Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-14 / 183. (1221.) szám

Íq26 augusztus 14, szombat. Máiasz kichler Jánosnak Irta Szent-Ivány József, nemzetgyűlési képviselő A Prágai Magyar Hírlap pénteki számában Richter János szenátor a Gasteini levél­hez tűzött reflexióiban engem is aposztrofált, amennyiben bejelentette, hogy parlamenti klubunk sürgős összehívását fogja tőlem kívánni két kérdésben való döntés céljából. Az egyik, vájjon képviselheti-e pártunkat a ker.-szoc. párt tisztelt elnöke a nemzetközi szer­vek előtt? A másik, miként szabályoztassék a magyar nemzeti párt és a keresztény- szocialista párt egymásközti viszonya? Tudom, hogy az én tisztelt barátomat a legtisztább célok, a legöszintébb jóakarat vezeti és öt a Gasteini levél tartalma nem mint pártembert érinti elsősorban, de mint azt a magyart, aki aggodalommal nézi a két magyar párt egymástól való eltávolodását, akit — hiszen nagyon szives ember — érzelmileg is fájdalmasan érint a mai szomorú helyzet. Igv fogom fel nyílt levelét, igy fogom fel annak minden szavát és igy Ítélem meg. Szeret­ném, ha mások is igy tennének. Ebből a meggyőződésből indul ki a válaszom is. össze fogom hívni a kívánt ülést, tárgyalásra fogom tűzni a két felvetett kérdést, meg fogja azonban nekem Richter János engedni, hogy azon melegében véleményt mondjak. Nem követek el indiszkréciót, ha megírom, hogy a ker.-szoc. párt vezére és közöttem komoly és jelentős tárgyalások folynak már régebben, melyek egyik konkrét eredménye a közeli napokban publikálható lesz. Pártjaink közötti súrlódási felületek kifaragását célzó intézkedésekre határoztuk el magunkat. Ezt az első lépést követni kell a többinek is. Nem tartanám szerencsésnek és helyesnek sem, ha pártunk megvonná Szüllő Gézától a megbízást a nemzetközi fórumok előtti képviseletet illetően, mert a mi magyar nem­zeti kisebbségünknek csak egységes, hogy úgy mondjam, külképviselete lehet és mert Szüllő Géza dr. kezében a legjobb kézben van. A másik kérdésre még rövidebb a válaszom: Semmi feltételt nem szabok a magyar­ság egységes politikai pártja létesítése elé. Vegye a kezébe Richter János a fehér béke­lobogót és politikai készségével, akaratával, kitartásával járja be a magyarok minden részét, egyesítse a két pártot igaz magyar munkára, mindenütt ott leszek mögötte mint engedelmes és fegyelmezett katonája. Nagy robbanás a csepeli lőporraktárban Hatvan sebesült — Két lőportaverna a levegőbe repült — Buda­pest izgalmas éjszakája — A csepeli gyárban újból ffolyik a munka A katasztrófának egyetlen halottja sincs Prága., augusztus 13. Tegnap este lapunk megjelenése után kaptak budapesti szerkesztőségünk szűkszavú telefonjelentését, hogy a csepeli Weisz Manfréd katonai lőszergyárban este hét órakor óriási robbanás történt A katasztrófáról ma a következő részletes jelentések érkeztek: Budapest, augusztus 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap este hét óra tájban Budapest felett nagy zivatar vonult végig. Hét órakor óriási dörrenés resz­keti ette meg a város utcáit, amit először nagyobb villámcsapásból eredő dörgésnek vél­tek. Néhány percre rá azonban híre támadt, hogy Csepelen a lőszergyár levegőbe repült. A hír óriási pánikot okozott a magyar fővárosban. És tényleg a sötét esti órákban a sziget felől óriási lángnyelvek törtek föl, amelyek 60 kilométer távolságra ellátszottak. Buda­pest összes tűzoltósága és nagyszámú rendőri készenlét vonult ki a sziget felé, ahonnan újabb robbanás zajai hallatszottak. Budán és Budafokon csörömpölve törtek össze az ablakok, a távoleső Erzsébetfalván, Újpesten, sőt még a Hűvösvölgyben és a főváros villa­negyedében is érezhetők voltak a detonációk.Természetesen azonnal különböző rémhírek keltek szárnyra, amelyek a sziget teljes pusztulásáról, számos halottról és százakra menő sebesültről szóltak. A város lakossága tömegekben, kocsikon, autókon a sziget felé özönlött, de a rendőrség erős kordonnal zárta le a Csepelhez vezető ntakat. A robba nás méreteiről az első pillanatokban biztosat megállapítani nem lehetett, miután a rend­őrség és katonaság az összes telefon- és táviróvonalakat lefoglalta. Az első hivatalos jelen­tés este fél tiz órakor jelent meg, amely a tűz lokalizálását jelentette és körülbelül 100 súlyosabb és könnyebb sebesültről számolt be, akiket a budapesti és környékbeli kórhá­zakba szállítottak, vágj' a szigeten lévő igazgatósági épületben vettek ápolás alá. A sze­rencsétlenségnek eddigelé halálos áldozata nincsen. Budapest lakossága természetesen a legnagyobb izgalom közepette töltötte az éjszakát, mára azonban a hangulat megnyu­godott. A robbanás színhelye Csepelsziget, Budapest alatt fekszik, a Dunának promontori és soroksári ága fogja körül, hossza 48, szélessége 3—9 kilométer. A szigeten fekszik Csepel nagyközség, mint­egy 3000 főnyi magyar és németajkú lakos­sal. A sziget a magyar törtérelemben jelen­tős szerepet játszott Csepelen volt Árpád fe­jedelem udvara és a sziget királyi tulajdont képezett. A szigetre villanyos és helyiérdekű vasút vezet Távirda és telefonhivatala van és újabban itt állították fel az állami rádió­állomást is. A gyártelep Weisz Manfréd ipari és kereskedelmi zsenijének köszönheti euró­pai méretű fejlődését. Weisz Manfréd kon­zervgyárat létesített, amely mellett a lőszer- és fémgyárat is amerikai gyorsasággal fej­lesztette. Közvetlen a hábom előtt a gyár egy részvénytársaság kezébe került, amely­nek élén Weisz Manfréd állott és a csepeli üzemét nemcsak Magyarország, de Európa egyik legragyobb ipari vállalatává fejlesztette ki. A gyár a háború alatt 30.000 munkást fog­lalkoztatott és ellátta a monarchia egész lő­szerigényét. A háború után a békeszerződés értelmé­ben a gyárat átalakították. Csupán egy részében gyártottak hadiszereket az ántánt katonai felűgyelőbizottságának felügyelete alatt. Többi részében mezőgazdasági gépeket, elektromotoralkatrészeket, villamoskocsikat, autókat stb. gyártottak, azonfelül egy hatalmas textilipari gzárat létesítettek. A szigeten nagy munkáskórház és egyéb munkásjóléti intéz­mények létesültek. Weisz Manfréd, mint is­meretes, tavaly meghalt, a gyár vezetését fiai vették át, akik közül az egyik egy prágai patrícius család leányát jegyezte el. Hatvan kilométer körzetben látszik a tűzvész A lőszer robbanás minden valószinüség szerint a hadianyaggyár lőszermühelyében történt. Három lőporraptár robbant fel. Hét ha­talmas detonáció reszketette meg a le­vegőt, majd óriási lángnyclv nyúlt az ég­nek, amely az összes környékben lévő épületeket lángba borította, részben tönkretette. A lángnyelv csaknem hatvan kilométernyi körzetben nyújtott borzal­mas látványt a földrengésszerű hatalmas robbanásra felfigyelt közönségnek. A rendőrségnek helyszíni épülete is megron­gálódott- A teteje bedőlt. Több csepeli utca ös­szeomlott. A budapesti mentők az első jelen­tőére teljes készültséggel azonnal a helyszí­nen teremtek. A robbanás főfészke a töltény­raktár gépcsarnokában sejthető. A robbanás­kori nagy riadalom után, amelyet a sötétség és az eső még fokozott, a szerencsétlenség képe lépésről-lépésre kezd kibontakozni s csak a mai hivatalos helyszíni szemle tud esetleg teljes világosságot deríteni. Már is annyit megállapított a hatóság, hogy a kár valószínűleg nem olyan nagy, mint azt az első pillanatokban hitték. 20- 30 ezer kilogramm lőszer robbanhatott fel. A sebesültek száma nagy. de aránylag könnyű sebesülést szenvedtek. Valamennyit először a gyár igazgatósági épületébe vitték, ahol egész sereg orvos kötözi a legnagyobbrészt üvegszilánkoktól sérült betegeket. Komoly sebesülés, vagy haláleset eddig még nem történt. A teljes kár a gyárépület nagy kiterjedése miatt még nem állapítható meg- A hangulat mindjobban lecsillapodik, a hírek megnyug­tatók. Pánik a munkások közt Szemtanuk elbeszélése szerint esti hét óra tájban hallatszott az első irtózatos robba­nás, amit nyomban követett több is. Az első robbanás után a szomszédos posztógyár mun­kásai és alkalmazottai siettek a veszélyezte­tett terület segítségére, de amikor a robbanások ismétlődtek, nagy pánik tört ki az emberek között Egymást tiporva rohantak a területről mindenféle irányban. A hatalmas légnyomás a posz­tógyár tisztviselőtelepének lakásait szét­rombolta s a gyártelep kantinjában is nagy pusztítást vitt véghez. A Mauthner magkereskedő cég finomitótelepének teteje is bedőlt. A romok még füstölögnek s a pirkadó ég alja vörösség­be borult Merénylet, földrengés, va A robbanás okát nem sikerült még meg­állapitani. A posztógyár soffőrje állítólag a robbanás előtt riasztó lövéseket hallott. Lehetséges, hogy valami gyanús egyén tartóz­kodhatott a területen. Más feltevések is van­nak. Közvetlenül a robbanás előtt Fehér-megyében erős földlökést jeleztek, amely a Duna alatt átvonulhatott s igy oka lett a szerencsétlenségnek. Érdeklődésünkre a földrengéstani intézetben kijelentették, hogy ez a momentum is okvetlenül figyelembe ve­endő. Loch Péter fegyverszakértő kijelen­tette, hogy ............. a lőpor öngyulladása olyan kavernákban, A környékről is egymásután 1 útnak be a jelentések a robbanás okozta pusztításokról. Pesterzsébeten a Kossuth-utcában több ház megrongálódott. Az ablakok a legtöbb helyen betörtek. A vasútállomáson is látható a lég­nyomás okozta kár. A csepeli helyi érdekű vasút állomásánál hosszú sorokban állnak a vonatszerelvények. Szigetszentmiklóson a vé­dőgát őrházát rombadöntötte a robbanás ere­je- Soroksáron rántástól vetette ki az ab­lakokat. A sebesülteket mindjárt a helyszínen ré­szesítették első segélyben s azok jórésze azon­nal tovább is ment. A Szent Rókus kórházba 2, a. Szent Ist­vánba 30, Újpestre 6 és a pesterzsébeti kórházba 15 sebesültet szállítottak be. A könnyű sebesültek számát több mint két­százra becsülik. A hajléktalanok száma is meglehetősen nagy. A 24 tagú rendőri őrség minden tagját meg­találták, ketten közülük a légnyomás követ­keztében átmenetileg megsiketültek s elvesz­tették beszélőképességüket. gy a lőpor öngyulladása? mint Csepelen vannak, teljesen kizártnak tekinthető. A robbanás okát más irányban kell keresni, mondta, nem akar ugyan senkit sem gyanú­sítani, de az a feltevése, hogy valamelyes merénylet okozta a robbanást. Hogy a robbanásnak halott áldozata nem volt, annak az az oka, hogy a közeli gyárak­ban már nem dolgoztak. Azonkívül a felrob­bant lőszerfülke szerkezete olyan, hogy a detonáció ereje a levegőbe hatott. A ma reg­gel kiszállott rendőri és katonai vizsgálóbi­zottság megállapította. hogv csak két lőszer- fülke robbant fel. Délben hivatalos jelentést adtak ki, amelyben hangsúlyozzák, hogy a robbanás okáról még nem sikerült a bizott­ságnak semmi pontosat megállapitani. Hivatalos jelentés A hivatalos jelentés a következőket mondja: A robbanás, mint az már megállapítást nyert, nem a gyártelep területén, hanem at­tól meglehetős távolságra,. szabad területen történt, a Duna partján, ahol néhány lőpor- akna a levegőbe repült. A honvédelmi mi­nisztérium által kiküldött műszaki szakbizott­ság már a kora reggeli órákban megkezdte a szerencsétlenség területén működését, ahol a legkisebb részletekre kiterjedő vizsgálatot folytat le. A munka e pillanatban főleg arra szorítkozik, hogy a fel nem robbant raktá­rakat a további veszélytől mentesítsék. A rob­banás okáról a bizottság teljesen tiszta képet eddig nyerni nem tudott, mihelyt azonban világosság derül ebben a kérdésben, azonnal közölni fogják a nyilvánossággal. Ki kell emelni ez alkalommal a tűzoltóság, rendőrség és a műszaki csapatok önfeláldozó munkáját és bátorságát, amelynek köszönhető, hogy a még meglévő raktárakat meg lehetett men­teni s ezzel a katasztrófa kisebbé vált. Ezt a raktárt vízzel árasztották el és földdel hányták be. így vették elejét a tűz továbbterjedésé­nek. A gyárépület nem rongálódott meg sú­lyosabban, úgyhogy a gyár ma reggel már za­vartalanul megkezdte és folytatta üzemét, ami kétségkívül alkalmas tény arra, hogy a felizgatott kedélyeket megnyugtassa. Horthy kormányzó Csepelen Vass József népjóléti miniszter, minisz- terelnökhelyettes, ma meglátogatta a szeren­csétlenség színhelyét. Horthy Miklós kor­mányzó a holnapi nap folyamán tekinti meg a katasztrófa pusztításait. Vass miniszterelnökhelyettes nyilatkozata Vass József helyettes miniszterelnök, aki egész délelőtt a telepen tartózkodott, nyilatkoza­tot adott le a sajtó képviselőinek, amelyben a következőket mondja: — Csepelen először résztvettünk a szakértő­bizottság megbeszélésein, majd bejártuk a rob­banás színhelyét: a sokat szenvedett posztógyár helyiségeit, valamint a gyár kórházát és a mun­kások napközti honát. A robbanás színhelyének benyomása egyenesen félelmetes. Mindenfelé üszkös gerendák, gránáthüvelyek, szilánkok és üvegcserepek feküsznek a robbanástól felszántott földön. Egy lőportárna épen maradt, de. a fővá­ros nagy gőzfecskendője kötelességszerü óvatos­ságból vízzel árasztotta el, hogy a robbanás ve­szélyét elbáritsa. A romok takarítási munkálatai már sürgősen folynak s délutánra sikerült a rob­banás maradékait teljesen eltakarítani. Halottról eddig nem érkezett jelentés. A lőszerraktár antant ellenőrzés alatt volt A robbanással kapcsolatban különböző ál- hírek kerültek forgalomba. Egyes hírek szerint a csepeli robabnás miatt diplomáciai nehézségektől kellene tartani Magyarországnak, mert a csepeli raktárban az ántánt ellenőrző bizottság elől el­rejtett anyagok lettek volna felhalmozva. Illeté­kes helyen kijelentették, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert az egész löporraktdr anyaga a katonai ellenőrzés alá tartozó lőszerüzem egy része. Az ellenőrző bizottság a robbanásra vonatkozólag néhány napon belül mindenesetre hivatalos je­lentést fog kapni. A sebesültek számáról is túlzott hírek ter­jedtek el. A sebesülések számát hivatalos helyen az egészen könnyű sebesültekkel együtt 60-ra teszik. A vizsgálóbizottság kutatásának eddig pozitív eredménye nincsen. Még mindig az a nézet, hogy vegyi bomlás révén öngyujtis állott elő s ez okozta a katasztrófát. A polgármester intézkedett, hogy a robbanás kö­vetkeztében hajladéktalanná vált családokat a legközelebb eső fővárosi iskolaépületekben he­lyezzék el. Újból folyik a munka Budapest, augusztus 13. Lapzártakor jelenti budapesti szerkesztőségünk telefonon: A csepeli robbanás színhelyére kiszállott vizsgálóbizottság délután befejezte munkáját és eltávozott a pusz­tulás szinbelyéről. A telepen egyébként már ko­ra délután újból megindult a munka. Két óra előtt már a hivatalnokok, munkások és munkás­nők egész serege özönlött a gyár felé, amelynek kéményei újból ontották a füstöt s minden jel a nekilendülő, munkát mutatja. Csak az alkalma­zottakat engedik be a telepre, azokat is szigorú igazoltatás után, A genfi kisebbségi kongresszus napirendje Prága, augusztus 13. A különböző nem­zeti kisebbségeknek most küldték szét az augusztus 25—27-ig Genfben tartandó ki­sebbségi kongresszus meghivóját. A meg­hívót az előkészítő bizottság nevében Wilfan Josip dr. olaszországi szlovén képviselő, mint elnök, azután Szüllő Géza dr. csehszlovákiai magyar képviselő, Schiemann Pál dr. lett­országi német képviselő, Sierakowski Sza- niszló gróf, volt poroszországi lengyel kép­viselő és Motzkin Leó, a zsidó delegáció bizottságának elnöke, mint a bizottság tagjai, végül Ammende Ewald dr. titkár Írták alá. A kongresszus tárgysorozata a követ­kező: Elnöki megnyitó. A különböző nagy nemzeti csoportok képviselőinek beszámolója a nemzeti életük terén bekövetkezett fejlő­désről. A kulturális fejlődés szabadságinak biztosítása. A nyelvkérdés szabályozása. A ga*uasági egyenjogúság biztosítása. Az ál­lampolgársági jog biztosítása. Egyenjogosi- tás a választójog terén és annak gyakorlása. A kormány és a kisebbségek között felmerü­lő konfliktusok elintézésének módja. vSzerve- zési noidések. A kongresszus iránt mindenfelé nagy érdeklődés észlelhető és annak sikere ily- k éppen biztosítottnak látszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom