Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-24 / 44. (787.) szám

sós életet éli, Jókai, müvei az igaz hitet ás pedig az. igazságba vetett hitet hirdetik. Kép­zelete a Kisalföld szabad, rónáin nevelkedik.. Az, Alföldet Petőfi fedezte fel, de Jókai volt az, aki annak romantikáját feltárta. Müvei minden magyar iró müvénél eszűiéiiykbbek, igazibbak. Az egyesületek szónokai MVid. az irodalmi, művészeti, tudományos egyesületek kiküldötteinek Folszóldlásai során elsőnek Bújnák Páll dr. a szlovák irók névéi­ben szép szavakkal adózik Jókai emlékének, Utána Császár Elemér dr., a Magyar Tudo­mányos Ak'adémia, a Kisfaludy - T ársaság, a Betöfi-Társa^ág és a Páizmány-Tudomány- tgyetem névéiben beszélt. _Ebben az ünnepi órában — mondotta — minden igaz „magyar szeme az ősi Komá­rom felé tekint,. ,minden igaz magyar szív össze dob bán azokával, akik Jókai komáromi oltára köré összegyűlnek. Megbízóim, nevé­ben mély megiíletődássel és telles együttér­zéssel üdvözlöm önökért a Duna, Ipoly, Her- nád. Ganam magyarságé nemes Komárom város polgárságát és a mm megható, lélek­emelő ünnep rendezőjét, a Jókai Egyesületet, a magyar szellemnek, a magyar műveltségnek,, a magyar érzésnek ezt a végvárát. A Magyar Nemzeti Muzesrm üdvözletét Sikabonyi Antal múzeumi igazgató tolmá­csolta, míg a szegeid! Ferenc József Tudo­mányegyetem részéről Csengery János dr-, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tolmá­csolta hódolatát. A debreceni egyetem és Csokonai Kör, ~Pa.pp Antal dr. egyetemi rek­tor utján, üdvözölte Jókai szülővárosát, majd pedig a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének nevében Szegedi Massák Elemérné mondotta a következő szárnyas igéket: — Mély hódolattal hajtom meg a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének zászlaját Komárom nagy szülöttének emléke előtt- Az Aranyember hajói üresen jöttek le s Dunán és élettel, kenyérrel, búzával, erővel megra- kodottan jöttek ide Komáromba vissza- Szív­ből kívánom, hogy most is legyen sok ke­nyeretek, búzátok, erőtök. Jankóvich Marcel dr., a pozsonyi Toldy- kör nevében beszélt: — Eljöttünk a magyar tiábob egyetlen igaz szerelmének városából, a mi kedves, régi Pozsonyunkbó! — mondotta eljöttünk a történelem által megszentelt földre, hogy meghajoljunk Komárom legnagyobb fiának emléke előtt, hogy meghajoljunk az egyetlen­nek, aminek büszke fejünk meghajolhat, a nemzeti géniusz dicsőség előtt. Eljöttünk ramt zarándokok, áhitatos lélekkel, arra a helyre, ahol Jókai bölcsője állott, hol ő hall­gatta az első dajkameséí, ő, aki azután egész nemzetének mesélt tündérálrnokat, csodás történelmet és fájó valóságot. Eljöttünk, hogy elmondjuk az ö nagy szellemének, hogy azon a régi pozsonyi kis házon, amelyben 1835* ben diákoskodott. kitört a múlandó kis már- ványtábla, de él az ö Ilire közöttünk és nem tört össze magyarságunk. Amikor Jókai szel­leme elé járulunk, nemcsak áhítatunkat hoz­tuk, hanem vinni is akarunk magunkkal Ko­márom földjéről, nagyon sokat: az erős ma­gyar hitet, hogy a magyar magfa, melyen oly pompás gályák sarjadoztak, nem szárad­hat el. Rexa Dezső az agg Rákosi Jenő üdvözle­tét hozta. Jókai azt mondotta: — Ami ben­nem lélek, veletek marad mindig! Rákosi azt mondotta: — A könyvespolcon amit láttok, az neon lélektelen könyvtár, hanem minden egyes Jókai-könyv egy-egy tündérkapu, amely a meseországba visz. Általam pedig azt üzeni az itt ünneplő közönségnek, hogy Jókai ünnepén szeretetiben, hitben, igazság­ban találkozzunk mi itt magyarok­Sziklay Ferenc dr. beszélt ezután. — El­jöttem ide, Révkomárom városába, kuruc Kassa városából. Az aranyember városába Szép Mikhál városából és elhoztam Szloven- szkó messze keletének végvárából a ma­gyarság üdvözletét. A sors pörölycsapásai könnyen összeforrasztják a fájdalommá izott lelkeket- Ma egyek vagyunk a fájdalomban, egyek a közös sorsban. De ha kiderült is az egünk s a jólét újra szétválaszt, akkor is lesz egy Qsszekötőkapocs közöttünk: Jókai Mór. Jókai munkássága egy széttéphetetlen szi­várványöv, mely az egész magyar életet, múltját, jelenéh jövőjét szorosan összekap­csolja. Kováts Alajos, a Magyar Tanító Egyesü­let elnöke az egyesület nevében beszélt a magyar falu felujuló Jókai-szereteíéről. Schu­bert Tódor, a lévai Reviczky-kör és a kaszi­nó nevében ölvedi László a magyar egyetemi hallgatók, Gaál Gyula a komáromi reformá­tus gyülekezet nevében beszélt. Alapy Gyula dr. bejelentette, hogy Feszthy Masa az Aranyember teljes kéziratát a komáromi mú­zeumnak ajándékozta, a Jókai-család részé­ről ugyancsak nagyon értékes ajándékot jut­tatott a múzeumhoz Feszthy Árpádné Jókai Róza és Feszthy Béla. akik számos Jókai- kézirat töredéket és egyéb relikviát ajándé­koztak. A díszközgyűlést Szijj Ferenc dr.. a Jókai Egyesület elnöke fejezte be, mondván: — ős-Komárom egykor bevehetetV* vára felett sok idő suhant már eí sok bo­rús dö telt el, de napja csak egy volt: Jókai —A jelenvoftaknak. a kormány képviselői­nek, a helyi hatóságoknak, az egyesületek­nek és mindenkinek, akik Komárom nagv ün­nepét szebbé, magasztosakba tenni segített, az egyesület nevében köszönetét mondott. Szijj Ferenc dr. zárószavai után a Dalkör elénekelte a „Hódító fenségnek letörött pom- pája“ kezdetű gvászéneket. Ezzel az ünnepi gyűlés véget ért­A Jókai-kiállitás Az ünneplő közönség legnagyobb része átvonult azután a Kultur-palotába megrende­zett Jókai-kiálliíáshoz. amely a fentebb felso­rolt tárgyakból áll- Itt láttuk az Aranyember óráját, Jókai Íróasztalát, Laborfalvy Róza varróasztalkáját és tükrét, az Aranyember által távoli keletről hozott fehér selyem váll- kendőt, rrtóynek az a különlege^s'ge, hogy a hímzés mindkét oldala teljesen egyenlő. A Magyar Iparművészeti Muzeum annak idején 500 forintra becsülte ennek a remekműnek az árát. A kiállítás egy tágas szobát foglalt le s most ott is marad állandóan, mint a Jókai Egyesület múzeumának Jókai-szobája. Társaeebéd Két órakor nagy társasebéd volt a városi Vigadóban amelyen javarészt a vidéki ven­dégek vettek részt. Ebéd alatt Kolompár ci­gányprímás zenekara szórakoztatta a közön­séget. Jóka? szülőházának megkoszorúzása helyzetben, hogy Jankovioh Marcel dr- be­szédét hallhatták, aki elhelyezte a koszorút a táblára­— E falak között száz év előtt kicsi böl­cső ringott — mondotta. — A bölcsőben a magyar nemzet egyik legdicsőbb fia. A gyer­mek szelíd, nefelejtskék szemeit felemelte a téli napsugár felé és a napfény után nyúlt, hogy abból szőjön magának gyönyörű álmo­kat. Elmosolyodott és azt képzelte, hogy kis kezével megfogta a fényi. Úgy is volt. Abban a napsugárban megfogta gazdag élete legna­gyobb kincsét, a tündöklő képzeletet és egy hosszú harmonikus emberéleten át osztott e kincsből nemzetének — ingadozások napjai­ban a dicső történelem példáit. A kétségbe­esés óráiban életerős derűt, a reménységek glóriás idején a szép és jó, az igaz diadaláról vonzó regéket. — A napsugár, mely ebben a házban hullott az ö bölcsőjébe, az ő kék szemeibe, megmutatta neki az elet igaz útját. Majd Szegeda-Massák Elemérné rövid, szivhezszóló szavak kíséretében egy, a budai begyekben szedett virágokból készült csok­rot helyezett ©1 az emléktáblán. Az ünnepi memet innen a Jók a!-utca és a Deák Ferenc- utea sarkán lévő házhoz ment, amely házban Jókai az 1826-—1841-iki években nevelkedett. Itt Sziiklay Ferenc dr. tartott beszédet — Ennek a díszes palotának helyén ré­gen egy alacsony földszintes ház állott. Még­is, a.z volt az igazi palota, mert ezt a magas házat a szükség építette, azt azonban a sze­retet. A szeretet a szeretetnek. Komáromi szekeresgazdák, a ti száz év előtti elődeitek hordták össze annak a háznak minden kövét, tégláját önként, szeret étből Jókay József fis­kális urnák, az árvák apjának és feleségének, Ruíay Mária nagyasszonynak. Az otthon a szeretet szállása lett. Ide hozták az előbbi házból az alig egyéves kis Móricot, ennek a háznak a csonka fatón ülve, tanította a nagyasszony járni és beszélni a nagyrahiva- tott gyermeket. Amikor meg elindult a kis fiú, ezen az utcán át tipegett kis csizmája az utca kövezetén az idelátszó kollégiumba. Kisérte a jó anya és a szerető Eszter ménje minden lépését. Mennyi szeretet árad ebből a csön­des családi életből felénk. Szeretnék íeborulni az ut porába, hogy megkeressem és megcsó­koljam a kis cipellője nyomát! De nem! Ne a földre boruljunk, magyar testvéreim, ne az ut porában keressük Jókai nyomát. Az égre vessük a tekintetünket. A csillagos égen ne­künk'nagy utunk van: a Hadak útja. Hitünk, hogy ha bajba keveredik a magyar nemzet, a Hadak utján Csaba vezér és vitézei jönnek a szorongatott testvérek segítségére. Én hi­szem, hogy Jókai is köztük van. Hiszem, hogy mint most, úgy a jövőben is, Jókai meg­látogat a csillagos égen át és megtanit újra és újra arra. amire a múltban tana tót t: hinni magunkban, az erőnkben, hinni a magyar jövendőben. Innen a menet a Jókai-utcában lévő régi református kollégium udvarára vonult, ahol a felvonulás véget ért. Jókai bál Este kilenc órakor fényesen sikerült Jó- kai-bált rendezett a Jókai-Fgyesület. A bált a palotással kezdték meg, amelyet Csukás Lajos szekeresgazda vezetett. A báli közön­ség között ott láttuk a délelőtti ismerősein­ket, javarészt festői magyar öltözetben, de megjelentek a mulatságon a helybeli járási főnök, a pénzügyigazgatóság főbb tisztvise­lői, a csendőrség parancsnoka, valamint a helyőrség tisztikara is szép számban volt képviselve. A jelenlévők ifja és örege a fé­=~= Cipői === CSAK NAL VEGYEN HASSA. FÖ-UTCA 25. 1779 Az ünneplő közönség nagy tömegei a Kultur-palota előtti téren gyülekeztek össze négy óra előtt s innen indult ki az ünnepi me­net Jókai szülőházához a Királypüspök-utca 12. szám alatti házhoz. A menetet a komá­romi Szekeresgazdák teljes létszámú bandé­riuma nyitotta meg. amelyet Sebestyén Fe­renc bandériumkapitány vezetett. A Király­püspök-utca 12- szám alatti ház helyén állott Jókai szülőháza. Az ui ház a komáromi zsidó hitközség tulajdona. Falában egy emléktábla van ezzel a felírással: „Ezen házban született Jókai Mór 1825 február 19-én“. A mintegy négyezer főből álló menet a szomszédos utcákat is teljesen betöltötte s igy csak kevesen voltak abban a szerencsés ■8® SMsn szenvedüft + Egyetlen biztos védelmet nyu?t a lágyék here comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélkiili sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has. gyomor- és anyanjéhsiilye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fla­nel! has- hát- és mellmelegitö „HVfliea" köísmitáz Bratislava, KórMz-al4. Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen É A vidéki felek még aznap elintéztetnek 6 Aeda fenn'*** za nyes reggeli órákig ro'ppta itt a csárdást, de sor került az újabb modern táncokra is. Ünneprontás, vagy micsoda Időrendben talán jelentésünk elején kel­lett volna beszámolnunk egy sajnálatos ese­ményről. A kommunista párt helyi szerve­zete szombat este hat órakor tartotta meg drágaságelkres tüntetését, amelyet rendőrök gumiból jai zavartak szét. Elhangzottak olyan rosszindulatú megjegyzések is, hogy a kom­munista munkásság a Jókai-ünnepséget akarta volna megzavarni. Kérdést intéztünk a kom­munista párt helyi titkárához ebben a dolog­ban, aki a íegliatározottabbain tiltakozott a kommunista párt ilynemű meggyanusitása el­len. Nézete szerint csupán a rendőrhatóság hibáztatható azért, hogy a kommunista gyű­lés megtartását engedélyezte. A munkásság a legmélyebb tisztelettel adózik Jókai emlé­kének. Tömöri János. A losonci iinnsp Losonci tudósítónk táviratozza: A Jókai- contennárium ünnepségeinek első része teg­nap délelőtt zajlott le a Vigadó nagytermé­ben. A megnyitó beszédet feketesuitásos ma­gfar ruhában Giller János, a centennáriumi bizottság elnöke mondotta és hatásos szavak­kal méltatta Jókaiit, mint az elnyomatás ko­rában a nemzeti hit ébren tartóját. A magyar dalegylet vegyes kara Beethoven „Isten di­csőségéi" énekelte, majd Barkó István Jókai világszemléletéről tartott érdekes és művészi áttekintésü felolvasást. Nagy Ferenc Borka Géza alkalmi ódáját művészi készséggel és lelkes hévvel szavalta. Vajda Béla főrabbi pedig „Biblia Jókai müveiben" címen tartott vonzó előadást. A Szigetvári Vértanuk egvik jelenetét Zökly Vilma színművésznő és Föl- dessy Sándor dráma! erővel adták elő, majd Farkas István .Jókai és a magyar nép" cimen melegtónusu előadást tartott, végül pedig a vegyes kar énekelt. Jókai-üimepségek Rima szombatban Rimaszombat magyarsága az elsők sorá­ban áldozott a százesztendős mesemondó emlékének. A Rimaszombati Polgár5 Olvasó­kör Irodalmi Társasága február 19-én este a Tátra-száilló dísztermében magas nívóm és igazán iroda'mi értékű emlékünnepséget ren­dezett a termet zsufolás;g megtöltő ürmtóő közönség előtt. Veress Samu dr. megnyitóbe­szédé után H. Beliczky Böske pompás sza­való készségével adta elő Holéczyné J. I'ona nagyszerű költői vénával megírt ódáját: „Jókai léiké" cimen. Az est fénypontja Két- helyiné Wakots Margit, budapesti énekmü- vesznő szereplése volt. Marosy Mihálv ad­ta ezután elő Telek A. Sándor „Látomás" cí­mű magasszárnyalásu alkalmi ódáját. Az ün­nepség legmeghatóbb része özv. Bodon Jó- zsefné, Jókai rimaszombati kedvelt ’smerő- sének és kortársának szereplése volt. A Po1- gári Dalárda preciz szereplése fejezte be a magasztos ünnepséget. Lévám is lesz íókai-^nnem A Lévai Kaszinó a Lévai Dalárdával kar­öltve február 28-án tartja Jókai-emlékünnep- ségét, amelynek műsora a következő: 1. A Lévai Dalárda éneke. 2. Jókai szelleméhez. Pálya-nyertes költemény. Irta Borka Géza dr. Szavalja Czeke Miklósné. 3. Emlékbeszéd. Tartja Janíkovics Marcell dr. 4. Mese a nagy mesemondóról. Dicséretet nyert költemény. Irta Szabó S Zsigmond. Szavalja a szerző. 5. Jelenetek Jókai „AranyembeT“-éből Sze­replők: Arany-ember — Kessik Herold. Krisz- tyán Tódor — Adíer László. Terézia mama — Feledi Olga. Noémi — Hetzer Mártha. 6. A Lévai Dalárda éneke. Jókai-ünnepségek Magyarországon Budapest! szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Az egész országban nagv ünnepségek keretében üliik meg a legnagyobb magyar mesemondó százéves születésének évforduló­ját. A csehszlovákiai Komárommal egyide­jűén Komárom magyarországi részén is teg­nap tartották meg fényes ünnepségek között a centennáriumot. Megjelent a magyar kul­tuszminiszter is. A megnyitó beszédet Alapy Gáspár polgármester mondotta. Az Otthon-körben is tegnap délelőtt tar­tották meg a Jőkai-iinnepélyt Rákosi Jenő, Márkus Emma. Hubay, Dienzl Oszkár, Szik­lay János és Sándor Erzsi közremük. Jósé vei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom