Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-01 / 75. (228.) szám

© Vas-Vnai*. őfíHI's 1. I Prágai Magyar Hírlap féarác§®ifl ifercméiiypftiyteiítiaM eredniéane. Húsvéti ajándék olvasóinknak. Prága, március 31. A Prágai Magyar Hírlap karácsonyi szá­mában azzal a körkérdéssel fordult olvasó­inkhoz, hogy ki ismeri Szlovenszkót és Ru- j szinszkót. Nyolc egymásutáni vasárnapi szá-j inunkban egy-egy rajzot közöltünk, amely | Szlovenszkó, vagy Ruszinszkó ismertebb vá­rosainak valamelyik épületét, vagy részletét ábrázolta. A képek helyes megfejtése ez. 1. Pozsony, Mfhálykapu. Rajzolta: Já­noska Tivadar festőművész. 2. Komárom, Városháza, Klapka-szobor. Rajzolta: Harrnos Károly festőművész. 3. Eperjes, Árok-utcai rész. Rajzolta. Berger Oszkár festőművész. 4. Rozsnyó, katolikus diáktemplom. Raj­zolta Tichy Kálmán festőművész. 5. Beregszász, Törvényszék. Rajzolta." Tvaroska Mihály festőművész. 6. Selmecbánya. Kopogótorony. Rajzol­ta: Gwerk Ödön festőművész. 7. Éreskujvár. Plébánia-templom. Raj­zolta: N. N. festőművész. 8. Besztercebánya. Templom. Rajzolta: Flache Gyula festőművész. A pályázaton 223-an vettek részt. Ezek közül kérdéseinkre helyes feleletet adtak a következők: GenerÜch József Szepesszombat, Hor­váth Gábor Besztercebánya, itj. Radványi György Sajőszárnya, Nehrer Gyula Rozsnyó, Peierberger Alajos Besztercebánya, Szijj Ferenc dr. Komárom, Müller Sándor Rozs­nyó. Bothár Sándor dr. Besztercebánya, Taubinger Árpád Kistereskény. Thern Ele­mér Nagyszíabos, Székely Emma Bereg­szász,. Kéler Tibor dr. Késmárk. Maítyasov- szky Elemér dr. Késmárk, Bernhardt Tiva­darod Besztercebánya. Twain János Érsek­újvár. Hoioky Károly Nagyszőlíős, Sálit Gyu­la Bustreda. Jankovics László Munkács, Hu- duc'tis István dr. Rozsnyó, La kies József Ér­sekújvár. Dobránszky József Szinnye, Posch Aladár Aranyosmarót. Lusztig Sanm Rima­szombat, Paksy Gyula Beregszász, Kiss Már­ta Rimaszombat, Beles ék Sándor dr, Léva, Weinbeczky Gyuláné Beregszász, Mikus Jó­zsef Kassa, Kunsch Mátyás Nagyszabók, Bo- leman Táripsné Léva, Klein Kató Léva, Sü­meg Nándor Selmecbánya, Sümeg Márta és Sümeg Margit Selmecbánya, Bothár Ilona — (Sorozatos utíevélügyi kihágások a cseh-szlovák magyar határon.) Kassai tudó­sít ónk jelenti: Egy idő óta napirenden van- íiak a kcletszlovens'zkói határállomásokon az uMevélincidensek. A csendőrség letartóztatja azokat a magyar állampolgárokat, akik ki­jelentkezés nélkül akarnak visszautazni Ma­gyarországra. A legutóbb a sátoraljaújhelyi kis állomáson fordult elő több eset, hogy elő­kelő származású úriembereket szuronyok között visszatoloncoltak egész Gálszécsre, ahol a kihágási eljárást lefolytatták ellenük s azután alaposan megbírságolták őket. Sze­rencsések voltak azok, akik elegendő szokol- lai rendelkeztek, mivel azok miegmenekültek az elzáratástóh Aki fizetni nem tudott, az le­ülte a kiszabott büntetést. Úri nők, asszonyok és-leányok akadtak a letartóztatottak között, akikre ilyen sors várt. Nem kis feltűnést kel-' tett a vonaton a.z utasok között,, amint cigá­nyok és lókötö tolvajok között egy-egy Siportruhás, francia cipős urat és siránkozó uriasszonyokat kisértek a szuronyos csend­őrök. Ugyanilyen eseteket mondanak el a Hidasnémeti felől érkező utasok. Egy pesti ügyvéd fiatal felesége, egy feltűnően szép szőke hölgy abban a pillanatban lépte át a határt, mikor az útlevél lejárt. Hidasnémeti­ben átengedték. Csányban (két állomással to­vább) a csendőr ség letartóztatta. Bekísérték Kassára, ahol tiltott határátlépésért három- napi elzárást kapott, amit le is ült egy íütet- len cellában, prostituáltak és tolvajok között. Azután visszatoloncolták a határra. Egy sze- pesváraljai születésű úrasszonyt hasonló esetért nyolc napi elzárásra ítéltek. Egy mis­kolci asszonyt a leányával együtt ért hason­ló sors azzal a ráadással, hogy a náluk talált két csomag dohányért még külön kilenoven- napi fogházbüntetést kaptak. — (Újból kitiltottak több bécsi lapot Szloven- szkóból.) A szlovenszkót teljhatalmú miniszter a Bécsben megjelenő Mittag, Telegraph, Die so- ziale Revolution, Die rote Revolution, Dér Kom- muníst és a Dér Weckrui clmü lapoktól a postai szállítás jogát megvonta. — (Franciaországban harminc perccel előre igazítják az, órát.) Párlsból jelentik, hogy a me­zőgazdasági érdekeket képviselő kamarai cso­portok egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy Franciaország egész területén a törvényes idő a strassburgi idő legyen. A jelenlegi törvé­nyes időt tehát valószínűen harminc perccel elő- rcigazitják. Besztercebánya, Kuliinka Gyula Málnapatak. Szuszán Péter Eperjes, Bender Ferenc Rima­szombat, Henricy Béla Pohár, Freimann Vil­mos Tiszolc, Bayer Margit Rimaszombat, Rendi Janka Léva, Simon Ferenc Eperjes, Kunsch Endre Tátraszéplak. ifj. Furgyik Ist­ván Besztercebánya. Jurán Klára Szepesbö- la, Kis Károly dr. Rozsnyó, Fischer János Ipolyság, Kiss Ferenc Gortvakisfalu, Kóos Ernő Eperjes. Majkuth Albert Rozsnyó és Nagy D-?zső Komárom. A zsűri, melynek elnöke felelősszerkesz- tője. tagjai pedig lapunk munkatársai és a ke­resztényszocialista és a magyar kisgazda- párti képviselők parlamenti klubjának titkára volt, Csütörtökön délután ejtette meg a sor­solást, amelynek eredménye a következő: Első nyeremény: Földközi tengeri utazás 1923. augusztusában. Utazás Prágából 1923 augusztus 4-én kö- lönvonattal Triesztbe. Érkezés Triesztbe aug. 5-én éjjel. Két napi tartózkodás Trieszt­ben. Utazás a „Wilson“ oceánjáróval- Ná­polyba. Három napi csodaszép tengeri ut után (mély Görgországot is érinti) megér­kezés Nápolyba s két napi ott-tartózkodás A nápolyi nevezetességek és a Vezúv meg­tekintése. Nápolyból utazás gyorsvonaton Rómába, két napi ott-taríózkodás. Onnan utazás Firenzébe. Egy napi firenzei tartóz­kodás után utazás Velencébe s onnan a do­berdői véres emlékű csatatérre. Doberdő- ból uiazás Triesztbe s onnan egy napi pihe­nés után vissza Prágába. Az ut 14 . napig tart. A főnyeremény magában foglalja az összes útiköltségeket, a reggeli, ebéd és va­csora költségeit s a szállodaköltségeket, ,a borravalót, beléptidijakat és a balesetelleni biztosítást. Nyertes: Bernhardt Tivadarod, Beszter­cebánya. Második nyeremény: Utazás a Bódeni-íóhoz, a Rajna és Nekár vidékére, a Vierwaldstütti tóhoz. A nyeremény magában foglalja az: ösz- szes föntebb felsorolt költségeket. Nyertes: Majkuth Albert, Rozsnyó. Az utazáshoz szükséges igazolványokat kiadóhivatalunk kellő időben eljuttatja a nyertesekhez. íu országi katolikusok tiltakozó nagygyűlése.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti H'iisvét hétfőjén délután fél öt órakor a régi or­szágház termében a magyar katolikusok nagy­gyűlést tartanak, hogy tiltakozzanak az elcsatolt területen- élő katolikusok üldöztetése ellen A gyű­lésen résztvesz a Katolikus Népszövetség, a Szentristváti-Társulat, Szent István Akadémia, -a kongregációk, a Keresztény Női Tábor, a keresz- tényszocfalisták, az EME, a Magyar Nemzeti Szö­vetség és a Keresztény Nemzeti Liga és más szer­vezetek. Az amerikai magyar katolikusok nevé­ben Marczinkió József amerikai plébános jelenti be csatlakozását. A gyűlésen a rendet a katolikus egyetemi ifjúság tartja fenn. — (Bajok az illetőség körül.) Komárom- ből'irják: Mióta Novotny dr., az uj járási fő­nök elfoglalta hivatalát, azóta az illetőségek és útlevelek ügye teljesen megrekedt. Az uj főnök, a legszigorúbban értelmezve a tör­vény, rendelkezéseit, az illetőségi és állam­polgársági ügyékben olyan gyakorlatot ho­nosít meg, amely az illetőség igazolását csak­nem teljesíthetetlenné teszi. Például az állami nyugdíjasoknak, tanítóknak illetőségét csak abban az esetben hajlandó elismerni, ha azt igazolják, hogy 1910. év előtt négy egymás­utáni évben községi adót fizettek. Tudva­levő, hogy az állami alkalmazottak és taní­tók a községi terhekhez nem tartoztak hoz­zájárulni. Ezen az alapon azután, aki ingat­lan vagyona után nem fizetett adót, nem kap­hat illetőségi bizonyítványt. Ennélfogva vi­tássá lesz'állampolgársága, esetleg a nyug­dija is. Természetesen ebbe az ügybe a bí­róság is beleszól, mert szerzett jogokat sem a járási főnök, sem más nem konfiskííbát. Nagy megütközést kelt az egész városban, hogy az útlevelek kiadása is igen hosszadal­mas és nehézkes. Az itteni közvélemény csak azt a magyarázatot találja erre, hogy a ma­gyarság ezen zaklatásának politikai okai és céljai vannak. — (Eljegyzés.) Kobulnrczky Ernő Murán'y- hosszurétről eljegyezte Berzéthy .Idánkat Rákos- bányáról. (Minden külön értesítés helyett.) — (Kicövekelik a uaiár­vonalat.) Budapesti Szerkesztőségünk jelenti: A határ,kiigazito-bizottság magyar—jugoszláv albi­zottsága ma Szegedre érkezett Ottartozkodásu* huzamosabb tartamú lesz, mert nemcsak a szeg el­menti határvonalat, hanem Szegedtől egész a ro­mán határig terjedő határvonalat fogiák kijdö'ni. A bizottság tagjai naponkint kiszállnak a hely­színre. Újabb hat árki igazításra most nem lehet; számítani, csak a: magyar—jugoszláv határvonalak ■kicovékezésére irányul a bizottság munkája. xx A Meiichar—Umrath és Tsa mezőgazdasá­gi gépgyár nyitrai fiókja folyó év március Íréit megszűnt és csak mint elárusítóhely Nyitra es vidéke környékén fog működni. A fenti cég fiókja? egész Szlovenszkó és Podkárpátská Rus részére, Bácher Rudolf ekegyár és vasöntöde fiókjával együtt ezentúl Bratis’ava. András-utca 7, Lörinc- kapu-ufcca 8 (Telefon 1107, sürgönyeim Kultúra Bratislava) Lewald Aurél igazgató vezetése alatt található. — (Magyarországban dolgozó munkások vssz- szaözönlése.) A magyar korona árfolyamának esése következtében számos szlovenszkói mun­kás, aki magyarországi bányákban dolgozott, visszatért Szlovenszkóba. xx A karíellben lévő biztosítási társaságok érdekeinek súlyos veszélyeztetését látják a kar- tellen kivül állók létezésében, mert hiszen ezetr nem csatlakoztak a kanteliltársaságok azon szövet­ségéhez, amely magas dijait adókrvetésszerüen írja elő a feleknek. Kíméletlen hajszát indítottak:, tehát a kartelten kívüli társaságokkal szemben és minden áron igyekeznek, hogy azoknak működé­sét megnehezítsék és korlátozzák. Gyenge érveik sorozatából csak egyet ragadunk ki, amely úgy hangzik, hogy a biztosított felek tartózkodjanak a kartel'len 'kívüli biztosító társaságoktól, mert azok olyan olcsó díjjal dolgoznák, hogy mintegy az ab­lakon dobják k! a dijakat, pedig a felek többet is fizetnének. A karteilen kívüli társaságok legagki­sebb tagja a „Garancia Biztositó R.-T.“, amely a legnagyobb térít hódította már eddig is és amely hivatalos biztosítója a Komáromi Kisgazdapárt­nak, aminek révén ezen párt tagjai már igen sok ezer koronára rugó dijakat takaríthattak meg. A. „Garanciánál14 biztosi tóttá legutóbb ingattem.it Zvolen városa és annak nagy részét Nővé Zarnkv" és Presov városai is, ami nemcsak a nagy közön­ség, hanem a hatóságok teljes bizalmát is jelenti. “ ^ I. Kritika és a ma. Irta: Fábry Zoltán. „írni a művészetről: ez nekem va­lami egészen.^ mást jelent. Én az alkotó­nak szeretnék segédkezet nyújtani. Segí­teni, neki olyan értelemben, hogy az írott szó a világot — melyért tulajdonképp mü­vét megalkotta — íelrázza“. (P. Westheirn.) „Grad dér Kultur, Grad dér Kritik: élne Atmospharenfrage11. (K. Edschmid.) — Hogyan? — kérdezhetné valaki. —■ Hát a Kritika, melynek épp az a rendeltetése, hogy az időlegesen befolyásoló percek hatalma felett a mindig egyforma biztos és felelős objektivitás ha­talmát és erejét éreztesse, mégis csak függő vi­szonyba hozható egy elhatárolt időponttal? Az. aki igy kérdez, nem veszi észre, hogy saját ma­gától meg is adta a feleletet :a Kritika rendelte­tése: a befolyásoló percek hatalma felett érez­tetni a nagyobb erő végtelenből vetített — kivá­lasztó, csoportosító, büntető és értékelő egyfor­maságát. Egy lépéssel vissza: saját korának, sa­ját napjainak légkörében élve., az itt nyert s meg­látott értéket pápaszemes bölcseség helyett meg­érzéssel kell kezében fognia és a pillanat müvét nem az örökkévalóság poros skatulyáiba rakni, de életre kiadni. Nekidobni a veszélynek, az ed- tiprásnak, clzüllésnek, de koptatással az idők or- szágutján talán mégis egyre csiszolóbb munkának — ekének. Tehát: a jövőnek dolgozni azzal, hogy az élők közé bedobja a megérzett iövőcsirákat. Lehet észrevétlen, látszólagos pusztulás, elzüllés, de a csirák valahol megint élő és tökéletesebb alakban és igazolásban ütik fel a fejüket. Ez már tudott, igy akart cél, mert jövőnek készül és aki csinálja, nem idézőjeles hivatással bélyegzett „kri­tikus11, de ember, szintén ember. Ma mindennel együtt valahogy a kritika szociológiája is kezd alapot kapui. (Elnagyolt, vázlatosan odavetett zavaros mon­datok. Tudom. Itt-ott bizonytalanul görbülő vo­nalak. Kontúrokat kérünk; látható, kopirozható. j továbbhuzható vonalakat. Nehéz lesz. Mert itt van a ma: a köd. Absztrakció és nyomtatott be­tűk helyett keresni kéne, biztosan megállapítani a legnehezebbet: az őslapot, a központot. Ha mást nem, legalább ezt: körbefutó kontúrokkal körül vázolt pillanatnyi villanás.) Kritika. A fogalom relatív. Lényege, belső értelme az esztétikai normával, a szépséggel együtt — relatív. Fogalom is, lényeg is. Ha az ember egészen őszinte akarna lenni, ha lehetne, (tehát: ha követné hitetlenségét, ha elfogadná a gyávaság, a változhatatlan bizonyosság kényel­mét) már az első lépésnél is nyugodtan oldalra kanyarodhatna, más útra: egy méhesbe, tavaszi kertbe műkedvelői kertésznek. lepkehálós termé- szetimádónak, hadvezérnek stb stb. Az első lé­pésnél a tapasztalok utolsó pontján álló Hebhcl szomorú naplója van közszemlére kitéve... „Íme az egyetlen igazság: nincsen semmi, ami j felett az ember változhatatlan meggyőződéssel] állhatna és minden ítélete néni más, mint elhatá­rozás. Elhatározom ezt a dolgot, vagy igy né­zem, vagy úgy nézem, vagy úgy látom.11 (íi. 183) így vagy úgy, ahogy jólesik. De... De — elha­tározással. Az első lépésnél az ut ei van zárva, a sorompó csukva, de... aki ráteszi kezét a sorompóra, annak szabad az ut és nyilvánvaló lesz, hogy az első akadály nem más, mint uísc- gitő, elhatározásra ingerlő. így vagy úgy, de — akarat. Vagy-vagy. Az elhatározás: akarat, az akarat lényege pedig 'az egyéniség. Kezd ki­alakulni valami? Az első kontúr? Tovább, to­vább erősebben a vonalat. Az egyéniség értéke a munka. A munka csalt akkor értékes, ha az egyéniség akarata összeesik a közösség akaratá­val, vágyával, céljával. A pillanat befolyásán túl a közösség vágyát, akaratát irányítani keli: jö­vővé kell tetini, az egyéni elhatározás fe­lelős „vagy-vagy“-ával. Nyert eredmény: relatív, ha teória, de min­den ami érték, ha élet. Egyéniség, felelősség, irá­nyítás. Tehát: hideg nyomdabeiiis elméletek he­lyett: ember. Felelős ember, egyéni értékével mások gazdagságát osztályozó, bélyegző, aján­dékozó ember: — ember kritikus. Relatív fogalom, de — élő ember. Az élő ember kötelessége az élet. A kritikus több ennél: jövőt élő ember, a megérzett jövőnek jelenre ható irányítója. A kritika relatív, de egy. nézőpontra kényszerítheti és kell, hogy kényszerítse a ható felület: az idő. a jelem A m a. Melyről sokan azt mondják, hogy más, mint az, ami —- volt és akar lenni, ami — lesz. Egyetlen egy dolog bizonyos: a kevesek erős akarata: a jövő. A kevesek akaratának élet- resegitése a kritika eminens feladata. Feladata: egy frázist addig koptatni, amíg az unalmassá nem válik, amíg azt már nem kell külön elmon­dani senkinek, mert a kevesek akaratát kell, hogy addigra átvegye az élet többsége. Fzt: az élet. homlokterében ma az irodalom és művészet áll. Novalis szerint uj az, ami a jövőt szolgálja,, azaz, szóról-szóra lefordítva: uj az, ahol a jövő van túlsúlyban, régi az, ahol a‘múltnak van ereje. A k e vese k u j jövőt választotta k. mert ez a jelen kényszeré’. Az, ami uj. előbb utópiának látszott, pedig már akkor is a valóság dolgozott. A huszadik század kezdete ótó egy dolog bizonyos: A világkép tér és időben., kiterjedésben és energiában, kereteket feszítő erővel, nyújtózkodással, kényszerrel őrületre fo­kozott tempóval egyre nagyobbodott. Az ellenté­tek az egymást súroló feszültségben egyre éle­sebben tűntek elő. Pattanásig feszítve mindere Aztán robbant — minden. Aztán úgy véltek meg­oldani mindent, hogy a régi (tehát a robbanást előidéző) korlátokat ismét meghúzták. A valóság élete szükebbre nyomja a kereteket. Ennek a múlttal kapcsolódó —- jelennek nincs jövője. Fá­radtan mégis mindenki elfogadta ezt az életet.., És akkor, egész természetesen, felbukkan a mély női a — csoda; valahol mégis élet. Más. És — (A hadgyakorlatok.) A véderőtörvéay értelmében az 1923. évi hadgyakorlatok a harmadik, ötödik, hetedik és kilencedik év­folyamokra terjednek ki. Tekintettel azonban arra, hogy a harmadik s ötödik évfolyamokat az 1921. évi mozgósításkor katonai szolgálatra behívták s a nemzetvédelmi minisztérium rendelkezésére elegendő számú tartalékos áll. elhatározták, hogy7 mindazokat a harmadik és ötödik évfolyamba tartozó tartalékosokat, akik az 1921. évi mozgósítási rendeletnek eleget tettek, a hadgyakorlatok alól felmen­tik. A kilencedik évfolyamba tartozó tartalé­kosokat takarékossági okokból ugyancsak nem fogják behívni. Az augusztus 14-től szep­tember 19-ig tartó hadgyakorlatokra tehát csakis a hetedik évfolyam köteles bevonulni (nagyobbrészt 1893. évi születésűek). A többi évfolyamból csak azokat hívják -be, akik a mozgósításkor nem vonultak be, vagy a múlt ávi hadgyakorlatoknál halasztást kap­tak. a íartlékos tisztek közül a hatodik és nyolcadik évfolyamot fogják behivni. A be­vonult tartalékosokat az első napokban ki­képzik, azután központosított menetekben es gyakorlatokban vesznek részt. Az ezidei hadgyakorlatok Policska környékén lesznek és két gyalogsági hadosztály, két ’ lovassági dandár, tüzérség és légi osztagok vesznék rajta részt. — (A kommunisták megzavartak egy olasz gyűlést Berlinben.) Berlini szerkesztőségünk je­len íi: Tegnap este a/z olaszok egyesületéiben gyű­lés volt. A kommunisták egy csoportja behatolt az ülésterembe és fölszólította a jelenlevőket, hogy hagyják el azonnal a termet. Az olaszok nem engedték magukat terrorizálni, mire a kommunis­ták guminibotokkal és boxerekkel támadtak a je­lenlévőkre és két olasz kereskedőt, akinek Ber­linben van üzlete, súlyosan megsebesítettek. A kommunisták fascizmussal vádolják az olaszokat. Ezzel szemben olasz részről kijelentették, hogy az olaszok gyűlésének semmi politikai jellege nem vöt A gyűlés vezetője az esetről jelentést tett az olasz nagykövetségnek és kijelentett^ hogy a kommunisták megbüntetését a külügyi hivatalnál is követelni fogja. xx A Dobránszky-féle táncművészeti taninté­zet Dobránszky Béta' tánctanár személyes veze­tésével — elsőrangú tanerőkkel — Szlovenszkó cs Ruszinszkó nagyobb vámsaiban turnéját meg­kezdte. A ióhirü intézet tananyaga felöleli a. bal- let, klasszikus és legmodernebb táncokon kivül, a klasszikus rytmilcus tánc tornát, rytmikus érzék fejlesztést, színpadi mozgást, mimikát és illem lant..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom