Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Makkai-Várkonyi Ildikó: A balatonszemesi Postamúzeum új állandó kiállítása

All. tablón a postai kézbesítésben használt motorkerékpárok fotóiból adunk közre válogatást. 1925-ben a magyar posta a Méray Motorkerékpárgyártól vett át tesztelésre egy motorkerékpárt, amelyet a budai oldalon a levélszekrények ürítésére állított be. A motor minden várakozást felülmúlt, s a posta az immár 25 éves elavult tricikliket az ol­dalkocsis, 350 cm3-es, Méray-Villiers-féle motorral felszerelt típusa cserélte le.12 1930 elején a magyar posta 38, 1960-ban 585, 1965-ben 1124, 1990-ben 1451, az ezredfordu­lón 1495 motorkerékpárral látta el a távirat- és expresszlevél-szolgálatát. A kiállításban egy Danuvia motorkerékpárt tekinthetnek meg a látogatók egy bőrkabá­tos motoros kézbesítő bábujával. A Csepel 125 típusú motorok lecserélésére korszerűbb rugózásé, kényelmesebb típusú Danuvia motorkerékpárokat 1965-ben vásárolt a magyar posta, s öt év alatt 300 darabbal gyarapodott járműállománya. Az expresszlevél- és távirat­kézbesítésben 1970-ig használta. A kiállított példány a Postaautó Duna Zrt. tulajdona. A 12. tablón a postán a II. világháború előtt használt benzin- és villanymotoros jármű­vek fotói láthatók. A magyar postaszolgálat gépesítése pár év leforgása alatt gyorsan fejlődött. 1903-ban az elektromos triciklikkel együtt még csak 27 gépjármű szolgált a főváros utcáin. 1906-ra ez a szám megkétszereződött, 58-ranőtt. 1910-ben, egy évtizeddel az első motoros posta­jármű megjelenése után, a magyar posta már 164 gépjárművel végezte szolgálatait, s Budapest mellett a történeti Magyarország nagyvárosainak - Kassa, Kolozsvár, Nagyvá­rad, Pécs, Pozsony, Sopron és Zágráb - utcáin is megjelentek a postaautók. A magyar postának a levél- és csomagszállítás gépesítésére irányuló törekvései s a magyar fejlesztésű postai gépjárművek külföldön is elismerést szereztek. A századfordu­lón több szomszédos állam postaigazgatósága kért felvilágosítást a háromkerekű levél­gyűjtők s az automobilok használatáról, szolgálati eredményeiről. A nemzetközi érdeklő­désre való tekintettel a Magyar Királyi Posta az 1908. évi londoni világkiállításon moto­ros triciklivel vett részt. A világháborús vereség és aTrianon utáni területvesztés törést okozott a posta fejlődé­sében, ám a tönkrement és elhurcolt postai szállítóeszközök javítását, pótlását már 1921- ben megkezdte. 1922-ben a postai gépkocsiállomány ismét meghaladta a 150-et. 1924- ben négyhengeres Benz típusú gépkocsikat, 1927-ben levélgyűjtő célokra a német D-Rad és a hazai Méray gyártól oldalkocsis motorkerékpárokat vásárolt, 1927-ben és 1928-ban pedig Magosix típusú személyautókkal bővítette járműparkját. „A Magyar Posta gépko­csi-üzeme a 20-as évek elején nemcsak felvette a versenyt több nyugati ország hasonló üzemével, hanem túl is szárnyalta azokat” - áll egy postatörténeti méltatásban.13 Az 1920-30-as években a magyar posta vezetése a német postai gyakorlatot követve villamos autókat alkalmazott. Az elektromobilok a benzinmotoros gépkocsikkal egy idő­ben alakultak ki. Vonóerejüket a jármű akkumulátorában raktározott villamos áram szol­gáltatta. Az elektromobilokat az 1910-es években a főváros csomagközvetítő- és kézbesí­tőszolgálatának végzésére állította forgalomba a magyar posta. A kedvező eredmények láttán bevezetésük mellett döntött, és az 1920-as években további villamos meghajtású 12 Négyesi Pál: Az első magyar motorkerékpárgyár története. Auto Classic Könyvek. Budapest, 1998. 102. p. 13 Vajda Endre: Mozaikok a két világháború közötti posta (távíró-, távbeszélő-, rádió-) kezelés és üzletágak változásaiból. Posta- és Bélyegmúzeumi szemle, 1969. 3. sz. 9. p. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom