Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Szabó Jenő: A Bélyegmúzeum bemutatja Magyarországot Indiának

egészséges, esztétikus egy-egy lapra, illetve egy-egy altémából. A végeredmény a többol­dalú kompromisszum jegyeit viseli magán. Külön-külön mindannyian úgy érezhettük, lehetett volna szebb, informatívabb a kész tárlat, ha a saját elképzelésünk nagyobb mér­tékben valósul meg, ám az idő múlásával ez az érzésünk halványult, s elfogadtuk a min­denkinek egy kicsit igaza van filozófiát. Az indiai vonatkozású magyar bélyegkiadásokból, illetve a világgyűjteményben elő­forduló indiai tematikából válogattunk a 21-40. tablókra. A 21-23. tablók a budapesti Bélyegmúzeumról szólnak, mint e kiállítás forráshelyéről. Az idén 75 éves múzeum2 a világ valamennyi országából gyűjti a bélyegeket. A 13 millió példányra rúgó gyűjtemény a legféltettebb ritkaságoktól a tömegbélyegekig a legteljesebb együttest képezi. A világon valaha megjelent bélyegekből - egyidejűleg, egy kiállítóteremben - nálunk látható a teljességet leginkább megközelítő (mintegy 500 ezerféle) kollekció. A 24-25. tablók az indiai bélyegeket bemutató múzeumi tárlókba adnak képes bepil­lantást. A 26-28. tablókon Mahatma Gandhi magyar és külföldi bélyegeken történt ábrá­zolásaiból láthatnak csokrot. A magyar kibocsátás grafikájának változatai a bélyegkészí­tés mozzanatairól is vallanak. Hogy a kiállítás második fele a kívánatos színvonalat elérte, nem kis mértékben kö­szönhető dr. Láng István professzor úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkárának, aki a bélyeggyűjtés egy igen szép területét, a Nobel-díjasokat hódította meg úgyszólván a teljesség igényével és sikerével. Tőle kaptuk meg az indiai Nobel-díjasokról beépített összeállítást, amit ezúton is köszönünk neki. A béke Nobel-díjas Calcuttái Teréz anya szintén sok országban került bélyegre (29-31. tablók). Az egyik blokkon vele együtt még Indira Gandhit is felfedezhetik a jó szemű láto­gatók! A 32-33. tablókon Djawaharlal Nehruval találkozhatnak. Az elsőn a magyar, a másodikon a külföldi bélyegeket helyeztük el. A 34-36. tablók Rabindranath Tagórénak állítanak emléket. India, sőt, egész Ázsia első Nobel-díjas írója, költője 1926 őszén Ma­gyarországon, legnagyobb tavunk, a Balaton partján lévő szívkórházban talált gyógyu­lást európai tartózkodása során. Ennek az időszaknak az emlékeit gyűjtöttük össze az első két tablóra. Balatonfüreden a kórház előtti parti sétány Tagore nevét viseli. Az ott látható szobrot Indiából küldték Magyarországra. Tagore fát ültetett a sétányon gyógyulása em­lékére, s a szobrot emellett állították fel. A képeken kezelőorvosával, illetve a híres ma­gyar író, a Balatonfüreden alkotott Jókai Mór (Viktória császárnő kedvence volt, akit ő csak nagy mesemondónak hívott, s elsőként olvasta legfrissebb regényeit) szobra előtt tisztelegve láthatják Tagórét. Az indiai író művei magyar nyelvű kiadásainak listáján túl könyveinek címlapjaiból is bemutatunk néhányat. A 37. tablón a magyar-indiai kulturális kapcsolatok úttörője, Körösi Csorna Sándor, a híres utazó és nyelvtudós jelenik meg magyar bélyegeken. Körösi Csorna sírja egyébként Dardzsilingben látható. A 38. tabló a Magyar Tudományos Akadémiát, egyúttal a magyar-indiai tudományos és kulturális kapcsolatok legfőbb magyarországi bázisát ál­lítja a középpontba. Körösi Csorna Sándor és Stein Aurél bélyegképe mellett akadémiánk indiai tagjainak névsorát olvashatják. Az utolsó két tablón Ázsia állatvilágát és virágait elevenítettük meg magyar bélyegeken. 2 2005 tavaszán nyílt meg Újdelhiben a tárlat, s az évben ünnepelte megnyitásának jubileumát a múzeum. 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom