Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
Teleki Géza gróf, Teleki Sándorné grófnő s még sokan az ország, sőt Európa minden részéből. A kolozsvári dalárda összevágó szép himnusza nyitotta meg az ünnepélyt s erre Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke mondta el remek megnyitó beszédét, melyet a közönség többször szakított meg éljenzésekkel és tapsokkal. A mély benyomást keltett klasszikus beszéd végén igy szólt a többek között : Maga a szabadság nemtője, midőn már minden magasztos nagy nevet a harcz mérlegébe dobott: utoljára az övét ragadta meg. S bogy Petőfi a segesvári csatamezőn elvérzett, csak Világos lehetett hátra. A szabadság lantja után lehullt a szabadság kardja. Mily művészettel halmozta Klió a hősdráma bevégzéséül a vértanúi oltárra a legtisztább és legdrágább áldozatot! Egy hóban esik el ágyuöntő Gábor Áron, ölik meg szózatos ajkú Vasváryt s tiporják le a nemzeti hős-költőt, Petőfit. Oh, ez nemzetiségű testvéreink megjelentek, a kik — úgymond — müveit emberek, mert kegyelettel ünnepük a költőt. De hol vannak a románok? — Tusnádou ! — szólt bele egy hang. — De ti itt vagytok, ugy-e székelyek? — kérdi tovább. — Itt vagyunk instálom ! — feleli egy udvarhelyi góbé kedves naivitással általános derültség között. Bartlia lelkes és gyújtó beszédét szintén hosszasan éljenezte a közönség. Majd Bársony István olvasott fel egy szép, hangulatos dolgot Petőfi szerelme czimmel. Szendrei Julia volt a thémája ennek a nagyon érdekes felolvasásnak. Szinte fáj leírnia — mondja — azt a gondolatot, a mitől nem tud szabadulni: Petőfi szerelme nem volt szerencsés, hanem balvégzetű. Mert Szendrei Julia nem földi idegzetű halandónak való feleség volt. Szerette Petőfit és mégis — — eldobta az özvegyi a leglélekrázóbb, de legmagasztosabb végjelenet: j fátyolt. Nem volt ez következetlenség S z en d rei midőn a tigrisnek eléje siet a mártír, az All »ti Júliától. Vájjon egy asszony, a ki n agy önerővel szembe rohan az eszményiség, s midőn j n a g y o n szerette volna Petőfit, nem tudta volna a kar már letört, a szív tárja magát a hazának benne ébren tartani az életösztön', hogy megszánt halálcsapás elé. meneküljön a kozákok dzsidájától ? Az a meMár-már lejár a félszázados óra, — egy- rengés —• igy szól — a fehéregyházi csatatéren, szerre csak érezzük, hogy el kell válnunk a sza j az a fegyverteleuség, a végveszélynek az a czél- badságharcznak még emlékeitől is ... Es azért tálán bevárása: íj e m volt-e közöny az zarándokol a szent sirhoz mind az ország, bogy j é 1 e t iránt? Bársony igy végzi felolvasását: valamennyi nagy és dicső emlék érzését még Petőfi Sándor egyetlen igaz szerelme — úgy egyszer fölkeltse a leggyászosabb, de legdicsőbb! érzem — az ő legnagyobb titkos szenvedése emlék. Minden csodás vitézi tetteit, minden le- ^ js volt. gendaizerü remeklését a magyar bátorságnak j End r őd i Sándor költeményét, melyet la- ujra elénk varázsolja hűvös fényében a mindent punk mai tárczájában szintén közlünk, Somló fölülmúló legenda : Petőfi halála ... i Sándor szavalta el nagy tetszés mellett. Hozza el könyjét, koszorúját mindenki. Tisz- Utolsónak lépett föl Szász Gerő, ki teljétek a legnagyobb költőt! — mondja a magyar Petőfi sírján, mint Danteén az olasz. De ne higyje senki, ki ajkra és szívre nem egy velünk, bár fia e hazának, hogy az isteni lángszellemnek nyújtott hódolatot a nemzet magának kívánja betudni, mint önkénytes vagy ki- kőhöz s letették koszorúikat, melyek csikart adót. Nem ily szegény a nemzet, mely-1 szebbek és kiválóan díszesek voltak. Z s i nek Petőfije van. De az ilyen félisteneket az ég Mihály államtitkár a közoktatásügyi nem is egy nemzetnek adja, hanem az emberi-1 nevében tette le díszes koszorúját. Petőfihez irt szép költeményét adta elő zajos tapsok és éljenzések között. Befejezte a magas színvonalon álló műsort a kolozsvári dalárda csatadala. Most a küldöttségek vonultak fel az emlékszebbnél i n s z k y kormány és neje Haller Berta, gr. Károlyi Zoltán, a pozsonyi jogakadémia, Magyar Nemzeti Muzeum, Arad város, a magyar színház, Háromszékvármegye, kassai Kazinczy-kör, Székesfehérvár város, Ko- lozsmegye, budapesti újságírók egyesülete s még több százan egyesületek, városok, vármegyék stb. A szobornál B a r t ó k Lajos szép, hazafias beszéd kíséretében olvasta fel J ó le a i Mórnak Petőfi haláláról irt emlékezését. Különösen nagy hatásúak voltak az agg koszorús iró következő szavai: „Dicsőséget annyit szerzett rövid üstökös útjában, hogy nevét ott hagyta az égen fény- szikrákban megörökive, a melyek soha le nem hullanak. Nem is halt meg. Hányszor feltámadott. Ott él minden magyar szivében, házában. Mentői tovább távozik az időben, annál nagyobbra nő az alakja. Félszázad múlt el azóta. Más embert eltemet az idő, Petőfit magasra emelte. Mig magyaléi, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete ! Ragyogja be a hazát és világot! Ily és Bálint az 1848 -49-iki honvédek nevében tett le koszorút s szép költeményét szavalta el az előkelő, díszes közönség zajos éljenzése között. Bársony István az „Otthon“, az irók és művészek nevében helyezte le a szép koszorút a a következő szavak kíséretében : „A szabadságharc/, halottéiért ma felhangon sir az egész nemzet! A nagy gyászban nagy vigasztalás, hogy e jogunkhoz végre eljutottunk ! Petőfi Sándor, ez a te érdemed ! A többihez hasonló halhatatlan müved ! Elmúlásod napja ezentúl már a nemzeti gyász jogának történelmi bizonyítéka is ! Ez a nap a te igazi nevednapja, dicső Petőfi Sándor, a kinek az emlékezete szenteltessék meg mindörökké.“ Szekeres József a kolozsvári egyetemi ifjúság nevében mondott hatásos beszédet. A budapesti egyetemi ifjúság Tallián Béla képviselőházi alelnök a Petőfi- társaságra. Gróf Károlyi István a székelyekre; azt a népet élteti, úgymond, a mely büszke hazafiui erényeire, a melynek földjén a hazafiság legszebb virágai teremnek. Ugrón Gábor a magyar szabadságra és a magyar alkotmányra. Somogyi István alispán Vörösmarty Béla államtitkárra. Zichy Jenő gróf Segesvár városra. Barabás Béla országgyűlési képviselő az öreg honvédekre. Wallbaum Segesvár polgármestere Petőfi emlékére. Négy óra után ért véget lelkes hangulatban a bankett s ezzel a szépen lefolyt ünnepély véget ért. = Uj képviselő. Hátszegről tudósítanak, hogy ott f. hó 29-éu egyhangúlag P o u o r i Sándoi brassói törvényszéki elnököt választották meg képviselővé kormány párti programmal. A hátszegi kei Illetet eddig szintén szabadelvű párti programmal Mara László képviselte, de miuláu megválasztották Huuyadmegye alispánjává, lemondott mandátumáról. = A bethleni mandátum, a f ej'ér vár y Károly halálával megUresrdett bethleni kerületben már megindultak a választási mozgalmak. Értesülésünk szerint a kormáojpSrt jelöltje gróf Bethlen Bálint lesz. ségnek. Rendeltetésük nem a harcz, hanem a béke, nem a nemzeti eltaszitó gőg, hanem a népek testvérisége a hazaszeretetben. Petőfi a hareztéren e szót lehelte ki utólszor: Világ- szabadság ! Mi most a nagy 48 és 49-től válunk, válunk a szabadságharcz emlékétől. Búcsúzéban hát keblünkre üleliiik mér* revszer a haza lotrsiremleglscd'-oíclib gyermekét a két a magyar hősök, lángelmék és Koszorúkat helyeztek a fejéregyházi lékre és a Petőfi-szoborra: A budapesti nemzeti kaszinó, a főrendiház, a képviselőház, a peredi csatamezőn elesett szabadsághősök poraiból nőtt virágokról a hajtársak, kolozsvári tud. egyetem, Nagyküküllő vármegye, Pozsony város, Nemzeti színház, Kis- kükiillő vármegye. Prielle Kornélia, délmagvaror1 .....7" ■ • s zági történelmi és régészeti muzeum, k - -árhelyi kaszinó, k.-vásárhelyi jótékony nőegylet, sepsi-szent-györgyi jótékony nőegylet, Csanád vármegye, Pécs város, Udvarhelymegye, Torda vármegye, az aradi Kölcsey-egyesület, bpesti függetlenségi polgárok köre, Tusnádfürdő közönsége, az eperjesi Széchenyi-kör, Bethlen-kollegium, székesfehérvári Vörösmarty-kör, a magyar tanítóság, debreczeni ev. ref. kollégium, magyar athletikai klub, erdélyi muzeum-egylet, az EMKE, erdélyi irodalmi társaság, a segesvári polgári kör, szeretettel)!) fiát, nagy évnek, mely vértanuk korszaka volt. Te drága hamv idelenn, dicső szellem odafenn, mutasd népednek a szabadság, a halhatatlanság útját mindörökké ! E. Kovács Gyula szavalta el ezután Jókai Apotheozisat szépen, tűzzel, lelkesen és nagy hatással. Az átérzett előadás zajos tapsokat aratott, mely alig akart szűnni. B a r t h a Miklós rövid lelkes emlékbeszédét csin, formai szépség jellemzi. Köszönetét mondott azoknak, a kik eljöttek a halhatatlan költő emlékét megünnepelni. Megköszönte, hogy szász ■ történelmi társulat, Szeged város, báró Kemény Béla Zsilinszky Mihályra. Wetzel György joghallgató tette le. Zseni József pedig az Orsz. Nemzeti Szövetség nevében beszélt s tett le szép koszorút. A Petőfi-szobor talapzata koszorúk özönével volt boritva; ide helyeztetett el Sepsi-Szent- György város és a nőegylet díszes koszorúja is. Délután két óra volt már, mikor Ugrón Gábor fölvezéiiyelte az udvarlielymegyei derék “ * "r" - ‘ «— —*— - ■ i szókrfja í etou-s. ... iirosténnt mintegy öt ezé rét. Az impozáns felvonulást zajosan éljenezte a közönség. A bankett. A bankett, a melyen mintegy 400-an vettek részt, a városház dísztermében volt d. u. két órakor. Közéletünk jelesei mellett több szász atyánkfiát, köztök Brassó város küldöttségét is láttuk a jelenvoltak között. Tósztokat mondottak : Zsilinszky Mihály államtitkár a királyra, Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke Tallián segesvári nemzeti szövetség, K.-Vásárhely város,' Bélára, gróf Zichy Jenő és Károlyi István grófra, S.-Szt-György város, a Kisfaludi-társaság, magyar a magyar kormányra és annak képviselőjére Petőfi Sándor. — julius 31, Ötven évvel ezelőtt a lángész csillagrendszerében kihunyt egy nap. Petőfi Sándor meghalt. Meghalt! . . . Eltűnt a segesvári csatasikon, nem látta azután senki, de meghalt-e ? ... Hitt-e valaha ez a nemzet az ő halálában ? Nem várta-e törhetetlen hittel, örök bizakodással, hogy vissza- jő ? Legendás ködbe burkolt alakja nem tünt-e fel majd itt, majd ott, és a székely havasok között nem látják-e most is bolyongani őt? S mesevilágokkal átszőtt története szájról-szájra száll. S alakja mindegyre tisztábban tündököl a mythikus fényes ködben és átragyog ezredévek homályán is. Ötven éve annak, hogy utoljára látták öt. A mikor a magyar szabadság egét elfedte, koszorúját gyász^a borította az északi felleg, akkor eltűnt ' ő is. És azóta folyton növekvő szeretettel veszi körül őt ez a nemzet. Mert hiszen vannak poétáink, nagyok és nagyobbak. De Petőfi Sándor a mi lelkűnknek, a mi szivünknek az igazi egyetlen költője. Ö benne szinte testet öltött a magyarság géniusza és az ő költészete igazán onnan való „az alföld tengersik vidékéről.“ Es az ő élete, az ő pályafutása oly egész, 'vVmIaV- 1 —tökéletes "tóit. iioev sem hozzát“” I oí tenni, sem elvenni belőle nem lehet. Petőfi Sándornak úgy kellett élnie, a mint élt és úgy kellett eltűnnie, a mint eltűnt. Zengő csatadala végig kisérte szabadságharczunk egész felséges tusáját. () már „véres napokról“ álmodott, mikor még senki sem sejtette a forradalmat. És ott volt mindvégig a harezban. A márcziusi nagy napon is, de akkor is, a mikor „három napig dörgölt az ágyú Vízakna és Déva között.“ És az utolsó ágyudörgéasel elnémult ő is. ötven esztendő múltával ime itt ünnepeljük őt. Jól esik ünnepelnünk, mert hiszen önönmagunkat, a magyar faj diadalmas géniuszát ünnepeljük benne. A „SZÉKELY NEMZET" TÁRCZÁJA. P E T Ő F I. Hozsánna Néked, tündöklő Eszme ! Egykor földi alakban Köztünk átrohanó Elet ! Vakmerő, tüneményes Álom, Ki több pompát sugaraztál a világra, Mint mennyit az égi tetőkön Szétvillogtat az északi fény. Hozsánna Néked, halhatatlan Szellem, Dalok kiapadhatlan, Örök forrása, Petőfi! Félszázada már, Hogy a segesvári csatatéren Lant és kard kihullt a kezedből. Félszázada már. Csak röpke, futó perez Örök élted nagy időmutatóján. — Az emberiség történelmének Zugó oczeánja fölött Komor madarakként Száll egy század a másik után. S szárnya csapásaival Éjbe sodorja Mindazt, mi múlandó, mi veszendő, — De Téged, érczes erdők hárfája, Mennyei dallam, Egyetlen ütése sem érint. Csengőn s tisztán zendiilsz át Az idők minden viharán S diadalmasan állsz meg A hanyatló századok düledékén. Homlokodon reszket Az égi hetükkel jegyzett titkos irás: Szellemed nagy egésze Örök élő része az istenségnek, Mely a gyarló embereket A porból a csillagokba ragadja. Hozsánna Néked, földi csaták közt Áttisztult isteni lélek, Mindnyájunk szive melegéből Sarjadzó, duslombu babérfa, Lelkünk dalnoka, te napunk, levegőnk! Ünnepelünk! — De nem úgy, Mint elesett hőst, ki mögött a Múltak kriptavilágának Vasajtaja ölökre bezárult, De mint a temetők hamvából Győzelmesen újjászülető jelenést, Ki eltépdesi végzete gyászát, Szétzúzza nyugalma bilincsét, S a halálban a halhatatlan élet Zászlóját lobogtatja feléd — Te, a beteg emberiségnek Megváltója, Jövendő ! Üdv, üdv Neked, Soha el nem enyésző Fiatalság, Dicsőségünk lángszirmu virága : Petőfi, Petőfi! Csak gomolyogjon, borongva, vívódva, Mint rengeteg árnyék, Csak nyomakodjék zord útja homályán Ivadék ivadékra, öltőre az öltő S kergesse a földi szerencsét, — Te mindég egyike lősz, dicső szellem, azoknak, Kik a bősz rohanás zavarában, Az olcsó áruk e zsibvásárj n, Szivükben az éggel az égre tekintnek, S szózatos ajkuk a mennyei ének Tiszta malasztját Hullatja le vérző sebeinkre. Ha ki hall : döbbenve megáll S álmokat űzve Beleméláz a csillagos éjbe, Hol édes dalaid Nevető rózsái virulnak S csalogányod bűvös szava csattog, Mindenható, diadalmas, örök Szerelem. Csak rázza bilincse vasát S döngesse sötét börtöne zárót Érczöklökkel a rabszolga-világ; Csak törtessen előre az árnyból Szétroncsolt rácsa szilánkjain át Az eszmék tündöklő dandárja : — Te mindég egyike lész, dicső szellem, azoknak, Kik a hősöket, vértanukat Viharos dalod árjával — Mennyei gályákként — Böpited az orkán tajtékán Az emberiség nagy czélja felé. Ha ki hall : fölvillámlik a lelke, S ujongva rohan be A tisztitó zivatarba. Hol a te dörgő himnuszaid Hatalmas dallama harsog, És sassaid szálldosnak a napba, Mii Hó' Lel érk. 0 • * * 6-50 10-49 4 52 fi 7-12 1117 513 fi 7-29 11-47 5 31 fi • 7-50 1 1216 5-52 fi 813 12-48 6-10 fi 8-24 101 6 21 8-36 1-16 6-33 fi 8 53 1 37 6 S5 *lk-Gyimes. Sok De )Reng • Azót;' Azóti A ró. De » Dalo.A ho" • S rá; Mint. . A mit-Ann Aképf Költé' Haj ne érfc. Halk Sötét i C/5 V M i CD aj « a l C/3 ca i OO 11 ®04 S2g 60 § ^ a o ind. 5 40 9 50 n . 6 09 10 19 j W) T P. » 6 23 6 43 10-31 10 63 iO M ~ I » 7 19 11-29 V» CD P. aj » » ■ 8 03 8-24 1215 12 36 N °P CD 'V n ind.3'20 841 12 53 IO (X n » 3-30 3 42 9 06 918 118 1-30 P-4 a P :p » 4 05 9 43 1-57 » 9 57 2 11 fi 4-38 1014 2 33 6-57 » 4 52 10 30 2 47 7-12 dö)I 5-09 5-30 10-45 1112 3 05 3-35 7-26 7-49 fi 548 11-24 3 47 8-öÜ fi 6 06 11-41 4 07 8-U> 6 18 11-53 419 8-26 fi 1 6 30 1205 4-31 8-37 ódájában.
