Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

1898. március 15, ESTI ÚJSÁG Az ajtó felé sietett, de a markos szolga, a» ki rosszat sejtett, megragadta s addig dulakodott vele, a mig segítség nem érkezett. — Majd inég számolni fogok vele! ki­áltott Máder, aztán elrohant. A rendőrtiszt viselő fölvilágositást kért Lánczy Leo országgyűlési képviselőtől is Máder Bélára vonatkozólag. Arra a kérdésére, hogy volt-e oka Mádernek a boszura, azt felelte Lánczy, hogy nem tudja, miért esküdött, ellene Máder. Még elmondta, hogy Máder már­cius 5-ig tisztviselője volt a banknak, de akkor elbocsátották. Ehhez neki semmi köze sem volt. Az is elkeserítette, hogy azóta nem kapott állást, mert a kereskedelmi banktól nem kapott jó bizo­nyítványt. Máder felesége válőpört indí­tott férje ellen, a ki azért is haragudott, mert ebben az ügyben a jelzálogosztály főnökét is megidézték tanúnak. A rendőrtisztviselő erre Bidder Béla lakására hajtatott a detektivekkel s aztán a főkapitányságra szállította a me­rénylőt. Lakásán házkutatást is tartot­tak, mert azt hitték, hogy Mádernél re­volver is volt, a mikor be akart tömi Lánczy szobájába. Azonban semmi ölö- szerszámot sem találtak nála. — Egy föltétellel szabadon bocsátjuk, szólt a rendőrtisztviselő Máderhez. Ha tudniillik megígéri, hogy nem tör Lánczy élete ellen. — ígérem. Jegyzőkönyvet vettek föl az esetről, a mire Mádért szabadon bocsátották. Az iratokat azonban áttették a büntető járás- birósághoz, a hol közcsend ellen való kihágás miatt indítják meg ellene az eljárást. — (Az eltűnt heroegnő.) Brüsszel- hol telegrafálják nekünk: Udvari körök­ben megcáfolják a Figaro ama lrirét, hogy Lujza Kóburgi hercegnő megszökött. Any- nyit azonban kénytelenek elösmemi, hogy a hercegnő hirtelen elutazott és hogy mindeddig éppenséggel semmi hir sem érkezett róla, még a belga udvarhoz sem. Egy nyom MarseiUesbe vezet. Nem lehe­tetlen, hogy Blattasics-Keglevich föhad- nagygyal ebben a városban tartózkodik a hercegnő. — (A főrendiház) március 19-én, szombaton, délelőtt 11 órakor ülést tart. — (A sebesült Szalavszky.) A mai éjszakát már nyugodtabban töltötte Sza­lavszky főispán a Vöröskereszt-kórházban. Alma oly csöndes volt, bogy orvosai, bár a golyót még mindig nem távolit- hatták el, bíznak abban, hogy a betegség sima lefolyású s a gyógyulás teljes lesz. Ma délelőtt ismét sokan keresték föl barátai közül a sebesült főispánt, köztük Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter is, ki mintegy negyedóráig időzött ágya mellett. — (Az országos dlákkongresszus) ma tartotta harmadik ülését Uitrói el­nöklésével. Az elnöki megnyitó és a múlt ülés , jegyzőkönyvének hitelesítése után Gressler Jenő főjegyző Parcs dich László üdvözlő levelét olvasta föl, melyben két indítvány van: hogy az ifjúság üdvözölje az olasz ifjúsá­got, mely most szintén ünnepet ül, s hogy az ’ ifjúság részt vegyen a párisi világkiállítás keretében tartandó nemzet­közi diákkongresszuson és erre elő­készítő bizottságot küldjön ki. A kon­gresszus ez indítványokat nagy lelkese­déssel s egyhangúlag elfogadta. A tfiákjelvónyek ügyét a kongresszus napi­rendjéről levették. A diákotthon s az ezzel kapcsolatos O. D. S. E. ügyében Greiner által tett indítványokat szintén elfogadta a kongresszus és tudomásul .vette Bodor (Kolozsvár) bejelentését, hogy a diákotthon Kolozsvárott megalakulóban van. Kwn Antal indítványozta, hogy a sze­gény nép jogi gyámolitására megalakult önkéntes segélyegyesület humánus mű­ködését az egyetemi ifjúság, főleg a jog­hallgatók támogassák s ez eszme érdeké­ben a vidéken is mindent elkövessenek. A kongresszus ezt az indítványt elfo­gadta. Erre kinos incidens következett. Lendvay Imre Szörfíy már előbb tett ama indítványát óhajtván támogatni, mely sze­rint erkölcsi kötelességének ismerje minden egyetemi polgár, hogy az egye­temi segítő egyletbe belépjen, beszédét e szavakkal kezdte : Keresztény ifjak 1 Ditrói elnök e miatt Lendvayt rendre- utasifja s mikor Lendvcvy folytatta beszé­dét, megvonta tőle a szót. Nagy zaj keletkezett. Azután kifejtett vitában Pakocs József, Grammling Kornél szólot­ták, kik kérték a szó megadását Lendvay részére. Időközben Lendvay szóhoz is jutott, de szavait elnyelte a zaj. Granm­ling erre kijelentette, hogy Ditróit ma­gát tiszteli, de e ténykedéséért indítvá­nyozza, hogy bizalmatlanságot szavazza­nak neki. Ez azonban nem történt meg. Ditrói elnök ezután meghívja az ifjú­ságot Kolozsvárra Magyarország és Erdély uniójának ünnepére május 29-ére. — (Az utca március 15-én.) Ünnep, ragyogó ünnep volt a mai nap. A tiszta) márciusi égbolt az ünneplő fávávosra mosolygott. Belvárosban és külvárosban valamennyi üzlet reggeltől zárva volt. A legkisebb szatócs is becsukta a boltocs­káját. Pedig ma nem rendelte törvény ezt a kereskedőknek s nem fenyegette zavargás kirakatuk üvegtábláit. Meghoz­ták mintegy önkéntes összebeszélésre valamennyien márciusnak a kegye­let ez adóját, A belső városrészek­ben nemzeti szinií zászlók lobogtak, a külsőben is tarkállottak az ut­cák a trikolor vidám sziliéitől. Az utcákon ünneplő sokaság hullámzott. Öregek és ifjak kabátjára nemzeti szinü kokárda vagy egyéb szabadságharcbeli jelvény volt tűzve, melyeket az utcák sarkain jó torka hordárok árultak nagy zajjal. Mikor az iskolák ünnepe bevégzödött, az utcák megteltek ko­kárdáé apró néppel, mely egyszerre ellepett mindent. Kedves látvány volt, a mint egy-egy ilyen kis diákcsoport ösz- szefogózva a Kossuth-nótát énekelve marsolt végig az utcán. Különösen ked­vező jelenség volt az, hogy a munkások is nemzeti szinü csokrot tűztek föl: vá­rosszerte ezrével lehetett látni ilyen mun­kástömegeket. A nemzeti muzeum szo­rongásig telve volt egész délelőtt; biztos jele annak, hogy a nép ünnepel. A legnagyobb volt a nép hullámzása dél­előtt a Vigadó, a lovarda és a Petöfi- szobor körül. A Nemzeti Muzeum óriási oszlopait piros-fehér-zöld posztóval von­ták be és előtte már déli tizenkét órakor tömegek gyülöngtek a délutáni ríépgyü- lésre; a testületek zászlóikkal már egy óra tájban vonultak a muzeum felé. Az ünnep egyetlen árnyéka az, hogy az állami és a városi középületekre nem tűztek lobogót, sőt a Nemzeti Színházra sem. — (Zavargások egy torpedógyár­ban.) Fiumei tudósítónk táviratozza: Az idevaló Witchead Hoyos-téle torpedógyár­ban komoly zavargások fordultak elő. Az esetet titokban tartják s eddig csak a következő részletek szivárogtak ki a zavargások okáról: Három héttel ez­előtt, mint munkavezetőt alkalmaztak a gyárban egy Carmclli nevű embert, ki Grécböl érkezett Fiúméba. Ez a munka­vezető a munkásokkal kegyetlenül bánt és azért tegnap délben, a mikor kiment a gyárból fütyüléssel tüntettek ellene. Carmelli délután szigorúan vallatta a munkásokat, hogy megtudja, hogy kik voltak a tettesek. A munkások egyike, kit nagyon sokáig faggatott, türelmét el­veszítve, Carmellit mellbe ütötte, mire a többiek mintegy adott jelre pörölyök­kel és vasdarabokkal rárohantak és Carmelli csak gyors futással bírta életét megmenteni. E zavargások miatt az igazgatóság Carmellit azonnal elbocsá­totta és a gyárban a munkát a további intézkedésig beszüntette. A munka nél­kül maradt nyolcszáz munkás ma gyű­lést tart. — (Halálos párba].) Münchenből tele­grafálják nekünk, hogy ott tegnap pisz­tolypárbaj volt Robitschek Alfréd ve- gyészettan-hallgató és 0. Frigyes jog­hallgató között. 0. halva maradt a küzdőtéren. Robitschek Alfréd fia Ro- bitschek bécsi exportőrnek. — (Elveszett.) Ékes Lajos joghallgató ma reggel a Pál-utcát ól a múzeum-kertig elvesztette indexét. Kéri a megtalálót, hogy Pál-ntca 5 sz. alatt a házmesternél adja át. — (Kákóczv induló) Székely Imrétől a legsikerültebb átirat megjelent Bárd Ferenc e's teste. zenemükeresk.-ben,ára 1.20. * (A ural előadások.) Nemzeti Szín­ház : II. Rákóczii Ferenc fogsága, Szig­ligeti Ede drámája; főszereplők: Jászai Mari, Maróiby Margit, Somló, Vízvári, Gyenes, Szigeti, Egressv, Mihálvfi. Kez­dete hét órakor. Operaház: Hunyadi László, Erkel Ferenc operája; főszereplők: BUitterbauer Gizella, Pewny Irén, Arányi, Nej', Kiss, Szendrői. Kezdete bét órakor. Népszínház: ISIS. (Hadak útja.) Verő György látványos zenés szinmüve. (Ün­nepi bemutató előadás.) Főszereplők: Küvy Klára, Blaha Lujza, Csatái Zsófi, Lubinszlty, Kenedich, Szirmai, Horváth, Németh, Vidor, Szerdahelyi. Kezdete bét órakor. Riff színház: (Ünnnepi előadás.) L Rákóc.iy nyitány, Kéler Bélától; II. A sza­badság {ünnepére, Kozma Andor színi költeménye; főszereplők: Fáy Szeréna, Góth, Fenyvesi, Balassa. Mátrai, Gál. III. Bánk bán ábránd, előadja Kun László. IV. Melyiket a kilenc közül, Jókai Mór színi mókája; főszereplők: Kaza- liozky, Hegedűs. Kezdete nyoloadfél órakor. Magyar Színház: Aranylakodalom (1848—1898), Beöthy László és Rákosi Viktor látványos alkalmi játéka nyolc képben. Főszereplők a darabban: Komá­romi Mariska, Hefctyey Aranka, Molnár, Boross, Szikláy, Bállá, Szilágyi, Mátrai, Füredi, Szüassy Róza, Borovszki Matild. Az előadáson azonkívül résztvesz a szinliáz egész személyzete és száz sta­tiszta. Az egyes képek címei: I. Az aranylaltodalom. II. Táncsics börtöne elölt. III. Lsborulok a nemzet nagysága előtt. IV. A piski hid. V. Az ország szive. VI. Oroszok a Hortobágyon. VII. Az utolsó ágyú. VIII. A ma. Kezdete hét órakor. TÖRVÉNYSZÉK. — Pogánya sszony ok. A minap ezen a címen megjelent közleményünkre ma a következő nyilatkozatot kaptuk : Te­kintetes szerkesztő ur 1 Az Ksti Újság ez évi 59. számának Törvényszéki rovatá­ban Maurer Teréz aláírással egy nyilatko­zatjelent meg, mely a mellett, hogy egyéni reputációmat alegmélyebben sérti,kiválóan alkalmas arra, hogy az általam ismert és tisztelt Kövér Józsefné és Huber Antal ur családjait a legalaposabban kompromitálja. Mindezeknél fogva szükségesnek tartom kijelenteni, hogy én Maurer Terézt leg­nagyobb sajnálatomra rövid ideig ismer­tem ugyan, de siettem ennek az isme­retségnek mielőbb véget vetni. A nyilat­kozatában foglaltak elejétől végig rossz­akaratú ferdítések, melyek értéke iránt egy percig sem lehet kétsége senkinek, ki a Kövér és Huber családokat ismeri s ki azonkívül elég szerencsétlen Maurer Terézt is ismerni, kire vonatkozólag a legilletékesebb adatokat a fővárosi állam- rendőrség detektív osztálya szolgáltat­hatja. Szerkesztő urnák maradok tiszte­lettel Timid Benő báró. KÖZGAZDASÁG. — Ferencvárosi aertinv&Bár. (Hiva­talos jelentés.) Készlet 269 darab. Érke­zett 326 darab. Összesen 595 darab. Eladtak 389 darabot. Maradvány 206 darab. Mai árak: Malac 41—43 forint. Páronkint 120 -180 kilogram súlyban 55.50-57 frt. 220-280 kilós. 54-56 frt. 320—380 kilós 53—56 frt. Öreg nehéz, páronkint 400—500 kilós 52—54 forint 100 kilogramonkint élő súlyban. Páron­kint 45—50 kiló és a vételösszeg 4 százalékának elengedése mellett. A vásár hangulata lanyha volt. — Borjuvásár. Fölhajtott élő állatok : 522 darab borjú, 20 bárány. Leölt ál­latok: 11 borja, 123 darab bárány. Déli tizenkét óráig az élő borjúért 30—42 forintot fizettek 100 kilogramonkint élő súlyban, a bárányok párja 4—7 forinton kelt. A vásár élénk lefolyású volt. — A budapesti gabonatőzsde. A délutáni tőzsdén a határidőüzletben szilárd az irány. Jegyzések: Búza szep­temberre 9.07—9.09,” tavaszra 12.01— 12.02. Tengeri (1898) 5.35-5.37. Zab tavaszra 6.48—6.50. Rozs tavaszra 8.48— 8.50 forint. — A budapesti értéktőzsde. A délelőtti magánforgalomban csekély üzlet mellett az irányzat nyugodt volt. Jegy­zések a következők: Osztrák hitelrész­vények 361.90—362.50. Közúti vasút részvény 396.50—398.25. — A déli tőzsdén berlini jegyzésekre mérsékelt forgalom mellett az irányzat tartott maradt. A helyi értékek piaca csakis közúti vasút, I és salgótarjáni kőszénbánya részvények iránt élénk kereslet nyilvánult. Jegyzé­sek : Osztrák hitelrészvénv 362.40—368. Magyar hitelrészvény 38Ö—380.25. Le­számítoló bank 251—251.25. Jelzálogbank 262.75— 268. Osztrák-magyar államvasut 339.75— 340.25. Kereskedelmi bank 1400— 1402. Közúti vasút 898.25—401. Orszá­gos központi takarékpénztár 805. Lujza malom 165. Erzsébet malom 303—310. Salgótarjáni kőszénbánya 577—577. Kőbá­nyai téglagyár 842. Újlaki gőztóglagyár 250. Cukor 155. — Bécsi börzék. (Tdefonjelentés.) Az elötőzsdén a kötések a következők: Osztrák hitelrészvény 362.25. Magyar hitelrészvény 374.50. Ünió-bank 300. Län­derbank 217. Osztrák államvasut, rész­vények 339.50. Déli vasút 77.75. Észak - nyugoti vasút 245.50. Alpesi bányarész- vény 152. Májusi járadék 102.30. Magyar koronajáradék 99.50. Török sorsjegy 57. Márka készpénzért 58.77. Tabak 131 forint. — Gabonatőzsde. Jegyzések a követke­zők : Búza tavaszra 11.91. Rozs tavaszra 8.79—8.80—8.79. Zab tavaszra 6.84—6.85. Tengeri május—júniusra 5.62—5.63 forint. Szolid minőségű és legújabb divata selyemkelmék, angol és francia szflr-fcelraéS BBC csakis "5S«0 ÄRYÄY sj. és liésysia., oaász. éa kir. udvari selyem és divatáru szállítóknál, Bécsi-utca 9. (Alapiitatott 1849.) kaphatók. NAGYSZÁLLÓBA Budapesten Kiváló elegáns vendéglő, ki­tűnő konyha, jobb polgári és előkelőbb körök részére, bivr sékelt árak, pontos kiszolgálás. Kaponta hangverseny. Schmitt Eárcly igazgató. ROYAL Nagy körkép a szabadságharcból. Nagy-Szeben bevételénél 1849 Látható minden nap reggel 9 órától. Arcna-ut 70. szám Belépő-dij 50 kr. A „Werböczyti-könyvnyoiüida részv.-társasai! kiadásában (XV , Vármogye-u. II.) megjeleni: 18AS. Ä szabadságharc története Világosig ÍOO képpel illusztrált 70 old. füzet, mely » szabadságharc fömozzanatait röviden, de aurái érthetőbben magyarázza.-óLra -40 Icr. !s£8 Megrendelhető a fentebbi címnél s 45 kr. előlege beküldése után bérmentve küldetik meg. TiszfteRf háziasszonyok! Van szerencsém ezúton tisztelettel értesí­teni, hogy Klauzál- és Dohány-utca sarkán újonnan berendezett fűszer- és csemege- üzletem, tekintettel a március 15-ón megtar ­tandó nemzeti ünnep miatt, mint 48-as házán csak folyó hó 16-án nyitom meg, mely idő­től fogva becses megrendeléseit, a legelső forrásból nagy mennyiségű bevásárlásaim lehe­tővé teszik a legolcsóbban kivitelre hozni. Egyúttal tisztelettel tudósítom, hogy ugyan e házban, VII., Dobány-utca 33. sz. alatt laska (macesz) nagykereskedést, az ezzel járó húsvéti cikkekkel egybekötve nyitottam, melyeket régi jó hírnevemnél fogva, az idén is lehető legol­csóbb árak mellett fogok árusítani. Laskák ára 36, 40, 70, 80 és 1 fit 20 kr. kilója. Teljes tisztelettel Schwartz Károly füszerkereskedö, Dohány- és Klauzál-utca savok. MEGHÍVÓ a Magyar ipar- és kereskedelmi bank rész­vénytársaság részyényeseinek 1898. mároiuc 29-én délelőtt 11 órakor Buda pesten, az intézet saját helyiségében (V., Ná­dor-utca 4. szám alatt) tartandó VII. rendes közgyűlésére NAPIREND: 1. Az 1897. évi mérleg és igazgatósági jelen­tés előterjesztése. 2. A felügy elő-bizottság jelentőse 3. A tiszta nyeremény mikénti felosztása iránti határozat. 4. Az igazgatóságnak és felügyelő-bizottság­nak adandó fólmentvény iránti határozat. 5. A felügyelő-bizottság tagjai számának meghatározása, ezen tagok megválasztása és javadalmazásuk megállapítása. Azon t. részvényesek, a kik a közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott által részt- venni kívánnak, felkéretnek, hogy részvényei­ket a le nem járt szelvényekkel együtt Budapesten a társaság pénztáránál, vagy Becsben a Wiener Bank-Ver einnál ugyan­ott díjmentesen rendelkezésükre bocsátott oon- signátiók kíséretében, legkésőbb 8 nappal a közgyűlés megtartására fent kitűzött határidő előtt, tehát bezárólag 1898. március hó 21-ig letenni szíveskedjenek. A letett részvényekről elismervény és a közgyűlésen való részvételre szóló igazolási jegy állittatik ki. Minden 25 darab letett részvény egy-egy szavazatra jogo­sít. Ha valamely részvényes más szavatképes részvényes által kívánja magát képviseltetni, úgy az erre vonatkozó meghatalmazást az iga­zolási jegy hátsó lapján kitölteni és aláírni tartozik. Senki sem bírhat 100 szavazatnál többet sem saját nevében, sem meghatalmazás utján. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a közgyűlés elé terjesztendő jelen­téssel együtt, a közgyűlést nyolc nappal meg­előzőleg a társaság irodájában közzététetik. Az igazgatóság. Felelős szerkesztő: Barna Izidor. Kiadótulajdonos: Rákosi Jenő Budapesti Hírlap ulságvállalata (igazgató Zilahi Simon.) Budapesti Hírlap nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom