Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
2 K O Z V t, L t M h IN \ netto i»yy. juiius öl. magyar nemzetnek olyan szellemóriást adott, aki évszázadokra szóló munkát teljesített, akiért megirigyel bennünket a világ minden müveit nemzete. Minden gyermek ismeri Petőfi Sándort. Minden magyar család mintegy családtagnak tekinti őt, a gyermek úgy beszél róla mint apjáról, a férfi mint testvérről, a katona mint hadvezérről és mindenki érez valami elválaszthatatlan kapcsot, mely őt Petőfihez fűzi. Ezt a köteléket eltépni még a késő századok sem fogják. Az első alkalom most nyilvánult meg és a magyar nemzet a késő utódok előtt beigazolandja, hogy méltóan teljesítette kötelességét! Francziaország vagyona. (Párisi magyar értesítő.) Egy most megjelent statistikai kimutatás érdekes adatokat tartalmaz Francziaország anyagi viszonyairól. Ezen kimutatás szerint Francziaország vagyona meghaladja a 215 milliardot. Ebből a városi ingatlanokra 113, a mezetekre 59 milliardot lehet számítani. A börzei értékekben 49 millard 12 milliárd pedig idegen értékben van képviselve. Á letétek és folyó számlák á bankoknál és pénzintézeteknél 7 milliárdra tehetők, a kereskedelmi tőkék 1 milliárdra, jelzálogpénzek 29 mil- liárdot, a magán ingóságok pedig 10 mil- larpot tesznek ki. A forgalomban levő pénz 6Y2 milliard, ebből 4 milliard 200 millió arany, 2 milliard 175 millió ezüst és 40 millió régipénz, 3 milliard 700millió pedig bankjegy. Kegyveszett franczia tábornok. Távirati értesítések hirt adtak már arról, hogy Pel- lieux tábornok kegyvesztetté lett és Fuim- perbe lett átselyezve, valamint arról, hogy Negrier tábornok a tényleges szolgálat alól felmentetett. Pellieux "áhűraok maradása,.Parisban lehetetlenné vált ama sáóharc^ után, amely közte és Brugére tábornok kpzött lefolyt, ezi utóbbi jelenleg Paris %atonai kormányzója. Sokan azt hitték, hogy Pellieux tábornok nem fogja ezen intézkedésnek alávetni magát és nyugdíjaztatását fogja kérni. Ezek azonban nem ismerték az Ő jellemét és azon fegyelmet, amely a franczia hadseregben uralkodik. Pellieux tábornok a rendelet vétele után rögtön elindult Guimperbe, ép úgy mint bár mely hadosztály parancsnok, kit egy állomásról a másikra helyeznek át. Négrie tábornok is ép oly jól tudta, hogy jelenlegi felmentése a szolgálat alól nem jelenti kegysorsa. — Kérem felségedet, engedje meg, hogy egy koszorút tegyünk arra a sírra, vagy arra az emlékre. Meg kell lenni. Tizenkét miijó kompakt magyarság, tizenkét millió főnyi királyáért halni kész nemzet világtörténeti jelentősége, nemzeteti becsülete kívánja igy. . . Ha nem teszszük? . . Nézze felséged, ime, a szláv, mely éjszakra, a német, mely nyugatra sandít, már eddig is lenéz csúfol . . . * * £ Ünnepeltetek! Hangosan, zajjal, vihar zúgásával. Nehogy kihallassék a lakájok mentegetődzése. Zúgjon fel az ország, mint a tenger, a mely elfojtja az évszázadokon át melengetett, ápolt idegen fajok gúnyosan kihívó rüpők rivalgását. Ne feledjétek, ezek az ünnepi hangok egyetlen bizonyitéka annak, hogy a jelenre s a jővőnkre érdemesek vagyunk. Ne feledjétek, hogy amikor Petőfi fellépett képviselőjelöltként Fülöpszálláson, de csúfosan elbukott valami obskúrus fráter ellenében, akinek még a neve sem jut eszembe — mert már akkor is voltak tekintetes és nagyságos hazafiak, akiké volt az ország, a hatalom és a dicsőség — a nép felség eszméje is. Most, amidőn a költő szelleme, mint örök lámpa fénye, uj erővel a magasba lobban, a néplélek halhatatlanságát ünnepelitek, azért a magyar népért, a mely fizetés, napidij, vállveregetés nélkül is, amely kivándorlás, ezer anyagi és erkölcsi nyomor, nagyjainak hitványsága ellenére is magyar marad. vesztettségét. Mind ama kombinácziók, amelyek ezen katonai intézkedéshez fűződnek, nem egyebek mint agyremek. A franczia hadsereg nemzeti hadsereg, a mely a néppel együtt érez és soha semmi körülmények, között a nemzet érdekei ellen nem dolgozik Petűfi-ünneplö ország. — Eredeti tudósításunk. — Bu lapest, juiius 31. Az egész ország a halhatatlan Pelőfit ünnepelte ma halálának félszázados évfordulója alkalmából. Az ország minden részéből érkeznek az ünnepélyre vonatkozó tudósítások, de olyan megható és igazán nagy ünnepély még talán nem is volt a világon, mint Segesvárt. Az ország minden részéből legalább húszezer ember érkezett oda. Az egész városka telve küldöttségekkel. Különösen a székelyek tettek ki magukért. Négy külön vonaton mintegy négyezer, Székely-Kérész - túrról pedig Ugrott Gábor vezetése alatt kétszáz kocsi székély érkezett Petőfi előtt való hódolásra, Rendkívül nagy tömegüknél fogva nem is vehettek részt a Petőfi- szobornál rendezett ünnepélyen. Számukra Bartha Miklós. Endrödi Sándor, Sándor Domokos és Ugrott Gábor rendeztek külön ünnepélyt. Már a reggeli órákban óriási csoportokban indult a nép a fehéregyhazai csatatér emlékoszlopához. A székelyek beláthatatlan hosszú kocsisorát a küldöttségek végtelen sora követte. Az egész ország szive megdobbant Petőfi sírja fölött. Délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepély a fehéregyházi csatatér emlékoszlopánál. A kolozsvári honvéd zenekar és a dalegyesület ünnepi számai után Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke tartott megnyitó beszédet. Jókai Mór Apotheozisát óriási hatással szavalta Ecsedi Kovács Gyula, nem különben rendkívül gyújtó és magasan szárnyaló ünnepi beszédet Bartha Miklós. Szavaltak még Somló Sándor Endrődi versét, Bársony István és Szász Gerő. Végül a kolozsvári dalegyesület adott elő id. Ábrányi Emiltől több Petőfi-dalt. Ezután következett a küldöttségek fölvonulása. Száz és száz megye, város, egyesület küldöttsége tette le a koszorúját az emlékoszlopra, melyet a szebbnél szebb koszorúk egészen elborítottak. Ide került Szeged koszorúja is, Már dél elmúlt, mikor a küldöttségek a segesvári Petőfi-szobor elé vonultak, ahol Bartók Lajos felolvasta Jókainak a fonográfba mondott alábbi beszédét. Mintha most is előttem látnám azt a dél- czeg alakot, azzal a lángoló, sugárzó arcz- czal, a daczos fejjel. Mintha most is hallanám a hangját, azt a szívből jövő, sirig ható hangot, amely hü kifejezője-volt lelke indulatainak. Minden igaz volt nála! szerelem, barátság, gyűlölet, harag, rajongás a hazáért és a szabadságért. Semmi sem volt hamis, semmi sem mérsékelt. Aki igy tudott szeretni, igy tudott gyűlölni, annak nem lehetett a földön megmaradni többé, amint nem volt szabad többé szeretni és gyűlölni . . . Olyan ifjú volt és mégis be volt fejezve az élete. Mint egész ember halt meg. Mi, I többiek, tudhatunk még kettévágva, fölné- gyelve, darabokra tépve is élni, de Petőfi számára nem volt való az az élet, az a küzdés, hol a láncra vert kéz börtön falára karcolja a keserű gondolatait. Neki meg kellett halni. Dicsőséget annyit szerzett rövid üstökös útjában, hogy nevét otthagyta az égen fény szikrákban megörökítve, amelyek soha le nem hullanak. Nem is halt meg! Hányszor föltámadott! Ott él minden magyar szivében, házában. Mentő! tovább távozik az időben, annál nagyobbra nő az alakja. Féiszázad múlt el azóta. Más embert eltemet az idő, Petőfit magasra emelte. Mig magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete ! Ragyogja be a hazát és világot! Ezután a küldöttségek helyezték el a szobor talapzatán koszorúikat. Délután két órakor a városháza nagytér - mében diszebédet rendeztek. Budapesten. Egész ünnepi külsőt öltött a főváros. A házakon nemzeti szinű zászlókat lobogtat a szél. Különösen a Petőfi-tér és a szobor környékét díszítették Ízlésesen. Magas ár- boczokon nemzeti szinű zászlók lengettek, az árboczok közt pedig zöld lombfüzér ékeskedett. A délelőtt 11 órakor tartott ünnepély programmja az alábbi volt; 1. Honfidal. Petőfitől, zenéjét irta Huber, Előadta a budai dalárda, Ganz-gyári dalkör, Törekvés-dalegyület és a Budapesti polgári dalkör, Bellovits Imre országos karnagy vezérlete mellett. 2. Megnyitó-beszéd, tartotta Halmos János, Budapest székes-főváros polgármestere. 3. Szózat, tartotta Jókai Mór. 4. Petőfi, irta Endrődi Sándor, szavalta Sántha Mihály egyetemi polgár. 5. Ünnepi beszéd. Az Országos Nemzeti Szövetség részéről tartotta Rákosi Jenő. 6- Egy gondolat bánt engemet. Költemény Petőfitől, szavalta Bénárd Ákos egyetemi polgár. 7. Ünnepi beszéd. Az egyetemi ifjúság nevében tartotta ifj. Gebhardt Károly egyetemi polgár. 8. Himnusz. Kölcseytől, zenéjét irta Erkel Ferencz, előadják a fentemlitett dalegyleket. Délután szakadatlan sorozatban vonultak föl a Petőfi szoborhoz az egyesületek, melyek koszorúikat külön ünnepély, szónoklat és szavalatok közt tették le a szoborra. Délután a 48-as honvédek kivonultak a Petőfi- körképhez a városligetbe és ott Petőfi alakját megkoszorúzták. Nagy hatással tartott itt ünnepi szónoklatot gróf Bethlen Miklós 48-as honvédőrnagy. Budapesten különben a mai napon száznál több Petőfi-ünnepély zajlott le. Petőfi ünnepélyek a vidéken. Minden magyar város ünnepet ült ma, úgy hogy talán a magyarság egyetlen kis fészke sem maradt Petőfi- ünnepély nélkül. Különösen két igen szép ünnepély zajlott le Nagy-Kőrösön és Kun-félegyházán. Nagykőrösön Eötvös Károly képviselő, a kitűnő publiczista tartotta az ünnepi beszédet, mig Inczédy László és Erdos Renée költeményeiket szavalták el. Kunfélegyházán Holló Lajos képviselő szónokolt rendkívül hatással a Petőfi-ház előtt, utána pedig Móra István szavalta el alkalmi költeményét. Szatmárt a Kölcsey-kör a város sétaterén rendezett Petőfi ünnepélyt, melyen a Petőfi- társaság képviseletében Rákosi Viktor jelent meg és tartott beszédet. ÚJDONSÁGOK. — Petőfi-ünnepek Szejgeden. Vasárnap az egyetemi polgárok »Szegediek köre,» ez, az igazán hazafias és pártolásra érdemes ifjúsági kör, Petőfi-ünm pélyt rendezett, délelőtt az »Otthon-ban, délután pedig az alsóvárosi népkörben. Mind a két ünnepély kitünően sikerült, bárha a hatóság hivatalos megjelenésével éppen nem tündökölt. No de ez mit sem von le az ünnepélyek értékéből. A két ünnepélyről a következő tudósításokat közöljük: Az Otthon díszterme kevéssel féltizenegy
