Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-17 / 261. (414.) szám

Szombat, november 17. SPORT 6—1 III—w ■—■■! — Iir«— iwn ................• FT C—Vasas. Tegnap játszották ie azt a nyolc percet, amelyet a legutóbbi mérkőzés alkalmából nem tudtak lejátszani. Az eredmény nem válto­zott. Megmaradt 2:2-nek. A Vasasok Zatykó és Jelűnek, az FTC pedig Takács nélkiii álltak ki. A MAC a második osztály bajnokcsapata. Ugyancsak tegnap játszották le a MAC részéről megóvatolt MAC—ETE mérkőzést, amely annak­idején 1:1 eredménnyel végződött. A mérkőzést most a MAC nyerte meg 1:0 arányban. A gólt Barabás rugta. A MAC tegnapi győzelmével a rjjásodosztályu bajnokság élére került. Kassai játékos a DFC-ben. A kassaiak közis­mert és közkedvelt játékosa: Heidecker Zoltán, a Kassai SC centercsatára Prágában katonáskodik. A kitűnő játékos Prágában a DEC színeiben ját­szik. Eddig a tartalékcsapatban szerepelt, ahol kitűnt nagyszerű és gyors játékával. Legközelebb a DFC első csapatában fogja a centert játszani. Zirner a francia Oiimpiászon. A bécsi VÁC elhatározta, hogy Zirner Ágostont, a tavalyi bob- slelgh-bainokot kiküldi a francia olimpiász téli versenyére. Zirner azonban az olimpiai szabályok szerint nem képviselheti Ausztriát, mivel magyar állampolgár Szenzációs § | - üMiságoK! [ jj Minden kulturáltamban szabadalmazva, jj sül „Spirálos" hajtűk, melyeknek kiesése spl es el vesztese lehetetlen lgros (szór- S Ü5= tirozva 4 naarygásrban) . . . . . Ki 20.— ~~ £= ^sszonjdlcsérer önműködő irrigá- ^ „MedhIcos“gummi övhölíTTcknekldrb „ 30.— sás H3 Guimnl-harlsnyakotöt, különféle szí- §~ nekben. leglinomaob francia gum- ==— miből, kombinálva 1 pár . . . . „ 13.— ; ss; Karvédök különféle szlneknen legű- ~==~ uoniaoi. francia gummiból l pár . „ 13.— s=| = kombinált coIicro'‘ ingmell es nyak­kendő egyben, szines sofirből, vagy === SS feliér chilíonbél I. minőség Kő 24.— 5.—: II. minösér Kö 20.— III. minőség . „ 18.— ====; SS „Komét" nélkülözhetetlen haifodori- ==== tókószülek. utazóknak és sportom- ?== S— bereknek 1 drb......................................„ 35.— „T orpodó“ sülyeszthető főzőkészülék, == ;§l|i 110. vagy 220 voltos villamos álamra S alkalmas 1 drb............................................ 80.— ==~ Ké pes.levelezölap-legyeztt, legszebb szobadísz 1 dm........................................... 4.— £=§§ íss é Kereskedőknek és viszonteladóknak árenged- =§=§ |||g meny. Árjoíyzéket küld é# me.ire nyeléseket gs; pontosan szállít ~~ ■ SCINODL EDE ■ §|§| Prága, Vinohrady, Palackého tíída 53 g=§ Ssl Utánvéttel, vagy a pénz előzetes beküldése ====? ss ^ ^ esetén, bérmentve. ^ ^ =====-S — A zárait bankbetétek és a vagyon­dézsma. Rimaszombatból írják meküiiSk a kö- vettikező sorokat: Amikor a vagyondézsma gondolata az atókorű pénzü.gyminiszter fejében megfogiamzott, a takarékpénztári betétek egy része zár alá került, hogy preventíve biztosítsa a pénzügyi kormány a kivetendő vagyondézsma fedezetét. így zár alá vette a pénzügyi hatóság a Rimaszombatban lévő Qömörmegyei Nép- és Iparbamknái s a Ri- mias-zombati Tatoarétkipénztárnál eiielyezett betétek egy részét is. Ez az intézikedés meg­fosztotta a betevőt a betéttel szemben sza­bad rendelkezési jogától s attól, hogy a két pénzintézettől a betevők betéti összegüket kivehettek volna még abban az. időben, mi­kor a- két intézet még nem küzdött fizetési zavarokkal. Időközben az egyik intézet telje­sen fizetésképtelen lett, a másik hitelezőivel szemben kónyszer-egyezségre volt kénytelen elhatározná magát. Most, hogy a vagyordézs- ma kifovási értesítéseket kikézbesitették s hogy a dézsma első részletének fizetése ese­dékessé vált, a közönség egy része azzal a teljesen megokolt kívánsággal lépett föl a pénzügyi hatóságokkal szemben, hogy fogiad- jálk el a dézsma kiegyenlítése gyanánt, a pénzügyigazgiatóság azonban a pénzügymi­niszter rendeletére hivatkozva e kívánság elöl elzárkózott s kijelentette, hogy a betétek időik őzben kétessé váltak s hogy ezek helyett az érdekeltek készpénzzel rójják le kötielie- zettségeiket. Mivel a pénzügyi helyi hatósá­goknak ez az álláspontja jogilag tar thatatlan, több betevő a legfelsőbb közigazgatási bíró­ságnál keres majd döntést e vitás kérdésben. — Cseh-Szlovákja cukorexportja. Az idei kampányból az export részére fönnmaradó otíkormennyiségeiket a szakkörök 50,000 vag- gon finomított árura becsülik, vagyis 15,000 vagonnal többre, mint az előző évben. Ennek az exportfelekegnek több mint kétharmada különböző európai országokban már el van helyezve, A finomítókban élszáM'tásra váró exportűufkonmemiyiségeket több mint 1.75 rtrílió métermázsára becsülik. Az exportkilá­tások tehát biztatók. — A Felsőmagyarországl bánya- és ko­hórészvénytársaság nosztriiikálása. Szomol­irokról jelentik: A Felsőm agyarországi bá­nya- és kohórészvénytársaság tudvalévőén nosztriifikáítatni fogja vállalatát. Hír szerint a konntíny felszólította a társaságot, hogy székhelyét Budapestről Qseh-Sziovákiába helyezze át. A nosztrifikáít vállalat alaptőké­je 3 millió cseh korona volna. Az áthelyezés­nek három hónapon belül kelleti volna meg­történne, de mivel a társaság uj alap szabá­lyait a belügymin iszterin.mnak meg ke"!5 erő­sítenie, ami hosszabb időt vesz igénybe, a vállalat az említett három havi határidő meg­hosszabbítását kérte a kormánytól. — A cukoradótörvény revíziója. A pénzügyminisztériumban értekezletet tar­tottak a cukoradó szabályozásáról szóló 1920 július 10-iki törvény revíziójáról, Az ez év végéig hatályban levő törvény érvé­nyét hír szerint meg fogják hosszabbítani A törvény revíziójánál figyelembe veszik a cukorgyári ipar kívánságait és egyszerüsi- tená fogják a cukorgyári ellenőrzést. A 36 korona cukoradót és 16 koronás pótlékot nem fogják megváltoztatni. — Közgyűlés a nyBvánosság kizárásával. A iavállalatok részvénytársasága Prágában tegnapelőtt közgyűlést tartott, amelyen a hi­vatalos lapban közzétett hirdetés szerbit az alaptőkének 10 máMórói 2.5 millióra való k- száUftásáróS határozlak. A közgyűlésről, ki- zártáík a sajtót, am®t a prágai lapok kivétel nélkül a legélesebben elitéinek. A sajtóval szemben Prágában általában kritikán alul viselkednék a közgazdaság úgynevezett ve­zető tényezői, aminek okát az újságíróik szer­vezetlenségében látjuk. — Francia folyamhajózási társaság Cseb-Szfo- vákiában. A belügyminisztérium a párisi „Char- geurs Réunis Compagnie Francalse de Navigaiion á Vapeur“ folyamhajózási vállalatnak engedélyt adott a Cseh-Szlovákiában való működés megkez­déséhez. A vezérképviselet székhelye Prága. — Szabaddá tették a keíenyersanyagok kivi­telét. A kereskedelemügyi minisztérium a 61. vám­tétel alatt fölsorolt rostok és rizsgyökerek kivi­jeiét teljesen szabaddá tette. Ehhez a kivitelhez tehát sem engedély, sem bejelentés nem szüksé­ges. — Szabaddá tették a nyersbőrbehozatalt A kereskedelemügyi miniszter november 12-én kelt rendeJetc értelmében a talpbőrnek való marha- és lónyersbőröket (328. vámtétel), valamint a nemré- nyezett más célokra szóló marha- és lónyersbő­röket (329. vámtétel) engedély nélkül csupán be­jelentési kötelezettség mellett lehet behozni. — Száüitások. A pozsonyi vasutügyi minisz­térium 21.000 darab kenőpárna, 1000 méter nyer­ges szövet, 15.000 darab portörlő, 20.000 kllogram tisztitógyapot, 35.000 kllogram fagyapot 6000 da­rab lámpaüveg, 300 méter szij, 100 kllogram kü­lönböző bőráru, 4000 darab seprű, 3700 darab ecset, 2500 darab kefe, 10-200 kg dextrin, 10.000 kg karbld, 3000 kg szappan, 20.000 lap csiszoló- papiros, 3000 kllogram üveges kitt 6500 kg szóda, 1000 kg asztal osenyv, 26.000 kg olajfesték, 10.000 kg porfesték, 200 vagon faszén, 1300 köbméter fűrészelt fa, 6000 köbméter tűzifa, különböző vas­anyagok, 300 darab ütköző, 20.060 kg csavar, 46.000 kg drótszögecs, 3200 kg drótfonat 2600 kg lánc, 7000 kg anyacsavar, 10X100 kg szegecs, 2100 kg cink és sárgarézpléh, valamint sodronyra, 22.000 kg sárgaréz, petróleum és olajégőkre síb. hirdet szállítási árlejtést. Közelebbi részleteket a kereskedelmi kamaráknál lehet megtudni. — A postaügyi minisztérium 100—120 kg középmlnősé- gü finomított benzinre (0.730—40) hirdet szállítási árlejtést. A szállítás ciszternákban franko Pardu- bice történik. Szállítási határidő 1924 január 15.-f- Uj butorszövetgyár Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti táviratban: „Első bútor­szövet- és plüsgyár-részvénytársaság“ cég alatt uj butorszövetgyár alakult Budapesten, amely a Kopeízky és fiai rt. íinomszövetgyár rokonválla- lata. Ezeket a vállalatokat a Proschwitzer Fein- tuch- und Modewartnfabrik Kopetrky und Söhne A.-G. alapította, az utóbbit, a Sehmidl és Stodo- lovsky cég közreműködésével. Az elnökség tagjai Huszár Károly volt minisztereinök mint elnök, Ko­peízky, Félix és Stodolovsky Lajos kereskedelmi tanácsos mint alelnökők. Az uj vállalat még eb­ben az évben kezdi meg üzemét. Jr A magyar bőrbehozatali kontingens. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A ma­gyar borkereskedelmi érdekeltség kevesli a kért 7 és fél vagon felsöbőrkontingensnek 5 és fél vagonban való megállapítását és kü­lönösen azt kifogásolja, hogy a különböző liasitotí és sima bőröket, valamint a nyer­gesek és köcsigyártók bőrcikkeit a felsőbőr- kategóriába sorolták a fBlsőbőrkontmgens rovására. Ennélfogva ragaszkodnak a 7 és féívagonos kontingenshez és azt kívánják, hogy abban kizáróan a cipőipar számára szükséges zsíros felsőbőrök legyenek fel­véve. A kereskedelemügyi miniszter kép­viselje 6 és féívagonos kontingenst java­solt a zsíros felsőbőrből. Az érdekeltség 2000 kfogram talpbőr, továbbá kisebb mennyiségű festett juhbörök, fekete butor- sevróbörök, zerge bőr ok és másfél vagon hasított talpbélésbőr, va’amint nem cserzett disznóbőr behozatalát kéri. + Magyarország Trieszten át bouyolltja le külkereskedelmét. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A Magyarországból vagy Magyarországba érkező szállításokat ezentúl Trieszten át irányít­ják. Eddig a hamburgi, brémai, antwerpeni és rot­terdami kikötőket használták a magyarországi szállításoknál, de mivel a német vasúti tarifákat aranymárkában állapították meg, Triesztet hasz­nálják tengeri kikötőül, sőt már a Hamburgban vagy Brémában veszteglő árukat is előbb Trieszt­be szállítják tengeri utón és onnét vasúton Ma­gyarországba.-j- Budapesti szabadkikötő. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A budapesti szabadkikötő részvényinek jegyzését most kezdték meg a párisi piacon. 30.000 darab 500 frank névértékű rész­vényt bocsátanak ki 482.50 frank árfolyamon. Az első szelvények 1924 május 15-én esedékesek. A kamatfizetést a magyar állam garantálja. A társa­ság a kölcsön amortizációjához a különböző illeté­keket fogja felhasználni, amelyeket a budapesti szabadkikötőben bevételez majd. — A német sajtó a járadékmárkáró!. Kőimből táviratban jelentik: A „Köínfedie Vofczeitimig“ centrumpdrtá kp „Bérétva- éfenw című vezctőcKílkében foglalkozik a jára- défcmárlkia ítóbocsátásáivial és kifogásolja, hogy a kibocsátással egyidejűén meg akarják szün­tetni a fizetéseket a megszállott területein, hogy megóvják a jáiradékrnárkáf a papirmár- kia sorsáitól. A kormány tudatában van tépé­se rettentő horderejéírek, de a Rajna meg a Riíhr népét még sem lehet egyszerűen az éh­ínségnek kitenni. Azt nem lehet követcSmi, hogy ogy kormány, melynek a megszáüloft területeik életázükségletejiröí való tángyáását Franciaországgal hiábavalóknak ‘ bizonyultak, ennek ellenére helyreáílitsa az dpassztitcrtt szervezetet. A bip hangsdlyozza, hogy az el­lenfeleik, amelyek ezt a katasztrofális helyze­tet teremtették, kötelesek megtenni az eflen- gedfoefeíffen engedményeket. = Cseh-Szlovákia nem honorálja a jugo­szláv érdekeket Beügrádfbóü jelentik: Szak­körökben ismét panaszkodnak a csehszövák köztársaság barátságtalan d'járása miatt. A cseh-szlovák kormány ugyanis havonta hat­száz vagon ísszt behozatálána ad engedélyt azziaí a (kiköfesseL, hogy háromszáz vagont Frandaországbóí kef beszerezd. A fennma­radó háromszáz vagonra az egész világ pá­lyázik és Jugos zlávia mindig tormát ad a szál­lításból. Minden kiséríet, hotgj7 az OTSzág ré­sziére valami kedvezményt kapjanak, ered­ménytelen maradt. Ezzel szemben a cseh gyárosok aizzal a követelássel lépnek föl, begy Jttgoszilávia minid'en textilárut fölük vásároS- joiii, noha az olasz áru öles óbb. Ha a jugo- száv bereskedök anyaga érdek éjiknek megfe­lelően járnak el, a cseih-szfovák gyárosok rögtön a szláv szolidaritás jelszavát emlege­tik. Ezt a szolidaritást azonban ők nagyon edyöldaluao érteimé zik. = A járadékmárka árfolyama. Berlini szerkesztőségünk táviratban jelenti: A Lo­kalar.zeiger közlése szerint a járadékmárka és papirmárka fix relációját csak a papir- márkaforga’oim megállapítása után határoz­zák meg, amint azt már meg is irtuk. Egyelőre a kormány a dollár egységes napi árfolyamával együtt a járadékmárka = egy aranymárka árfolyamát is közölni fogja. = Jugoszláv állami Iparbank. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A kereskedelmi minisz­térium tárgyalásokat kezdett egy állami iparbank alapítása ügyében. A bank célja az, hogy Ipari tevékenységet és olcsó hitelt nyújtson. A bank ne­ve „Szabadalmazott Állami Iparbank“ lesz, rész­vényesei pedig az állami iparral foglalkozók és családtagjaik, ipari szövetkezetek és intézetek. A vállalkozásban az állam 40 százalékkal vesz részt. A bank a pénzügyi műveleteken kivül kiállítások rendezésével is fog foglalkozni és ipartermékeinek értékesítésére közös áruházat fog nyitni. = A német devlzarendelet kiterjesztése a jradékmárka védelmére. Berlini szerkesz- Mségürck jelenti: A birodalmi kormány ren­deletét bocsátott ki, mellyel a devizí- és va­lutaspekulációs-, valamint a márka eladását megtiltó rende leteket a járadékmárkára, aranykölcsönre és értékálló szükségpénzre ts kiterjeszti. Eszerint a külföldi fizetőeszközök az említett belföldi pénzértéken való vétele éppoly korlátozások alá esik, mint a biro­dalmi márkáért való vétel. Az említett uj Fi­zetőeszközökkel tehát nem szabad megter­helni a külföldi pénznérákét külföldi devizá­kat csak bejelentés mellett lehet értük köl­csönvenni. Külföldieknek az említett uj fize­tőeszközökre szóló hiteleket csak a Biro­dalmi Bank hozzájárulásával lehet engedé­lyezni. Külföldi fizetőeszközöket járadékmár- káért, araiiykölcsönérí, vagy értékálló szük­ségpénzért behozatali áruk fedezetére csak akkor szabad beszerezni, ba a vásárló e fi­zető eszközök nélkül két hón-apró! két hó­napra nem tudná üzemét folytatni. Továbbá tilos járadékmárka, aranykölcsön, vagy ér­tékálló szükségpénzösszegeket közvetlenül vagy közvetve külföldre eladni, ha ezek az összegek egyenként meghaladják a 10 font sterlinget. r= Uj dohánygyár Szerbiában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A kormány elhatározta, hogy Misben uj dohánj'gyárat létesít. Az építke­zést, amely ötvenmillió dinárba fog kerülni, a jö­vő tavasz folyamán kezdik meg. Tázsfle és árupiac: — Valamivé! szilárdult Prága. A mai tőzsde valamivel szilárdabban indult és a javulás legjobban az Aussigi Finomítónál mu­tatkozott, amely 65 ponttal emelkedett. A .,Mewa“ Is pontot nyert. A forgalmi érékek közül a Rordbahn sz;lárdu!t. A bankok ismét szabálytalanul fejlődtek. Ugyancsak sza­bálytalanul fejlődött a beruházási piac is, amelyen némely állampapír a nagyobb kíná­lat folytán alacsonyabb árfolyamon került eladásra. Záróirányzat: javult. A devizapi­acon gyengülő irányzat mellett továbbra is csendes az üzlet, csak a new-vork, szófia és madridi deviza volt szilárdabb. Előfordult kötések: XI/15. XI/I5. in3S. íri klncfttferi utalvány —.— —.— 1924. ávi kincstári utalvány 99.15 9915 N veremén y kínoson ............... 9UO 91.30 f> ®/,r08 hernháxási kíiícsíín . 91.6y 91.50 8%-OS iisatkiUcsftn................ PS.25 85 50 6 % Államkölcsön ..... 85.10 95.51 Marva orsa-köles. i9ít 4!/, % 79 ?5 79.50 Morva orsTi.-kö'cs 1917 ö ®/0 . 86.— 96. — Uráira város 1918 köles. 5% 90 50 ®0.“5 Prásrn város 1919 köles. 4 *'0 67-75 67,50 Briittn város 1991 köles fí °/0 9á. — — Pozsony város. 1910kötcs. 4% 59.50 59.50 Práira városi takrpt. 4 °!< . 87.50 87.50 fal vörös kereszt sors’epv 32.50 32.50 Masrvar5frtos vörös kereszt — Mavvar lelzáioe p.ors'epy . Hudanestí Bazilika aors.iegy — - •— Airrárhanb ...... .. 398.— 900.50 Bohemia .......... "•— Cseh Union Bank • . . . . Á9S.50 A43.50 Leszámítoló. ........ 641— 639.50 Cseh Ioarhank ....... Á81.— Á81.—• Prásai Hitelbank ..... 310.50 805.50 Szlovák Bank ....»•< 165.50 —.— Zimostenska................... ^37.— ó 36.— An srol-Cslov. Bank................ 166.— Os ztrák hitel........ 1*?.— 133,50 Bácsi ünionbank. ..... 142.50 Wiener Bankv ....... 86.— 87.— Juproslovenska-baak .... _^x*50 §!•—1 Nordbahn................... 9850. — 977>.— Óae b Ónkor ......... 1279.™ Horvát cukor........................... ||2.>0 957.50 Ko lin’ mötrá^yB. ..... *25.— Kolim kávé.................. ^2^*73 ~.~ Ke iin petrőleam ..... 7-Í-50 Koiim szesz ........................... 1áí5.— Te jipar rt . . . .................... El ső nilseni sörttyar .... 9/8 Breitfeld-Danék.................... 565 — 559.— Laurin és Ktement .... 322.— 315.™ Rinsrhoffer ..... .... 8é0. — 832.50 Cseh északi szén ...... —■— —.— Cseh nyugati szón ..... 635.50 652.50 Alpine.................. 309.25 307.;0 Po ldí ^§7.— Prágai vasipar ...... 1072.50 1071.50 Skoda..................................... • 598-— 590.— Po zsonyi kábel ..••••» 2925.— 29'0.—> inwald • 542-50 5A0.— PrÁírai p&pir ........ — ■— —•— = Bécs Irányzata nem egységes. (Pragora- dio.) A mai tőzsde nyugodtan indult, de csak a cseh és magyar értékek iráni mutatkozott ér­deklődés. A korlátban nagy volt a kinálat és Így ezen a piacon jóformán minden érték alacso­nyabb árfolyamon került ki a forgalomból. Előfordult kötések: XI/! 6. XI/34. Magy. koronajárad. .... 7áOÖ 3Ö0Ü Masry. arany járadék . . . . 3S3C0 á130íi Anglobank ......... 333000 338000 Bankverein Wr. ...... 172000 177000 Bodenkredit ........ 39000C* 390000 Kreditanstalt........ 2800Ö0 287000 Ung. Kredit................... 1370000 1400Ű0Ö Landerbank .......................... 305500 316C<j0 Lo mbard .......... 98:I00 5ÖÖOO Merkúr ............................... . 20^000 206000 Osztr.-Magyar Bank .... — — Union Bank Wr ...... 29^000 29900C • 'seh Un.oc......... — — ’úvnostenská Banka. ... 878100 87310S ►unagözhajózáa ...... 1990000 19rtö068 \ aasa-Oderbertri ...... 570000 57ÜO00 i'erdlnandsNordb. ..... 19650000 20000000 Staatsbaba ......... 793000 802000 Südbahn ................................. 219000 211000 íl üdbahn priorltilt ..... 505-00 5I300G íklpine ........... 619000 625000 Krupp 3/9000 380000 Poldi . ......................... 930000 990000 Pr ager Eisen ........ 2180000 2120.00 Rima .........................,.... 233000 23^506 (. oburft ........... 1C2500 89909 Saleó . . .............................. . 1265Q0G 1210000 Ur ikány '36b5öüü 3395000 Skoda . ................... ..... 1232000 1193000 Ri nghoSer ......... — 175J000 Maeyar cukor ....... 6900000 6900000 Inwald ........... K’90000 1070000 —■ A cukortözsde. A világpiacon tegnap Páris gyengébb volt, London decemberi jegyzése 25.10.5. Nesvyork 5.25. A belföldi piac gyengült. Prompt novemberi és decemberi jegyzés Aussig 292.5 (pénz), Kolin 282.5, Pardublce 280, Brünn és 01- mütz 272.5. Az exportfinomitott áru ma 10 pont­tal alacsonyabban jegyez. + Budapesti terménytőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése: A mai termény­tőzsdén a következő árakat jegyezték: Budapesti búza 96.000, tíszavidéki 92—93.000, pestmegyei rozs 60.000, dunántúli 58.000, budapesti tengeri 65.000, vidéki tengeri (csöves) 35.000. — Változatlanok maradnak a belföldi szesz- árak. A szeszipari körökből vett értesülés szerint ezid£n előreláthatóan nem fogják megváltoztatni a szeszárakat. Ezidén exportszeszt uem fognak gyártani.'Az előző évben a 400.000 hektoliter ex­portkontingenst túlhaladták. Az exportszesz árai­nak alapja hektoliterenként 16 holland forint. Ez az ár, amennyiben nagyobb szeszkinálat van Ma­gyarországból, állandóan ingadozik. Az idei bur­gonyatermés a szeszgyártás szempontjából nem jelentékeny, de a belföldi szeszgyártáshoz elég­nek mutatkozik. Az állami szeszkészletek eladása szintén korlátolt A szeszértékesitő társaság nagy erőfeszítéseket tesz a régi készletek értékesite- sóre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom