Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-17 / 261. (414.) szám

6 Szombat, november 17. — (Megnyitották a müncheni egyete­met.) Münchenből jelentik: Pénteken, no­vember 115-án, a müncheni egyetemet ősz- szes intézeteivel együtt megnyitották. — (Szlovenszkól iöldhlrtokreform.) A íöldbir­tokkivatal közlése szerint Nagykereskénv község­ben a Dunaszerdahélyi Bank és Renner Ármin birtokai kerülnek felosztásra. Az ingatlanok 147 katasztrális holdat tesznek ki és a lévő politikai járás körzetében vannak. Ennen folytán az igény­léseket ez év november 30-ig a földbirtokhivatal aranyosmaróti kirendeltségéhez kell beterjeszteni — (Százados és közkatona afférja a hadbíróság előtt.) Pozsonyi tudósítónk je­lenti: A pozsonyi hadosztály-bíróság tegnap Karaba János nyitnál repiilöosztagbeli köz­legény bűnügyét tárgyalta, akit azzal vá­dolt a katonai ügyész, hogy Nyiirán a né­pes korzón arciiliiíötte feiebbvalóját: Csapp 7. gyalogezredbelli századost. A tárgyalá­son a következő ténjréllást tisztázták: A százados kutyájával sétált a nyitrai kor­zóin. A kutya valahogyan az előtte sétáló Karaba közvitéz lába közé került, mire az kezével barátságosan rácsapott. A száza­dos félreérthette a kutyáján esett sérelmet és rákiáltott a közvitézre: — Azonnal gyere ide! — A katona megijedt, el akart szaladni, de a százados elkapta a vállát. Erre a ka­tona hátracs-apott és véletlenül szájon vágta a századost. A hadbíróság Neumann Tibor dr. védelme után a tettlegesség vádija alól felmentette Karaba Jánost, csak .engedetlen­ség miatt Ítélte el háromheti xoglárfogságra. A katonai ügyész meggondolást időt kért. — (Gyógyitható-e a vakság?) Párisból jelentik: A párisi orvosakadémia minapi ülé­sén egy bordeauxi orvos, Bonnefon dr. föl- tünést keltő kísérleti eredményről számolt be. Bonnefon dr. nem kevesebbet kívánt be­bizonyítani, mint azt, hogy az eddig gyógyít­hatatlannak vélt vakság bizonyos esetekben gyógyítható. A beteg, akin Bonnefon dr. rendkívüli jelentőségű operációját végrehaj­totta. a háborúban teljesen vakká lett. A golyó szemének retinahártyáját roncsolta össze és a retinahártyának tulajdonképpeni látópontját, az úgynevezett makidat, vakpon­tot teljesen elpusztította. Ez az eset az, ami­kor az orvosok már meg sem kísérlik a gyó­gyítást. Bonnefon dr. a beteg megvizsgálásá­nál észrevette, hogy mig a retinának fény­reflexe teljesen hiányzik — hiszen ez a vak­ság —, bizonyos fotomotorikus hatások iránt azonban érzékenységet tanúsít. Ebből Bonne­fon dr. azt következtette, kell, hogy a retiná­nak bizonyos sértetlen fölületei legyenek. A további következtetés az volt, hogy nem 1c- het-e ezt a fotomotorikus érzékenységet, il­letőleg légingert odáig fokozni, hogy a beteg képekről, külső tárgyakról tudomást vehes­sen. Az operációt, bár teljesen reménytelen­nek látszott, az orvos mégis végrehajtotta. A kötés levétele után mélységes csalódás érte a kísérletei végző orvost. A beteg nem látott semmit: éles fény kévét vetített, a sze­mébe. de éppen olyan érzéketlen volt a fényhatás iránt, mint az operáció előtt. Any- nyjra, hogy ötven centiméterre a szeme elé tartott kéz árnyékát sem volt képes fölfogni. Napokkal később azonban, a kötés eltávolí­tása titán, a retinának érzékenysége hihetet­len gyorsan visszatért. A fény észrevétele, majd forrnák, alakok észrevétele fejlődött ki, úgy, hogy egy hónap múltán a vak beteg vezető nélkül járhatott, olvashatott és írha­tott is. Bonnefon dr. az Akadémia előtt tar­tott előadásán mindebből azt a konklúziót vonta le, hogy egy látszólag halott retina- hártya ismét föléiedhet és visszanyerheti ér­zékenységét a fény iránt. Az a kérdés ezek után. hogy az eddig gyógyithatatlromák hitt vakság bizonyos esetei gyógyíthatok lehet­nek-e, egészen uj megvilágításban került a tudomány elé. (Á pozsonyi kirakat verseny eredménye.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Csütörtökön es~ . osztották ki a kirakaitversenyben nyertes kereskedők dijait. A ruha- és divatszakmából első dijat és a minisztérium nagy diját a Beck Testvérek (Hosszu-utca) nyerte, első dijat kapott a Cbrudúni cipőáruház és a Walurnán t. női kaJapáruház. Második dijat kaptak Klein Testvérek (Haklszkapu-utca), Neurath és Eli remeid (Lőrínckapu-utca), Busman és í.őwy. Harmadik dijai Wöifel Auguszt (férfi- és női divata ruház), Buxbaiun-Blait és Wcin- berger cég és Ébremre un d (női fehérnemű szalon). Élelmiszer és virágszakmából I. Hor­váth virágkereskedő, íl. Erika, III. Menti lak-utca). A művészi csoportból I. Kölnt M. régiségkereskedő (Hosszu-utca). II. Forn- ' ;eim Zsigm ;nd szőnyegé ruház, III. „Orient" háziipari és szőnyegszövő intézet. Vasáru !. Umlattf-cég. II. Nicklein, III. Jan.sky. Játék kémiai müvek és könyv I. J. Ottó és Slovcn- ke Knichkupectvo, II. Eng1 és Gupa Cristal- ó. Hl. Steiner könyvkereskedő és Rózsa So­ma (játékáruház). — (Vasúti szerencsétlenség Miinster mellett.) Stuttgartból jelentik: Tegnap dél­után egy lokomotív nekifutott a Mmisterből jövő helyi vonatnak. Az összeütközés kö­vetkeztében hét utas meghalt, harmincán, közülük többen súlyosan, megsebesültek. — (Nem építik ki a lappföldi vasúti há­lózatot.) Helsingiorsból jelentik: A finn ál­lamvasutak vzérigazgatósága a. lappföldi va­súti hálózat kiépítésének tervét elejti. A szükséges összeg nyolcszázmillió finn már­kára rúgnia, melynek elvonása egyrészt le­hetetlenné tenné az ország belső területén való építkezéseket, másrészt a hatalmas be­fektetés a forgalmi dijakból nem térülne meg. (A nyugdíjas jegyzők kálváriája.) Leliey Jenö ar. keresztényszociális nemzet- gyüiév képviselő interpellációt intézett *. belügyminiszterhez, amely a következőkép­pen hangzT: Az állam alakul ás ideiében nyugállományban volt jegyzők még ma is a régi, nyugdijaztatásuk ideién megszabott nyugdijat élvezik. Egy harminc évet szol­gált régi nyugdíjas jegyző havi kétszáz ko­ronát kap, mig az államalakulás óta nyugdij- ba ment ugyanannyi ideje szolgáló jegyző havi nyugdija ezerötszáz korona. Ez az óriási ellentét már önmagában igazolja a kétszáz koronás havi nyugdíj lehetetlen voltát és azt. hogy az álam — ha ugyan a helyzeten nem iog gyorsan segíteni — a békeszerződésben vállalt kötelezettséget csak azért vette ma­gára, hogy az öreg nyugdíjas jegyzőiket é'henveszitse. Mert az, hogy az állam ma nyugdíjazott jegyzőinek ezerötszáz koronát fizet, a régieknek azonban csak kétszáz ko­ronát, oly világos bevallása és elárulása minden erkölcsi, jogi és emberi igazság hiá­nyának. hogy az külön bizonyításra sem szo­rul. Az államhoz pedig, amely magát demo­kratikusnak mondja és tartja, az ilyen eljá­rás nemcsak méltatlan, de egyenesen meg­bélyegző, inért külön mérték alkalmazását je­lenti azokkal szemben, akik becsületes szol­gálat után életük alkonyán kénytelenek nyo­morogni, éhezni, lerongyoldóni. Ezek és ha­sonló jelenségek azok, amelyek az állam hí­rét, hitelét rontják, ezek szítják a teljesen Jo­gos elkeseredést. Kérdi a képviselő a minisz­tert: 1. hajlandó-e a nyugdíjas jegyzők nyug­diját a mai viszonyok és a mai nyugdijak mértékéhez képest sürgősen felemeltetni? 2. 2 s a felemelt nyugdijak azonnali kiutalását elfend el ni? — (A föltámadt halott.) Vígjátékba illő eset történt legutóbb Berlinben. Egy nem éppen fiatal özvegynek udvarolni kezdett egy Schumann nevű csinos lovaskapitány. Az özvegy ellenállása hamarosan megtört és elhatározta, hogy uj életet kezd a fiatal kapi­tánnyal. Schumann mindennapos volt meny­asszonyánál, akinek bemutatta húgát is. Egy alkalommal a vőlegény jövendőbelije kezén két értékes gyűrűt pillantott meg, amelyek mübecsükkel roppantul fölkeltették érdeklő­dését. El is kérte azokat az özvegytől, hogy szakértővel vizsgáltassa meg. Nemsokára ezután a kapitány elmaradt, néhány nap múlva pedig ez özvegy Schumann húgától a következő tartalmú levelet kapta: „igen tisz­telt Asszonyom! Bátyámat, aki egy revolver- golyóval vetett véget elhibázott életének, tegnap temettük el. Megtört szemei bocsána­tot esdekeltek, amit bizonyára nem fog tőle megtagadni/4 A szerencsétlen menyasszony személyesen kereste föl vőlegénye húgát, hogy részvétéről biztosítsa. A leányt a pam- lagra borulva találta, amint bátyját siratta. A falon ott függött a vőlegény arcképe, gyászfátyollal letakarva. Ebben a helyzet- ben az özvegy persze céltalannak találta, hogy a gyűrűk iránt érdeklődjék. Alig tudta a leányt megvigasztalni, akinek megígérte, hogy bátyja emlékét örökre szivébe zárja. Az özvegy fájdalmának sebei már-már he­gedni kezdtek, midőn az Unter den Lmdeoen váratlan látornányban volt része. Első pilla­natban azt sem tudta, ébren van-e vagy ál­modik. Ugyanis szembe jött vele meghalt vőlegénye, karján a bugával. Amikor álmél- kodásából fölocsudott, rendőrrel állapíttatta meg vőlegénye életbenlétét. Az ügynek ter­mészetesen a törvényszéken volt a folyta­tása, ahol is kiderült, hogy Schumann soha­sem volt kapitány és az állitóalgos húga — a felesége. Schmnannt a. bíróság hathónapi fog­házra Ítélte. !Optikai intézeti • Mindennemű szemüvegek, csíptetek: • t ; ___, ^ ------ Mindennemű 2 : y I állítások, ja-5 S j ritások bár- • j Jlf/'yj / mely recept j ; JT'Ü alapján ason- jj • -^n / jg •• nal ponto-; l JwwkfÉMpöSW ,an '*skö*öl-| tetnek. * ; Magyar kiszolgálás Magyar levelezés 3 | Beínliecker Samu Prafía II., Potic 29 j : aa Imperlai-szálló meüetl s szInház ÉS 1EWE Flórian Geyer Ez.a történelmi dráma nem tartozik Haupt- mann Gerhard legerősebb müvei közé. Néhány részletét ugyan mesterien festette meg a nagy iró és egy pár kitűnő jellemrajzőt is adott, de a cselekmény szétfolyó, képekre szakadozó, ame­lyeket csak lazán köt össze a históriai történet és Geyer Flórián személye. Ez a Geyer robusz­tus, kemény, erőszakos és amellett nemes alak, nem magasra kiemelkedő hős, aki meg tudhatná valósítani a maga elé tűzött nagy eseményeket. Ha a tragédia egy tartalmas életnek sikertelen a űzd elmét jelenti, úgy ueyer valóban tragikus alak, de a parasztháborúk hősei között nem vol- tak-e még tartalmasabbak, még nagyobbak, akik­ben Geyernél inkább összpontosult az utolsó bundschuh-lázadás tragikus története? Hátién vagy Sieringen, vagy a vaskezii berlichingeni Götz, akit Goethével ellentétben Hauptmann egé­szen háttérbe szőrit, nem voltak-e különb harco­sok. nagyobb emberek, mint ez az impulziv, sok­szor azonban Don lÜhote-szerü Geyer? Bizonyo­san ez volt az oka, hogy Hauptmannak ez az ifjúkori müve annak ideién, évtizedekkel ezelőtt nem tudott gyökeret verni. Ha azóta mégis meg tudta nyerni a sziveket és a költő hatvanadik szü­letésnapja alkalmával Boroszlóban' rendezett ün­nepi játékoknak középpontjába került, azt főként a tendenciájának köszönheti, amely a görbe tü­körben bemutatja a németeknek a magyarokéhoz rokon pártoskodási hajlandóságát és az egység nagy eszményét dicsőíti. Az aktuális mellékiz volt az, amely évek múltán sikert biztosított a darab­nak. A prágai német színház igazgatóságának ab­ba az elhatározásába, hogy a Flórian Geyert elő­adja, az aktualitás bizonyára szintén beleszólt. Az elkésett premiert gondos előkészités előzte meg. Martin, a híres berlini rendező két héten át Prágában tartózkodott, hogy a darabot az itteni színházi személyzettel begyakorolja. Ünnepi ese­ménnyé avatta az előadást az is, hogy azt a nyo­morgó német birodalmi színészek javára adták. A siker még igy is igen mérsékelt volt, mert a ház látogatottságát csak egészen gyérnek mond­hatjuk. Kárpótlást csak az nyújtott, hogy az egy­jegyűit közönség lelkesen méltányolta a fáradsá­gos kísérleteket. Az előadás csakugyan jó volt. A szereplők közül Pittschau (Geyer) egészen első­rendűt nyújtott; igaz, hogy néha paródisztikusan hatott. Reiner Sonik (Marci), aki különösen a lé­giesen finom női szerepeket játsza nagy sikerrel, ebben a kissé durvább szerepben is elismerésre méltó alakítást nyújtott. A számtalan melléksze­replő közül ki kell emelnünk Rémiért (Löfíelholz), Rciuhardtot (Teli er mami), Hörbigert (Scháfer- liaus) és Bauert (Kratzer). (fi) (*) Paderevszki Amerikában. Newyorkból je­lentik: Paderevszki, a lengyel köztársaság volt el­nöke Amerikába érkezett, hogy megkezdje hang- versenykörutját. A világhírű művész hangverse­nyei iránt oly nagy az érdeklődés, hogy newyor- ki, csikágói, philadelphiai, washingtoni és bostoni hangversenyeire mind a jegyek előtvételben el­keltek. (*) Az Opera után a Király-Színháznak lesz a legnagyobb színpada. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Megírtuk már, hogy áprilisban be­csukják a Király-Szinházat a nézőtér, a színpad és az egész épület átépítése miatt. A végleges építési tervezet szerint sikerüli, olyan megoldást találni, hogy az uj színpad, amelyet huszonhárom méternyi mélységben hosszabbitanak meg, az Opera után az ország legnagyobb színpada lesz. (*) Sacba Guitry Becsben és Budapesten. Bé­csi szerkesztőségünk jelenti: Sacha Guitry, az is­mert nevű párisi színész és vigjátékiró a téli sze­zonban társulatával együtt a Neue Wiener Biihne színpadán fog vendégszerepelni. Az erre vonat­kozó szerződést a bécsi színháznak Parisban tar­tózkodó megbízottja máris aláírta. Sacha Guitry, — ha erre megfelelő ajánlatot kap — bécsi ven­dégszereplése után Budapestre szándékozik utazni. (♦) Priboda — az uj Kubellk. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Vasa Prihoda, a prágai he­gedűművész most mutatkozott be Budapest kö­zönségének a Vigadó nagytermében. Vérbeli he­gedűs, akinek talentuma nagy jövőt Ígér. Tónusa meleg, technikája kicsiszolt. Előadása és felfogása ina még kiforratlan, iátékának némi modorossá­gát is inkább fiatalságával lehet magyarázni. Csak azért hozzuk Kubelikkel összefüggésbe — iria az „Esti £let“ —, mert benne látjuk azt a hegedűst, aki örökölni fogja híres földijének pá­ratlan népszerűségét. Belső értékek íajsulya és karaktere révén a Burmester-Krelsler-tipusu mű­vészekhez áll közelebb. A technikai tökélyt a mu­zikális elmélyedés teljességével ugyanoly ben­sőén egyesíti játékában, mint a hegedűsök hege­dűse. Hubermann, de a kedélye harmónikusabh, a lírája nem oly vad és szélsőséges: inkább tru­badúr, mint rapszód. César Franck remek szoná­táját egy költő átélésével építette föl és Corelli Fóliájában oly hibátlan, tiszta tónust, oly szűzies kantilénát zenditett meg, amilyent rég nem élvez­tünk. A közönség máris tüntető szeretetébe fo­gadta PrihodáL (*) Tizenhatéves Ady-komponista. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A budapesti Kamara- zenekar égjük legközelebbi hangversenj'én bemu­tatja Polgár Tibor Ady-versekre komponált há­rom zenekart dalát. Az uj zeneszerző egjrelőre a Barcsay-utcai gimnázium tanulója és mostanában múlt el tizenhat éves. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendéke. A nagytehetségü fiatal rcnész egyébként fia Polgár Géza írónak és uno­kaöccse Polgár Sándor volt pozsonyi színigazga­tónak, akik mindketten kitűnő muzsikusok. (*) Ábrányi Emil operettet irt. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Ábrányi Emil, a Városi Szín­ház igazgatója, akit mint zeneszerző eddig csak operái: a Paulo és Franciska, Don Quijotte és Ave Mária reprezentáltak, háromfölvonásos ope­rettet írt. Az operett szövegét egy fiatal magyar szerző irta, cselekménye is magyar tárgy*. >9 Az ungvári magyar színház miiso/a: Szombat: Tangókirálynő. A prágai német színház műsora: Péntek: A bolygó hollandi Szombat: Manón Lescaut. Vasárnap délelőtt: Dalos egyesületi hangver­seny. Vasárnap délután: Kathchen von fieiíbronn. Vasárnap este: Madame Pompadour. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, Jindrféska 6. szám 1033_________________________ iftODMOMisllfVfóZn * (Rákosi Viktor: Magyar Utász.) (Budapest, 1922, Révay-Testvérek kiadása.) A nemrég el­hunyt kiváló Sipulusz utolsó nagy alkotásában egy érdekes életű, még a régi világból való j agyar főur sorsát és egyéniségét rajzolja meg szokott kedves mesélő modorában, melyben a legfinomabb lelki megfigyeléseket is az üde numor köntöse a'á rejt. Az öreg Sztregovay Sámson báró, ki a negy­vennyolcas időkből maradt meg hírmondónak, vágvölgyi kastélyában a háború utáni zűrzavaros esztendőben megfiatalosodott erővel készül hazája megvédehnezésére. A báró azonban nem tudja ter­vei megvalósítani, mint a'-ogy szomorodott szív­vel nyugszik bele Uzonyi. Barna ts, a zseniális székely mérnök, a könyv másik fohöre, hogy so­hasem veheti el szerelmét, í báró répséges uno­káját. A regény szomorú befejezése ellenére is reményt is bizalmat ébresztőd végződik be Nem tették még az utolsó pontot a történelemnél:. A könyv izig-vérig magyar könyv, mely megér­demli. hogy sokan olvassák, különösen a végvárak lakói.' (—y. —!-) * (Erdély irodalmi olluipiászának első napja.) Kolozsvárról jelentik: Vasárnap délelőtt volt az erdélyi magyar irodalmi olimpiász első bemutat­kozása a kolozsvári magyar színházban. A nagy­váradi körzet irói és költői mutatták be termékeik javát a nagyváradi színház művészeinek interpre­tálásában. Az uj nagváradiak nem hoztak szé­gyent nagyszerű múltúkra. Parlaghy Lajosnak, a nagyváradi színház igazgatójának meleg konfe- ránsza után, elsőnek Pálffyné Gulácsy Irén „Kob- ra“ cimü egyfelvonásosát játszották el. A máso­dik darab Maróth Sándor „Egérfogó4* cimü komé­diája volt. Maróth kitűnő hírlapíró, akit elfoglal mesterségének robotja és csak másodsorban tud áldozni a nemes Múzsának. Harmadiknak Tabéry Géza „Kolozsvári bál“ cimü egyfelvonásosát ad­ták. A fölényes művészettel megkomponált dara­bot hű cs nemes történelmi levegő árasztja cl. A régi kolozsvári farsang hangulatát érezteti, amely­nek mámoros hajnalán Bolyai Farkas kezdemé- njrezésérc Erdély arisztokráciája elhatározza, hogy megveti a Farkas-utcai Magyar Színház alapját. Utolsónak Hilff László „Inkább a börtön44 cimü oroszosán sötét, de mély hangulatú jelene­tét játszották el a nagyváradiak. A darabok között Kondor László. Ruth Klára és Biró György finom és hangulatos költeményeit adták elő kttünőeu Harsányi Miklós, Hllf Lászlóné, Zilahi Irén és Bo- rovszky Géza. Előadás után Janovics Jenő dr. ebédet adott a vendégek tiszteletére, melyen a román sajtó képviselői is megjelentek, tanúságot téve nemes szolidaritásukról a tcstvérncnizet kul­turális élete irányában. 3 t 3 ^— \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t + , rx \ Saját készitményü finom férfi £ 5 \ ás női fehérnemű, asztal- u.o £ 2 \ ^^P^*****'^ térítők és mindennemű (enáru £ 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben f

Next

/
Oldalképek
Tartalom