Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
1931, HíSiRUÁR 25, SZERDA Benes áll a felvidéki új pártalakulás mögött A Zay-féle gyűlésen — B.H. Válasz Hegedűs Lorántnak A magunk részéről nem avatkoznánk bele abba az irodalmi vitába, amely Hegedűs Lo- rántnak a Cobden-szövetségben tartott előadása körül támadt. Hegedűs, közismert tárgyilagosságában, mely oly szívreható ©lérzékenyü- léssel tiltakozik minden személyeskedés eile®, még a helyet is nem igyekeznék megtámadni és mintegy kompromittálni, ahol az övével ellenkező irodalmi felfogás megnyilatkozhatott. Mai cikkében röviden „a kormány félhivatalosának“ nevez bennünket, pedig kétségtelen, hogy nem menne sem a rövidségnek, sem a könnyebb érthetőségnek és még kevésbbá az igazságnak a rovására, ha egyszerűen a nevünkön, Budapesti Hírlap-vak nevezne. Vannak, akik így is megértenék. Hegedűs Lóránt azoknak a fanatikus harci modorát követi, akik még a hajlékot is megbüntetni és fölperzselni akarják, amely az általa üldözötteknek menedéket ad. Do téved. A Budapesti Hírlap nem félhivatalos njságja a kormánynak. Másodszor: semmi megbélyegezni, vagy kivetnivalót nem találnánk azon, ha egy újság az volna, — tudtunkkal a félhivatalos 'Magyar Nemzet főszerkesztője bizonyos Jókai Mór volt — mert szerény felfogásunk szerint sem a 48-as, sem a 914-es törvény készítőit nem vezette az az intenció, hogy csupán a TÉBE számára biztosítsanak sajtónyilvánosságot. Harmadszor: az emberek átlagos ízlése és belátása visszautasítja azt az inszi- n náci őt, amely Hegedűs kitétele mögött megbújik, — mint ha akár Négyesy László, akár Szász Károly azon a magaslaton, amelyen helyet foglalnak, irodalmi vitáikban jk>- littkai, vagy bármiféle illetéktelen és oda nem való szempontok által befolyásolni engednék magúkat. Egyébként, csakugyan úgy gondolja Hegedűs Lóránt, hogy a magyar kormánynak ma nincs egyéb dolga, mint hogy fen 5 irodalomkritikai tevékenységét figyelemmel kísérje? Ami a dolog lénytgét illeti: — nem fogadható él perdöntőnek az a védekezése, hogy felős dá fának szószerinti szövege az említett tudósoknak nem is állott rendelkezésére. Az előadásról bőséges ismertetések, kivonatok és idézetek jelentek meg azokban a lapokban, amelyeknek iránya egyezik az ő felfogásával lés ezeket a lapokat nem cáfolta meg és nem igazította helyre, bár erre egy hétnél is nagyobb idő állott rendelkezésére. Különben is, jiera árnyalati eltérésekről és minuciózus finomságokról van szó, hanem szó van arról a kitartó és szerintünk helytelen és kártékony tevékenységéről, amellyel a magyar irodalmi múlt hagyományaival elbánik és azokat lerontani igyekszik. Erre mutatott rá és ezt a kísérletet igyekezett helyreigazítani már két éve Négyesy László a Budapesti Hir- : top-tan megjelent „Irodalmi valutarontás“ című cikkében. Hegedűs Lóránt túlzott érzékenységét, amellyel minden, az övével ellenkező, még oly tárgyilagos véleményt is fogad, sajnálatunkra, nem tarthatjuk oly föltétien tiszteletben, mint «hogyan ő szeretné; annál kevésbbé, mert feme ő adja a legrosszabb példát. Többi cikkeiben és a maiban is olyan hangon beszél Császár Elemérről, aki végre is nyilvános rendes professzora a budapesti tudomány- egyetemnek, amely hang megengedhetetlen és nehezen egyeztethető össze a múlt és az állás tekintélyével. Nem is annyira a Császár Ele- fevér múltját és állását gondoljuk. Hegedűs Lóránt pedig ne követelje magának azt a jogosulatlan privilégiumot, hogy tóközben fűt-fát kritizál és ítélkezik elevenek és holtak fölött, ő maga ne ítéltessék és mentes legyen minden kritikától. Bármennyire Sajnálatos is, olyan időket élünk, amikor föl- tétlen pallosjogot még neki sem lehet biztosítani. A Stribrm/-féle Nedelny List szerint Benes külügyminiszter áll az új magyar pártalalnilás mögött. A lap szerint, amíg Hodzsa a magyar földmívesek közül toborozta híveit, addig Lcl- ley, az országos keresztény szocialista párt táborába tört be. A párt mögött Benes külügyminiszter áll, ami látható Lelley külpolitikai orientációjából is. Esztelen kísérletezés és felesleges pénzkidobás az egész. A Zay gróf-féle Országos Magyar Gazdasági Egység pozsonyi megalakulása különben — mint az ellenzéki magyar lapok írják — nagy kudarcba fulladt. A vidékről összesen ötvenkilencen érkeztek külön vonatokon és az alakuló gyűlésen mindössze 237-en vettek részt, holott a kormánytámogató új pártalakulás 4—5000 főnyi tömegre számított. A jelenlévők csekély száma már mngábanvéve is megmutatta, mennyire népszerűtlen e mozgalom a Felvidéken. Folyik a népszámlálás adatainak közlése és egyre érdekesebb körülményekre világít rá. A Budapesti Hírlap körkérdést intézett a kiváló magyar polgármesteri kar egyes tagjaihoz, hogy az adatokkal kapcsolatban mutassanak rá azokra a legfontosabb körülményekre, amelyeknek eredményeként a tíz év alatt bekövetkezett változások előállottak, amelyekből támadt a haladás, vagy a hanyatlás, amelyet városuk adatai elárulnak. A válaszok rendkívül érdekesek. A legfrissebbeket itt közöljük belőlük. Pesterzsébet rohamos fejlődése Pesterzsébet ma már a legnagyobb megyei városunk. Az utolsó tíz cv alatt hatalmas fejlődésen ment át ez a város, aminek kérdésünkre igen érdekes jellemzését szolgáltatja most hozzáintézett kérdésünkre Pesterzsébet polgármestere. Tíz ér alatt 27.577 'lélekkel gyarapodott a város lakossága, tehát maga ez a növekedés meghaladja a tíz évvel ezelőtti lakosság két harmadrészét. Ennek a nagyszabású növekedésnek a magyarázata az, bogy Pesterzsébeten, különösen a várossá való átalakulás óta, ami 1924-ben történt meg, a polgármester a képviselőtestülettel egyetértőén lázas igyekezettel fogott hozzá nagyszabású közművek létesítéséhez. Erre igen sürgős szükség is volt, — és még ma is van, — mert a város e tekintetben részben elhanyagolt volt, részben pedig hallatlan arányú fejlődésével minden előre rászabott keretéből kitört és kinőtt. A közművek létesítése két irányban hatott a lélekszám alakulására. Ugyanis a vízzel, világítással ellátott lakások olcsóbbak lévén a fővárosiaknál, sok középosztálybeli családot vont ide, továbbá a közművek építése sok munkaalkalmat teremtett, ami viszont a munkásosztályt vonzotta. De ezeken kívül a város természetes helyzete határos lévén Kispesti Budapest, Soroksári-út gyárövezet, Csepel környékkel, mintegy középponti fekvésénél fogva a bevándorlásnak gyújtópontja lett. Mint az összetorlódásban résztvevő erők eredője irányul ez a folyamat, kiszorulva a mai Pesterzsébetről, a vele már beépített és közvetlenül összefüggő „Újtelep“, ami bár közigazgatásilag Soroksárhoz tartozik, de attól mezőgazdaságilag művelt földek választják el kétkilomé- tercs sávban. A város helyes és eredménnyel igazolt parcellázási tervei következménye is ez az emelkedés és rendkívül érdekes, hogy a város hat évvel ezelőtt megvásárolt 200 holdas birtokát, már félkaréjban körülveszi az Újtelep, ami feltétlenül közérdekből rövidesen Pesterzsébethez kerül. A népszámlálás megdöbbentő adata_ a 6023 munkanélküli. Ez a nagy szám igazolja, hogy két-három .évvel ezelőtt elégséges munkaalkalom volt a városban, illetőleg a város környékében; a nrankakínálat nagy volt, de azóta megromlottak a viszonyok. A mai. nyomott gazdasági helyzet, különösen ipari téren, a varos nagy részében fizikai mnnkaslakosságanak kenyere elvesztését- jelenti. Szenti vány it éljenezték Az alakuló ülésen egyébként a szónokok leszögezték a párt programmját, amely nem tagadja meg az érzelmi közösséget Magyar- országgal és a, magyar nemzettel, de csak azokon a határokon belül, amelyeket « háború utáni középeurópai rend megvont. A párt teljesen a csehszlovák állam alapjára helyezkedik. A gyűlésen váratlanul felszólalt Pintér nd- vardi kisgazda, aki elmondotta, hogy semmi sem újság abból, amit a szónokok előadtak. A magyar nép érdekeiért gazdasági téren már tizenkét év óta küzd Szentiványi képviselő, ő azonban a kormányban való részvétele idején sem tudott sikeresen tárgyaim a kormánnyal. A jelenlevő kisgazdák erre lelkesen megéljenezték Szentiványi képviselőt, mire Zayék körében általános kavarodás támadt és a megriadt elnökség villámgyorsan berekgeztette a gyűlést. Mezőtúr az eltelt tíz év alatt mindössze 2.71 százalékaki növekedett, de mivel ebbői négyötödrész a külterületekre esik és csak egy ötödrész, a, belterületre, világosan látható, hogy a külterület inkább rendelkezik a fejlődés lehetőségeivel, mint a belső város. „Ma lakosságunknak 37.51 százaléka állandóan a kiiibatárban él és lakik — írja a város polgármestere a Budapesti Hírlapnak. — Ezekkel az adatokkal adva van a jövő helyes politikai útja. Minél jobb, biztosabb és kényelmesebb utakkal olyan összeköttetést teremteni a bel és kiilhatár között, hogy azokon át az egymásrautaltságból folyó ezerféle érintkezés akadálytalanul bonyolódhassék le. Városom 72.000 kát, holdas külhatárának ma 48 km. mííútja van. Még legalább 60 km. kellene ahhoz, hogy határunk úthálózata kielégítőnek' legyen mondható. Itt várjuk mi és a mienkéhez .hasonló fejlett tanyarendszerrel bíró alföldi városok a kormány támogatását. Nem kirendeltségekkel, hanem utakkal, kisvasútokkal, távbeszélővel . kell megoldani a tanyavilág kérdését. Az utak összekötnek, egybefűznek, a kirendeltség embriója a lciilön. válásnak. Meg kell hagyni csorbítatlanul a közmunkajövedelmeket a városoknál, hogy tudjanak utakat építeni. Útépítési anyagoknál törvényileg kell részükre biztosítani a szállítási kedvezményeket, hogy a kőbányáktól való nagy távolság és a mai szállítási díjak se szolgáljanak akadályául az útépítésnek. Ez a közeli jövő legfontosabb problémája.“ A munkanélküliek száma Mezőtúron 989. A hanyatló Kalocsa Kalocsa város nem növekedett, hanem fogyott az utolsó évtized alatt. Népe 1920-ban 32.332 fő volt, most összesen 11.874 fő, amiből 5019 a férfi és 6255 a nő. A nők száma mindössze 148 fővel apadt, a férfiaké ellenben 310 fővel, jeléül annak, hogy a munkabíró férfiak másfelé igyekszenek elhelyezkedni. A városban 389 önálló iparos él és 114 önálló kereskedő. Tíz év alatt mintegy 150 házat építettek. Mi az oka a városi lakosság apadásának ? A város polgármestere hozzánk intézett levelében háromféle okra vezeti vissza ezt a jelenséget, Megállapítja, hogy ezzel Kalocsa a határmenti városok egy részének közös sorsában osztozik, de következése ez annak is, hogy a bácskai területek elszakítása folytán a tanintézetek népessége megfogyatkozott, (ez azonban nem tehet nagyon sokat, mert hiszen január elsején, mikor a népszámlálást tartják, a tanulókúgyis odahaza vannak szüleiknél, Szerk.) de része van ebben az egykének is. A munkanélküliek száma 510. Két fejlődő város Salgótarján, az ipari város © tíz év alatt is tovább haladt a fejlődésben. Lakosainak száma 16.997, a t.íz évi növekedésnek 1894 léleknyi gyarapodás az. eredménye. A férfiak száma 8541, a nőké 8451, A munkanélküliek száma mindössze 151. Békéscsaba, az Alföldnek ez az érdekes »4 rosa, tíz év alatt csaknem elérte az ötvenezre* lélekszámot. Lakossága pontosan 49.353 fő. Emlékezetes, hegy annak idején, mikor a vasoti vonalat megépítették, hatalmas versengés indult meg Békéscsaba és Gyula között, hogy melyik tudja a vonalat a másikra reásózni. S mivel Gyulának hatalmasabb protektorai voltak, Békéscsabáé lett a vasút. így tartja legalább a gyulai hagyomány, amelyet ma is szüntelenül izgat Gyula hanyatlása és Békéscsaba növekedése. Ami valóban nem utolsó sorban éppen a vasútvonalnak a következése. A város polgármestere ezeket fűzi honi « város népszámlási adataihoz hozzánk intézett levelében: „Hogy számbelileg kb. háromerzerrd. töbS lakos mutatkozik most, mint a múlt számla* láskor, nem kifejezője a tényleges helyednek, mert 1922-ben a városi határ egy rész* önálló községgé alakult Gerendás néven, s kb, 2500 lélekkel csökkentette a város 1920. érben megszámlált lakosságát, úgy hogy a tényleges többlet 5500-at tesz ki, mely kb. 14 százalékos szaporulatnak felöl meg. A házak száma hozzávetőleg 1500-al enwft- kedett. Ez annak következtébe® történt, hogy m OFB-eljárás során kiosztott li ázhelyeke® mt építkezések jobbára befőjeztettck. A városnak a legutóbbi tíz év alatt látható nagyobb arányú fejlődését most megakasztotta ngyam aa általános gazdasági pangás és pénztelenség, do tekintve azt, hogy Békéscsaba — Békés vármegye legnagyobb ipari és kereskedelmi gócpontja remélhető, hogy a viszonyok változásával a fejlődés továbbra is oly mértékben fog folyt at- . tódni,. mint az eltelt tíz évben.“ Hajdú megye városai Hajdú vámegyében most tették közzé a népszámlálás eredményeit. Ezek szerint Hajdúböszörmény városnak 28.842 lakosa van, szaporodás 136. Hajdúszoboszlón a lakosság 693-mal apadt, a város lélekszámú 17.029; Hajdúnánás 17.986, szaporodás 901; Hajdtí- hadházon 11.620 lakos van, szaporodás 140 fő. A megyei városok lakossága 1484 fővel szaporodott, a központi járás lakossága 59.503 lélek, szaporulat 5999; a püspökladányi járás lakossága 43.434, szaporodás 2611. A vármegye egész lakosságának száma 178.414. A szaporodás tíz év óta 10.094. A megyei városok lakossága ige® kis mértékben szaporodott. A négy megyei város lakossága a legújabb adatok szerint 75.477 fő, de a szaporulat tíz év alatt csak 14S4. A szaporulat nagyobb része a községekre esik, még pedig a legnagyobb szaporodás azokban a községekben tapasztalható, amelyekben a földreform jól sikerűit. BaróthyPá! dr. főügyész nyilatkozata a Földhitelbank ügyéről Éppen ma tárgyalta a királyi törvényszék a Földhitelbank bukásával kapcsolatban sarjadt polgári pert és Biba bíró érdemi határozat nélkül április 21-ére napolta el a tárgyalás folytatását. A Földhitelbank összeomlásával azonban bűnügyi fejlemények is támadtak, Paupera Ferencet a parlament mentelmi bizottsága, mint ismeretes, kiadta s most már napok óta őt és másokat is folytatólag hallgat Id Auer György dr. királyi ügyész. Ezekkel a kihallgatásokkal kapcsolatban különböző híresztelések terjedtek el és ezért Baróthy Pál dr. főügyész, a budapesti királyi ügyészség elnöke az üggyel kapcsolatban a következő hivatalos közlést . tette * közvélemény tájékoztatására: — A Földhitelbank R. T. fizetésképtelenségének bekövetkezte óta a királyi ügyészséghez érkező nagyszámú följelentéseik a nyomozásnak a válságba jutott intézetnek egész ügykezelésére való kiterjesztését tették szükségessé. Ä nyomozást a kir. ügyészség a bank fölszámolását végző hatóságokkal állandó kapcsolatot tartva, túlnyomó részben saját hatáskörében folytatja. Miután a felszámolás munkája már előrehaladott állapotban van, a megállapított adatok a vállalat fizetésképtelenségéért esetleg bűnvádi felelősséggel is tartozó, vagy megbízatási körében egyéb bűncselekményeket elkövetett személyekre vonatkozó tényállás megállapításához szükséges bizonyítékok is elbírálhatóknak mutatkoznak. Ily körülmények között a királyi ügyészségnek előreláthatóan rövidebb időn belül módjában lesz — hosszadalmas előkészítő eljárás mellőzésével — a nyomozás adatai alapján a följelentések és az ezekkel kapcsolatos körülmények tisztázása során megállapított, tényállás alapján az ügy érdemében is állást foglalni. i—TniwmrannmTwirniiiiiini ii mii mii mi in Az ország új arca Polgármesterek nyilatkoznak a B. H.-ban városul? fejlődésének vagy hanyatlásának okairól — A népszámlálás legi újabb eredményei Mezőtúr és az Alföld problémái Kapható : áruházakban, szövetkezetekben, szőnyeg-, cellulose anyagú szab. heszakíthatatlan kenderfonat betéttel iflfl cm. széles IUU méterje..... papír- és minden jobb szakmabeli üzletben. Gy»ri krakai; Wcias Arnold, Budapest, VI., Podmaaiciky-ulca.67, T.: 116—3?
