Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz

■borjút és puskát cipeltünk, előre és hátra masi- roztunk. Egyszer szekerekre rakták őket, föl­hozták az alvidékről Pestre, a hután Pestről ha­jón levitték Péterváradra. Az egyik barátja el­esett, a másik megbetegedett, egyszer1 fölgyuj- töttak egy falut, azután spionokat lőttek főbe stb. Isaszegnél szuronynyal dolgoztak, Szolnok­nál puskatussal. Ezek a változatok. 1 ­— Akár mit beszélnek a nagyságos urnák, he tessék elhinni, igy van, a hogy éh mondom. De tetszik tudni, az emberek szeretnek fontos­kodni és azt hiszik, hogy a miben ők részt vesz­nek, annak nagy dolognak kell lenni. Tökéletesen igaza volt Márton gazdának, mert a közkatona tényleg nem lát semmit a kö­rülötte lefolyó nagy világháborúból, legfölebb az előtte haladó katona háta közepét. Napoleon gránátosa ugyanígy meséli el a tvaterlói, lipcsei, berezinai ütközetet, mint Márton barátunk a magyar szabadságharcot. S a maga naivitásával mindegyik hozzátehetné elbeszélése végén: Bi­zony, kérem, mi nem sejtettük, hogy ebből ilyen ■ nágy história jön ki s hogy mi ilyen hires cse­'rá-ényélebén vettünk részt. £ * : . ■ í * Tavaly sokáig nem voltam idehaza s elfe­lejtkeztem Márton gazdáról, ő azonban nagyon evidenciában tartott s alig érkeztem haza, máh jelentkezett. Ugyanis meghalt egy honvédtársa, a ki a halálos ágyán azzal bízta meg, hogy adja * át nekem a négy vennyolc-negvvenkilences idők- ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom