Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
1922 ÁPRILIS 36 VASÁRNAP t Szőrkor Versek > Irta; Erdélyi József / Szegény Kőmíves Kelemen Bűsdicsöségü erdélyi rege Történik újra énvclem: Mintha én volnék Isten mívese. Szeaény Kömíves Kelemen. Kőmíves Kelemen vagyok én, Világbíró fejedelem Gyöngy életvámit felhőkbe álmodó Szegény Kömíves Kelemen. Isten mívese, itt erős Dévát kéne remekknem; De reggel épül, este romlik —- Szegény Kőmíves Kelemen . . . Este ha épül, reggel romlik. Isten balkeze kontár fejemen ... Csud ahabarcsot kéne itt eszein.'. Szegény Kömíves Kelemen! S a bölcs tizenkét segédem közi Tanácsol így egy romos reggelen: Szerelemhamuval ha megáll a fal, Szegény Kőmíves Kelemen . . . É? kocka perdül, Isten ítél: Vesszem el én szerelmes mindenem, Asszony, gyermek, unoka . . , jaj én Szegény Kőmíves Kelemen! . , . De csitt! azt kérdem én hiú kegy eile Eshet-e csorba mívesi nevemen?! Egy jaj a gyász, de hét a szégyen Szegény Kömíves Kelemen! Gyűlj, gyűlj, dalolj, kacagvasirva máglya, Hamvadj gyönyörű bálvány én sziklaszívemen $ ne vékapénzért, ha jóhíredért Szegény Kőmíves Kelemen! . . . Kő kövön fallá mered így szilárdan, Eggyémar mindent az örök szerelem S romolhatdtlan lesz a vár, Szegény Kőmíves Kelemen; Várak virága, minden idők Harcai dőlnek a csipkés peremen; Fájdalmad díja minden fájdalom, Szegény Kömíves Kelemen ... * A halál felé Hegyen át, völgyön át, síkón át Csatába mentek a katonák. Hallgatták a baljós ágyúszót; Egy öreg szenvedő baka szólt: Be jó is maguknak, öregek: Asszonya, gyermeke nincs neki: Ha meghal, nem hagy itt özvegyet, Apátián árva kisgyermeket , * . Hegyen át, völgyön át, síkon át Csatába mentek a katonák; Hallgatták a baljós ágyúszót; Egy ifjú szenvedő válaszolt; Be jó is magoknak, ötegek: örültek, búsultak eleget; Héj, de mink elején se vagyunk S szerelem hajnalán meghalunk ... Hegyen át, völgyön át, síkon át Csatába mentek ifi katonák; Hallgatták: a halál hogy ugat —■• A halál, aki nem válogat. Eperfán Istennyila vágott e vén eperfába, Üszkös csonka törzsén zöldéi csak egy ága. ;<* Adakozón ezt is országúira hajtja S fekete könnyekként epreit hullajtja. Terítve az útfél csillogó eperrel — Népes az országút elárvult emberrel; Míg eszik a vén fa irgalomgyömölcsét, Csittül szivekben a szomorú gyülölség. Mintha az anyafötd nyújtaná emlőit, Megszoptatni kitett síró csecsemőit; Zöld levélfodrai mind csak azt sugdossák: Mindhalálig jóság, mindhalálig ióaá& Hol született Petőfi? Néhány hónap múlva. Szilveszter éjszakáján, mikor az óra majd elüti az éjfélt, száz esztendeje lesz annak, hogy Petőfi, a magyar költészet leg- ragvogóbb alakja, az egyszerű mészáros fia, megszületett. Mint futóesillag, úgy tűnt föl, hogy rövid néhány esztendő alatt végigragyogja Európát, s aztán váratlanul, valahol Fehéregyháza körül, mint a szabadság mártírja fejezze be tüneményes éktét. Hol tűnt föl, honnan indult ki' világhódító uh» iáira e nagy szellem, még ma is vita tárgya. Kiskörös, Félegvháza, Szabadszállás egyformán magáénak tartja, de Kecskemét, Kunszenlmiklós es Izsák is bizonyítani igyekszik, hogy határukban született. Irodalmi körök 40 év óta Kisköröst tartják Petőfi születési helvének. .1882-ben ugyanis egy bizottság járt Kiskörösön, mely. Petőfi születésének körülményeire nézve tanúkihallgatásokat eszközölt, s Petőit akkor még élő dajkájának vallomása alapján megállapították, hogy' Petőfi ott született, abban a kis nádfedek« házban, mely 1886 óta a PetőíisTársaság tulajdona. A kihallgatások folyamán megállapítást nyert, hogy Petrovits István mészáros, a költő apja, 182i. év őszén Szabad- szállásról Kiskőrösre ment lakni. Petőfi tehát eszerint Kiskörösön született s 1823 jan. 1-én itt keresztelte meg Martinv Mihály ev. lelkész. E bizottság működése előtt, de azután is több ízben folyt vita Petőfi szülőhelye körül s e vitákban Szabadszállás nem tudta, vagy nem is akarla elfogadtatni a maga igazát. Hiszen Szabadszállás« nak elég oka volt szégyellik ezni Petőfi miatt, miután a szabadszállási-a-k voltak azok. kik Petőfit mint képviselőjelöltet 1848-ban Iákergették. Ott égtek I Szabadszállás homlokán Petőfinek a választások I előtt a város tórájához intézett szavai: ..Szegyeije magát a városáért, melynek neve: Szabadszállás.“ Érthető tehát, hogy abban az időben. Petőfi halála ütán, a .szabadszállásiak nem nagyon igyekeztek bizonyítaná, hogy a nagy (költő, kivel oly Vsuful bántak el. varosuk' szülöttje, pedig erre sok nyomós bizonyítók volt. A költő maga is többjében' Szabadszállást (majd Félegyházát) jelölte meg szülőhelyének s Ferenczi Zoltán, Petőfi egyik | életrajzírója hozzáteszi, hogy belsőleg tekintve, I joggal is, mert az első, ai leg édesebb benyomások e helyekhez kapcsolják s ez a vidék volt a költő szel- ; lőni hazája. Petőfi Selmecbányán a magyar társaság jegyzőkönyvébe sajátkezűiég irta be magát szabadszállási születésűnek s -a pápai iskolai anyakönyvez ben is hat beírás közül négy esetben Szabadszállás szerepel, mini a költő születési helye. Nem tudom ennek magyarázatául elfogadni azt, hogy Petőfi a szláv eredettől való ellenszenvből tagadta volna meg Kiskőröst, mint .szülőhelyét, különösen most, mikor több adat áll rendelkezésemre, mélyek kétségtelenül látszanak bizonyítani, hogy nagy költőnk szabadszállási születésű. Két ízben volt alkalmam Szabadszálláson beszélni Petőfinek ott élő két, második unokatestvérével, Bakyné Herpay Zsuzsanna községi szülész« nővel és Herpay János kézbesítővel, kik Petőfi születésére vonatkozólag a következőket mondották: — Nagyanyánktól, ki Petőfi édesanyjának testvére volt, de szüléinktől is többször hallottuk, hogy Petőfi Sándor és István is, Szabadszálláson született. — Petőfi Sándor az Izsáki-uton lévő Sallai- ; féle házban született, mely akkor a költő apjának, Petrovits István községi mészárosnak a tulajdona volt, Petőfi szülőháza 1838-ig fönnállóit, mikór a nagy árviz összedöntötte. Az árvíz utgrt épült ugyanazon a helyen az a ház, mely irta Salla'i tulajdona. — Pőcze Györgyné volt a kis Sándor dajkája, ki szintén sokat beszélt nekünk róla és megerősítette, hogy Petőfi Sándor itt született. De többször hallottuk ezt Petőfi Sándor fiától. Zoltántól is, ki sokszor meglátogatott bennünket és egy Ízben három hónapot egyfolytában nálunk töltött. — A kis Sándort Kiskörösre vitték keresztelni, mint abban az időben Szabadszállásról a többi evangélikus gyermekét is, mert a szabadszállási evangélikusok akkor, ■— mint még ma is — Kisköröshöz tartoztak. — A keresztelendő fiút az apa és Höss Jó- zsefné vitték át kocsin Kiskőrösre. Miután Petiro- vits nem talált olyan ismerőst, ki üjév napján befogott volna, a béró adta oda a saját kocsiját; mert kötelességének tartotta, hogy a község mészárosán siegitsen. Petrovits Kiskörösön komájánál, Dinga Sámuelnél szállt meg, s onnan vitték él áz újszülöttet megkeresztelni. Az a ház, melyet Petőfi szülőházának tartanak, nem Petrovitsé, hanem Dingáé volt. Petrovitsnak akkor Szabadszálláson volt háza, földje, s itt is lakott. Egybehangzó ezzel Zalányi János 86 éves gazdálkodó előadása, ki látta és beszélni is hallotta Petőfit. hm Hogy SzabadszüäSoa a MgK \ |, J költő, azt mi öregek mind tudtuk. Kiskőrösön ke- ■ reseMték meg, inert az akkori vallási • villongások miatt nem is keresztelte volna meg a helybelié református pap. _ A—v Ismertein Petőfi fiát, Zoltánt is, ki sziaiitén tudta, hogy atyja Szabadszálláson született: De Petőfi maga is Kiskunságot mondja szülőföldjének, már. pedig Kiskörös nem tartozott a Kiskunsághoz. Mindezeket megerösáü Nagy Károly szabad- szállási adóellenőr, ki 1885. után, mikor Szabad- szállásra került, többeket kihallgatott Petőfi kortársai, s ismerősei közül, kik mind azt bizonyították, hogy Petőfi Szabadszálláson született. Kihallgatta Bereute Sáiidorné községi szülésznőt is, ki olt volt Petőfi Sándor szülelésénél, ki mindezeket igazolta ,s jegyzőkönyvbe, diktálta. Nagy Károly, annak idején nem hozta e jegyzőkönyvet nyilvánosságra-, mert rém voltak aktaszerü lűzonyilérai. A jegyzőkönyv azonban —■ véleménye szerint _ • még ma is meglesz az irattárban. Ha megtalálja, nyilvánosságra fogja hozni. Kálmán Lajos főjegyző szives előzékenysége és Lajos -János adóügyi jegyző segítsége lehetővé tették, hogy a község irattárában Petőfi születésére vonatkozó adatok után kutassak. Rátaláltam.az 1781-1820-«:. maid az 1822— 1852-ig terjedő tanácsi jegyzőkönyvekre, melyekből Ferenczi. s őt megelőzőleg Fischét. Petőfi életrajzírói meri tettek adataikat. A tanács jegyzőkönyve szerint Petrovits Isi* yán 1819 április. 12-en kapta meg a községi mészárszéket azzal, hogy „mutassa me a árendássémáh* a Közönség eránt váló hajlandóságát cs a jó hitt és igaz Méretesben szó malmát.'' Ez időtől kezdve a tanács jegyzőkönyvei hfl képet nyújtanak arról — mint ismeretes —. hogv Petrovits szorgalmával, munkásságával vaovonl- tag miként erősödik, inig az 1838-iki árvíz és a lelketlen emberek teljesen tönkreteszik u*v. hoff? 1840-ben mint koldus hagyja el Szabadszállást zsebében a városi tanács bizonyítvnnvával. mely szerint „becsületesen viselt? magát . . . mindé® vagyona Bírói foglalás utján elloglaltniott“. Talajtani azonban az irattárban olyan dokumentumokat is, melyek eddig -— tudomásom szerint — ismeretlenek voltak. Á' várt* 1S2Ó—2t-ik évi számadásai között találtain egv- úvustáb mely szerbi Petrovits a vá* rostéi ,.65 fönt faggyú árába 19 for. 30 kr.-okat“ főbe '. 1820 dec. 9-én. A nyugta alatt Petrovits sa tó fa tzű aláírása: Petrovits István maga keze" 1822, máj, 12-én kelt számadás szerint Petrovits 50 kila zabot vett a " 1 - ’ v ■ várostól. ■ Megtaláltam a város adózóinak 1822—23. é j,82íl~-2í: évi láHtrámát, illetőleg a lakosok na- l yoni' Állapotéra vonatkozó kimutatást. .4; 1822 — 23. évi lajstromban 991. az 1923- 2 í-ik évibet 962. Pz: alatt szerepel Petrovits István. Ez adatok megerősítik a Herpay-testvéreknel és ä szabadszállásiaknak azt az állítását, hojfl Petőfi szülei a költő születésekor Szabadszállásai laktak, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson született, s hogy Petrovitsék csak a költő születést után hagyták el Szabadszállást. Katona Géza. A kanna Robert Burns. A:, A mp lement. Sem fény; sem hoidSugar; A csillag is, ki tudja, merre jár —■ Azért majd mégis csak hazatalálunk, A bár, mit Utunk, az lesz a világunk. Korcsmáfosné, a számlát, .4 számlát, a számlát! Korcsmárosné, a számlái Es még egy kaum bort! A gazdagok dúsan s pompában élnék. Küzd a szegény s játéka sorsszeszélynek —« De itt egyenlőség uralkodik Es magát lordnak véli mindenik. Korcsmárosné, a számlát, A számlát, a számlát! korcsmárosné, a számlát, És még egy kanna bort! Csodás egy szer, amit a kanna rejt, Ki azzal él, az bánatot felejt; Fenekén fürge pisztráng — holt-e, éhet A jókedv az — gyorsan horogra véle l Korcsmárosné, a számlát, A számlát, a számlát I Korcsmárosné, a számlát, Es még egy kanna bort l Z.R 16