Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-10 / 256. (2181.) szám
1929 november 10, va&árnap. TW«iM*MAOfeARHlTWj.!a» 5 B Rí AND MEGMENTETTE TARDIEUT Na hajnalban a francia kamara bizalmat szavazott az lij kormánynak Kedvezőtlen előjelek után Briand szenzációs beszéde megváltoztatta a helyzetet 79 szavazatnyi többség — Az eddigi külpolitika megmarad - Németország becsülete — Rekordülés a párisi katssaralsasí — 6* döntő kaiártjt volt a külügvminisster váratlan gy őseimének. A» Kch« de P»ris «*eilat a kamara tegnap Briandi ritka ünneplésbe* réMesitette. Amikor Briand lassú és nehé* lépteivel a tribün leié tartott, a radikálisok és a radikális ssociaRstÁk csoport;* mélyen a kommunistákig lelkes hurrá-kiáltásokkal és tej**orkánnal fogadta. A crntrnra ée a jo bob Idái egy réssé nem akart risstamaradni s csatlak oxott a baloldal mnnilesstációjáhos. Menny dftrgéasseri taps és ujjong ás töltötte be pereekig a Palai* Bourbonne termét. Briand mosolyogva é* kösis- merten blaairt tekintetével néste a háborgó kamarát. Soha ascbb beesődet nem mondott, mint tegnap, s bessédónek soha nem volt ssensárió- sabb hatása. A kormány a baloldalt halálra Ítélte, de Briand nen* csak megmentette Taráiéul, hanem határtalan lelkesedést ée odaadást bistositott neki. Pedig programjából egyetlen jottányit sem engedett. Pária, november 9. A francia kamara a tegnap délután három érától ma reggel öt óráig tartó rekordüléso után 332 szavazattal 253-ma! szemben, azaz 79 szavazatnyi többséggel, bizalmat szavazott Tardieu kormányának. Az ülést keddig elnapolták. A bizalmi indítvány, melyet Loucbeur csoportja nyújtott be, igy hangzott: „A kamara a kormánynyilatkozat tudomásulvétele után kifejezi bizalmát a kormánynak azzal a meggyőződéssel, hogy a kabinet a köztársaság aíapclveit megőrzi, az ország ipari és mező- gazdasági prosperitását előmozdítja, a belső békét és a népek egymáshoz való közeledését biztosítja. A kamara elutasít minden más javaslatot és áttér a napirendre.*4 A szavazás előtt Tardieu újból szólásra emelkedett és kijelentete, hogy nyilatkozatában azért nem beszélt Elzász-Lotharingiáról, mert ez az országrész teljesen beilleszkedett a francia egységbe. Óva inti a népet az újabb krízistől és a fölösleges paradoxonoktól, amelyek a parlamenti krízist kiélesitik. Ha a baloldal megbuktatja a kormányt, akkor Briand politikáját is megbuktatta, viszont ha a jobboldal Briand ellen szavaz, előkészíti a baloldali kormány érvényesülésének útját. Az ülést Tardieu beszéde után félbeszakították,. majd éjfél után huszonöt perccel újra megnyitották. Elsőnek Reynaud, a titkos francia-német katonai szerződés közismert közvetítője lépett a szónoki emelvényre és kijelentette, hogy a félreértéseket Briand nagy beszéde eloszlatta. Frakciója Tardieu belpolitikájával szívesen azonosítja magát. A demokrata köztársasági unió megszavazza a bizalmat. Ptiech balodali republikánus szerint a jelen pillanatban nagy szükség van a köztársaságiak egységére. Franklin Bouiflon, aki tegnap! beszédében a ,.német revdnspoMHkáról** szóló leleplezé- **'- seivel csaknem pánikhangulatot teremtett a kamarában, ma sokkalta enyhébb húrokat pengetett Véleménye szerint a kormány nyilatkozata a rajnai és a Saar-kérdésben teljesen kielégítő, viszont Franklin Bouillon kitart a hágai német delegáció fölött tartott éles kritikája mellett és megmarad annál az állításánál is, hogy a német reakció a Rajna-vidéken veszedelmes revánst tervez. A beszédek után a kamara elnöke felolvasta a három határozati javaslatot, amelyek közül az elsőt Blum a szocialisták, a másodikat Daladier a radikális szocialisták, a harmadikat Thomson a baloldali radikálisok nevében nyújtott be. Tnrdieu miniszterelnök a harmadik rezolucióvaí azonosítja magát. Közvetlenül'a szavazás előtt Ury szocialista kép.- egy negyedik javaslatot nvujt be, amelyet a ház 327 szavazattal 256-tal szemben elvet. A bizalmi szavazásnál, mint említettük, a kormány 332 szava1'ott*! mai szemben biztosítani tudta a kamara bizalmát. Az ezermester a tribünén A tegnap éélxztámi ülés, amelyen eldőlt a Tardieu -kor mán y sorsa, Briand külügymánAsZr- tér újabb és életének egyik legragyogóbb diadala volt. Az ülés megnyitása után a kormány helyzete kilátástalannak látszott, mert az el<> ző nap egyik szavazásán mér csak három szavazatnyi többséget tudott magának biztosítani és a középpártok hangulata a délelőtt óta rendik ívül megromlott. Félő volt hogy Briand, ha nyilatkozatában nem t«sz engedményeket a jobboldalnak, a szélsőséges jobboldali képviselőket is a kormány ellen haragítja, ami a Tardieu-kormámy gyors halálát jelentette volna. Briand páratlan tehetségének volt köszönhető, hogy ámbár tapoítaí sem engedett eddigi külpolitikai koncepciójából, mégis meg tudta nyerni a ház bizalmát, amely a ragyogó beszéd befejezése után olyan ovációban részesítette a külügyminisztert, amilyet a francia kamara eddig alig látott. A meglepetéaszerü változatot egyedül a grandiózuson fölépített, meggyőző orejü és szellemesen előadott (szónoklat idézte elő. Briand a német—francia problémát a lehető legnyiHabban tárta föl és szavaival bebizonyította, hogy a Németországgal való kiegyezést élete mnIlkájának tekinti és nrindenkép kitart mellette. A kamara a bizalmi szavazásnál tulajdonképpen nem Tardieu sorsáról döntött, hanem Briandéról. A kitűnő külügyminisztert nem tudta elbocsátani. A beszédet, ezt a szónoki mesterművei, a baloldali pártok egyre erősbödő lelkesedéssel fogadták. A részleges ovációk a beszéd végén általános ünnepléséé változtak, amelyen a baloldalon kívül a legtöbb közóppárt, sőt a jobboldal túlnyomó többsége is részt vett. Egyedül Marin, Mandel és Franklin Bouillon ülitek fanyar képpel helyükön és hidegen asszisztáltak nagy ellenfelük győzelmének. Briand beszédét 9 óra 30 perckor fejezte be, amikor az ülést megszakították, hogy egy óra múlva újra megnyissák. Briand legragyogóbb beszéde Briand mindenekelőtt bejelentette, hogy külpolitikai irányát az uj kormányban változatlanul megtartja, mert ez a külpolitika eddig valamennyi francia kormány elismerését kivívta s igy nincs ok megváltoztatására. Briand politikája a méltóság és az önérzet politikája. Briand világélebében hazafi volt és ő vüR az, aki két évvel a háború előtt a határmenti erődök fölépítésére szolgáló hiteleket megszavaztatta. A háborúban ő szervezte meg a keleti frontot és ö készítette elő a győzelmet. A kamara gondoljon mindig ezekre a tettekre, ha most a béke közvetítőjét látja benne. Békepolitikája abból indul ki, hogy a ver- saillesi békeszerződésben bizonyos hiányok mutatkoznak, amelyek veszedelmessé válhatnának a francia biztonság szempontjából. E hiányokat csak a Németországgal kötött barátságos szerződés és a kölcsönös megértés tudja kiküszöbölni. 1921 óta állandóan gondolt a Kellogg-paktuim és a locamói szerződés ezerinti megegyező sekre, melyeket a cannesii konferencia óta propagált. Tudatában van annak, hogy az életerős Németországgal szemben Franciaország csuoán a megértés politikáját követheti. Az utóbbi években Stresemnan német külügyminiszterrel vállvetve küzdött a megegyezésért. Könnyezve és megindult szívvel gondol elhunyt partnerére, akiben nemcsak Németország kitűnő hazafiját, hanem a világ a béke egyik legodaadóbb barátját vesztette el. A német-ófrancia tárgyalások alatt mimikát nemzet meg tudta találni számítását. Francia- ország biztosítani tudta határait. Németország viszont belépett a népszövetségbe és azóta mint egyenrangú fé! részt vesz az európai népek koncertjében. Ki is gondolhatott arra komolyan, hogy a hetvemuilliés németséget, huzamosabb időre ki lehet rokesztoni a népszövetségből? A rajnai kiürítés kérdésére áttérve, Briand kijelentette, hogy a Rajnavidéket nem egyedül Franciaország, hanem a szövetségesek együtt szállották meg b erre mindig gondolni kell, ha Párisban a kiürítésről beszélnek. Franciaország csupán a többi antanthatalommal karöltve cselekedhet ebben a kérdésben. Ezt a szabályt Briand soha meg nem hazudtolja, inkább elhagyja helyét. A rajnai megszállás különben sem a biztonság garanciája, hanem a versaillew békeszerződések pénzügyi rendelkezéseinek garantálására szolgáló intézkedés. — Tudom — folytatta Briand —, hogy bizonyos körök szívesen látnák, ha otthagynám helyemet. De nem távozhatom katona- szökevényhez hasonlóan s nyílt csatában akarok elesni. Sajátkezüleg nem semmisíthetem meg munkámat, mert jónak tartom azt Franciaország, Európa és a béke szempontjából. —• A német pénzügyi garanciák módosításánál figyelembe kell venni, hogy senki nem kérhet többet Németországtól, mint amennyit az ország tényleg adni tud. A harmadik rajnai zóna kiürítése csak akkor kezdődik meg, ha Németország teljesítette idevágó kötelezettségeit. Viszont nevetséges volna egy-két hónap miatt tovább kínozni és bosszantani a rajnai lakosságot, amikor a kivonulás előbb-utóbb úgyis megtörténik. A jelen pillanatban harmincezer francia katona áll a Rajnavidélcen s a legutóbbi mozgolódások nem a kiürítés kezdetét, hanem csupán bizonyos átcsoportosítást jelentettek. "— A csapatok a béke és a bizalom atmoszférájában fognak kivonulni a Rajnavidékről, ahol a lakosság sokáig hálásan fog reájuk gondolni. Azt mondják nekem, hogy Németországban uj aggresszlv kiiloolitikai éra keletkezik. Lehet. Németországban is vannak soviniszták. Ott van Hugenberg, aki úgy bánt Stre- semannal, mint bizonyos francia Hugenber- gek velem bánnak. De Hugenberg mögött mindössze négymillió német választó van s a többi a kormány mögött áll. A Hugenberg-sajtó Stresemannt sárba taszította és a halálba kergette. Hágában Strese- mann a szó legszorosabb értelmében már haldoklóit, de minduntalan újból összeszedte magát, hogy amíg lehet, folytassa nagy munkáját. Stresemann meghalt és sírját virágok diszitik. A radikális szocialista Ropnbüqne a»t sajnálja, hogy Briand nőm nyilatkozott résslotesebben és nem emlékezett meg a jóvátétel! banknak adandó teljhatalomról. A baloldal elégtétellel állapítja meg, hogy Briand hű maradt 1921 óta követett külpolitikájához. Nem törődött ássál a kormánnyal, amelyben véletlenül helyet foglalt, nem törődtl a többséggel, hanem úgy beosélt, ahogy ssive és esze diktálta. Meg tudta törni *s ellenségeskedést és magához édesgette a biz többségét. A szocialista Popiilalre is aláhúzza Briand erkölcsi győzelmét, de bánja, hogy a külügymiAmi a tüdőnek az ózon az a fehérneműnek a TERPENTIN!! I li Használjon tehát I Pocsatko Terpentin szappant H Mindenütt kaphatói! Tényleg meg kell halni althoz, hogy valaki bizonyságot tehessen meggyőződése és becsületessége mellett? nisiter ennyire „elvetemült" társaságban kénytelen békepolitihájál folytatni. Tardieu második beszéde Kééőbfo Briand & Saar-kérdésrő! nyilatkozott. Szerinte ez a probléma nem áll összefüggésben a rajnai kiürítéssel, mert a Saar-terüle- tet a népszövetség tartja felügyelete alatt. A Saar-szénbányák tulajdonosai franciák, öt év múlva a bányákat el fog kel leni adni, de miért öt évig várni, amikor ma kedvezőbb árat kapni érte? Beszédének végén Briand kijelentette, hogy a kamarától kérni fogja a Young-terve- zet és a hágai egyezség ratifikálását. Ha a francia képviselők úgy vélik, hogy el kell utasítani e két szerzői lést, akkor Briand U lemond, mert politikai wweplése egybeforrott velük. Az elementáris erejű hatás Páris, november 9. Tardieu kormánya tehát győzelmet aratott. Meg kell állapítani, hogy az erkölcsi diadal Briandt illeti meg. A kamara példátlan ünneplésben részesítette a külügyminisztert és locarnoi politikáját s a jobboldali lapok is kénytelenek elismerni, hogy az ünneplésben a eentrum és a jobboldal egyik szárnya is részt vett. Annál jelentősebb ez a demonstráció, mert akkor történt, amikor a Rajtián innen és a Rajnán tnl egyaránt erős reakciós kü’po- litikai mentalitás jutott uralomra. Briand tegnap eredményes ellenoffenzivába kezdett. A francia jobboldali sajtó idézeteiből kitűnik, mily mély Páris, november 9. Tardieimak tegnapelőtt -ölemére vetették, hogy kormánynyilatkozatában eeak futólag emlékezett meg a külpolitikáról- A rninias- terelnök Breton köztársasági szocialista képviselő interpellációjára adott válaszában a tegnapi kamarai vita folyamán részletesebben nyilatkozott kormánya külpolitikájáról Mindenekelőtt megállapította, hogy a kabinet egységes. Sem a rajnai kiürítés, eem a német adósságok mobilizálása, sem a hágai döntések, sem a Y (-magtér elfogadása kérdésében nincs ellentét a miniszterek között. Ax ellentétes hírekkel szemben megállapította, hogy eddig nem adtak ki parancsot a Rajna-vidék kiürítésére. A sajtó bíson/aa csapatellol-ódásokat tél rém agy a rázott e igy keletkezett a vak lárma. A harmadik zóna kiűrí óee csak a You,ng-tervezet ratifikálása után kezdődik meg. Ha Németország átadta a jóvátételt banknak obügációjának első részletét ée a jóvátéteü adóe- ságok kömmé re iaüzáiódása megkezdődött, kezdetét veheti a rajnai kiürítés is. Elvben a hatalmak elhatározták, hogy a kiürítést juniu9 30-ig befejezik, de a kivonulás gyorsasága természetesen összefüggésben ál! Németország fizettségeivel és a jóvátéteü bank működésével. Végül Tardieu megvédte kormányának összetételét ée kifejezte sajnálkozását afelett, hogy a radikális szocialisták visszautasították ajánlatát. j leilés egyetemi tanár uiabb leleplezései a romániai börtönükről is sóbányákról A budapesti román követ cáfol — egy román egyetemi tanár megerősíti Kenéz állításait Budapest, november 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar parlament külügyi bizottságában, mint emlékezetes, Kenéz Béla dr. egyetemi tanár, képviselő, szóvátette, hogy a román hatóságok rendes vízummal rendelkező magyar állampolgárt elhurcoltak a parajdi sóbányába és hogy elősegítik kétezer magyar családnak Hondurasba való kivándorlását. A budapesti román követ Kenéz dr. feltűnést keltett szavait cáfolni igyekszik most s nyilatkozatot adott, amelyben kijelenti, hogy Parajdon nincs is börtön s öt év óta egyetlen útlevelet sem állítottak ki a román hatóságok Hondurasba. A román követ nyilatkozatára most reflektált Kenéz tanár s válaszában azt mondja, hogy a követ egyáltalában nem cáfolja azt, hogy a román kormány a magyarok kivándorol- tatására törekszik. Ez bebizonyított tény, hiszen Duga volt román külügyminiszter még 1925-ben kijelentette, hogy a román állam érdekében állana, ha a magyar kisebbség száma Erdélyben csökkenne. Hivatkozik még Kenéz dr. Radu- liescu román műegyetemi tanárra, aki nemrégiben véleményt mondott a romániai sóbányák állapotáról s azt állitja, hogy a romániai sóbányák állapota még a hírhedt velcncoi ólomkamrákénál is rosszabb, a ruházatuktól megfosztott foglyok a borzalmas levegőben, amely a bányában uralkodik, a biztos pusztulásnak néznek elébe. A román tanár megnevez két ilyen halálraszánt foglyot is. Kovács Jánost és Palinszky Jánost, akik azt sein tudják, hogy miért Ítélték el őket és miért tartják őket fogva a sóbányában. A román tanár szerint a dofíánai börtönből gyakran kérnek kölcsön foglyokat a parajdi sóbányába kény. szermunkára.
