Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
10 MAGYARSÁG 1022 augusztus «, vasárnap Á esetiek megszüntették a csallóközi telepítő akciót Pozsony, ang. 2 (A Magyarság tudósítójától) A csehek a szinmagyar Csallóközben tudvalevőleg rengeteg sok magyar földet sajátítottak ki és sajátítottak ei Erre cseh-tót, igazabban cseh légionáriusokat akartak telepíteni. Mi egyelőre elég nyugodtan gondoltunk a cseheknek ilyen tervére, ugyanis a Csallóföld községei jó nagyok, lakosságuk ezeréves ős- telepedésti színtiszta magyarság, fejlett kultúrájú és öntudatos, anyagilag is független, ha tehát egész utcasoronként telepítenének is ide cseheket. csak úgy járnának, mint a Bach-korszakban Magyarországba telepitett csehek: rövidesen beleolvadnának a magyar többségbe. A cseh kormány csakugyan — eddig ki nem nyilvánított okokból — megszüntette a Csalló-közi telepítési akcióját. Tót lapok mostanában közük is aztán egy meg nem nevezett cseh államférfiunak hosszabb nyilatkozatát, amely bővebben ismerteti azokat az elveket és indokokat, amelyek a cseh kormányt a telepítési akció megszüntetésére vezették. A nyilatkozat először is kiemeli, hogy a csehek a győztes nemzetek sorába tartoznak és igy magasabb- rendü és nemesebb vérű emberfajt TtéjtviselneTc, mint a magyarok. A cseh nemzet előkelősége és méltósága megköveteli, hogy minden óvó rendszabály megtörténjék a mezaUianseok és nemegyenrangu vérieveredések meggátlására. Már pedig a csallóközi magyarság a cseh kormány hivatalos megállapítása szerint határozottan alsóbbrendű faj, nagy mértékben degenerált. így állván a helyzet, határozottan meggondolandó, hogy nem lesz-o kihatással ez a körülmény a telepesek utódaira is, ami nemzet- gazdasági és cseh fajvédelmi szempontból hátrányos lehetne. A cseh kormány megállapította, hogy a .Csallóköz legtöbb helységében valószínűleg az ivóvíznek némely hátrányos tulajdonságai okozzák a magyarság degeneráltságát. A kormány ivóvizet hozatott a Csallóköz minden pontjáról s ha kiderül, hogy az ivóvíz csakugyan degeneráló képességű, akkor a cseh kormány alkalmasint végkép le fog mondani az egész csehtelepitési akcióról, mert a cseh nemzet tiszta vérének megóvásánál minden áldozatot meg kell hozni. így a cseh államférfin. A telepítési akciójának fönnakadása ipinden felől nagy föltünést keltett. Általános az a felfogás, hogy a kormány ■csak ürügynek használja az ivóvizre hivatkozást, hogy igazi indokait és tehetetlenségét palástolja vele. Jellemző, hogy az inficiáltaknak kijelentett magyar községeken kívül most már a többi magyar községek is egyremásra adják be folyamodványaikat a cseh kormányhoz, hogy tekintsék őket is inficiáltaknak. E jeles cseh államférfim nyilatkozatot mi is ime készséggel közöljük. Magának a jeles cseh államférfiu- nak nevét sajnálatunkra nem ismerjük, de ngy gondoljuk, ha a nevét megkérdeznek, Napóleonnak, vagy Ferenc Józsefnek nevezné magát, esetleg Jézus Krisztusnak, hozzátenné, hogy föltalálta a perpetuum mobilét és az aranycsinálást. flyvedi, jooi, áiiarorsiyiíeü és pénzügyi fogalmazói vizslákra Legújabb ;égy- Szontagh-Szeminárium zetsk vidékre is. Budapest, IV., Váci-utca 51 Halálos p 1872-1922 Valahányszor a párbaj egy-egy újabb áldozatot követel, a közvélemény mindig fölemeli tiltakozó szavát ez ellen a »barbár* igazságszolgáitatás ellen. És halljuk a párbaj ellen ismételni a régi érveket, amolyek még eddig senkit meg nem győztek s a beszédeket és felolvasásokat, amelyeket az emberek mindig szívesen meghallgatnak, de nem követnek, sőt legtöbbször komolyan sem vesznek. Szóval egy-egy tragikus párbaj után olyasféle mozgást veszünk észre a közvéleményben, mintha a társadalom lelkű smerete megmozdult volna. De huszonnégy óra sem telik el utána 8 ugyanez a társadalom már elfejti az esetet és újabb anyagot keres a vitatkozásra. így vagyunk a legutóbbi tragikus pár* baj-esettel is. A szerencsétlen áldozatot eltemették s a társadalom pontot tett a cikk végére. És most uj szenzációra áhítozik... Talán érdekes aktualitás lesz, ha ebből a szomorú alkalomból felidézzük emlékünkben az utolsó 60 óv halálos párbajeseteit, amelyek annyi jobb sorsot érdemelt fiatal életet követeltek áldozatni. A hetvenes években Novotha Gyula hevesmegyei földbirtokos nyitja meg a fekete sort, akit Szederkényi Nándor vármegyei aljegyző golyója terít le párbajban. Novotha sikkasztással vádolta meg a függetlenségi ellenzék fiatal- vezérét s miután nem volt erkölcsi bátorsága bocsánatot kérni az Igazságtalan sértésért, életével fizetett meg érte. Két évvel később Quinqueres Henrik báró dragonyos főhadnagy nyakát vágja át Meindl Károly gróf főhadnagy kardja, azért, mert a gróf nem fogadta a báró köszönését, akivel haragos viszonyban volt. A temesvári fekete erdőn Máridssy huszárhadnagy pisztolypárbajt vív Crouy de Nantes huszárhadnaggyal és szíven lövi ellenfeléi Ivánka Oszkár cs. kir. kamarás, az ország egyik legjobb pisztoly- lövője, Ipolyságon agyonlövi TFeiszőer* ger Ármin dr. ügyvédet, aki egy mulatság alkalmával hangos szóval tiltakozik az ellen, hogy az ő lovagias elégtételadási képességét bárki Is kétségbevonja. Peresei Aurél dr. budapesti fiatal ügyvéd, Perczel Béla igazságügyminiszter fia, aki a fővárosi társaság dédelgetett kedvence (volt, pisztolypárbajban esik el Wagner László dr. műegyetemi tanár golyójától, akinek a feleségéről fiatalos könnyelműséggel tiszteletlenül nyilatkozott. A tragikus végű párbajok még sűrűbben váltják fel egymást a nyolcvanas években. Az első áldozat a daliás Zichy- Ferraris Viktor gróf, akit Károlyi István gróf lő le párpajban. A szerencsétlen gróf, mint belügyi államtitkár, olyan tisztességtelen üzletekbe bocsátkozott, hogy a király kénytelen volt őt állásától felmenteni, a Nemzeti Kaszinó pedig, Károlyi István gróf és társainak indítványára, kizárta kebeléből és becsületvesztesnek: nyilvánította. Zichy-Ferraris gróf akkor kétségbeesett lépésre határozta el magát és Károlyi István grófot gyáva rágalmazónak nevezte. A sértő nyilatkozatnak természetesen párbaj lett a vége és Károlyi István gróf a második golyóváltásnál, mely tiz lépés távolságról történt, mellbelőtte ellenfelét. Zichy négy napig haldoklóit a párbaj után, mig végre kiszenvedett. Smialovszky József és Mo- ravszky Jusztin fiatal jogászok a trenesén- megyei Nagybittsén, egy táncmulatság után, három lépés távolságról vívnak pisztolypárbajt egy asszony miatt, akinek mind a ketten udvaroltak. A párbajban mint a kőt fél halálosan megsebesült .s egy napon is hal meg mind a kettő. A sárosmegyei ceméíei erdőben Lu- zse'nszky József báró két ellenfelével verekszik meg egy családi sértés miatt. Nagybátyját, Szirmay Alfréd grófot súlyosan megsebesíti, golyója a karját fúrja át — a második párbajban azonban ellenfele, Gundelfinger Gyula golyója öt lövi szivén. Szombathelyi Bélát, a kolozsvári színház nagytehetségü jellem színészét, Tó- mösvdry Lajos színigazgató golyója öli meg, aki egy esztendő múltán kéri számon ellenfelétől azt a sértő kifejezést, amelyet a feleségeik szóváltása alkalmával, szombathelyi Tömösvárynéval szemben használt. Bolgár Ferenc szabadságolt állományú műszaki főhadnagy s egy bécsi katonai lap szerkesztője, lapjának egy cikke miatt viv meg Schleyer Hugó ezredessol Bécsbeu és 35 lépésről fejbelövi az ezredest. Batthyány István gróf és Bosenberg Gyula dr. budapesti fiatal ügyvéd Temesvárott, a vadászerdőben vívnak pisztolypárbajt, tornyai Schossber- ger Ilona miatt, aki zsidó rítus szerint Eosenbergnek volt a felesége, de azután áttért a kát. vallásra és Batthyány grófnak esküdött hűséget. A párbajban a gróf homlokába fúródott ellenfele golyója és nyomban megölte. Zilahy Kálmán bank- tisztviselő Nagyváradon kardpárbajban olyan súlyosan sebesitette meg ellenfelét, Schuller József mérnököt, hogy az halálos sebeiben elvérzik. Kosztka Emil dr. tart. ezredorvos, a budapesti társaság sokat emlegetett tagja, egyik barátját, Tamásffy Gyulát lövi agyon, amiért az a neki kölcsönadott öt forintját merte tőle követelni. Kornay Frigyes huszárörnagynak azért kell elesni Debrecenben, Czerlien Márk ezrédes golyójától, mert az őrnagy egy ezredlakomán nevetségesnek merte minősíteni az ezredes téves véleményét a lovaglásról. Yárady kir. tanfelügyelőt Nagyváradon Kozma városi tisztviselő öli meg pisztolypárbajban, mert a tanfelügyelő elégedetlen volt a felesége, Kozmánó polg. iskolai tanítónő működésével. Ifj. Petróczy Pál hadnagy Lőcsén párbajban esik el Breyer főhadnagy kardjától, mely a szivét vágja át. A párbaj oka egy leány, akinek mind a kettőn udvaroltak. Barcsay Géza tuzlai kerületi biztos Bobojban agyonlövi Wiener-Welten Alfréd lovag banjalukai kerületi főnököt, aki megszöktette a feleségét. Desseivffy Árpád máv. tisztviselő Budapesten pisztolypárbajban esik el Baráth Kálmán honvédfőhadnagy golyójától, amiért kétségbe merte vonni egy tisztviselötársának lovagias elégtételadási képességét, akit Baráthhoz rokoni kötelékék fűztek. Hcrczeg Ferenc jogász az ismert jeles Író) egy fiatal leányrokonának megsértése miatt, Versecen kardpárbajban megöli Siposs László honvédtiszthelyettest. Vidats János máv. tisztviselő Zákányban agyonlövi hivatalnoktársát, Kovács Józsefet, mert ez egy nagyobb társaságban vonakodott vM» '■ anl. Literáty Ödön dr. őrsi. .ísejő a sógora, Pásztélyi Jenő dr. ügyvéd golyójától esik el a Csepel-szigeíen, egy periratban használt sértő kifejezés miatt. Szabó Lajos orvosnövendék pisztolypárbajban térit! le Weidlich Ernő jogászt, akivel valamely csekélységért szóváltása volt. Komlóssy György biharmegyei aljegyzőt agyonlövi Mandel Béla földbirtokos, akivel a képviselőválasztások alkalmával zördül össze. Eegediis Ede törvényszéki biró szintén pisztolypárbajban esik el Nyíregyházán Olcsváry Pál törvényszéki jegyző golyójától, akivel előzőleg egy hivatalos ügyből kifolyólag volt szóváltása. A kilencvenes évek sem nélkülözték a szenzációs párbajokat. Az évtizedet Yidográd alezredes kardpárbaja nyitja meg Polzovits János honvódfőhadnaggyal, aki az alezredes pohárköszöntője által sértve érezte magát. A párbajban az alezredes hónaljvágást kapott és még ott a helyszínén elvérzett. Szlányi honvédszázados a magyar nemzet gyalázása miatt lő agyon Grazban egy hetvenkedö osztrák gyalogsági hadnagyot. Barcsics Erazmus fiumei horvát ügyvédjelölt pisától yparlaj ban esik el Sehidie kereskedelmi ügynök golyójától, amiért a magyar királyról és a magyar koronáról sértően mert nyilatkozni Bógl politikai gyülölség áldozata Marosvásárhelyen Báthy körjegyző, akit Kispál földbirtokos szivén lőtt Örlty György joghallgató Nagyváradon egy színházi kritika miatt lövi agyon Ktt- mán József dr. ügyvéd-szerkesztőt. Kormot Béla huszárhadnagy bizalmas barátjával, Lelovits Arzén huszárkadóttal egy francia négyes miatt verekszik meg kardra, s a kis kadét halálos sebeibe belehal. Ugyancsak kardpárbaj áldozata Koléner Béla losonci íakereskedö, akinek a szivét vágja át régi barátjának, Klein Izidor ügyvédjelöltnek a kardja. Kalabaska Miklós 72. gy.-ezredben hadnagyot Pozsonyban szivén lövi Lewin Lipót bécsi miniszteri számtiszt, aki azt hiszi, hogy a feleségének tiltott viszonya van a fiatal tiszttel. 'Widdinben egy vadásztársasági pletyka miatt pisztolyra verekszenek Szathmáry-Király Pál magyar és oszrták konzul Tsanoui bolgár képviselővel, aki a párbajban el is esik. Badini Daniján gróf hadnagy Aradon minden ok nélkül beleköt egy kávéházban Seidner Samu berzovai földbirtokos társaságába s annak hölgytagjait érzékenyen megsérti. Másnap kardra verekszenek és Badini hadnagy olyan súlyos sehet kap a jobbkarjára, hogy az orvosok azt amputálni kénytelenek s a hadnagy harmadnapra mégis kiszenved. Kolozsvárott pisztolypárbaj fejezi be az évtizedet, amelyben Oberschall j Pál dr. pozsonyi jogakadémiai tanár, egy nyilvános tettlegos inzultus következményeképpen pisztolypárbajban lövi agyon Putnoky Domokos földbirtokost. A huszadik századnak Is véres a beköszöntője. Bitsingen-Nipptnburg Ottó gróf huszárkapitány jogosulatlan féltékenység- bői megsérti Békássy Ernő huszárfőhadnagyot. Másnap Cegléden pisztolypárbajt vivnak és a kapitány az első lövésre halva rogyik össze. Csíkszeredán Du- linssky József ügyvédjelölt golyója lete- rltl Kánya János ügyvédet, akt az ügyvédjelöltekről sértőon nyilatkozik. Nagy- szobenbon W. számvovőfőhadnagy és S. szekerószfóhadnagy egy diszkrét ügy miatt pisztolypárbajt vivnak s a golyó a szekerésztiszt szivét járja át. Sankovits honvódhadeagyot Keiner hadnagy golyója teríti ie Varasdon4f.E»<Z«We Rudolf és Lerner Alfréd hadnagyok, egy szenvedélyes szóváltás után, kardra verekszenek Lőcsén és Enderle jhalálos szúrást kap a tüdejébe. A párbaj rette- i e.es mészárlás lehetett, mert a szerencsétlen áldozat holttestén huszonhat sehet találtak. Ernuszt Géza dr. szombat- helyi ügyvéd pisztolypárbajban esik el Stieder György földbirtokos golyójától, mert egy polgári perben ellenfelét merte képviselni. Keglevich István gróf tragikus sorsa is élónk emlékezetünkben lehet még, aki egy izgatott képviselőházi szóváltás után Henez Károly országgyűlési képviselő kardjától esett el. Közvetlen a háború előtt, 1814 február 20-án, Babőcliay Zsigmond, biztositó intézeti tisztviselő vivőit pisztoiypárbajt a sógorával, Hajdú István huszárfőhadnagy- gyai, aki a párbajban el is esett. Az olasz harctéren pedig Friedmann, 31. honvéd- gyalogezredben hadapród, nyilt ütközetben vivőit meg egy olasz bersaglieri- tiszttel s azt heves küzdelem után leszúrta. A párbaj győztese néhány nap múltán maga is elesett a harctéren. Egy félszázadon belül ennélfogva a negyvenötödik halálos párbaj volt az, amelyet a napokban vívtak meg olyan tragikus eredménnyel: Leidenberyer János honvéd- ezredes és Kankor szí: y Ede volt korvett- kapitány, aki a párbajnak áldozata is,lett — s a sorban a negyvenhatodik az a tiszafüredi kardpárbaj, amelyről éppen cikkünk befejezésekor értesülünk s amelyben Bartha Zoltán joghallgató vérzett el ellenfele, Csapiár László mérnök kardjától. Clair Vitmos
