Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-10 / 256. (2181.) szám

'PRSG.^Vl-MAGVAIlHmiiAr* Hű Hrwéw IQ, MODERN KÜLÖNLEGESSÉGEK Ma mindenki azon töri a fejét, mivel lep­hetné meg a világot. A leglehetelleiiebb dol­gok, szerek és kitalálások azonban, ma már alig lepik meg az embereket, akik lassan­ként hozzászoktak ahhoz, hogy minden perc­ben minden változik. A nagy és általános fej­lődés mégis egy-egy jó percben a fejeletejére áUitott élet pompás kaprioldU tálalja fel, olyat, ami uj is, meg nem uj, de mert meg­lepő, nem kutatja senki a swbadatmazotl- ságot és örül neki, hogy van még humor, amely komoly mezbe öltözik, ha elsüti a tré­fa raJcéláU. Modern különlegesség ez a komolykodó és tudományos humor, amelynek Voronoff és Stemach óta arzenálja a szerelem és a vele szoros összefüggésben álló kor. Fiatal Ide­gek és öreg fiatalok táncolják körül az uj aranyborjút, a majmot, amely mirigy csodá­kat miivel. Az ember és a majom közi szoro­sabb barátság fejlődön ki, mint a Lktrv n fé­le é* * a barátság kömclkezményei bétáiba<d Ionok. A hivatalos tudomány minden tdtako zása ellenére mellette egy másik kelet kezeit, olyan tudomány, amelyet ugyan nem Urnáé­nak ex Kalhedra, de amely Lassan az egész világot meghódítja. Egy példa ebből a körből: Csitzágói jelentés szerint K. J. F >x csikd- gói orvos állítólag felfedezte a szerelem ba- ciUusát. A humoristák erre a jelentésre az­zal válaszolhatnánk, hogy feltéve, ha min­den szerelmes magában hordja ezt a bacil- lusi, akkor a cstkiígói orvot súlyoson tévőd abban, hogy a bacdiut okozza a szereimet. El Wnkezőleg: a szerelem okozza o bactUust. Az amer'kai jelentés tarol nem számol be, hogy sikerült-e már a legújabb kóroicozó ellen h/i- lóját megtalálni. K. J. Fox komoly ember, megbecsüli orvos. Minden bizonnyal komo­lyam számol be felfedezéséről, mert még azt is megígéri, hogy orvoskongresszuson rész­letesen be fogja mutatni a mikroszkóp len­cséje alatt nyüzsgő szerelmi baciUusokat. Egyelőre nem hajlandó megmondani, miből következteti, hogy éppen ez a csak ezersze­res nagyítással látható élőlény okozza a szerelmet. Nem árulja el, hogy az alakjáról, vagy a szagáról, gyors szaporodásáról, vagy milyen egyébb tulajdonságából kifolyólag álla p&otta meg a közte ét az emberi szerelem közti szoros kapcsolatot. Nem jó a tudóst munkájában zavarni nem jó ezt a munkát siet­tetni. Elég korán fogjuk megtudni, milyen ez a bacülus, hogyan kell tenyészteni, milyen hatással van a fajfenl-artárra, szóval gyor­sabban, mint gondolnánk eljön az ideje ón­nal c, hogy baciUusoUással operálunk majd a szerelem terén. Nagy különbséget az eddigi élettel szemben nem jelent a tudós esik ágói orvos felfedezése, meri a rejtély nem ott kez­dődik, ahol felfedezzük a szerelem gkát, ha­nem ott, ahol megállapítjuk a szerelem kór- tünetét; egyszerű szavakkal: megállapítjuk, szerelmesek vagyunk. A szerelmi bacillus ellenhatóját szeretnék most tudni a túlzott tempójú amerikaiak. Az ellenható együttesen lép fel a szerelmi bacü­lus sál. A csíkágói jelentés mellé újságírói vé­letlen révén egy londoni került, amely azt mondja, hogy az angol bíróságok számításai szerint a folyó évben már letárgyalt és még tárgyalásra váró válóperek száma 4100, ami rekordot jelent a válások terén. Két év óta rohamosan emelkedik azok száma, akik meg­szabadultak a szerelem bacitiusától és bir­tokában vannak az ellenható jónak. A váló­felek igen jelentékeny hányada csak egész rövid házaséletre tekinthet vissza. Tudomá­nyosan tehát: a most felfedezett szerelmi ba- cUlus önmagát semmi siti meg hatásos hasz­nálat után. Halóidéje rövid és nem érdemle­ges. Az utóbbi időben egyre veszni erejéből, amit az angol bíróságok hivatalosan igazol­nak. Ez pedig valami, amit mind-én kezdő tudott. K. J. Fox csíkágói doktor lekésett. Olyat fedezett fel, ami rég fel volt fedezve és soha­sem lesz: egy baciUusl, amelynek az a hiva­tása, hogy önmaga ellenhatója legyen és ön- magát megsemmisítse. A modern tudomá­nyos különlegességek egyik legjobb vicce ez a felfedezés. A lap tördelő szerlcesztője, tu­datosan vagy öntudat,Ionul, de fején találta a szeget, amikor ezt a kél hírt egymás mellé tördelte. A kettőt szintézisbe foglalja az a harma/Uk hír, amely szerint Fox doktortól Fizessen eiö a "®E mr Képes Hét-re Előfizetési éra % évre 3G. Kcs. Minden ajjná^árusnAI kapható ehált a felesége és pedig éppen az általa felfedezett szerelmi bacillus hatása következ­tében, amennyiben az asszony beleszeretett férje asszisztensébe, aki a tudósnál jóval fia­talabb és állítólag nagyon csinos %i*ortember. A körforgástt lezárandó, Fox doktornak most Steinachhoz, vagy Vorcmoffhoz kellene mennie: a majom ment Mi meg öt egyedül.1' a majom, alá egyedüli ura a szerelmi bocit- 1 tusoknak. Sikeres miit él után köszörülheti ki! csak a csorbát, amely nagy tudományán esett.! Fejeletejére átütött élet ez. hátsóglcivitl. l)e hiszen azzal esett meg, aki egyre azon torié a fejét, mivel lephetné meg az életet. Az élet viszont meglepte öt és a meglepetés nagyon megszokott ügyem, de ránézve, szub-' jektív szempontból mérlegelve határozottan — meglepetés. Felfedezte a szerelem bocid! i< sál — i marad <* majomnurigy. Nentbatier Pál. ' OSVAT irta. KARINTHY FHHiYtS Osvát Ernő, aki testi csaiálja utolsó tagjá i.ak báiála utón őt perccel $zív<mji01 le magát és meghalt, úgy óhajtotta végrendeletében, hogy qu mondjanak búcsúztatót sírja fölött. Az öngyilkost még a pap is röviden bocsátja el Az egyház bűnnek minősíti az öngyilkossá­got, a katona adott helyzetben, ha arról van szó. hogy becsület és becstelenség közt kel! választani, kötelességnek tartja; mindkettő némán szokott tisztelegni. Osvát Ernőben, jelleme és hivatása szerint, volt valami a papból és volt valami a kator.á hói. A Gondolat harcosainak haditörvényszéke előtt csak azt kell igazolnia hogy nem i.sbo tett mást, ha a zászlót nem akarta eaorWn hagyni — a Gondolat egyháza előtt azonban védelemre szorul azért, amit tett. Pár szóval tehát hadd vállalom helyette a védelmet is és az igazolást Ls — együtt, a ket­tőből, hadd derüljön ki, hogy tiszta és igaz ember volt, jó katona és jó pap s ha mégis igy kellett meghalnia — akkor az ok nem őbenne találtatik, hanem külső változásokban « a vé­delem nem js védelem többé, hanem vádbosxéd és tetemTehiváa. * Néhány évvel ezelőtt egész kis könyv jelent meg Osvát Ernőről. A harcoló és építő magy ar szellem arisztokráciájának csaknem minden tagja elmondta róla ítéletét. Százoldalu vilá­gításból derűit ki szellemének és szándékának nemessége, finomsága, rátermettsége — ax egyhangú végkövetkeztetés ax volt, hogy a magyar irodalom elmúlt fénykorának nem le­hetett hívatottabb bábája, nevelője, oltalma- zója és felelős Irányítója nála — sokan Kazin- czyhoz hasonlították 8 az ellenfelek táborából egyetlen nem akadt, aki elfogadható^módon tudta volna megfogalmazni cáfolatát. Hogy erkölcsi tisztasága makulátlan, erről a leghal­ványabb vita csirája se születhetett meg. Számomra, aki nem irodalomtörténetet, ha­nem egy ember sorsát beszélem most, e pilla­natban mindezekből csak egy tény emelkedik ki: hogy finom és nemesfajtáju szív és érte­lem volt, született gondolkodó és elemező, re­mek emlékezőtehetség, pompás, müveit ízlés, telivér képzelet — csupa olvan tulajdonság, ami a szellemi élet jelenségeinek helyes meg­ítéléséhez fontos: a hozzáértés feltétele. És azt akarom, bizonyítani, hogy az ilyen ember szük­ségképpen erkölcsös is — hogy a szellemi élet jelenségeihez való hozzáértés egyértelmű az élethez való hozzáértéssel — hogy az esemé­nyek és cselekedetek fölött Ítélni is az hiva­tott, aki gondolatok és indulatok fölött — nem az, akinek, ha cselekedni akar, egyetlen pro­blémája abban morül ki, hogy tehetem-e, vagy nem tehetem, hanem az, akinek számára igy hangzik a kérdés: tegyem, vagy ne tegyem. * Mert értse meg végre a laikus ét hozzánem­értő (bármily nehezére esik) — a szellemmel született lélek számára a művészet neon azt jelenti, hogy az Illető szeroti a szép verseket, zenét, drámát, képet, szobrot a hogy „effélét csinálni maga is próbálgat4* olyanféleképpen, mintahogy a közönséges ember a szép nőket szereti, vagy a jó ételt, vagy a jó életet, vagy a lovakat, vagy a gyerekeket, vagy a sziép időt. A szellemmel született ember (s bizonyára maga a művész is) nem ilyen kényelmes vi­szonyban van a művészettel. A laikus ezen csodálkozni fog és mégis, es­küszöm neki, hogy például voltak és vannak valódi, nagy művészek, akik egyáltalán nem is szeretik a művészetet. Csakúgy, mintahogy az ember esetleg nem szereti a saját lábát, vagy kezét, vagy arcát, vagy méginítább valami belső részét, a .szivét, vagy az agyvelejét, ha az fájdalmat okoz neki. Nem szereti, szeretne helyette valami egye­bet — de mit tegyen? Ezt a szivet és ezt az agyvelőt kapta, kénytelen ezzel gondolkodni és dobogni, ezzel a túldimenzionált agyvelő­vel és szívvel, ami csak úgy tud dobogni és érezni, ha akkorá/t dobog és érez, hogy fáj. De mintahogy merőben helytelen volna azt mondani, hogy a költő azért költő, mert sze­reti a szép verseket (voltak nagy költők, akik egyáltalán nem is szerették5 * * 8) — éppolyan hely­től™ és felületes dolog úgy képzelni el a Szel­lem és Hozzáértés emberét, hogy ex a szellőm ős hozzáértés nála valami külön ajándék, amit, ha fóliául elveszít vagy nem használhat, -gy szerű™ megszűnik szeííeui és hozzáértő lenni és éli tovább a közönséges emberek életét. Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Szellem és horzáértés, sajnos, nem axt je­i nti, hogy lehetek gondolkodó és itélŐ, hanem azt, hogy" kénytelen vagyok gondolkodó és ítélő lenni akkor i». mikor a gondolat tulaj­donképpen életem tükrét mutatja a gondolat tárgyában s a* Ítélet marasztaló számomra. Osvát Ernő számára eaeukivQi a művészi és esztétikai gondolat éppenoivan életet irányító e* elhatározó íaio'lku# volt mint más *rnb«r Mámára a kílisó AórttUnóujrok, vagy az érvé uycsilléi- vágya. Az, hogy egy vers, vagy egy gondolat vagy egy kritika szép-e. vagy nem szép jó e, vagy nem jó, érdemes-e, vagy nem érdemes, néha csakúgy egyértelmű volt azzal a problémával, hogy az élet szép-e. vagy jó-e. vagy érdeme* e, mintahogy abban a versben, vagy gondolat­ban, vagy kritikában egyértelmű a beUŐ tar­talom Ás a külső forma. ö a gondolatot és a képzelet művét at egyetlen elképzelhető módon értelmezte: szó- szerint. Szósxerint, vagyis a valóságra vonat­koztatva. \ 8 mivel a szépre és jóra vágyott, mint min­den ember — tapasztalásból, hogy s kornak képzelete nem szép és gondolata nem jó, arra a következtetésre Jutott, hogy ebben a kor­ban nem szép és nőm jó élni. ♦ Ezért ölte meg magák Nem azért, mert meghalt a felesége és a leánya és beteg volt és nyomorban volt. Ezek csak terminusok voltak, emlékeztetők. Tudatos élet volt, határozott és megfogal­mazott. Hivő volt ő, a szó legrégibb értelmé­ben. S mintahogy hitvallás és cselekedet az élete, halálával is hitet tett — a revolver- dörrenés, mely az arénauti kis lakás reggelét felverte, üzenet és jeladás az élőknek, agy, ahogy egyszer, az ő biztatására megírtam, 6 ahogy ő helyeselte: „ne az élethez ragaszkod­jatok, hanem az élet tartalmához — ha ez a tartalom lehetet Lenné válik, az életnek nincs értelme többé44. Az ő életének tartalma a tiszta, terméke­nyítő gondolat s az'életalkotó képzelet ápolá­sa és védelme volt — és harc volt, a nemes humanizmus zászlaja alatt, barbárok és pogá- nyok ellen, őrtorony egy uj népvándorlás, uj tatárjárás kapujában. „Nyugat“-nak nevezte el ezt az őrtornyot — mit gondoltok, miért kellett igy nevezni, itt, a távol Keleten, Ázsiá­hoz közel? Csak azért, mert az utolsó őrto­rony volt — ugyanaz, ahonnan a Hunyadiak csatáztak félszázadon át, hogy visszatartsák az áradatot. Páris és Berlin és London kaoér- kodhat Ázsia és Afrika kisértetével, védett falai közt — számunkra ez a kisértet kézzel­fogható valóság volt mindenkor, kapunkon és ablakunkon dörömbölő eleven támadás: ne­künk európábhnak kellett lenni Európánál, ha nem akartunk visazasülyedni Mestis süppedé- kes, mély tavainak ingovánvába. Oevát Ernő jól tudta ezt « védte a tornyot, amíg lehetett. Aztán nem lehetett többé. Nem lehetett többé, mert szétbomlott a vé­dősereg s felütötte fejét az ostromlott várak legveszedelmesebb betegsége. A fellázadt közkatonák, valamikor hűséges csatlósai és védelmezői az eszmének — zsur­nalisztika és a zsurnalisztikával irányított köz­vélemény cserbenhagyta a tisztikart: az Esz­me keresztes lovagját, Európa lovagjait. Az írónak, költőnek sohase voltak javai er­refelé. De becsülete volt és hitele. Most ezt is elvesztette: letépték gallérjáról a rangjelzést. Kitört a forradalom s a szellemi proletár röhögve, trágár dalokkal rontott be a szent falak közé, ahová Petőfi szerint mezítláb igen, de virágcsokor nélkül belépni nem lehet. A barbár Szellemtelenség és Hozzánemértós régen mozgolódott s öltögette nyelvét — ti­tokban csúfolta a szellem kiválasztottját, de még elismerte fölényét « inkább igazodni pró­bált hozzá, érezvén, mily kicsinyke nélküle. Aztán jött a magyar kultúra kettészaka­dása. 8 fölhasználva a zűrzavart, a zsurnalisztika része egyszerűen elhagyta * zászlót, szö­vetkezett legurdetiáréimíílÓMÜ, legostobább ré­tegével a maradi kispolgárságnak s ennek bás­tyái mögé húzódva elkezdte ostoba harcét a „nyugatonság" <*U«n. Nem felülről, valami jobbnak » m-vében — alulról és hátulról, a iegóeskább, leghitváuyabb fegyverekkel, — a régi, vidéki lapok modorában, abban a modor­ban. melyet már-már halottnak hittünk! A Hozzánemérté* eleinte csak gúnyosan mosolygott. * Aztán vakmerő lett, érezvén háta mögött a tapsoló csőcseléket. Nem lehetett élni, szólni, dolgozni tőle — hangosan kezdett beszélni, nyílban kérkedett ustoba. hozzáneinértő „vé­leményé" vei. ,JU MeirtfiekíVjiite mesterét a hitvány, Díszkő* ripők- a szemtelen tanítvány.** * i * * Osvát Ernő kedden lett önkiiké*. Hétfőn este, egy szerkesztőségben taiálkoa- i-aira az egyik ilyen Tanítvánnyal. Ezelőtt tizenöt esztendővel olvastam először a nevét — véletlenül éppen nekem irta jelent­kező levelét, amelyben a magyar Pamasszuora való felvételre ajánlkozott alázatosan. Moat népszerű „axinháií44 rovatvezető}* egy kolportázsa jságnak. Komáini kezdett • minden udvariasságom­mal képtelen voltam megakadályoani, hogy hangosan lármázva „véleményt44 ne mondjon „rólunk* „nyugatosokról44, akiket „nem lehet érteni44 • kttíön szerénységemről ix, aki ..min­dig filozofálok44. „Ax az Oovát.. .** — mondta. * Ex az Oevát másnap reggel inkább megöHa magát, de nem hagyta el a hajót, agy érezte, zátonyra futott és elsüllyed. És én büszke vagyok rá. hogy a azárazföMJ -patkány azok közé számított, akik együtt voltunk vele a hajón. .......................in mi ii mii weMssrv —m------------m—unm h ©R EG öreg nóta, régi nóta Magyaroknak a nótája: Verő sorsunk «iró könnye / Kicsordul, kicsordul... Égő körűi; ez, hogyne fájna Mikor hu-1. Minden figmns visszacsendül: Nem szeretve senki által Bolyongunk a népek utján Magunkban, magunkban. S száll utánunk ősi gyászda! Meguntan... . Hitünk: bedőlt templom romja: Felette, ha ködbe borul, Felsikoltunk egymást kérdve, Miért vág, miért vág: Sors haragja ily botorai Miért bánt...? Voltunk mellő, ssele* villám, Májns-harm t napsugár la: Rontottunk éa építettünk, Ahogy jött, ahogy jött Volt ki gyűlölt a talán áld is A vési közt. Volt astán, hogy ogymáot flave Habos lovon ' "kU törtünk: Török volt az egy pajtásunk S a német, a német. 8 jobbra, balra győzte? köztünk. — Mi végett? Törtünk követ, hordtnnk téglát: Építettük a világot Gyárat, műhelyt, büszke dónkat Imára, imára. Érte Isten még sem áldott — Hiába! Templom nfán, munka után, Ha fáradtan összenézünk, Ott borong as árnyék rajtank ... Se sokszó, se jó saó Nem vigasztalja a népünk, Se szép szó. Tépve, dnlvn mégis állunk, Mert az Isten axt akarja, Mi legyünk ai ostor, ha kell. S míg leszünk, míg leszünk, Az igazság védőkttrja Mi begyünk. Telek A. Bándog. Alapiéra IMA TmUtmm 99 . ^ S * > — ^ A Ivag, p«*c4*IMm mL. zmgyhomali * r,l éoo g KOSIG E, Fű-utca £9. tUgy válaaaUk. Jhgóáayoa intib.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom