Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
1? BUDAPESTI HÍRLAP. (68. sz.) 1906. március 10. esry műrészről; leveliiről mond bírálatot. Saraié Hamleti alakítása elbájolta: „most is úgy vonult el felettem, mint egy tünemény. Illúziómat egy percre sem háborította az 6 nőiessége. Két nagy elme; Beöthy Zsolt és Kessler velem egyformán élvezték s így meg lehetek magammal elégedve.“ Részletezi ezután hosszasan Sarah művészetéről nyert benyomását. Dúséról véleménye ezúttal kevésbbé kedvező, „bár Duse mindég angyal, eszményi.“ Kifogásolja az alakított személynek ama túlságos indivi- dualizálását, mely néha már a mű szerzője gondolataival sincs összhangban. „Hát ezúttal az eszmémyi alakot is porozott hajjal játszta a „Kaméliás hölgyben“, úgy is halt meg az egész játékon átvonult frizurájával.“ „Kleopátrája majdnem vakmerőség volt. Kém irhatok róla mindent, de hol van a magasságban a mi Jászaink Kleopátrája?“ Novellinek Otelló alakítását sem dicséri, mert Otellót, mint írja, rokonszenves vonásaitól teljesen megfosztotta s visszataszító alakként mutatta be. E kis szini kritikát csakhamar felváltjai egy kedves panasz, hogy az idegen művészek itt időzése, az előadásokon fizetett nagy helyárak teljesen ban- krottá tették, „de ne búsuljon azért értem, — folytatja — szigorú elveim és szerény igényeim megóvnak a művészek gyakori sorsától.“ Egyáltalán, saját „éa‘‘-jére irt megjegyzéseiben egy teljes lelki harmóniában élő, csaknem filozofikus komolysággal gondolkozó okos lény megnyilatkozásait találjuk, így például egyik levelében (1900) csaknem Seneca De scnectule érvelése jut eszünkbe, miikor irja: „A mit a késő kor megkiván, a mindenben mérséklet és önmegtagadásban, azokat én oly könnyen teljesíthetem, nem esik semmi nehezemre, mert hiszen az én sorsom folyása ifjú koromban és sok lemondással, inkább öreges tempóhoz hasonlított, az éjfél utánig terjedő mulatozás meg bálozás, evés-ivási gyülekezés, nagyon megszánd tható alkalommal jutott részemül egész hosszú életemen át. Hiszem is, hogy ezért érdemeltem ki ezt a nyugodt öregséget-.“ Egy másik levelében (1901.) örök művészetének, de fáradó, nehezedő lényének egy újabb színpadi sikeréről számol be, a MorituriA>e.n s a felújított Endre és «7oXan.ná-ban. Újabb színpadi fellépésének önmagára gyakorolt hatását ecsetelte, mondja: „talán soha sem éreztem ennyire, mint ékkor: hogy a szinpiad enyhített, üdített, szóraikoztatott, pedig félig-meddig úgy teljesítettem, dolgaimat, mintha álom- járás lett volna.“ Diadalainak színhelyéről a Nemzeti Színház épületéről is megemlékezik kegyelettel egyik levelében; az ódon épület, miikor ravatalát a művésznőinek csarnokába fogadta, még utoljára lehetővé tette, hogy a hálás közönség Prielle iránti szeretettének adóját lerójja. Vájjon, megérezték-e ez ódon falak, hogy a „kedves“ ez utolsó szereplését nem tapsvihar, de zokogás kíséri? Erről az épületről irja Prielle 1900-ban: „Annak meg talán már én örülök legjobban, hegy közelebbről mégis oda fordult a dolog, hogy az uj nemzeti szinház a réginek talaján marad és lesz. Mindégi rosszul hatott rám az a gondolat, ha bárhol másutt jött volna határozatba. Hagyományosan történelminek tartom azt a darab földet és azután én is 43 évet szolgáltam eddig rajta az eszmének, a mit teljesítünk.“ Csaknem költői szárnyalásu egyik levelében a meghatottság szavaival köszöni (1900-ban) hosszas betegsége alatt tanúsított részvétet, megokolásul, hogy e megemlékezést oly nagyra veszi, igy folytatja: „ügy van az, hogy civilizációt, jogot hangoztatva, csak kegyetlenséget gyakorolnak, nehogy az emberiség eszményivé vélljon örök békében. Mindez nekem is felvillan és sietek leküzdeni, mert kerülöm |a gyötrődést... Önzés ez ugy-e? nem annyira, falán csak öreg hiba . . .“ Minden levelében rajongással ir a falusi élet Jellemeiről, melyeknek oly ritkán részese, s panaszkodik, hogy a nagyváros korommal teli levegőjét kell beszivnia a falu üde levegője helyett. A falu iránti szeretete fokozott méretben terjed ki a csendes | családi boldog tűzhelyre, melynek ápolásához a falu , csendje felette alkalmas. Üde falusi levegő s boldog családi fészek, melyet „igazi szentélyének nevez vágyainak netovábbja. Említhetnék még sok jellemző, tedves és érdekes dolgot leveleiből, de félek, hogy megemlékező soraim kívánatos keretet átlépnék; az érdekes részletek egynémelyikét pedig el kellett hagynom, mert tartalmuk kényesebb; úgy vélem legméltóbban a nagy művésznő iránti kegyeletemet leróni, ha kis ismertetésem tónusa hü annak jelleméhez, a kiről szól: finoman diskrét. Mily hosszú az ut a máramarosszigeti kis szíjgyártó lakástól, hol a kis Kornélia bölcsője mellett egy-két jó szomszéd állott, a Nemzeti Szinház előcsarnokáig, hol ravatala mellett egy ország kegyelete virrasztóit. E hosszú ut küzdelmes volt s nem veszélytelen. Útját állták a gyönge kis vándornak előítéletek, közöny, germanizáló törekvések, durvaság, irigység, s mennyi kellemmel, mennyi bájjal küzdötte le az akadályokat, a nélkül, hogy a tövisek forradásokat, az ut sara pedig hótiszta ruháján foltokat ha- ‘ gyott volna . . . Hivatott kezekben vannak az ő életrajzának, jellemvonásainak adatai, nem lehet az én célom azokat ismertetni. E kis töredékeket oly szándékkal közöltem, mint a milyennel néhány friss falusi virágot küldtem volna ravatalára, ha otthonom nagy távolsága meg nem gátolt volna benne. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Vígszínház.) Kész tárgyilagossággal elismerjük a német nép erényeit; de a különösebb elmés- séget még legbuzgóbb csodálója sem találhatná jelességei közt. És Kadelberg Gusztáv ur még a németek közt is valóságos porosz, a ki sületlen és banális, és vaskos fogásokkal a legszélesebben dolgozik. Miért ir mégis bohózatot? ps mit keres ez a darab a Vígszínházban? És miért nevet rajta a jobb, mindenesetre Ízlésesebb dolgokhoz szokott közönség? Mind oly kérdés, melyre e szeszélyes küzönségü szeszélyes szinház maga sem tudna felelni. A nap hőse cimü darabnak nincs tartalma, a kikapós férj ostoba kalandjáról szól és az apósról, a ki maga is még szeret kirúgná a hámból és ezt a két embert végigvezeti egy csomó képtelen és unalmas helyzeten. Végre minden kiderül és az erény elnyeri jutalmát. Közben Varsányi Irén nagy zenekari kísérettel és kis hanggal énekel or- feumi kuplékat; énekművészeiéről nincs kritikánk, de megfigyelő képessége érdemes mindem dicséretre. Csakhogy ez az egész lírai intermezzó nem tartozik Kadelburg urnák buja költői képzelettel megalkotott drámai müvéhez. A na" hőse Tandy Frigyes, de erről a derék és keveset foglalkoztatott művészről úgyis tudjuk, hogy szeretetreméltó és talentumos, valamint ismerjük Vendrey ólmos eső kopogásához hasonló hangját, Kiss Irén trükkjeit és Hegcdüsné szépségét iä. Hogy mindezt revelálják, ahhoz nem volt szükség Kadelburgra. (Sn.) * (A színházak hírei.) A Vígszínház- ban vasárnap délután a Dorrii Jcisasszony-t adják, este pedig a Nap hősé-1 ismétlik meg. Hétfőn a Baki-arat kerül színre. Kedden Sherlock Holmes kalandjai-t játszat, szerdán pedig ismét a Nap hősé-1. A jövő héten a népies előadást nem kedden tartják meg, hanem március 15-én, csütörtökön, a mikor az Ocskay brigadéros-1 Her- czeg Ferenc történeti színmüvét adják, félhelyárak- kal, elővételi díj nélkül. A Népszínház személyzete már teljesen elkészült Dunai Károly Mindnyájunknak el kell mennil cimü, hazafias tárgyú színjátékéval, a melynek bemutatója a jövő hét csütörtökjén délután lesz. Ezenkívül még két újdonságot tanulnak. Guti Soma .•1 módi zsidó cimü életképét és Messager uj daljátékát, a mely Holtai Jenő fordításában A császárné legyezője cimmel kerül színre. A Király Szinház-hun holnap, szombaton huszadszor adják a Helyre-asszony cimü népszínművet. A női főszerepet ez alkalommal is Blaha Lujza asz- szony játsza. Vasárnap délután a Gül-Baba kerül színre mérsékelt helyárakkal, este pedig a Cserelányok cimü daljáték játszik. A Magyar Szinház-bun Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára előadták Verő Györgynek Bölcső és koporsó cimü alkalmi játékát. A mii első részét, mely Kossuth Lajos bölcsője körül játszik, március 15-ének ünnepére fölujitják. Az alkalmi jelenetet A koldusyróf előadása előtt mutatják be. Äscher Leó daljátéka holnap ismét Komái Berta és Berky Lili közreműködésével kerül színre. * (A szirének hazája ötvenedszer.) Rendkívül előkelő, nagyszámú közönség előtt zajlott le ma este az Uránia Színházban A szirének hazája cimü darab ötvenedik előadása. Tormay Cecile nagy tanulmányra valló, elmésen megírt és ragyogóan csoportosított müve ötvenedszer szerzett gyönyörűséget a közönségnek. Az ünnepi előadás alkalmából lelkes tapssal és virággal árasztották el a jeles tollú írónőt, a ki boldogan hajlongva köszönte meg a szeretettel megnyilatkozó ovációt. Lapunk más helyén van nyugtázva az adomány, a melyet ez alkalomból kedves kollégánk a hirlapirók nyugdíjintézetének juttatott. * (Dohnányi Ernő hangversenye Besztercebányán.) Besztercebányán csütörtökön este tartotta meg Dohnányi Ernő egyetlen hangversenyét, mely iránt óriási érdeklődés nyilvánult. A városi színház zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Dohnányi műsorába Mendelssohn, Beethoven, Chopin és Liszt müveit vette föl, valamint saját szerzeményei közül is kettőt’. A közönség nagy ovációban részesítette a művészt, ki egy pár-napig még Besztercebányán marad, azután Berlinbe utazik. * (Színműpályázat.) Szendrey Mihály, az aradi színtársulat igazgatója ötszáz koronát ajánlott föl a Kölcsey Egyesületnek, egész estét betöltő színdarab jutalmazására. Az október 1-én lejáró pályázat föltételeit a Kölcsey Egyesület fogja megállapítani és kihirdetni. * (Szinésznövendékek előadása.) Rákosi Szid! szinésiziskolájámak növendékei holnap, szombat délután a Bob herceg-eb adják elő a Király-Színházban. Az operett még nem szerepelt a vizsgálatok műsorán; a főszerepeket Szegedi Erzsi, Kún Irén, Kálmán Erzsi, Sugár Edith, Lugosi, Boross, Márkus játszók. Az előadás koronás helyárakkal három órakor kezdődik. * ("Vakok hangversenye.) A Vakokat Gyá- molitó Egyesület március 15-ikén délután öt órakor a Royal-szálló dísztermében hangversenyt rendez. Közreműködik a Vakok Intézetének zenekara Kun László vezetésével, Braun Ruben gordonka-művész, Scheer Rezső, EdelmÜller Sándor és Bathó László. * (Londoni színházakból.) Londoni munkatársunk irja: Az Imperial-Theatrenek szenzációs estéje volt szombaton, tele van az egész város a hírével és a legközelebbi hónapokban bizonyosan özönleni fog a nép ebbe a színházba, melyet úgyis régóta keresett föl a szerencse. A Budapesti Hiralp olvasói nemcsak az nj siker szerzőjét ismerik kitüneőn, hanem magát a darabot is. Sir Arthur Conan Doyle alkalmazta színre Gerard brigadéros-t, ezt a kedves, változatos, fordulatokban gazdag regényt, melynek történeti szereplői és érdekifesizitő cselekvénye egyaránt biztosítják a figyelmet. A kitűnő előadás és valódi londoni rendezés fokozta a magában is hatásos és ügyesen dramatizált darab keltette benyomást. A szerző, a ki saját fantáziája alkotását maga vitte színpadra, sokkál többet megőrzött eredeti frisseségéből, mintha másra bízta volna a drámává alakítás munkáját. — A Bis Majesty’s is nagy eseményre készül. Mr. Beerb oh n Tree a Shakespeare-emlékünnep alkalmából, melyet minden év április havában rendeznek, előadja a Vihart, melynek bámulatos inszeen á'lásával a mul't évben oly nagy diadalt aratott, továbbá TV. Henrik első részét, a Vizkeresztet, a Hamletét, a Sok hűhó semmiért cimü vígjátékot és JuUusz Cézárt. A sorozat Shakespeare születése napján, április 23-án kezdődik; természetes, hogy Tree ur kellőleg gondoskodott a maga, felesége és szép, tehetséges lánya foglalkoztatásáról is. A Viharban Tree lesz Káliban és leánya Ariel, a lég tündére. IV. Henrikben az a.pa Ealstaff, a mama Lady Percy, a Vizke- rosztben Mai voltot, a vén bolond udvarmestert játsza Tree, a bájos Violát Miss Viola Tree, Hamletben a címszerep jut a vállalkozónak, a Sok hükó-ban Benedek, Juliusz Cézárban persze Markusz Antóniusz, feleségének Kalparnia rövid, de jelentős szerepe. Philippe Stephens jól beütött Nero drámája erre a Shakespeare’s Week-re leszorui a műsorról, és Beer- bohm Tree a művész-császár helyett egy csomó egészen 'különböző, de egyként hideg és intelligens Sba- kespeare-figurát fog bemutatni. * (Tudományos Akadémia.) A Tudományos Akadémia ünnepi közülése után, május 20-án disz- ülést tart, melyet néhai József királyi herceg emlékezetének szentel, a ki igazgatósági és tiszteleti tagja volt az Akadémiának. A diszülésen jelen lesz családjával együtt az elhunyt királyi herceg fia is, kit nemrég választottak meg igazgatósági tagnak. Ez alkalommal fogják leleplezni József királyi herceg bronzszobrát, melyet Strobl Alajos mintázott az Akadémia megrendelésére. — A Kóczán-dijra az idén Hunyadi János kormányzó és V. László király korából vett színdarabok pályáznak. A beküldés határideje május 31-dike. * (Képzőművészeti Társulat.) A Képzőművészeti Tanács Forster Gyula báró elnöklésével hétfőn, március 12-ikén a Nemzeti Szalonban ülést tart, és kijelöli Iványi-Grünvald kiállításából azokat a képeket, melyeket az államnak megvásárlásra ajánl. * (Tudományos élet.) A Földrajzi Társaság idei közgyűlése március 22-én, délután hat órakor lesz a régi képviselőházban. Az ülés napirendjén a jelentések után az esetleges indítványokat fogják be-, terjeszteni. v •
