Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Krammer Károly: Pályafutásom a magyar királyi postán

postán már minden magyarul megy, míg a távírdán, de főleg a vasútnál hemzsegett az idegen, és németül ment a szolgálat is. O vitte keresztül, hogy külön magyar jellegű pos­tabélyegünk legyen, és azt is, hogy a Magyar Királyi Posta az osztrák befolyástól végleg megszabadult. A királynál grata persona7 volt. Külföldön Magyarország nevében köt postaegyezményeket, míg más szolgálati ágak még a levelezéseiket is csak a közös Kül­ügyminisztérium közbejöttével bonyolíthatták le külfölddel. Váradi rokonaimnál hallottam, hogy Gervay váradi postaigazgatóként milyen nagy urat adott. A legelőkelőbbekkel állt barátságban, vidékre négylovas hintóval járt. Mikor országos állásba jutott, váradi kedves embereit sorra felvitte, és azok vezettek. Heim Pé­tert, ki itt titkár volt, és később az ő helyére került. Hágert, ki itt főnök volt, szintén a minisztériumba. Ez a Háger-család postás dinasztia volt. Apja, nagyapja - talán a szépap­ja is - budai postamester volt.8 Az ő fia volt Hennyey Vilmos főigazgató, a kiváló szak­ember. Majd felvitte Zobel Lipótot is, ki itt ő utána igazgató volt, de ez nyilván a pesti haute-fmance9 kívánatára történt. A pesti igazgató, dr. Novotny Károly akkor került le Váradra. Édesanyámtól hallottam, hogy Gervay pozsonyi születésű volt, ő ismerte fiatalkorá­ban. Az én anyám, Gaszner Henrietté édes atyja, Gaszner Károly pozsonyi polgár könyvkö­tőmester volt, Gervay apja pedig kalaposmester. A két jómódú polgári család jó ismerős volt. A Gervay család francia eredetű, nevük tulajdonképpen Gervais volt. Innen szár­mazhatott Gervaynak franciás külseje és perfekt francia beszéde. Akárhogy is, derék ember volt. Hazájának a kellő időben nagy szolgálatot tett, megérdemli, hogy emlékét tiszteljük. Hanem én velem szemben - a Helységnévtár szempontjából - nem lett igaza az öreg méltóságosnak, mert nekem sohasem volt saját Helységnévtáram, mégis jó postás lettem. Sokkal nagyobb fába vágtam és akkor a fejszémet, amit neki nem mertem volna beval­lani. Akkor jelentek meg Arany János összes művei füzetes kiadásban, egy füzet ára 80 krajcár volt. Megvettem, pedig 80 krajcár nekem akkor nagy pénzt volt! De kiizzadtam, pedig 60 füzet lett belőle. Ez lemondás árán ment, de még ma is dicsérem érte azt a fiatal legénykét, aki akkor voltam, mert nekem Arany megbecsülhetetlen kincsem lett. A mi bihari nyelvünkön szólt hozzám, becsületes egyenes magyar beszéddel, mély életböl­csességgel. Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, de oly tiszta is, mint a puszták harangja - írja neki korán elhunyt barátja. Arany az én breviáriumom lett, melyben az élet viszontagságai közepeit mindig találtam örömet, gyönyörűséget, ha kellett biztatást, erőt és sokszor megnyugvást és vigasztalást is. A legutóbb lefolyt oly hosszú 22 esztendő alatt, ha torkig voltam keserűséggel, és jó órát akartam magamnak szerezni, könyvtáramból egy-egy Arany-kötetet kivéve felbal­lagtam a szőlőm tetején lévő filagóriába, ahonnan a váradi szőlődombok közül szép kilá­tás van a városra és messze ki az Alföldre. Ott a szalontai szent egy-egy remekművébe elmélyedve, annak hatása alatt mindig megéreztem, hogy még van haza, és van Isten. 7 Persona grata: a diplomáciai képviselet betöltésére a másik állam kormánya által elfogadott, kedvelt vagy kegyelt személy. 8 Haager Tamás 1739-ben a budai főposta tisztségviselője volt; utóda, Haager Frigyes Ernő 1762-ben a budai postaprefektus, majd 1787-ben az első pesti fiókposta vezetője lett. 9 Haute-finance (e: ótfinansz): pénzarisztokrácia, a felsőbb pénzvilág. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom