Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
mennyi kincsveszett cl benne, azt tudja a nemzet, iá nem akad ember, ki megtudná mondani, miilyen volt végórája? Nem állt senki oldala mellett, ki végfohászát fölvette volna ? Senki, ki ösmertc s az utókornak elmondta volna: én láttam Petőfit elesni, itt és itt e körülmények között! Kozákoktól levetkőztetett holtteste muszkák- és cserkeszekkel közös sirha tetetett-c ? ... Ti, kik közel vagytok a helyszínéhez, viseltessetek az elhunyt költő emléke iránt némi pie- tással, kövessetek el mindent, hogy végérájáról bizonyost tudhassatok meg! Elmondtam a mit tudok, Petőfi sorsáról; adataim nyomán, és ellenkezők hiányában őt elveszettnek kell tartanom; de senkinálamnál boldogabb nem lesz. ha általa fogok megczáfoltatni. Adná Isten! Petőfi Sándor költeményeiből legelébb Dnx fordított németre alig 30 s egynéhány kisebb darabot, s azokat egy kis füzetkében közrebocsátá. A német közönség a rósz fordítás fátyolén keresztül is fölfö- dözte benne a ritka költői tehetséget. A németek ezóta, ha irodalmunkról, nevezeteten költészetünkről beszéltek, Petőfi Sándor nevét legelői emliték a nélkül, hogy tulajdonkép ismerték volna. Petőfi, mindamellett, hogy egyik főérdeme eredetiségében fekszik, mégis a magyar költők közt — tisztelet becsület mindenkinek — egyetlen, ki bármi nyelvre fordittassék mindenütt, minden nemzet irodalmában nagy költő leend. (3 aSliahspearek, Byronok, Hafizok halhatatlan családjából való s bár pályája kezdetén kidőlt: neve élni fog, nemzedékről nemzedékre növekedő dicsőségben, mint a magyar nemzet egyik halhatatlan képviselője az említettem hatalmas szellemek örökifjú fénycsarnokában .... Rákospalotai Benkert Káról Mária, alias Kert- beny — ki nem ismeri e charlatánok charlatánját ? — feladatúi tűzte magának, a magyar irodalmat a külföld előtt pelengérre állítani és remekeinek fordításához fogott. Petőfi költeményeiből kiadott egy vastag kötetet rettenetes fordításban. Mária ugyanis azon emberek közé tartozik , kik egy nyelvet sem tudnak. Mig Magyarországban volt, senkinek sem jutott eszébe őt magyarnak tartani, Németországban pedig német irmodéra után senki sem akarja németnek ismerni, s rósz németsége mind maga, mind kíméletes bírálói által azzal mentetik, hogy — magyar. Legújabban Petőfi „János vitézét“ dolgozta meg, a könyvecske boritékán egy egész lap van telve magyarból fordított munkák hirdetésével, mellyekkel részint már elárasztá, részint elárasztani készül a magyar irodalom remekeire kiváncsi német közönséget. Illy körülmények közt, magyar, mint német, ürömmel üdvözölheti Hartmann Mórt. mint Petőfi Sándor német fordítóját. Hartmannt a német közönség kedveltebb lyricusai közé számítja. () csehországi születésű német, s a frankfurti parlamentnak egyik kitűnő baloldali tagja volt. Kisebb lyrai költeményein kivid, különös íi- gyelmet érdemel „Reimchronik des Pfaffen Mauritius“ ezimfl, 5 füzetkében megjelent munkája, mellynek nevezetesen két utolsó füzete hazánkat közelebbről érdekli. „Adam und Eva“ czimü idylljc ezelőtt egy hónappal jelent meg és nagy tetszésben részesül. Legújabban pedig sajtó alatt van tőle „Árnyak“ czimü munka, melly korszerűségénél fogva is nagy sü- kernek fog örvendeni. Hartmann maga, bár hazánk és irodalmunk iránt nagy részvéttel s rokonszevvel viseltetik, nyelvünket nem tudja. E hiány kipótlását Szarvadi hazánkfia vállalta magára, ki a költőnek az eredeti dalokat szóról szóra ritka kitöréssel, nemcsak a szavakat, de azok szellemét is kifejezve áttevé. Mennyire felelt meg e nehéz föladatnak, azt az olvasó az alább közlendő mutatványokból legjobban megítélheti. Atvi- rasztott éjeiknek gyümölcse mármajd egy erős kötetet fog képezni s rövid időn sajtó alá kerülend. Időlegesen néhány , Prvtz „musaeumában“ Lipcsében c napokban fog megjelenni, vagy eddig talán már meg is jelent. Az itt következő három dal szolgáljon a magyar közönségnek mutatványul: Poharamhoz: Különben én becsüllek o pohár stb. An mein Glas. Im Ganzen acht’ ich dich , o Glas , Doch ein's kann ich an dir nicht ehren , Und dieses ehr’ ich nicht, o Glas! Dass du so leicht bist auszuleeren. War' ich an deiner Statt, o Glas , Ich würde stets vom Weine blinken. Wärst du an meiner Statt, o Glas , Du würdest ewig aus mir trinken. Az erdei lak : Aliul a szív az első szerelemnek stb. Die Waldhütte. Wie vom Herzen erste stille Liebe, Wird die Hütte vom Gebirg gehütet, Nicht gefährdet’s ihr gebrechlich Strohdach , Wenn der Sturmwind über’m Lande wüthet. Und ihr Strohdach bebet sanft umsäuselt Und umschattet von des Waldes Laube; Drinn mit Schmettern , singt die Rrut der Amsel Und sich girrend wiegt die wilde Taube. Ein gejagtes Reh vom llerge nieder Eilt das Bächleiu in des Thaies Auen , Blumen stehen am Rand , die selbstgefällig Sich wie Mädchen in der Fluth beschauen. Zu den Mädehenblurrien kommen Freier Wilde Bienen , heiss von Liebesgluthen , Ach sie büssen schwer das Glück der Liebe : Trunken taumelnd in die kalten Fluthcn. Doch der West, die Sonne hat Erbarmen , Westwind weht ein fliegend Blatt ihr nieder, Schwimmend auf dem Rettungskahne, trocknet Sonnengluth die nassen Flügel wieder. Auf des Berges Gipfel vollen Eiters Springt die Ziege in der Ziklein Kreise , Und die Ziegen und die Bienen lassen Darben nicht den Tisch nach Trank und Speise. Und die Turteltaube und die Amsel Fürchten nicht des Netzes List und Tücke , Die das Dach von Stroh beherbergt , wissen Wie so süss der Freiheit Luft beglücke. Hier sind Knechte nicht und nicht Tyrannen Zu gehorchen zu des Herrschers Toben, Selbst des Himmels kriegeswilder Donner Ist ein Aufruf nur den Herrn zu loben. Gnädig ist der Herr , er zürnt qftht lange , Seines Zornes M olken sind verflogen ; Der Versöhnung Lächeln gliinzt vom Himmel . Wieder ... als ein mildtr Regenbogen, (Uége Äüe.)
