Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-31 / 248. (696.) szám
Péntek, október 31. “Minden elcsatolt műemléknek is megvan a maga mártsriuma,, Czakó Elemér dr. kultuszállamtitkár nyilatkozata az aradi vértanuk szobrának sorsáról Budapest, október 29. (Saját tudósátómktól.) Egyes aradi és budapesti körök mozgalmat indítottak, hogy az aradi vértanuk emlékmű vét adja ki a román állam. Ez a mozgalom nem egyedülálló jelenség, hiszen több elcsatolt területi szobrok ideszáilltásáról is volt már szó. Az aradi szobor ügye is eljutott a kultuszminisztériumig, sőt a román kormány föllhatalmazta tárgyalásra itteni külképviseletét. Czakó Elemér dr. kultuszállamtitkár a Prágai Magyar Hírlap munkatársának kijelentette, hogy a háború következményei megmozgatták egy ezeréves egyetemes kultúrának olyan darabjait is, amelyek szorosan beletartoznak az egységbe, de az illető vidékre vonatkoznak. Onnan nőttek ki, az ő életük eseményeit hirdetik. Elvföladás lenne tehát, ha kiköltöztetnénk történelmünket, kultúránkat az elcsatolt területekről. Csodálatos, hogy az áttelepítési mozgalmat irányító körök nem érzik meg a kérdésnek ezt a ntiánszát és nem veszik észre, hogy ugyanilyen joggal vissz.akövetethetné az ország például az erdélyi fejedelmek fölbecsíifietétien értéket képviselő hagyatékát, az elcsatolt területi múzeumok anyagát stb. Vájjon kiadnák-e az uj impériumok az elcsatolt magyar vidékeikkel együtt elvitt magyar kul- turgazdagiságot is? Ki kell jelentenie, hogy minden elcsatolt műemléknek is ugyanaz a inártlriuma, mint az illető kisebbségé. Leirombolták a pozsonyi Mária Terézia-szobrot éppen úgy, ahogy még ma is történnek Szlo- venszkón kisebbségi jogrombolások és ez mind kizáróan a népszövetség elé tartozó peres ügy. Az aradi tizenhárom vértanú emlékművének hazahozatala és Aradon kívül bárhol való fölállítása anakronizmus is volna. Bizonyos benne, hogy rövidesen elkövetkezik az az idő, amikor kivonul a politika ezekből a kérdésekből és kicsomagolják szépen burkaikból a Petőfi-, Kossuth-, Szent László-, 48-as honvéd- stb. szobrokat, a magyar kisebbségeik élő múltjának emlékeit. (R. (L) Madártávlatból A nyár szeretője A hervadó park már elfeledte a nyarat, de egy közeli utcasarkon ma reggel még ott állt régi ösmerösöm, a fagyi altos ember. Kor- déjának oldalán még mindig öt mássalhangzó pává&kodott egymás szomszédságában, éppen csaik fehér köténye bujt meg kabátjának védőszárnyai alatt. Fázósan topogott a gyalogjáró szélén, ahol egykori dicsőségének tanúi: iskola sgy erekek és bolti lány ok siettek el mellette, — mintha mondaná: Lemiberg még a miénk!... Az utolsó küzdelmét nem láttam. Bizonyára hatalmas volt és nagyszerű, méltó a nyár törhetetlen lovagjához. Csak annyit tudok, hogy amikor este hazaigyekeztem, az utcasarkon már a győzedelmes gesztenyesütő ágyúja uralkodott. A letűnt fagyi alt-régime exponensei: iskola sgye- re-'kek és boitilányok tolongtak körülötte... Gumirádlerek alkonya Idestova a gumirádlerek is elindulnak utolsó ut jókra. Ha hinni lehet a londoni Rubber Roadways Ltd. közgyűlésén elhangzott beszédeknek, megérjük még azt az időt, amikor nemcsak a rendőrök furkósbotja, de a tüntetéseknél nagy sikerrel alkalmazott másik fegyver, az utcakő is gumi gyárakban fog készülni. Angliában és Amerikában már sok utcát burkoltak gumikockával, aminek az az előnye van, hogy tompítja az utca lármáját és nagy mértékben csökkenti a házfalak rezgését. Amerika néhány városában a hidakat is gumiikockával rakták ki és a szakértők remélik, hogy ezáltal egyszerűsíteni lehet majd azt az acélszerkezetet, amely a hidak vibrációját ellensúlyozza. Amíg amerikai ellenlábasaink valóban ruganyos léptekkel haladnak előre a civilizáció utján, nálunk egyelőre hasztalan szól a nóta: Rakassa ki rakassa — Rakassa ki simára'. . . De miért is törődjünk porból és sárból való utakkal a Zeppelinek és repülőgépek korszakában? Az orvosi diploma: házassági akadály Ha már a nótáknál tartunk, London városának 'orvosnői is elénekelhetnék — ha tudnák —, hogy: Nem házasodom meg soha . . . Mert a bölcs tanács kimondotta, hogy ezentúl csak olyan orvosnőt fogad városi szolgálatba, akit nem ékesít Iiymen rózsa- lánca. Szegény rnissek- most aztán törhetik a fejüket, hogy nagy fáradsággal szerzett diplomájukat dobják-c sutba, vagy pedig a menyasszonyi íátyolt. Ha azt akarják, hogy a tanács igent mondjon, akkor nekik nemet kell mondaniok, viszont, ha elrebegik a boldogító igent, akor a tanács könyörtelenül nemet mennydörög. Valóságos házassági komédia! Ambassadors Theatre De a bölcs városi tanács még sem kelhet versenyre Vajda Ernővel, akinek házassági komédiája, a „Eata Morgana" csíéröl- estérc zsúfolásig megtölti az Ambassadors Theatret. Egy megfontoltságáról ismeretes folyóirat: The Nátron & The Athenaeum a kezdődő idény legérdekesebb darabjának nevezi és Vajda Ernőt a vígjáték nagy mestereivel emlegeti egy sorban. A vígjáték nem mindig mulatságos, sőt gyakran nagyon is Prága, október 30. Tizenegy óra. Tomasek, az öreg ház elnök megrázza a csengőt s megnyitja a nemzetgyűlés őszi ülésszakát. A teremben alig harminc-négy ven képviselő, a karzaton se szép asszony, se csinos leány. Mintha a.Mol- daváról a köd behúzódott volna az ülésterembe, olyan szürke unalom lesz úrrá. Pedig a cseh-szlovák politikának nagy napja van. Benes fog beszélni. Egyelőre ugyan csak Becka kászálódik föl az előadói emelvényre, de a külügyi expozé iránt máris meg kellene az érdeklődésnek nyilvánulni. A nyomasztó álmosság ellen az ülésterein képviselői hangos diskurzusba erednek. Becka monoton, száraz előadását csak a gyorsíró hallgatja. Beszéde sem fönt, sem lent nem érdekel senkit. Nem is mond, csak szavakat, amiknek se fontossága, se érdekessége. Tizenkettőkor megérkezik hatalmas aktatáskával Benes. Közönsége .azonban alig poty.adózik. A. diplomaták páholyában helyet foglal felesége Masiaryk János társaságában. A diplomáciát csak Gongét francia követ, Matuska Péter magyar .követség! tanácsos, a lengyel és görög ügyvivő képviselik. A karzat közönsége sem szaporodik. Becka már beszédének utolsó lapjait olvassa. Megszólalnak a két palota összes helyiségeinek csengői, hogy beinvitálják a képviselőket az üléstereimbe. A folyosó megélénkül. Föltűnik Szent-Ivány József daliás alakja. Hosszú, idő után ■ először jelenik meg a parlamentben. Lelley, Körmendy-fikes dr., Korlát!), Jablo- nicky és Eüssy képviselők is itt vannak. A szlovák néppártot Tonnán ek egyedül képviseli. A németek sem mutatnak nagy érdeklődést Benes expozéja iránt. A folyosón sem Benes beszámolójáról folyik a szó. Csak itt-ott tángálja egy-egy megjegyzés: — A következő külügyi expozét már Osusky fogja mondani, — szólt egy szlovák képviselő. — Herriot prímjéhez nem tartja alkalmas kon írásnak Benest. A szlovákok reményteljesen mosolyognak. — Sajtóperetem a Lidové; Novinyt és a SÍ Vychodot, — hangzik a temperamentumos ruszin ellenzéki képviselőnek, Kurtyák- nak hangja. — Azt Írták, hogy az én külföldi Munkács, október 30. Tudvalevő, hogy a reformfátusságnak milyen keserves harcot kell vivni létíentar- tásáért. Különösen Ruszinszkóban szomorúak az állapotok, ahol egyre több iskola van tanitó nélkül és egyre több eklézsia pap nélkül. A reíormátusság vezetői átlátták a veszélyt és e'határozták, hogy minden erejükkel hozzáfognak a református lelkész- és tanítóképző intézet felállításához. Bertók Béla püspök, hogy a lelkész- és tanítóképző számára való gyűjtésnek semmi akadálya se legyen, engedélyt kért a gyűjtésre a belügyminisztériumtól. Természetes, hogy a gyűjtés a hívők önszántából már meg is indult. Ugyan kinek jutott volna eszébe, Jiogy fájdalmas. Bernhard Shaw Candidájának fiatal költője, vagy a tizennyolcesztendös George, Vajda Ernő darabjában, ugyancsak keservesen ébred abból az álmomból, amelybe egy okos, nagyon „asszony" (Candida, vagy Mrs. Eáy) félig játékos szeszélyből, félig ösztönös akarattal taszította. A tapasztalatlan lélek megbokrosodik saját érzelmeinek viharától és fékeveszetten száguldana Isten tudja, hová, — ha egy anyás, simogató kéz kegyetlen jósággal vissza nem tartaná. Visz- szatartja, simogatja, meggyógyítja'... Persze, az orvosság keserű (ez elszomorítja a közönséget), de bizonyos, hogy használni fog fez kibékít a sorssal). Könny és mosoly, ez az igazi vígjáték titka és az angcl kritika azzal bókol Vajda Ernőnek, lrogy eltalálta a helyes adagolást. Pell-mell. utamat Korláth dr. bankigazgató-testvére finanszírozta s igy engem a „magyar irredenták" pusziroznak. Eltekintve attól, hogy Korláth bátyja nem bankos, hanem törvényszéki tanácselnök, a cikkek minden szava aljas rágalom. Az ülésterem zaja elül. Benes az emelvényre áll, maga elé teszi írógéppel irt, harminchat oldalra terjedő beszámolóját, megiszik egy pohár vizet s beszélni kezd. A karzat még mindig nép télén, az ülésteremben alig van száz ember. A hangos diskurzus mégis kivonult a teremből az étkezőhelyiségekbe. Csend. Benes beszél. Néma figyelem kiséri beszédét. Szavait valami tétovázó bizonytalanság rezgi át. Talán az feszélyezi, liogy nem ismeri még az angol választások eredményét, vagy az érdeklődés föltűnő hiánya bosszantja. Együk ivet a másik után veszi kézbe és szép sorjában fölolvássa a gépelt sorcikat. Egy k issé me ssze kezdi. Aristo teles tői és Plútótól indul ki. — Jaj! mikor jut ez el a genfi konferenciához? — sóhajt föl Korlátih dr., aki már ég a vágytól, hogy Benesnek egy kis külpolitikai leckét adjon. Benes azonban tíz gépelt sorral megteszi az utat Aristo'telestől Benes Eduárdig s öt perc múlva már azt magyarázza, liogy a genfi jegyzőkönyv — bár az ő befolyására óriási-lépés a'világbéke felé--—, még sem abszolút biztositéka a világrendnek, mert ni íics obligatóri us ■ jellege. Két óra. Benes még mindig olvassa a gépírások rengetegét. Olvas és gesztikulál fáradhatatlanul. A kevés hallgatóság azonban már szörnyen megfogyatkozott. Végre egy hosszú körmondattal befejezi kétórás beszédét, amelyből az önvállveregetés plasztikája domborodott ki. A hatás nem is problematikus. Fiaik taps, egy-két koalíciós kézfogás s Benes mosolyogva elhagyja a termet. A folyosón az orosz szovjet elismerésének bejelentése Izgatja a kedélyeket. Az orosz—cseh-szlovák kereskedelmi szerződés problémája tűnik föl a láthatáron. — Bravó — jegyzi meg az örökké jókedély ü •Körrnendy-Ékes dr. —, Stand néni harisnyát, Benes bácsi szerződéseket legjobban tud kötni. x. akadjon hatóság, amely azt megtiltsa? Nálunk azonban nincs lehetetlen. Megtörtént az a páratlan eset, hogy a beüigyminisztérium 63.295—24—16. sz. alatt a munkácsi rendörblzíosság utján értesítette Bertók püspököt, hogy a református lelkész- és tanítóképző javára való gyűjtést nem engedélyezi sem Ruszinszkó' bán, sem Szlovenszkóban. Hogy mi ennek a tilalomnak az oka, arról nem szól a belügyminisztérium, de nehéz is volna ezt megokolni. Egy kultúráltomban megtiltani azt, hogy egy egyház ne indíthasson gyűjtést iskolák felállítására, olyan tény, amelynek méltó elítélésére szavakat nem lehet találni. Budapesti orvostanárok a rák bacillusának fölfedezéséről Van-e a ráknak baktériuma? — Gyógyitha- tó-c a rákbetegség? Budapest, október 27. Mint villanyáram, úgy rezgett szét az egész világon az a szenzációs hír, hogy két világhírű német orvos tanárnak: Wassermau- nak és Blumenthahialk sikerült fölfedezni a rákbetegség bacillusút. Az orvosi tudomány évszázadokon keresztül liláiba szállott szembe c súlyos bajjal és akinek ilyen betegsége támadt, menthetetlenül a halál fia volt. Az egész emberiséget melyen érdeklő fölfedezés ügyében egy budapesti újságíró kikente két híres budapesti orvosta-nár véleményét. Verebély Tibor dr. véleménye szerint e nagyiontosságu kérdést hosszú idő óta boncolják és sok esetben vélték megoldani. Ad-, dig, amíg a kutatásra vonatkozó bizonyítékokba bepillantást nyerni nem lehet és amíg számos utóvizsgálat nem történt, a ráknak íertözéses eredetét elfogadni nem szabad, tehát baktériumról sem beszélhetünk, annál kevésbbé, mert a rák egész viselkedését, tüneteit meg lehet magyarázná, meg lehet érteni fertőzés fölvétele nélkül. Viszont, ha fertőzés okozná a rák keletkezését, a mai ismeretek szerint a rákkérdés egyes részletei nehezen volnának értelmezhetők. Példa erre több rákos betegen végzett operáció után észlelt az a megfigyelés, hogy a rákos rész kivágása után a műtéti seben kiújul a rák. Krompacher Ödön dr. tanár is nyilatkozott ebben a kérdésben és ezeket mondta:-— Nagy érdeklődéssel kísértem Btumen- thal professzor kutatásait. A rák nem specifikus betegség, mint például -a tuberkulózis. A rákfertőzéshez belső diszpozícióra van szükség. Számos kísérlet történt a ráknak egyik embemböl a másikba való átültetésére, í de igen kevés esetben sikerrel. Ha bizonyos időn keresztül a kézfejemet parafinual, kátránnyal kémeni be, vagy hosszabb és gyakoribb Röntgen-besugárzásnak teszem ki, rák- daganat keletkezik az irritált felületen. Hol van itt a baktérium szerepe? Ha egy emlőrákátültetést végzünk emberi testen, az sohasem fogja más helyen megtámadni a festet, hanem mindig a megfelelő testrészen fog tovább tenyészni és ez vonatkozik a rák egyéb föltünési helyeire is. Egyszerűen ezt úgy lehet kifejezni, hogy rákbacillus nem egy van, liánéin annyi, ahány formában a rák mutatkozik. Helytelen tehát az a beállítás, hogy fölfedezték a rák baciliusát, hanem legföljebb fölfedeztek egy baktériumot, amely - lyel elő lehet állítani a rákot. Suzanne Després és a baromfiudvar reviije Paris, október 29. Parisban valóságos probléma a komoly színművészet válsága- A helyárak a párisi színházakban igen magasak, mert a színigazgatók elsősorban a jóvalutáju idegenekre számítanak. Az idegenek azonban rendszerint nem a komoly drámairodalmat jönnek megnézni, hanem a népszerű mulatóhelyeket, amelyeknek merész revüiről annyit hallottak. Mindennek következtében a mulatóhelyek tulajdonosai tudják színészeiknek a legjövedelmezőbb ajánlatokat tenni. A Cigale, a Montmartrcnak ez a népszerű mulatóhelye a szezonnyitást például azzal kezdte, hogy a világhírű moziszinésznöt Pearl White-ot és a népszerű francia énekesnőt, Alice Souliert együtt léptette fel a legnemesebb francia drámai színésznővel, Suzanne Després-vel. Akik láttuk ezt a premiert, nem háríthattuk el magunktól azt a lesújtó benyomást, hogy ezt a nagy művésznőt ilyen szánalmas környezetben kellett látnunk. Suzanne Després férjével. Lugne Poe az Oeuvre színigazgatójával együtt a naturalista színjátszás apostolai voltok Franciaországban. Ibsent ők ismertetnék meg a francia közvéleménnyel és a nagy északi mesternek a modern drámairodalom alakjait csak ez a nagy művésznő volt képes a franciákkal megszerettetni. Csak az ő játéka, amely telve van egyszerűséggel, mélységes igazsággal és valami enyhe jósággal volt képes közel hozni a latin lelkekhez az északi óriás borongó fenségét. Milyen kiábrándító és megszégyenítő volt ezt a nagy művésznőt a könnyű deszkákon látni. „Hja nem lehet mindennap Ibsent játszani", irta a bemutató után Suzanne Després, de az élet- igényeket kielégíteni mindennap kell. A revü- rendezők nyilván kíméletből Després művészi múltja iránt, egy „irodalmi" látványosságot is toldottak be a revübe- A színhely egy normandiai gazdaság és Suzanne Després egy normandiai parasztasszony, egymásután szónoklatokat intéz az.ismertebb háziállatokhoz, akiknek tulajdonságait összehasonlítja az « \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ * ^. \ Saját készitraényü finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- tus £ £ \ térítők és mindennemű lenáru £ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben E ^vn»n\r7T»TnmrmT*f¥?u¥HrmTrmT»mTTmmmmmfr *♦♦*♦♦*♦* ************************************ Nem engedélyezték a gyűjtést a református lelkészképző javára A kormány újabb támadása a reformátusok ellen — Belügyminiszteri rendelet megokolás nélkül Benes beszél...
