalin biztatására, visszaszökött Fran­ciaországba. Szökése után rettentő zűrzavar tá­madt az országban. Most már egy egész sereg1 jelölt nyújtotta kezét a koronáért: Miksa né­met császáron kívül rettenetes Ivón orosz cá-r, János svéd király, a ferrerai herceg, végre Báthory István, Erdély vajdája. Valamennyien küzdöttek a trónért ebben a korban még bevett ■eszközökkel, ígéretekkel s vesztegetéssel. Bá­thory István Blamdrata György orvost, elődjé­nek János Zsigmondnak protestáns vallásu, tehetséges udvari orvosát küldte Lengyelor­szágba főkor tesnek, meglehetős mennyiségű pénzekké'! ellátva, aki meg is kezdte rögtön a hívek toborzását ura számára. Báthory személlyé kánt a lengyel nemzet kö­rében őszinte volt a rokonszenv és csodálat, ami méltán kijárt annak az államfőnek, aki olyan erélyes kézzel teremtett rendet Erdély­ben s annyi diplomáciai ügyességgel szilárdi- 'totta meg uralmát. Az iránta megnyilvánult ro- konezenvnek még más magyarázata is van, ez ■pedig a régi, évszázados magyar-lengyel ba­rátság. Az Árpádok és Piastok is rokonságban á-lottak elvonással, Nagy Lajos király a leg­szebb emlékeket hagyta maga után Lengyelor­szágban, mert a két ország kapcsolata a perszo­nális uniónak volt valósággal a legtökéletesebb formája. Tudták azt- is a lengyel nemesek, hogy Báthory nagyon jó viszonyban van a szultán­nal s addig, mig ő uralkodik, nem kell török ■támadástól tartani. 1575 november-december hónapokra hívták össze a királyválasztó or­szággyűlést Varsóba. Először a szenátus Miksa császárt választotta meg. A köznemesek kép­viselőiből álló alsóház erre szörnyen fölháboro­dott, már-már polgárháború fenyegetett, ami­FILLÉRES ÉLET Egy vonat ment át a napokban Kassán, egy vonat Pestről, izgatott utasokkal, egyenesen a Tátrába. — Jön a pesti filléres gyors! — lehe­tett hallani heteken keresztül mindenfelé és egy szép havas délelőttön kiment a polgármester és néhány rokonváró, hogy kedvesen fogadják a pesti vendégeket. Az utasok közül sokan a ha­vas csúcsok közé igyekeztek, de sokan voltak olyanok is, akik cókmókjukat heves ölelések közben leszedték a szeles kassai állomáson. Ab­ban azonban majdnem mindnyájan egyek vol­tak. akik igy együtt utaztak ezen a vakációs vonaton, hogy évek, talán évtizedek óta nem tették ki a lábukat Magyarországról, de leg- töbl n Pestről sem. Ilyenkor derül ki, hogy az elegén luxusvonatok világában, a repülőgép, a kilomé: orfaló autók és ruganyos autóbuszok vi­lágában, a tehnika ezer csodája közt százezer- számra élnek emberek mindenfelé, akik az ott- hcnuktél ötórányira élő bátyjukat —- aki ezüst- lakodali: t ülte a napokban — utoljára a pro- mócióján látták, — a nővérre nem Ismernek rá a várakozók között, mert ősz lett és pápasze­met visel és igy tovább. Egy urat láttam, aki repesve jött a családjához Rákospalotáról, de mikor meglátta őket, csalódottan és idegenül mosolygott a megváltozott rokonok között, akik részint fölserdültek, részint kiöregedtek. - Te vagy az, Pöszíke? — mondta fanyarul egy fiatal hölgynek, — milyen édes kis baba voltál, mikor utoljára láttalak.,. — Jaj ,az régen volt! — legyintett az apja. — Nőnek a gyerekek: a Pöszi már állás után szaladgál... Ez a vonat, amely többhónapi reklamirozás után indulhatott meg a begyek közé, egy újon­nan alakult társadalmat vitt magával, egy uj, szegény és fájdalmasan modern társadalmat, amely filléres gondokon zúzza szét a koponyá­ját és filléres gyönyörökön vigasztalódik. Volt boldog idő, amikor az „occasion”, a „tavaszi”, vagy „téli occasion” csak biztató jelszó volt, csak elegáns stílus és üzleti ciráda, ami jól ha­tott a művészi kirakatok árui fölött, de senki sem vette komolyan. Ma a „filléres” az egyetlen jelszó, amely még vonzani tud, verbuválni, üz­letet kötni, nyitvatartani, vagy vonatot indítani. Más semmi. Egy osztály, amely az úgynevezett nyugodt és rendezett polgári társadalomnak volt támasza és talpköve, a hivatalnok és Ia- teiner osztály, aki kereskedők, szinházdirekto- rok, iparosok és fürdőhelyek álmaiban az igazi, a megbízható, szolid publikumot jelentette, las* san-lassan szétoszlatta a róla szövött elképze­léseket. Az üzletben már részletre sem vásárol, ingét, törülközőjét filléres fehér heteken szerzi be, színházba akkor jár, ha éhező művészek fil­léres estéket hirdetnek, reumáját és lázait akkor kurálgatja, ha filléres vonatok indulnak. — De ez még a jobbik eset. — A lehangolóbb és jel­lemzőbb eset az, ahogy ez a közönség föloszlat­ta a magánéletét és föloszlatta a'konyháját, ahogy ez a konzervatív és csöndes tömeg a kol­lektív filléres tűzhely köré telepedik lassan, föl­mond a rági szakácsnőnek, a mindenesnek, fil­léres bejárónőt vesz, — esetleg — és filléres ki­főzésekből táplálkozik. Lesz még egy idő, ami­kor majd finom epikusok fognak megemlékezni a régi konyhaszagról, a friss húsok, gyönge zöldségek és aranyló levesek illatáról, amelyek betöltötték a konyhát és besurrantak az ebéd­lőbe, de mindenekfölött a magánéletet jelentet­ték, az egyéni gusztust és egyéni utakat. — A háztartási alkalmazott, akit a Filléres Ebédek akciója miatt kitesznek az uccára, filléres ba­rátságokért vesztegeti magát, miután sikerült kifognia az élelmes fodrász filléres ondoláló he­teit. Az élet ma tele van occasiókkal... És a fiatalság élete mi egyéb ma: filléres élet. Filléres menzákon, occasió-siilteken szerzi he gyomorbaját, filléres örömökön vássa el az illú­zióit és filléres állások miatt veti magát le az emeletről. Az az utas, aki Poprádon kitekintett a büszke napfényben fürdő tátrai bércekre, biz­tosan boldog volt és szépeket gondolt, de a szive lázadozva lüktetett az alkalmi kiárusítá­son vásárolt ruha alatt, mint egy rabnak, akit sétára visznek: ki tudja, mikor lesz megint al­kalma körülnézni a világban? Mindig gyanús volt, mindig veszélyt jelentett, ha dicsfénnyel övezett luxustárgyak és megálmodott üdülőhe­lyek leszállottak a kispolgár közé biztató invi­tálással. Most pedig lent járnak a nép között, fillérekért kelletve magukat. A kispolgár egy ideig még mohón él az alkalommal, filléres occasiókon szerzi be a harisnyáját és az emlé­keit, mert gondol rá, hogy jöhetnek még félfii-1 léres harisnyák és vonatok, amikor nem veheti meg őket és csak a kalapját lengetheti a vonat után... Sz. Nagy Mid. ■dőn a nemesség gyűlése december 12-én egy­hangúlag az erdélyi fejedelem meghívása mel­lett döntött. Két nappal később Zboroweki András udvari marsall kihirdette Varsó piacán, hogy Báthory István Lengyelország megválasz­tott királya. A császári párt nemsokára szét- 'bomlott, majd küldöttség ment Erdélybe, Bá­thory székhelyére, Meggyesre-, hogy felajánlja neki a lengyel koronát. A következő év febr. '8-án a meggyesi országgyűlés színe előtt és a ‘lengyel követség jelenlétében Báthory István a lengyel alkotmányra esküt tett. A koronázást Krakkóban tartották meg, május elsején, a ha­gyományos fénnyel. Báthorynak első dolga volt, hogy a pártokra 'bomlott, feldúlt országban rendet teremtsen. Lengyel történetírók is elismerik azt, hogy pá­ratlanul igazságos uralkodó volt és buzgó ka­tolikus létére a más felekez-etüek iránt türel­mes. Amikor uralmát megkezdte, az ország ■pénzügyei a tehető legrosszabbul állottak. A 'pénzügyeket rögtön rendezte, amellett rendkí­vül sokat tett az ország kereskedelmének felvi­rágoztatásáért. Ő szervezte meg a Velencéig nyúló postán tat is. Gyorsan megtanult tökéle­tesen lengyelül és uralkodói sikereinek talán az a magyarázata, hogy idegen volt Lengyelor­szágban; idegen volt ugyanúgy, mint Magyaror­szágon a Habsburgok. A magyar és a lengyel nemzet abban is hasonlít egymáshoz, hogy uralkodói legnagyobbrészt idegenekből kerül­tek ki. Újjá keltett szerveznie Báthorynak a teljesen elhanyagolt lengyel hadügyet. Á len­gyel nemességgel sok baja volt, mivel azok ki­váltságaikra hivatkozva nem akartak kato­náskodni. Báthory magyar és német zsoldoso­kat szerzett, ezek alkották seregének zömét. Az erős hadseregre nagy szüksége volt, főleg a keletről fenyegető veszedelem miatt. Rettene­tes Iván cár, miután a tatár uralomtól megsza­badította országát, terjeszkedni akart nyugat felé, hogy kijuthasson nyugaton a tengerhez. Báthory felismerte az orosz veszedelmet, elfog­lalta Danzlgot, majd Oroszországgal egy hnsz- szu, három esztendős háborút kezdett (1579— 1581). Rettenetes Iván cárt tönkreverte. Plock elfoglalása után a cár a legnagyobb bajba ke­rült, annyira, hogy kénytelen volt a pápa bé- keközvetitéséért esedezni. A békét Jani Zapol- ekiban kötötték meg ég Plock, valamint Liv- land egy része is Lengyelországé tett. Báthory István igen korán,, tízesztendős ural­kodása után, ötvennégyéves korában hunyt el. A lengyelek legnagyobb uralkodóik közé szá­mítják, akinek rövid tízesztendős uralkodása örökre maradandó nyomokat hagyott országuk történetében. A legnagyobb érdeme az, hogy a fenyegető orosz rémtől megszabadította orszá­gát-. Most, születésének négyszázesztendös év­fordulóján a magyarok és lengyelek méltán ün­nepük egyik legnagyobb lengyel uralkodónak és a kor egyik legnagyobb magyarjának el­évülhetetlen dicső emlékét. Bállá Antal. — Nagy tűz pusztított Felsőbalogon. Rimaszom­bati tudós'.tónk jelenti: Csütörtökre virradó éjjel eddig ki nem derített körülmények között tűz tá­madt Végh István fefeőbáiogi gazdálkodó csűr j ében és a lángok rövid percek alatt elharapóztak a kö­zeliben lévő gazdasági épületekxe. Mire a falnsi tüz&reégnek megfeszített munka után a tüzet loka­lizálnia sikerült-, nyolc gazdának: Molnár- Mihály, Pecsök László, Végh István (első), Végh László, Véigh Pál, Végh István (hátsó), Kovács László gaz­dálkodóknak csűrje a benne felhalmozott takar­mánnyal és gazdasági felszereléssel együtt, vala­mint Ispán Kovács István sertésó ja a lángok mar­taléka lett. A kár meghaladja a százezer koronát, amelynek egyrésze biztosítás révén megtérül. A csend-őrség szigorú vizsgálatot inditott a gyanús hátterű tüzeset felderítése érdekében. — A SZENT ÉV ALKALMÁVAL CSAK 50 SZÁZALÉKOS VASÚTI KEDVEZMÉNY LESZ AZ OLASZ VASUTAKON. A PMH uta­zási osztálya közli: Az olasz vasutak a Szent­év alkalmával 1933 március 15-től 1934 ápri­lis 2-ig a Rómába történő utazáshoz 50 szá­zalékos vasúti kedvezmény nyújtanak. Tár­sasutazásnál ez a kedvezmény 70 százalék. Az egyéni utazások ennélfogva ez év áprili­sától kezdve drágábbak lesznek Rómába, mint a jelenlegi utazások, mert jelenleg a fascista kiállítás alkalmával 70 százalékos kedvezmény van az egyéni utasok részére is. Akik tehát meg akarják tekinteni az örök vá­rost, azok számára a legalkalmasabb időpont április, mert ebben a hónapban legszebb Ró­ma, másodszor mert április már a Szent Év első hónapja és végül mert csak ebben a hó­napban lehet 70 százalékos vasúti kedvez­ménnyel egyéni utazásokat lebonyolítani. A PMH utazási osztá!ya mindenesetre ki fogja használni a J55-ös csoportra nézve engedélye­zett 70 százalékot a társasutazások rendezé­sénél és a nyár folyamán, valamint ősszel rendszeresen fog római utazásokat rendezni. A husvétra kiirt és április 9-én induló ró­mai utazásunk iránt igen nagy az érdeklődés és különösen az utazásnak első csoportúiba történnek tömeges jelentkezések. E’be a csoportba eddig 17 jelentkezőnk van és mert a csoport maximális utasszáma 20, (hbo a csoportba már csak 3 utas jelentkezését fo­gadjuk el- A második csoportban van még 10 üres helyünk, a harmadik csoportban, amelynél a maximális utasszám 15, már eriik 8 üres helyünk van. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom