Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

1899. julius 30.

Pécsi Napié

7

S mikor az egyenlőség Krisztus-arczát Durva kezekkel csapja meg a gőg;

A melyért negyvennyolcz félistea-harczát Véráldozattal harczolák meg ők:

Ä népjog szent nevében kél a dalnok, Fönséges arczát harag pírja festvén,

S mennydörgő vádj át zengik völgyek, halmok Hogy: „Ti fekélyek a hazának testén 1“

ő visszatér .. . dalát fieyelve vá.ja Kanyargó, szép Tiszánk hullámos árja,

S hol tündértánczot jár a délibáb: „Áranykalászszal ékes rónaság“,

Salgó sziklái, szép Gőmör vidéke,

Erdély magasztos, bérezés messzesége S a messze korba szálló képzelet, „Elpusztuló vár, ott a kert felett. . .*

S a nemzet-czimer mindenik vonása őt várja s ő megjő, hogy újra lássa, Föltűnik hármas halmunk szentelt ormán, Megáll a földdel, éggel egybeforrván — Az órjás szellem ott áll, mint szobor, Egetverő Kárpát talapzatán,

Zengvén: „Tied vagyok, tied hazám 1*

... És én mindegyre visszavárom őt, Mikor közelgnek majd sötét idők,

Mikor a magyaroknak Istene Vésztjósló arczát föllegekbe rejti,

S úgy tetszik: Apád népét elfelejti. Mikép ha végső harezra intene:

Kitör a földből dörgő roppanással Ha kell, egy ezredév sirba.tján általi Első szavára lelkünk megremeg S első szava: „Félre kisielküek I“

S köritsen bár egy összeesküvő Világ: főikéi a nemzet, a hivő,

S hős lesz a gyermek — érez a béna kar: Mikor “Ölharsan a „Talpra magyar 1“

Ő visszatéri

S órjás nyomain megrendül az ország. Riadó dala zengi a szent haza sorsát 1 Jármát metánt rabszolg i-népek ólén Száll szemfedőjót vérttel felcserélvén S a viiágcsata rettenetes robaját Csataóneke harsonaként töri át;

S a hol összerogy egy, a hol ezrek omolnak, Diadalzeneként sziveikbe hatolnak A látnok, a bárd ajakáról a hangok, Világbókére hivó szent harangok,

Mblyek zenéjét már nem nyeli el „A trombita hangja, az ágyudörej.“

S midőn kivívta népe szent tusáját,

S győzők a győzőket keblükre zárják,

A diadalmas Magyarország népe Hadd lássa visszaszállni őt egébe.

Hol a megnyíló kék mennybolt alatt A föltámadt próféta áthalad S magyarok Istenének jobbkeze Homloka verítékét törli le . . .

S ott harsog előtte, itt lenn zsong utána Az égi, löldi békedal: hozsánna !

S a kik kivívták itt lenn a tusát;

Zengik világszabadság himnu-zát 1 S mikor tört lánczokon nem foly a vér S gazdátlan lesz a hóhér pallosa,

Petőfi, a ki nem halt meg soha,

Egébe visszatéri

— Főherczegi családi élet a Tátrában. Ahova a Habsburg család egy tagja lábát teszi, ott áldás fakbd. Sőt ennél is tovább mehetünk. A király érkezésének puszta hírének hatása alatt is a legelhagyatottabb járatlan utak mint egy varázsütésre a legpompásabb, aszfalttal 0sszeba8on)itható utakká alakulnak át. E sorok írója most érkezett vissza a páratlanul szép Tátra hegységből, mely most van teljes pompájában. Á legutóbbi napokban ugyaa köd borult a lomniczi, hófödte csúcsokra, de gyorsan változik ott az idő es most zuhog az eső, a következő negyedórában meg a kék eget csókolják a hegycsúcsok. Az elmúlt évben ő Felségét várták a Szepességbe a hadi estgyakorlatokra, melyeknek befejezése man a csorbái tó látogatása volt tervbe véve. Tá'rafüredről rossz ut vezetett a tóhoz, melyet azért inkább Poprád Felka felé, a fogaskor kü vasút fölhasználásával látogattak. A király várt megérkezése miatt nagy áldozatkészséggel építettek uj utat, pompás hidakat, kedves kis helyeket varázsoltak az egész utón végig, sebbel- lobbal uj villákat építettek, de a király a szep ember 10-iki katasztrófa következtében elmaradt, de megmaradtak a jó utak. Bártfa, melyet ezelőtt három évvel látogatott meg boldogult királynőnk, azóta páratlan föllendülésnek indult. Egyik szálló-palota a másik után épül és divatos dolog lett Bánfára ellátogatni. Mindenütt emléktáblák jelzik itt a királyné látogatását. Bartfa megszámlálhatatlan vunlis zsidó lakóival igazan szobrot emelhetne — a felséges asszonynak. — A fő herezeguk igen jól érzik magukat a ma gas Tátrában. Most is huzamos időt töltenek ott Frigyes főherczeg nejével és gyermekeiv 1, valamint József Ágost főherczeg, nejével Augusta bajor herczeg- nővel. Most távozlak onnét Augusta főherczegnő szülői, hogy Ischlben a király társaságéban töltsék a nyár hátralevő részét. Minden fesz nélkül elegyednek a főherczegok és íőherczegnők a közönség közé. Ruházatuk a lehető legegyszerűbb lodemuha és iiyen egyszerűen járnak a gyermekeik is. Meghullga'ják a czigány- zenét, fölgyalogolnak a magasabb helyeken levő kunyhókba, ahol minden válogatás nél kül meguzsonáln ik, vagy megebédelnek. József Ágost főherczeg az 0 Tatrafüredi ven déglöben minden tartózkodás nélkül fo- gyaszja kedvencz italát, a péesi asztali bort . . . Szóval kedélyesen élnek itt a főherczegi családok és nem kis mértékben járulnak a Tá'ra-kultusz fokozásához, mert hogy magyar terület a Tátrának Magyarországra pillantó, a schw iczi Alpokkal vetekedő éidekes hegycsoportja, az talán elriasztaná a magyar fürdőző közönséget, de mikor az' látja, hoivy mily pompásan találják masukat a főherczegi csaladok és igen m-«elégedett napokat tölt ott most Plósz Sándor igazságügy miniszter is, akkor la san lassan megszokjak majd a magyarok is a kultivált magyar fürdőket, sőt nincsen kizárva annak lehetősége sem, ho*y idővel a tágas Ó Tátrafüredi kursalonban Anna napján több pár fog a tánezon lészt venni, mint ezúttal, amikor sok reábeszélésre hat, igenis hat par hemz egett a czigány nó tájára a tánozteremben.

— A honvédelmi miniszter a pécsi Petőfi-ünnep rendező* bizottságához, a Petőfi ünnepély t rendező bizoiiság Prcs sz kir. város disz polgárai:, Perczel Miklós és Kardon Klímán nyug. főispánokat, Z>oln»y Viimos gyárost és baro Fejér vary Géza honvédelmi minisz ért külön meghívta a heifőn tartandó ünnepeiyre Fej°rváry honvédelmi miniszter távol lóvén, Terbocz miniszteri I

osztálytanácsos, az elnöki osztály vezetője* a következő levelet intézte Jobst László drhoz, mint a Petőfi-ünnepélyt rendező bizottság elnökéhez:

Nagyságos Uram I A Gasteinban fürdőhasználat végett időző báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ur ő Excellentiája megbízott, hogy őszinte köszönetét tolmácsoljam ama figyelemért, hogy őt Petőfi Sándor emlékezetére rendezendő ünnepélyre meg. hívni méltőztatott s egyúttal sajnálatáig, hogy az ünnepélyen részt nem vehett mert a gyógymódot félbe nem szakíthatja. Budapesten, 1899. évi julius 28-án, Kiváló tisztelettel :

Terbocz, s. k. osztálytanácsos, az elnöki osztály vezetője,

— Személyi hírek. Váradi Antal dr., a nemzeti színház dramaturgja és az országos szinészeti akadémia igazgatója vasárnap este Budapestről Pécsre érkezik,, hogy a hétfői Petőfi ünnepély en eiszavalja alkalmi költeményét. Váradi Antal dr., a cziszterczita rtndháznak lesz itt vendége. — Lenkei Lajos, a „Pécsi Napló* felelős szerkesztője szabadságijáról ma visszaérkezett Pécsre és ismét átvette a lap vezetését. — Nemes Antal dr. budavári plébános, a Szent Benedek után elnevezett pécsi czimzetes apátság tulajdonosa tegnap Szent Lászlón a pécsi püspöknek bemutatta legfelsőbb kinevezési okmányát. — U«yancs k Szent-Lászlóra érkezett a pécsi püspökhöz Begmann József dr. pápai kamaras, a bécsi Pazmaneum papnevelő intézet a'kormanyzója. — Lech- r.er János dr. a péc-i székeskáptalan tagja és Oyikos Péter pécsi főgimnáziumi tanár Lidóból, ahol Spiess Janos kanonokkal együtt használták a tengeri fürdőt, Rómába utazlak.

— A pécsi püspök levele Jókaihoz. A magyar katolikus püspöki kari is meghívta a fővárosi rendezőség a Petőfi-ünnepre. Eddig csak Hetyey Sámuel pécsi püspök válaszolt, még pedig Jókai Mórhoz irt következő levélben:

Méitóságos elnök ur 1 A Petőfi társaság szives meghívását a Petőfi Sándor halálának 50 dik évfordulója alkalmából Segesváron rendezendő emlékünnepélyre hálásan köszönöm. S habar legnayyobbsajnálatomra, személyesen nem lehetek is ott az emlékünnepélyen, lelkem egesz hevével ünnepelek az ünneplőkkel s dicsőítem nemzetem szelleme legnagyobb hordozójának emlékéi, ki időtlen időkig fényt hoz a magyarra s világszerte tiszteletet és becsülest szerez fajunknak. Fogadja stb Püspök-Szent László, 1899, julius

Hetyey Sámuel, püspök.

— A pécsi püspöki muieum

ügye egy hét lefolyása öta uj stádiumba lépett. Oerecze Pé er dr. tanár, ki azt hitte, hogy szakmunkája rövid pár nap alatt végére jár, a már említett fészeren kívül, honnan a műtárgyak nagyobb részét már az alakuló múzeumba hordották, még egy műkincsekkel telt helyiséget fedezett fel a plébánia ház boltíveinek északi oldalán, hol egy kapu a hajdani vár basama tái- nak egy részét fedi el. E helyiség telve van r.gi sírkövekkel, oltárokkal és egyéb faragványokkal. Alig állította fel tegnap Balint biboros és pécsi püspöknek síremlékét, ki 1408-ban Szt.-Erzsóbet napján halt meg, a kinek arezvonásau s ruhá inak finomságát s idomait a faragott kő megörökítette, most már ahhoz újabb és újabb síremlékek csatlakoznak. Ott van Henrik pécsi püspök sírköve, ki a 14 ik