Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Rákóczi Margit: A magyar posta a millenniumtól a millecentenáriumig
A lakihegyi rádióadót az újjáépült 314 méteres antennatoronnyal együtt 1946. december 21-én helyezték üzembe. Ezt követően, 1949-ben, elsőként a diósdi rövidhullámú rádióadó kezdte meg működését. 1949-ben Szolnokon, 1952-ben Győrött és Szombathelyen, 1953-ban Balatonszabadiban új középhullámú közvetítő rádióállomásokat adtak át. A korszak legnagyobb műszaki beruházása volt Budapesten, a Széchenyi hegyen felépített és 1958-ban átadott televízió-állomás, melyet 1959 és 1968 között sorra követtek a vidéki televízió-állomások (Pécs, Szentes, Sopron, Miskolc, Kékes, Tokaj, Kabhegy). A postára és a távközlésre vonatkozó új törvény 1964-ben jelent meg, amely a magyar posta feladatai közé sorolta, a levélpostai küldemények továbbításán túl, a hírlapterjesztést, a csekk és takarék be- és kifizetését, a postabélyeg és egyéb postaértékcikkek kibocsátását és forgalomba hozatalát. A posta a távközlési tevékenységi körbe sorolta, az eddigieken túl, a frekvenciagazdálkodást, a rádió- és televízió-zavarelhárító szolgálatot is. 1965-1995 Az 1964. évi postatörvényben foglalt feladatok ellátása 1965-től felgyorsította a feldolgozás gépesítését. A postahivatalok építkezése tovább folytatódott. 1965 és 1989 között 586 új hivatal épült fel. A szétválást követő években pedig 49. Ebből jelentősebb Körmend, Gödöllő és Dorog. Az 1960-as években Nagykanizsa, Mátészalka és Budapest térségében bevezették az autópostát, de mivel nem vált be, 1980-ban teljesen megszűnt. 1968-ban végleg felszámolták a lófogatú postai szállítást, melynek helyét kibővített gépkocsipark vette át. A vasúti szállításnál, a megnövekedett forgalom miatt, 1973-tól a postaanyagot éjszaka közlekedő postavonati rendszer váltotta fel, mely független a személy- és teheráru-forgalomtól. A manuális kezelés helyett a gépesítés jellemezte ezt az időszakot. Megjelentek a bélyeg- és képeslapárusító-automaták (1965); fémpénzszámláló-, könyvelő- és kötegelőképek (1965); levélbélyegző-gépek (1970); utalványbélyegző-gépek (1972) és a bankjegyszámláló-gépek (1980). 1971-ben a szétszórt tanyavilág ellátása érdekében támpont-rendszerű külterületi levélszekrények bevezetésére került sor, először Kisújszállás környékén, majd az egész ország területén. 1978 és 1987 között került sor az automatikus levél- és csomagfeldolgozásra való átállásra. Az 1973-ban bevezetett irányítószám-rendszer alapja volt a levélfeldolgozás gépesítésének, majd 1978-ban üzembe helyezték a Thosiba automatikus levélfeldolgozói gépsort a 72. számú postahivatalban. 1984-ben kezdődött meg az országos küldeménytovábbítási hálózat kiépítése, először a Balatonszentgyörgyi, majd a Székesfehérvári Feldolgozó Üzem beindításával. 1985-ben indult meg Magyarországon is az EMS (Express Mail Service), mely szolgálat keretében a kijelölt postahivatalok EMS küldeményeket vesznek fel, illetve kézbesítenek. 1985-től érvényesül a „minden szolgáltatás egy helyen” elv, amikor a felvevők munkáját számítógépek segítik. Az első ilyen munkahelyet Szombathely 1. postahivatalánál alakították ki. 86
