Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

nemzetgazdaság legnagyobb üzemét, a mezőgazdaságot. Az egész országra meg kell szervezni a talajjavítást, az öntözést, a gépesítést, a jó vetőmag­gal való ellátást. A belső szükséglet fedezése mellett figyelembe kell venni nemcsak a mostani kiviteli lehetősé­geket, hanem azt is, amire évek múlva számíthatunk. A másik kérdés a parasztság jö­vője. Elsősorban az életforma, ami­ről főleg azok beszélnek elragadtat­va, akik sohasem érezték szájukban az aratás és a cséplés verejtékének az ízét. Az én életem igen nehéz volt. A paraszt-proletár és a poiítikai ül­dözött minden keserves kínját meg­éltem a felszabadulásig. Azóta is megdolgoztam minden falatért, amit magam és a családom megellünk. A magam életéből tudom, hogy mit je­lent az a sokat dicsőített paiaszti életí'o ma a mezőgazdasági munkás­nak, a törpeparasztnak, a középbir­tokos parasztnak az életében. En megértenem a 30-as években a me­nekülést a faluból, megértem, hogyha a gazdának a lánya vasutashoz, pos­táshoz, pesli házmesterhez, villamos- kalauzhoz igyekszik férjhez menni. Ezek a lányok éppen úgy a paraszti életio. mától menekülnek, mint az a parasztfiú, aki rendőrnek jelentkezik, lia pedig ez az állandó menekülés megvan, mint ahogy megvan, akkor vele nekünk a politikában, az or­szággyűlés házában és a minisztériu­mokban foglalkoznunk kell. En ezt cselekedtem és szándékozom tenni ezután is. Figyelemmel kísérek minden meg­nyilatkozást sajtóban, irodalomban, rádióban, ami a parasztság kérdései­vel foglalkozik. Így vettem kezembe most Veres Péter könyvét, amit a parasztság jövőjéről írt. Meg kell mondanom, hogy sajnos, nem lettem sokkal okosabb tőle. Már csak azért sem, mert nem tudtam meg belőle, hogy valójában mit is akar. Sok helyt azt találtam, hogy egyik szavá­val agyonüti a másikat. Állít vala­mit s aztán szép hosszú okoskodás­sal megcáfolja önmagát. Ez nem jó módszer szerintem ahhoz, hogy meg­ismerjük a paraszti élet kérdéseit és megmondjuk róla, ami a szivünket nyomja. Ennek a kérdésnek mindig átka volt, ha homályt teregettek köré. S aztán azt gondolom az se egészen helyénvaló, ahogy Veres Péter a parasztság dolgát nézi. Az én véle­ményem szerint a parasztság életét nem lehet elkülöníteni a többi osz­tály életétől és nem törekedhetünk valami különálló, független magyar parasztvilág létesítésére. A mezőgaz­daságot nem fejleszthetjük más tör­vények szerint, mint aminő törvénye­ket az élet más vonatkozásaiban fel­ismertünk, helyesnek elfogadtunk és követünk. Ha egyszer megállapítot­tuk, hogy a magyar mezőgazdaság beteg és gyógyítani akarjuk, ha egy­szer" az a véleményünk, hogy a parasztság helyzete és életformája tarthatatlan, akkor a gyógyításnak és fejlesztésnek nem lehet más az útja, nem lehet más a menete, mint amit a gazdasági, társadalmi, politi­kai és szociális reform dolgában más kérdésekben követünk. A fejlődésnek azokra az erőire kell támaszkodnia a parasztságnak is, amelyek az egész nemzet életét mozgatják. Nem jár­hatnak külön utakon, mert külön út nincs, csak egyhelyben topogás és visszafejlődés. És ez az, amit el akarunk kerülni. Ez az, amitől meg kel! védenünk a parasztságot. A mezőgazdaság fejlesztésében is csak ezen az úton járhatunk. Ha egyszer megállapítottuk, hogy a me­zőgazdaságban a kisüzemi gazdálko­dás nálunk eddig alkalmazott for­mája nem ad lehetőséget több és jobb termelésre és a munkaerőnek, a parasztembernek és családjának emberhez méltóbb életére, akkor nincs értelme tovább erőltetni a kor­szerűtlen formájú kisüzemi gazdál­kodást. TM I BALATONKENESÉN világosan megmondtuk és a múlt héten Budapesten megtartott országos ér­tekezletünkön újra határozatot hoz­tunk, hogy az önkéntes szabad tár­suláson alapuló, a helyi szükséglete­ket, lehetőségeket és adottságokat számba vevő, az állam által erőtelje­sen támogatott szövetkezetekkel gon- do'jtik fellendíteni a mezőgazdasá­got és jobbítani a parasztság sorsát. Lényeges dolog, hogy a parasztság maga felismerje a szövetkezés elő­nyeit és azután önként csatlakpzzék a szövetkezetekhez. Nemcsak mi mondjuk, hanem a Dolgozók Párt­jának vezetői is mondták, hocv a szövetkezeteket a dolgozó parasztok önkéntes tömörülés"re. kell felépíteni. Aki a mai helyzetben akár könyv­ben akár szónoklatban, akár újság­cikkben gátolja, vagy megnehezíti a dolgozó parasztság felvilágosítását. vagy olyan önmagának is ellent­mondó eszméket terjeszt, amik alkal­masak arra, hogy tévútra vigyenek embereket, igen rossz szolgálatot tesz a mezőgazdasági népességnek. Ezekben az országos fontosságú kérdésekben világos és egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Világo­san kell látnunk a lehetőségeket és a szükséges tennivalókat és nyiltan meg kell mondanunk, hogy mit akarunk. Mert az lehetetlenség, hogy egy országban kétféle gazdasági rend­szer legyen. Ezért állok én a Kis­gazda Párttal együtt a szövetkezés oldalára, mert a mezőgazdaság a szövetkezeti rendszeren kérésziül minden nehézség nélkül, anélkül, hogg a dolgozó parasztság magán- tulajdonát és egyéni kezdeményezé­sének szabadságát sérelem érné, hozzá tud simulni az iparban és á gazdasági élet más vonatkozásaiban már kialakított termelési és gazdál­kodási rendhez. Minden erővel arra kell törekednünk és a Kisgazda Párt arra is fog törekedni, hogv a mező­gazdaságban minél szélesebb körben életre hívjuk a termelő, beszerző és ériékesítő szövetkezeteket, mert tud­juk, bogy a parasztság korszerűtlen formája, kisüzemi gazdálkodása a mezőgazdasági termelés teljes csődjé­hez, a parasztságnak Veres Péter el­gondolásai szerint való politikai és gazdasági elkülönítődése pedig olyan ellentétekhez vezetne, amelyeknek az egész ország kárát látná. Én a belső politikai és gazdasági békében, a mezőgazdasági és az egyéb termelési ágak összehangolódásában, a dolgozó parasztok önkéntes szövet­kezeteinek felépítésében, a munkás­ság és a parasztság politikai szövet­ségének erőteljes fejlesztésében, az őszinte, becsületes munkás-paraszt- szövetségben látom a magyar paraszt­ság jövőjének biztosítékát és ennek érdekében dolgozom a Független Kis­gazda Párttal. Ausztrália 21 millió lakosú birodalommá kíván válói De nem enged „színes" vagy „alacsonyabb- iendű" bevándorlót területére Calwell ausztráliai bevándorlási mi­niszter az ausztráliai rádióban kije­lentene, hogy Ausztráliában jelenleg 250.000 munkahely 511 üresen •« ez a szám hamarosan 500.0C0-re nő. A nagy munkáshiányon csak úgy segít­hetnek, ha meglazítják a bevándor­lási törvényekéi. Ausztrália tervbe Vette, hogy jelenlegi hétmillió lakosát két évtized alatt húszmillióra emeli Ovi 5—600.000 főnyi bevándorlást engedélyez. Ugyanakkor azonban Calwell azt is kijelentette, hogy Ausztrália „ho­mogén fajú“ nép kíván maradni s ezért csak brit s rokonfajú népek bevándorlását engedélyezi, főleg skandinávokat, németalföldieket és németeket. „Színes“ vagy „értéktele­nebb“ fajnak bevándorlását a kor­mány nem látja szívesen s csak szük­ség esetén engedélyezi „alacsonyabb rendű munkák“ elvégzésére. Calwell e nyilaikozata haladó kö­rökben nagy visszatetszést keltett. Főleg az Ausztráliában élő latin és keleteurópai származású bevándorlók tiltakoznak ellene, s rámutatnak arra, hogy e fajok „többet tettek Ausztrá­lia felvirágoztatásáért, mint az angol­szászok.“ Olaszországból egymillió olasz kíván 1948—60. között Ausztrá­liába vándorolni, de kérdés, Calwell nyilatkozata után megvalósítható-e a terv s Ausztrália talál-e egyáltalán „megfelelő“ bevándorlókat üres terü­leteinek feltöltésére. Papp László olimpiai bagnobot MÁV főtisztté léptette elő a közlekedésügyi miniszter Papp László olimpiai bajnokot, aki MÁV segédtiszt volt, a közleke­dési miniszter MÁV főtisztté nevezte ki. Bebrics Lajos államtitkár távirat­ban fejezte ki szerencsekivánatait Papp Lászónak. Szabadságra megy a titkárnője? Helyette minden munkát precízen és gyorsan ellát Quick leíró-, sok­szorosító iroda, IV., Váci-utca 37. Telefon: 382—355. (—) Arany, ezüst, ékszer Vétel, eladás. Dr. Bajmócziné Win­termantel Teréz, Bákóczi-ót, Ifi, L 2 — A Politika e heti számában Paál Fe­renc írt vezércikket „Miről van szó Mosz­kvában“ címmel. Vass László a francia ellenállás két kimagasló szellemi vezérének, Georges Bernanosnak és Pierre Bourdent- nak Franciaország háborúutáni fejlődésére vonatkozó műveit és állásfoglalását ismer­teti. Gogolák Lajos a magyarok és csehek kapcsolatáról írt érdekes cikket. A lap foly­tatja a július 20-i puccs hátteréről szóló eredeti cikksorozatát ezenkívül a világpoli­tika. a szellemi élet számos aktuális kérdé- «fed feglaBcoak eredeti beszámolókban. Uj szempontok az ipar­igazolványok engedélyezésénél Előzetes szakmai gyakorlatot, kivárt a Belkereskedelmi Igazgatóság Előnyben a Iiadisonitozotlak és azok, akik nagy családot tartanak el Az iparigazolványok engedélyezésé­nél bekövelkezett új rendsezr alap­ján a KISOSZ a szakmai elővélemé- nyezések so án nagy körültekintéssel vizsgálja meg az iparigazolványért folyamodók helyzetét. A szakmák ál­lásfoglalása alapján a KISOSZ a be­érkezett új iparigazolványkérelrt\ek mintegy 60—76 százalékánál java­solta az engedélyezést. A hét elején készült el a Belkereskedelmi Igazga­tóság statisztikája azokról az ipar­igazolvány kérelmekről, amelyekben eddig az igazgatóság döntött. Ebből kiderült, hogy a beérkezett új ipar- igazolványkérelmeknek csak mintegy 50 százalékát engedélyezték A Belkereskedelmi Igazgatóság szi­gorúan megköveteli a szakmai gya­korlatot és a szakmai mait igazolását minden olyan szakmában, ahol annak jelentősége van. Vas, festék, illatszer és még számos más szakmabeli üzletet csak az nyithat, aki akár mint alkal­mazott, mint közreműködő családtag, vagy mint korábbi iparűző már szá­|! iÜMáífeittéfel mottevő ideje működött a szakmá­ban. Olyan szakmában pedig, ahol a szakmai előképzettségnek döntő jel­lege nincs (gyümölcs-, zöldségkercske- dések stb. esetében), a Belkereske­delmi Igazgatóság főként arra van tekintettel, milyen a kérelmező szo­ciális helyzete. Ilyen esetben a hadi- gondozottak és azok, akik nagy csa­ládot tartanak el, előnyösebb elbírá­lásban részesülnek és így megkapják az új iparigazolvángt. egy társbérlet megjavul Ügy marcangolták egymást, úgy veszekedtek, ahogy csak társbérlők tudnak. Sértések röpködlek a levegő­ben, panaszra mentek egymás ellen, feljelentéseket adtak be. Ha találkoz­tak: szikrázott a szemük, de szikráz­tak a szavak is, amelyeket egymás fejéhez vagdostak. Amikor az asszony hazatért a hiva­talából, ahol a férje halála óta dol­gozott, bekapcsolta a rádiót, hogy egy kis muzsikát hallgasson. A társbérlő pár perc múlva már dörömbölt az ajtón: — Zárja el a rádióját. .. Engem nem érdekel, hogy csupa könny a szobája... Es ha csupa könny, si­kálja feli Az asszony csavart egyet a gombon, egész lehalkította, de fojtogatta a ke­serűség: hogyan tudna ettől a szörnye­tegtől megszabadulni? Es minden este refrénszerűen visz- szalért a követelés.­— Zárja el a rádióját! Egy este azonban csoda történt. Az ajtón nem dörömbölt, hanem udvaria­san kopogtatott és megváltozott a hang, megváltozott a szöveg: — Bocsánat, megkérhetném, hogy — nyissa ki a rádiójátf Nagyon sze­retném az olimpiai közvetítést hul­lani ... Az asszony először nem tudta mi­tévő legyen. Értetlenül állt a fordu­lattal szemben. Előbb elhitte volna, hogy a víz lángralobban, s a tűz cseppfolyóssá válik. Nem utasította el a kérést, de nagyon hűvösen mondta: tessék! Másnap megismétlődött, harmad­nap megint. Az asszonyt azelőtt nem érdekelte a sport, de a távoli szavak színes lendülete most magával ra­gadta. Amikor magyar asszony győ­zött a távolugrásban, meg a tőrvívás­ban, már egyenesen büszke volt. Együtt hallgatták a versenyeket, együtt szurkoltak, együtt örültek. Legutóbb már az asszony sürgette: — Siessen, mindjárt kezdődik a vívócsapatverseny közvetítése .. Az olaszok felett aratott győzelmet friss feketekávéval ünnepelték meg. Jövő vasárnap lesz az esküvőjük. Azért ez is olimpiai rekord: egy­másra talált két társbérlő. . Kedélyes betörőbanda garázdálkodik a tő varos hör nyékén Fosztogatás közben a gyomrukról sem feledkeznek meg ittak az utolsó csöppig. A tejet azon­ban már nem itták meg, hanem ki­tették a kutyának. Az utóbbi időben főbb feljelentés érkezett Pesthidegkútról, az Ady Endre-kertvárosból és Solymárról egy titokzatos betörőbanda garázdál­kodásáról. A helyszíni vizsgálatnál a nyomozók megállapították, hogv a betörők a legtöbb esetben az ablakon keresztül másztak be a lakásba és fosztogatásuk közben nem feledkez­tek meg a konyháról sem. Kedélyesen elfogyasztották a va- esoramaradékokat és a másnapra el­készített éleleket. Az egyik helyen egy 10 literes lábasból megették a babfőzeléket és a lábas üresen ma­radt a betörőjárás után. A szomszé­dos házban viszont minden bort meg­A betörők hatalmas erejükről is bizonyságot tettek, mert az egyik villa vaskerítését kézzel oly szélesre feszítették ki, hogy rajta egy ember kényelmesen bemászhatott. A káro­sultak rendszerint csak reggel vették észre, hogy álmuk fölött betörő vir­rasztóit. Az egyik károsultat nem ébresztette föl a vekkerórája, mert a lakásban járt betörők azt is elvitték. A titokzatos betörőbanda kézrekerí- tésére most széleskörű és erélyes nyomozás indult meg. lap krumpli-, hagyma- és dinnyeszáilítmányok érkeztek A hűvös idő miatt nehezen lehetett értékesíteni a görögdinnyét A csepeli nagypiacra szombaton 134 vagon áru futott be. A szállítmá­nyok így oszlottak meg: vegyes da­rabáru 27, krumpli 42, hagyma 15, A hétvégi időjárás jf szeles, hűvös * Általános időjárási helyzet: Egész f Nyugat- és Közép-Európát hatat- ^ más folyamban önti el a hűvös le- <* vegő. Sokfelé van lecsapódás is. í Várható idő: északi légáramlás f változó felhőzettel, hűvös, csak fo- $ konkint felmelegedő idő. Eső csak $ kisebb futózáporok alakjában vár- é ható. i A fővárosban: Mérsékelt erejük északi szél, változó felhőzet, esőre t kevés kilátás. A hőmérséklet vasár-1 nap délben 20—25 fok között (• A Balatonnál: valamivel élénkebb (tszél, mint a fővárosban, de egyéb- z (t ként ugyanolyan. A Balaton vize ájól lehűlt. Vize 20—25 fokos. t i A Duna vize jól lehűlt, 19 fok. Ó f A Mátrában: Szeles, de jó kirán- $ yduló idő. A hőmérséklet 15—20 foki ^között van. Kitűnő látási viszonyok, f Tóth Géza, főmeteorológűs t fokhagyma 1, alma 8, körte 1, gyü­mölcs vegyesen 7, dinnye 19, paradi­csom 2, káposzta 2, tojás 2, szőlő 1, zöldpaprika 5, főzőtök 1 és tengeri 1 vagonnal. A kertészek ét gazdák 490 szekér fuvar árut hoztak fel, teher­gépkocsival és hajóval 370 mázsa élelmiszer érkezett. A hűvösebb idő miatt a kiskeres­kedők nem mertek naggobbtételü dinnyét beszerezni, pedig a szekér­fuvarokkal együtt több mint 30 vá­gón dinnye volt a piacon. Hajnal­ban olcsóbban kínálták, reggel felé az apró görögdinnyét már 30 fillér­jével is qdták a kocsiknál, de még így is sok áru maradt vissza a le­rakótokban. A sárgadinnye, szőlő, szilva, körte, zöldtengeri, paradicsom és zöldpaprika jól fogyott. Drágulás nem volt a piacon. A kerületi csarnokokban és nyilt- piacokon a forgalom élénk volt, a háziasszonyok sok baromfit, sertés- és marhahúst, tojást, zöldséget és zöldfőzeléket szereztek be. Jól fo­gyott még a vöröshagyma is, a ház­tartások több napra látták el magu­kat hagymával és krumplival. Meg javitották a baleset-sorozat világrekordját Csak az a haj, hogy a bajnok belehalt —czél Gyászmise Madarász István püspök lelkiüdvéért Madarász Istvánnak, az elhunyt kassai püspöknek lelki üdvéért az en­gesztelő gyászmise a Szent István- városi Bazilikában augusztus 17-én, kedden reggel egynegyed 8 órakor lesz. Augusztus 13-án este J48 és 10 óra között a 6-os vagy a föld­alatti villamos''»!, vagy az Angol­park területén elveszett egy gyémánttal kirakott kétágú aranykarliötő : Kérem a becsületes megtalálót, I jutalom ellenében Eötvös-u. 12., I Kis Újság könyvelésében adja le. A régi görögök rendületlenül hit­tek a végzetben. „Anan/cé“-nak hív­ták és vallásos meggyőződésük alap­ja volt, hogy senki sorsát el nem kerülheti. Jó néhány ezer eszlendő telt el azóta egészen addig a napig, amelyen az istenek elhatározták, hogy Jorgod Jorgakis athéni polgár­nak egy verőfényes nyári reggelen meg kell halnia. Jorgakis éppen át akarl menni Athén egyik főutcáján és az utca közepére ért. amikor egv közvetlen mögötte elrobogó autóbusz okozta légáramlat következtében meglánto- rodott és elesett. Nem történt komo­lyabb baja, csak a térdét ütötte be. Feltápászkodott és egy kicsit sán­títva megindult az utca másik -oldala felé. El is érte a járdát és tovább ment. Mikor azonban a következő sar­kon befordult, egy taxi, amely túl­ságosan közel haladt el a gyalog­járó melleit, sár hányó jóval elütötte. Most már komolyabb sérüléseket szenvedett, úgy hogy a taxi sofőrje beültette a kocsiba és gyors tempó­ban elindult vele a legközelebbi mentőállomás felé, hogy ott első­segélyben részesítsék. A taxi már csaknem elérte a mentőállomást, amikor egy utca­kereszteződésnél gyors tempóban egy» súlyosan megterhelt teherautó robogott elő. elütötte a taxit, amely egy utcai lámpának repült és azután felfordult A taxisofőrnek semmi baja sem történt Utasa azonban, a szegény Jorgakis, akit azon a napon már két baleset ért. a harmadik bal­esetnél szörnyethalt. Nyilvánvaló, hogy az istenek el­határozása következtében Jorgod Jorgakis athéni Polgárnak ezen a verőiénves nyári reggelen meg kel­lett halnia. III ÁLLATKERTI SZÍNPAD Ma esle fél 9 kor Cigánybáró Vasárnap este fél 9-kor Nyári iar&a-est a legszebb operettmelódiák a legvidámabb kabaréjelenet' élvonalbeli művészekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom