Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

o FRISS ÚJSÁG 1899. íolins 80. ért és a szabadságért. Semmi sem volt hamis, semmi sem mérsékelt. Aki igy tudott szeretni, igy tudott gyűlölni, annak nem lehetett a löldön megmaradnia többé, amint nem volt szabad többé szeretni és gyűlölni. ,. Olyan ifjú volt és mégis be volt fe„ jezve az élete Mint egész ember halt meg. Mi többiek tudhattunk még ketté­vágva, felnégyelve, darabokra tépve is élni, de Petőfi számára nem volt való az az élet, az a küzdés, hol a lánczra vert kéz börtön falára karczolja keserű gondolatait. Neki meg kellett halni. Dicsőséget annyit szerzett rövid üstö­kös útjában, hogy nevét otthagyta az égen fényszikrákban megörökítve, ame­lyek soha le nem hullanak. Nem is hait meg! Hányszor feltáma­dott! Ott él minden magyar szivében, házában. Mentői tovább távozik az idő­ben, annál nagyobbra nő az alakja. Félszázad múlt el azóta. Más embert eltemet az idő, Petőfit magasra emelte. Mig magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső em ékezete! Ragyogja be a hazát és világot!» Munkások Petőfi szobránál. A budapesti Munkás kaszinó már ma este adózott a kegyeletnek. Este fél 9 óra­kor testületileg vonult a Petőfi-szobor elé. Az utcza közönségével számos ezerre nö­vekedett ünneplő sereg e sőben is hazafias dalokat énekelt. Ezután Neugebauer László, a Petőfi-társaság nevében beszédet intézett a munkásokhoz. A Petőfi-társaság — igy kezdte Neuge- bauer beszédét — a legősztntébb örömmel vette, hogy a munkások is csatlakoznak azokhoz, akik ez emlékezetes napokon Petőfi szellemének hódolni jönnek e helyre. Kiemeli, hogy Petőfit, leginkább a mun­kások koszorúja illeti meg, mert a költő vigasztalója volt az elnyomottak rak, a létükért vereitékes munkában küzdőknek. Majd igy folytatja: A Petőfi-társaság nevében — mondja — üdvözlöm tehát önöket: Petőfi kedvenczeit. Hadd legyen ő mindörökre eszményképük. Miként ő, úgy önök is tiporják sárba a fekete zászlókat: a türelmetlenség és faj­gyűlölet zászlaiL, Miként q. lobogtassák önök is fennen a piros zajlókat: a test­vériség, egyenlőség és szabadság zásziat! Es ha esténként a gyárból, a műhelyből hazatérnek a családi kör csöndjébe, vegyés elő olykor-oiykor a szent bibliát: Petőfi verses könyvét, hogy abból nemcsak a haza- és emberszeretet magasztos eszméit újból és újból raeritséK, hanem, hogy lel­kűket füröszszék amaz örök szépség tenge­rében, mely Petőfi minden egyes verséből árad. Az isten áldja meg önöket! Es most, tegyék le kegyeletük, hódolatuk, rajongásuk koszorúját Petőfi lábaihoz! Egetverő éljenzés zúgott fel a beszéd után. A munkások még néhány perczig a szobor előtt maradtak, azután rendben szétoszlottak és visszatértek az V. kerületi Munkás Kaszinóba. Wckerle Petőfiről. Wekerle Sándor, az Országos Kaséivá elnöke, a következő levelet küldte ma Bartók Lajosnak, a Petőfi-Társaság alel- tökének: Tisztelt Barátom! Köszönöm leköte­lező figyelmedet, hogy a Petőli-Társaság nevében az Országos Kaszinót is meg­hívtad arra a nagy ünnepre, melyet Segesváron rendeztek Petőfi halálának ötvenedik évfordulóján. Nem politikai jelentőségű ünnep ez; hisz az a lefolyt ötven esztendő már rég megérlelte s a közéletbe vitte az akkori események igazságát, nagy tanulságait, nem is a költő emlékének ünnepe, h sz lángleiké­nek varázsereje, érzésének egész tüze immár a közérzületben olvadt föl, annak erejekép nyilvánul, hanem ünnepetek a hála ünnepe lesz, az»rt a páratlan isten adományért, hogy Petőfiben, a legma- gyarabb költőben nemzeti hőst, mitikus történeti alakot adott nemzetünknek. Igaz örömmel vesz azért részt kaszinónk a szép ünnepen s helyezi el hazafias hódolatának, el nem évülő kegyeletének jeléül koszorúját Petőfi szobrának ta­lapzatán. Teleky Géza gróf igazgató fog az Országos Kaszinó képviseletében a segesvári ünnepélyen megjelenni. Szi­ves baráti üdvözlettel Wekerle Sándor­A sei).házak Fetifi-iinnepe. Petőfi dicsőséges halálának évfordulóját ünnepi előadásokkal ülték meg. A budai színkörben Verő György Hadak u'.ja czimü színmüvének két képét, a Talpra Ma­gyart és a Segesvári Csatát, Rud­nyánseky Gyula Petőfi czimü alkalmi da­rabját és Jókai Mór Apoiheosisát mutatták be. A színház zsúfolásig megtelt közönséggel, mely az előadás minden pontját megtapsolta, az Apotheosis után pedig viharos ünneplésben részesítette Jókaii, aki számos koszorút (többek közi egy arany babérkoszorút is) kapott. De az ősz költő szerényen kitért a tapsok elől. Legyen ma minden virág, minden babér Petőfié — mondotta a közönségnek — minket pedig felejtsetek eL A lelkes kö­zönség persze a kérés ellenére éljenezte. A városligeti színkörben ünnepi proló- got és a Szigftvári vértanuk-at adták na-y tetszés mellett, az óbudai színkörben pedig hazafias szavalattal kezdték meg az e!^ adást. • PetŐfl-Unnep. Három hely van a fő­városban, hová Petőfi emlékét ünnepeim zarándokol el a közönség; Petőfi szobra, szüleinek sírja és a Petöfi-kör; ép, a Petőfi szobor után Petőfinek a fővárosban legna- gyobbszerü emléke. S a körképtársaság lemond e napon minden üzleti czélról. Pe- tőíi-érmeket egvuttal belépő jegyesnek is­meri el és az é rnek egy részét is a Petöfi- ház javára ajánlotta föl. A Karácsony a Somossyban* — Saját tudósítónktól. — Karácsony éjszakáján nem gyultak ki a Somossy-mulató villamos lámpái, de annál kápráztatóbb fényben ragyogott a kávé. áz, ahol megcsontosodott agglegények, koros és vagyonos özvegy emberek a szőkí, barna-tánczosnÖKnek; különféle hangú éne­kesnőknek s a kávéház hölgyeinek zárt­körű családi estélyt rendeztek. Az asztalo­kon karcsú pezsgös üvegek kandikaltak ki a hűtőkből s minden asztal mellett jó­kedvű társaság mulatott. A czigány c-ög- desen húzta a nótát, hogy a muzsikaszót ne halljak az utczán s éjiéi után még az ajtókat is bezárták, hogy a törzsvendége mulatságát ne zavarják — idegenek. Reg­geltájt togyónan volt a pezsgő is meg a jókedv is. Egyik asztalnál R. L., egv teketeszemü pénztáros kisasszony múl tolt egyedül. A plüs-szék tám áj ira hajtotta fejét s úgy hallgatta a muzsikát. Valame­lyik asztal mellől régi ismerőse telepedett melléje s újra jókedvű lett a leány, a pin- ezérek újra pezsgös üvegeket hordtak az asztalra. Kettesben iddogáltak s elmu.t időknek régi emlékeit szedegette elő a leány. — Emlékszel-e arra, mikor még virágot árultam ? — Hogyne, — felelte a vendég, — de akkor szebb voltál, mint ma. Nem igaz . .. különben van egy arcz- képem abból az időből, otthon van, majd elhozom .. És fölkelt. Támolygó léptekkel indult az ajtó leié. — Ne menj el, maradj itt, esengett a vendég. — Mindjárt . . . mindjárt .... jövök, várj, — szóit akadozó hangon a leány és elment. Pár perez múlva jött s diadalmasan mutogatta messziről az arczképét. De alig ült az asztal mellé, a szállásadónője ro­hant be a kávéházba. — Kisasszony . . . tűz van, ég a háló­szoba. Ugy történt, hogy Lenke kisasszony égő gyertyával a kezében kereste az arczképét s mert maga sem állt nagy biztossággal a lábán, az égő gyertya is ide-oda himbá- ladzott a kezében. S amikor előszobája aj­taját behúzta maga után. az égő gyertyá­tól tüzet logott a függöny s a láng a budoárba is átcsapott. Lángba borult min­den csecsebecse. A pipere-aszialt, a sok drága bútort, a cdpke-lüggönvös ágyat is elpusztította a tűz. S ammor a kávéház­ból elszaladtak tüzet oltani, akkorra már porig égett Lenke s-ohája. A törvényszék tüzvesz-okozás vétsége miatt vád alá helyezte a szép leányt, s a bírák ma ültek törvényt fölötte. A tárgya­lási teremben szokatlan nagy számban se- regietleK össze — a szalma özvegyek, akik ritka érdek'ődéssel figyeltek a bizonyítási e'járásra. Haragos tekintettel mérték végig Baldes alügyészt, amikor vádat emelt a leány ellen, s hálás tekintet sugárzott sze­mükből topper Tódor felé, aki megvédte a sz,-p L“nkéí. A bíróság Bakonyi Ká'mán dr. elnöklete alatt Ítélkezett a pőrben, s az enyhítő körülmények figyelembe vételével harmnez forint pénzbüntetéssel sújtotta a leányt. A szalmaözvegyek hirtelen egymásra nézlek és a sokat jelentő pillantások arra engedtek következtetni, hogy a pénzbünte­tés nem sok gondot fog okozni a szép vádlottnak. Legalább egv szőkoszakállu szalmaözvegy ilyen értelmű kijelentéssel üdvözölte Lenke kisasszonyt, amikor az e'nök kihirdette, hogy az Ítélet jogerős. A rejiéiyes idegen. — Saját tudósítónktól. — A promor.tori holt Dt na-ágból e hónap 28-ának reggelén — mint akkor megírtuk — egy kétségbeesett embert mentettek ki. aki duplán is mpg aka-t halni. A vizhe ugrott, azutan revolverre! kétszer mellbe lőtte magát. De nem tudott meghalni a szegény, kihabszták a vízből és tátongó sebeivel a Rókus-kórházba vitték, aho. most is ápolják. Ennek az embernek múltját és kilétét sűrű homály takarja még mindig. A rend­őrség edd g a legbuzgobb után járás da­czára sem tudta személyazonosságát meg­állapítani. Az idegen úgy a »Két koronac- szállóban, ahol lakott, mint a rendőrség­nél Vogel Albert nevet mondott be s az állította, hogy németországi hadnagy. Írást nem találtak nála. Sem az öngyilkosság Okáról, sem múltjáról nem akart semmit sem mond ni. Kihallgatását egyébként akadályozta azon körülmény, hogy most is súlyos betegen fekszik a Rókusbán. A golyók tüdejét sér­tették meg, s emiatt beszéde alig érthető. Azonfeül ritkán van eszméleténél. Hanem azért, mikor visszakapja öntu­datát és se orvos, se ápoló nincs közeié, ben, odafordul a szomszédaihoz és alig érthető suttogással beszédbe elegyedik ve­lük. lry aztán megtudták az egvik szom­szédjától, hogy a rejtélyes idegen azt mondta neki, hogy ő tu.ajdonképpen nem németországi hadnagy, hanem a bécsi 6. rzamu gyalogezred tartalékos főhadnagya és Bécsben a Lichtenstein-gasse 160- szám alatt lakik. Másik szomszéd iának azonban mást mondott s ez gyanússá teszí a rej­télyes idegent. Azt mesélte ugyanis, bogy ö bécsi meKanikns. S ezeknek ellenében a bejelentő lapján Vogel Albert lichentaivi (Bajorország) születésű kereskedő utazónak irta magát. A főkapitányság a betegek vallomása alapján kérdést intézett a becsi rendőr- tőoÖKséghez ahonnan az a (ele et érke­zett. hogy a Lichtenstein-gasseban nincsen 1G(5. számú báz, de Vor el Becs területen • gyálta án ismeretlen. A rendőrség tehát most uj nyomot keres, hogy a vizsgálatot a ban az irányban folytassa. A rejtélyes ide;:en magas erős termetű, fekete hajú és baiuszu. kék szemű, borotvált arczu csinos 33—38 éves férfi. A nevelőnő tragédiája. — Saját tudósítónktól. — Arad, julius 29. A tárgyalás, mely ma zárt ajtók mőgöt1 folyt le az aradi törvényszék palotájában, az egész várost izgatottságban tartja. Nagy bűnről, ótiási botrányról hullott le a lepel azon a tárgyaláson. Egy szegény, artatlan német nevelőnő jött két év előtt Aradra, ahol Csutak Ká- ro!y temetkezési vá lalkozó bizta rá gyei- meket gondozását. Láhr Saroltának hív­ták szép szőke leány volt. Semmiről sem mit nem tudott a világ, mikor egyszerre nagybeteg lett a nímet nevelőnő és meg balt. A h rtelen halál gyanút keltett. Sut­togni kezdtek mindenfelé valami szert Imi viszonyról, amelynek gyümölcsét úgy sza­kították ,e, hogy elemésztet.ék Láhr Sa­roltát. A német nevelönő elc*ábitójának Csutakot a temetkezési vállalkozót és több ; yennek atyját mondották. Mikor Lahr Sarolta édes apja Aradra érkezettt a leánya sírját megnézni, az ő lülébe is eljutott a szörnyű hiresztelés. Az öreg Láhr erre a német követség utján megmozgatott minden követ, hogy leánya rej.elves halálának okai napvilágra kerül­jenek s igy történt aztán, bogy a nevelő- nőt kiásták sírjából s a holttestet felbon- czolták. Szörnyű hir derült ki. Láhr Sarolta <nya volt, mikor meghalt és halálát az anyaság elmulasztása okozta. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy Lilienberg Ja- kabné szülésznő kezelte Láhr Saroltát, kinek atyja Csutak Károlyt vádolja azzal, hogy szövetségese volt a szülésznőnek. így állott ma ez a két vádlott a bíróság előtt, amely a tárgyalást délelőtt kezdte meg. Mindkét vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Lilienbergné azt val­lotta, hogy hozzá már betegen került a neveiőné és ő csak ápolta, Csutak pedig azt állította, hogy az egész dologról csak utólag értesült, mert abban az időben, mi­kor az megtörtént, ő Sziléziában tartózko­dott, Déli 12 órakor felfüggesztették a tár* gyalást, délután 3 órakor azonban foly­tatták. Kihallgatták a beidézett és Varyay Teréz kivételével mind megjelent tanuk közül első sorban Láhr Henriket, a sze- rencset’enül járt nevelőné apját, aki Kaiserslanternbő! jött el a mai tárgyalásra Lu„za leányával együtt. Részletesen el­mondta, mint került leánya Aradra, ami­kor pedig haláláról értesült, eljött a teme­tésre. Mivel a halála okát titkolták előtte, azt hitte, hogy Seimon Anna esetét is­mételték vele. Jelentést tett a német nagy- követségnél, ennek megkeresésére megin­dult a vizsgálat, a holttestet kiásták és igy derült ki, hogy a leány bűnnek esett áldozatául. Kihallgatták Lang Lipót és Fante Katá­in budapesti tanukat, akik azt vallották, hogy a táviratok, amelyekkel Csutak Arad­ról való távollétét igyekezett felesége előtt 'ep'ezni, miközben a nevelőnével volt együtt, nem Csutaktól eredtek. Kihallgatta a bíróság Schreiber dr, és Schuster Hen­rik dr. orvosokat, akik a beteg leányt ke­zdték és mint szakértők is nyilatkoztak^ A tárgya'ást hétfő 9 óráig elnapolták. BUDAPESTI ELET. Vasárnap, julius 30-án. A < Hodolo rí ntzfeivonulás* Eisen- huth Kerencz óriási körképe, Városligeti Andrássy-ut végén látható reggel 9-től est- 7 óráig. Beiepödij 60 kr., gyermekjegy 20 kr. A .Fővárosi nyári színházban: Délután: A czigánybáró, este: Petőfi nyitány. I. Talpra magyar. II. Fetófi. 111. Fetófi haiála. IV. Apotheoets. - A Városligeti Színkörben: Délután: Pe- tofi élete es haldia, este-.Fhrolog. Ezt köve­ti; Kit ember trngedtdia, — A Kisfa­ludy színházban: Sulamith, Jeruzsá­lem leánya. Lapunk legközelebbi száma nyon-dank vasárnapi munka- szünete következtében hétfőn nem hajnalban, hanem korán reggel jelenik meg. Tűzoltók kegyelete. A mi! eneum évében történt, hogy az ó- tudai pipagyarban dúlt tűzvésznél if) Sei- dantcs Ferencz önkéntes tűzoltóparancsnok o lás közben oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy sebeibe belehalt. A bol­dogtalant a budai farkasréti temetőben tet­ték örök nyugalomra. Sírja fölé a buda­pesti tűzoltóság díszes márvány síremléket ál ittatotL melynek leleplezése holnap, va­sárnap délután lesz. Az ünnepi beszédet Szdv József dr. önkéntes tűzoltó főparanes- nok mondja. Ős-Budavára. Nagy lelkesedéssel ünnepelték meg az este Petőfi, ha álának 50 eves fordulóját Os-Budavárában. Színre került Rúd- ■nyánseky verses alka mi darabja. Jókai Apotheozisat Bokodyne szavalta. Ma, va­sárnap este 9 órakor megismétlik az ün­nepélyt. Ezenkívül három variéte-elöadás. lesz, a d ^utániban fellép Ghezzi a világ­hírű átváltozó művész. ifííottl A hódoló felvonulás vége, A hódoló diszfelvonulást ábrázoló kör. kép már csak az őszig lesz látható. A körkép épületének helyére építik ugyanis a szépművészeti muzeum palotáját, s a körkép épületének ler mbolását már az őszön megkegk(,zdik. Aki teh t látni akarja a világraszóló felvonulás képét, jól lesz, ha siet veie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom