Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Rákóczi Margit: A magyar posta a millenniumtól a millecentenáriumig
2170-re; a távíróhivatalok száma 1050-ről 410-re; a távbeszélőközpontok száma 2600- ról 1000-re; a távbeszélő-hálózat vonalhossza 46 200 km-ről 12 000 km-re; a távíró- hálózat vonalhossza 16 500 km-ről 8000 km-re; a mozgóposták száma 584-ről 165-re; a szállítójárművek száma 739-ről 233-ra csökkent. 1946-1964 A postai szolgáltatások teljes körű megindulásával, a helyreállítás munkáinak gyors ütemű végzésével és az 1946. július 31-ig, a forint bevezetéséig elszabaduló szuperinflációval kezdődő időszak egyben egy új történelmi korszak beköszöntét jelezte. 1947. augusztus 4-én jelent meg a postamesterek és postamesteri alkalmazottak átvételéről szóló rendelet a posta állami személyzetének létszámába. Megkezdődött az állami, szocialista posta szervezetének kiépítése. 1949-ben épült meg a háború utáni korszak első jelentősebb új épülete, a Csepel 1. postahivatal. A kor jellegzetes gyermeknevelési programja részeként 1949-ben adták át Csillebércen a Nagytábor főterén épült Úttörő-postahivatalt. 1960-ban pedig a Fóti Gyermekváros gyermekpostahivatalát. A háború alatt romba dőlt vasúti pályaudvari postaépületek közül elsőként, 1953- ban a székesfehérvárit avatták fel. Megindult a hivatalépítési program. 1963 októberében Somoskőújfalun adták át a forgalomnak az 1945 után megépült 100. postahivatalt. A postai monopóliumok az 1950. november elsején beindult hírlapterjesztéssel egészültek ki, amely 1951. április 1-ig az egész ország területére kiterjedő hálózattal bírt. 1964-től jelentek meg, a kézbesítői munka könnyítésére, a bérházi csoportos levélszekrények. 1947 októberétől a labdarúgással kapcsolatos totó-, majd 1957 márciusától a lottószelvények árusításában és továbbításában is részt vett a posta. A háború után a posta kezdetben a meglévő központok bővítésével, korszerűsítésével próbálta az igényeket kielégíteni. 1953-ban helyezték üzembe Budapest-Kaposvár között a 36,24,12 csatornás rendszert. Ezzel kezdetét vette a dunántúli transzverzális távkábelhálózat kiépítése. 1962-től, egymás után, három új távbeszélőközpont (Ferenc, Óbuda, Zugló) épült meg. Az első hírlapárusító pavilon 85
