Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
y I i AMERIKAI MAGU AR AZ IGAZI DEMOKRÁCIA. A dán miniszterelnök felesége megmaradt gyorsirónőnek. Nem - kell á ti „kegyelmes" cim. ROMÁN HAZAÁRULÁS. KÁROLY KIRÁLY KÉPE. — HOGYAN LAZÍTJÁK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROAT A MAGYAR ÁLLAMESZME ELLEN? ÚSSZEÜTK 0ZÖ1T V ÍNATOK. Zahle lett Dánia uj miniszterelnöke. Éthez nekünk semmi közünk, 'bár mindenesetre irigyelnünk kell Dániát, hogy az ö válsága már véget ért, mig nálunk még mindig rothad valami. De az Zágrábban az Dtcn tudja hány-} nem nagyságos és nem méltósászor tiz évi börtönnel sújtottak összesen egy csomó szerencsétlen embert, akik ellen az volt a vádak egyike, hogy Péter szerb király gos ur és akinek az élet nehézsége, gondja idő előtt ősziti meg a haját: csak a magyar iró . ‘ja meg az oláh érzelmit kereskedők leljen minden biró saját magának úgy, ahogy tud. Zágrább: HorIgazságos volt-e ez az Ítélet vagy nem volt igazságos? ki tudná mar bennünket is érdekel, hogyj megmondani. A bírák lelkiisme- mig Zahle ur elérte a legmaga-i retére tartozik ez a kérdés és fe- sabb politikai méltóságot, a felesége megmaradt — parlamenti gyorsirónőnek. Mindennap éppen j vátország. Kies Erdély sokkal úgy jár el hivatalába, mint eddig közelebb van minden magyar em- s szorgalmasan jegvezget, de kü- bér szivéhez, mint Horvátország, lönös buzgalommal akkor, ha a J Tízszer, százszor közelebb. Épen miniszterelnök beszél. Kár. hogy J azért tizszer, százszor hangosab- Dánia olyan messze van tőlünk s; ban szeretnénk itt ügyész és biró olyan ritkák nálunk az ilyen asz- szonyok. 'Mert képzeljék el a helyzetet, ha Zahle véletlenül magyar embernek született s a felesége magyar gyorsirónő. Még meg sincs a kinevezés, csak a levegőben lebeg, s ő már otthagyja állását, már nem ismeri régi kollégáit, már méltóságos. kegyelmes asszony és már nvozni akar. arcképét árulták és terjesztették, j boltjaiban Károly király 1 ..‘it. És követvén szemével a ku ubö- ző képek útját és látván, hogy azok vándorlását'senki n akadályozza meg, or du zeretne torka szakadtából. — Talpra ügyész, biró: ezt .. éretné a fülükbe hasogni azoknak, akiket illet. Talpra, mozogjatok! De azután meggondolja a dolgot. Mert hajh, Erdély nem Horvátország. Tehát csak tovább megy, busán, szomorúan és nemzete jelenére s után kiáltani, mint kiáltották lent, I jövőjére gondolva, kínosan felsó- a Dráva-Száva között, annak ide-[hajt: bizony, vakok országa ez a jében. Mert mi történik Erdély- ; mi országunk. ben, különösen ott, ahol süni tó-| . ...... m egekben oláhok lakják ? Károly román király képét árulják azok k Egy földbirtokos a boltosok, akik az oláhokhoz húznak. Kis alak. nagy alak, olcsóbb kép, drágább kép, szines és egy- kormá- j szerű, tessék választani. Tisztelet j adassék Károly román királynak. ■ Mert nagy tévedés azt hinni, I Talpig derék, rokonszenves em- hogy a magyar asszonyok a -fér- j ber, népének atyja, igaz jóltevője. jük mellett megelégednek a „né‘ képzővel, ők a ..no képzőre págaztette. lyáznak. Ha a férj igazgató, akkor a feleség a nyelvtan szabályait félrelökve, nem igazgatóné,: hanem igazgatónő, s szinte majdnem bizonyos, hogy éppen úgy beleszól a férj igazgatásába, sőt* talán még jobban, mint maga aj gérj. Ö dönti el ki marad, ki megy, ki kap több fizetést, ki kap nagyobb remunerációt, ha pedig a férj a politikában jut vezető szerephez (a jelenlevők mindig ki vannak véve,) az asszony határozza meg, hogy milyen irányban szólaljon fel a pártban, miről mi a véleménye, s így, bár még általános. választói jog dolgában messze elmaradtunk, a női szavazat már meg van nálunk, igaz, hogy ez legalább — titkos. IT a színházigazgató lesz a férj, az asszony akar színházat igazgatni. ö osztja ki a szerepeket, neki vannak favoritjai, neki van „pikkje“ erre vagy arra a színészre, ‘íróra s végeredményében majdnem mindig megbuktatja az urát. Ezért nézünk bizonyos irigységgel és szende melankóliával Dániára, ahol Zahle asszony fajtája terem. Zahle asszonynak biztosan voltak barátnői és ellenségei a gyorsirónői karban. így tovább jár közéjük, intézi a dolgait, amint ezt azelőtt is tette, mig nálunk De a képét, ha azt magyar boltban árulják, nem lehet jó szemmel nézni. Mert ki veszi meg azt a képet? Megveszi a pópa. megveszi a dászkál és megveszi a jobbmódu paraszt, aki n bocskoi't levetette s most csizmában jár. S a kép falra kerül és háromszinü szalagot akaszt föléje, valami női kéz. Nem piros-fehér-zöldet... Kék, sárga, vérpiros a három szin a képen. Azután jön, ami jön. Métely. maszlag, lelkek megrontása. Pópa szobájában sok paraszt megfordul. Meglátják a képet s azt mondják hogy de szép. Szalaggal is ékes, piros-sárga-kékkcl. — Domnule parintve, ki az a szakállas? Atyja tán vagy bátyja? De szép öreg- ember. — Nem tudod, Anofrini? Te sem tudod, Györgye? Az a kráju nosztru. Az a mi királyunk. Rumunyok királya az az öreg ember. Pétervárról írják, hogy Kos- kow közelében borzasztó kalandja volt egy kézbesítőnek, aki egy a városhoz közel lakó, adósságai? ról és durvaságairól ismert földes urnák letiltó rendelvényt ment kézbesíteni. A földbirtokosnak több Ízben volt ugyanis már azelőtt is baja a törvénynyel és.-már régebben azzal fenyegette a kéz- besitőt, hogy ad az atyuskának olyan levelet, hogy örök életében Nesze neked, Györgye, neked is Onofrim. S nektek is, ahányan csak megfordultak itten. Él már magyar földön a rumunyok királya. Ez a szerény kezdet. Aztán jön a folytatás. A pópa után jön a Mászkál és ez már szájasabb. ő már híveket, hadsereget toboroz a rumunyok királyának, hogy amikor aranytól fényes paripáján átjön a hegyeken, készen találja himás bosszút állt volna a kolléga-1 vei táborát az utolsó emberig. És nőkön, akik nem tetszettek neki. i a kereskedő boltjából egyre job- elölépteti. barátnőit, felforgatja a ' ban bogy a Károly király képe. gyorsirói kart, mert a férje mi-j Nemcsak a csizmások, megveszik niszterelnök. És ha az aktuális most már a bacskorosok is. Kis pletykából kilábolt volna már. alak. nagy alak, olcsóbb kép, drá- nyugodtan belevág az aktuális po- l'gább kép, szines és egyszerű asze- litikába, ajánl, protezsál, sőt talán I rint hogy kinek mennyi a pénze — volt már rá nem egy eset!.— ki is jár. De hiszen ez nem újság, nagyon jól tudjuk önkéntes korunkból, hogy az ezredes nejétől függ nem egy garnizon sorsa, hogy nem az ezredes parancsol, hanem a felesége s a tisztek jobban rettegnek attól, ha „die Alte“ tart rapportot, mintha az ezredes stimmolja őket arra. A nők között még élénkebben és erélyesebben folyik a társadalmi vetélkedés, mint a férfiak között, ők hiúbbak és idegesebbek nálunk, És ki látja meg látó szemmel, ami igy fényes nappal történik? Nem látja meg a főispán. Óh, a főispán nagy ur. Többnyire gróf vagy báró és mindig méltóságos. A ki vármegyéjét csak könyvből ismeri és sokszor még onnan sem. Vármegye szé'kháza az ő egész világa. Szász vagy oláh kereskedő boltja azon már kívül esik. Nem Tátja meg az alispán sem. Mert egyéb dolga vagyon. Reggeltől megemlegeti! Ezt " a' kézbesítő azonban üres fenyegetésnek vette s mit sejtve újból kiment hozzá a réndelvénynyel. De a földbirtokos vonakodott a rendeletnek engedelmeskedni. E helyet ellenmondásaival addig tartotta a kézbesítő figyelmét lekötve, a mig a cselédek előkészítették a gazságot. A beszélgetés közepette hirtelen zaj támadt. Ostorpattogás, dübörgés'és üvöltözés zaja töltötte be a szobát. A pokoli zsivajból a kézbesítő rosszat sejtett. Hirtelen fel akarta markolni az irományait, hogy elfusson a borzaj lom elől, amikor a szoba ajtaján egy ketrecet toltak be, fefszaki- tották "a csapóajtaját és abböl két éhes farkas rontott a szobába. Ezek a pillanatok, amelyeket a kézbesítő kiállóit, kétségbeejtők voltak. Hogy a farkasok még jobban megvaduljanak, a másik szobában, ahová a földbirtokos a kellő pillanatban kifutott, még uszították is őket a cselédek. Ez volt ugyanis a kézbesítő szerencséje. A lárma megfélemlítette a farkasokat. Félelmüket látva nyugodtabb lett a !kézbesítő és széjjel tekintve a szoba egyik szögletében mentőeszközt talált, megpillantott ugyanis a sarokban egy nagy vasvillát. Azt megragad ni már csak pillanat müve volt. Szemeivel a bestiákat lesve, a vas villát pedig erősen megmarkolva :! háttal közeledett a szcba ablakához. Hirtelen felugrott annak párkányára, neki dőlt a vadával a kereteknek és nagy erőfeszítés után betörte azokat. Akkor azután leugrott az udvarba és éppen ideje volt, mert az egyik farkas már nekiugrott, de szerencsére a villa megvédte. Lent az udvarban belevetette magát a kot csijába és elvágtatott. a tojástáncot járja. Hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból. Maestig kevésbbé fegyelmezettek és mér-; gyarok és szászok, szászok és olá- téktartók s nem egy. kitünően in- hók, akik vármegyéjét lakják: dúló karriert vágott már ketté a j egymásra féltékeny, egymással szertelen ambíció, hogy a feleség nem „né“, hanem „nő“ akart lenférő népek ezek. Magyarnak kedvezvén, a szász meg RÉMES JELENET EGY TÉBOLYDÁBAN. ni. Ezt tette különben a dán asz- az oláh a torkát fojtogatja. Oláh- szony is." De okosan és szeretetre: nak kedvezvén, jajgat a szász és méltóan. "Rangjában megmaradt j káromkodik a magyar. De ha jól az ö kis körében s ezzei szépen ért a tánchoz, meghagyják széfcé- kitüntette sőt még fényesebbé tét. j ben és mikor tisztujitásra kerül a te férje első pozícióját. Ha nál- sor, nem lökik ki belőle. Újabb unk gyorsirónő férje lesz minisz- hat esztendőre az övé a hivatal, terelnök, akkor a gyorsirónő mi- í És nem látja meg a szolgabiró niszterelnöknő lesz hirtelen, mig' sem. Ha magyar: vadászik vagy Dániában a miniszterrelnökné ( asszonynak udvarol. Ha szász, megmaradt gyorsirónő... Férni, nista apostolok erről is szólhatnának, mert úgy érezzük, ez is a | akkor pénzt gyűjt és hosszú szakállt ereszt. Ha pediglen oláh, akkor még jól esik neki, látván, szakmájukba vág, sőt hogy úgy j mint fogynak a boltokban azok a mondjuk, ez az igazi feminizmus.! képek. Csak a magyar iró, aki Paris, november 26. A Sainte- Amie tébolydában rémes eset történt. Az egyik betegszobában egy vak és egy dühöngési rohamban szenvedő örült volt elhelyezve és az utóbbi kényszerzubbony Iran tehetetlenül feküdt az ágyon. Egyszerre csak borzasztó kiáltás hallatszott a szobából, mire az ápolók gyorsan elősiettck. Ekkor borzasztó látvány tárult eléjük; a vak elmeháborodott szerencsétlen védtelen társának mindkét szemét kivájta a körmeivel. Ujjongva tartotta kezében a két ki vájt szemet és örömtől reszketve folyton ezt kiabálta: • — Vak vagyok, hát kivettem az ő k'ét szemét is! Budapestről irjái Minap este fél n Bicske és Szár áll vasúti összeütközés személyvonatba hát egy gyorsított tehet szeiitközés követk súlyosan megsebesü vonat kocsijaiban t( A 9. számit bécsi a melynek 9 óra if volna Budapestre állomáson túl, a ny len megállították. . nővqrre hir szerir hogy a személyvona vette, hogy a vonat' csija lekapcsolódot*- radozni. Ezt a hiba tenni s e miatt álliti natot. Minthogy ; hogy azon a sinpáro vesztegelni kénytel egy gyorsított tehf végigfutnia, a mely irányból ugyancsak tart, a szemafort ti Éppen rendbelhozt vált kapcsolást, a < indulóban volt, a mi gyorsított tehervona gépésze, úgy látszik, re a tilos jelzésit sz ról nekifutott lököm mélyvonatnak. Rét gés, zaj, zavar tóm vonat utasain páni! vett erőt s a kit az ős nem sebesitett, az es tott el az összeütl Különösen megokolt a tehervonat szernél} tudta, hogy a vonaté Ségii dinamitot száll Ivet hajszál mente hogy föl ne robbanj< pusztítást okozott a A tehervonat négy nagymennyiségű té felhalmozva; ez a ti mázsányi súly az c tirftTfi szeméi yhrón jára zúdult s rommá szerencse, hogy épp utolsó kocsikban ; utas. Sérülések azoi téntek. Buschmann Golhá terházy grófi urat manyzója, a ki épp Iáról volt hazatérőbe egy a fejére esett n kától agyrázkódást t dásokat Szenvedett, dor, a tehervona t eg ki közvetetleniil az előtt éppen a dinami lében tartózkodott s akart ugrani, olyan esett le a vonatról, 1 ján súlyos zuzódásol Ezt a két sebesülte Budapestre. Buschm csin szállították az J fok Esterházy-utcai hol megérkezése után .ték. Neumannt a k varon vették kezelésű besiiltet Bicskén kitti gél. A sebesültek sz besíilések nagyságát e lehetett megállapítani báró,, a kit egy újság azt mondotta, hogy 1 kellett megsebesülnie lotta, egy utasnak a; következtében a lába sok a rájuk hulló tég tek meg. A pályatestben rett kist vitt véghez az Éjjel segitővonat m százhúsz munkással, 1 mi akadályt elhárith: mélyvonat utasait ug; vonaton vitték Bu< szétzúzott kocsikat li csőim s ezeket Bicske lyolc óra tájban tormások között i történt. Egy ulról beleszaladt -vonat. Az ösz- eztében többen Itek és mindkét deines kár esett. személyvonatot, ; perckor kellett érkeznie. Szar ilt pályán hirte- \ kivételes mait az adott okot. t vezetője észre- ntolsó négy ko- t és kezd elma- át akarták jóvá- ^tták meg a vo- izonban tudták, n, a hol a vonaS en, nemsokára; .»rvonatnak kell ugyanabból az Budapest felé ilosra állították. :ak már a szét- ;zemélyvonat is kor az 51-es sz. t. a melynek nem vette ész- •.emafort, hátul- otivjával a sze- tenetes recse- adt, a személy- < szerű félelem iszeütközés meg izevészetten fu- rözés helyéről. violt a félelem rzeténél, a mely m nagymennyi- itanak s a illett meg attól, in. így is nagy z összeütközés. első kocsiján gla és fa volt ibb ezer méter- lső pillanatban ~rr?-U?j kocsid temette. Nagy en ezekben az dig ült néhány FRANCIA FESYENCEK SORSA. A CIVILIZÁLT FRANCIAORSZÁG SZÉGYENE. — NEM SZÁMŰZETÉS, HANEM BIZTOS HALÁL. Jacques Bertillon, az ismert ne. vü fó'mcia anthropológus, aki különös?'1 a bűntettesek s bűnösök koponyan lakulatának tanulmányoznál al foglalkozik, egy francia í -atban érdekes közleményben ismerteti a francia deportáltak : .‘.tét és azok egyéniségét. Bertiiion 'leírása után például némi valószínűséggel járhat, bár itt is a határ átlépésénél a szökevények rendszerint a németalföldi rendőrség kezére jutnak, akik viszont visszaszállítják őket elhagyott helyükre. Egyes fegyencek, bogy a velöt-csontot megemésztő kényszermunkától' megszabaduljanak, önként megegon- a három Salut-sPget, ahol Fran-1 kitják magukat és pedig vagy kiszúrják egyik szemüket, vagy levágják valamelyik végtagjukat, mert valamely kisebb testcsonki- tással mit sem értek el. Az öncsonkítások száma egy időben annyira elszaporodott, hogy a vezetőség az öncsonkitók részére külön telepet volt kénytelen berT INDIA FOLFEDEZOJE. Aki legelőször járt a mahoradzsák földjén. ciaországnak legnagyobb ipartelepei vannak, már korántsem tűnik fel olyan borzalmast- k, mint Guyana partvidéke, afjelynek az említése is szinte borzadíJyt kelt. hét az emberben. A hajóút magában véve kellemes és iiditő, bár az odaszállított fegyencek a tengeri ut gyönyörűségeiből és a vi- j rendezni. Than így is lorrd báró, az Es- lalmak főkörén Fcíső-Gyal- :n Budapestre, eliéz utazótás- is súlyos zuzo- Neumann Izi- yik vezetője, a összeütközés tos kocsi köze- félelmében le szerencsétlenül rogy jobb kar- tat szenvedett, t fel is vitték ann bárót ko- fsterházy gró- palotájába, a - ágyba fekteteleti pályaud- e. A többi se- ik el segitség- ámát és a senkiig még nem i. Buschmann iró felkeresett, óbb embernek s a mint ő halit összeütközés törött el, maiaktól sebesülenetes ronibo- összeütközés,. ént Bicskére rogy a forgal- issák. A szénán az eredeti lapestre, de a e kellett kap- n hagyták. EGYSÉGES TI 2RKÉP. London, november nemzetközi értekezlet az egész világ egység megalkotásáról fog; A térképet egy millim méter arányban fogj Az összes országok greenwichi délkört, a r Anglia kijelenti, hog) méterrendszert. A részére az egész viláj írásmódot állapítanak 24. Itt egy ül össze, mely es térképének tanácskozni, éter egy kilóik készíteni, elfogadják a nivel szemben r elfogadja a helységnevek dék szépségeiből mit sem élvezhetnek. A büntető gyarmatokba szállított fegyeiiceket a hajón vas- ketrecben tartják erős felügyelet t.ia: s a szabad levegőre és a napfényre naponkint csupán egy-egy fél órára bocsátják ki őket, ami egyébiránt épen elég arra. hogy rettenetes helyzetüket kellően felismerjék. A fegyencek nagyon jól tudják, hogy ketreceikben vas. csövek vannak elhelyezve, amelyeken keresztül a legkisebb lázadási kisérletnél valóságos füst- és gőztengerrel árasztják el őket. A szigetekre megérkezve, a íegyen- ceket nyomorúságos kunyhókban szállásolják el, ahonnan csak akkor jöhetnek ki, ha valamely veszedelmes, vagy rendkívül megerőltető munkát kell végezniök. A francia gyarmatokon elhelye zett fegyencek száma jelenleg 16.81, akik közül 5520 egyszerű •deportációra van Ítélve és egyél) ként teljesen szabadon élhetnek 5642 fegyenc Uj-Kaledonában van letelepítve és ezekek könnyebb kényszermunkát kell végezniök mig Guyanában 5708 fegyenc telepíttetett le. akik már súlyos kényszermunkára vannak Ítélve A fegyencek fentartási költsége az 1905: évben 5,757.400 frankra vagyis személyenkint körülbelül átlag 600 frankra rúgott. A legnagyobb bűnösöket a St. Joseph-, az Ile Royalc- és az Őr dögszigetekre szállítják, továbbá a Kuru fegyintézetbe, a guyanai t-iep legrosszabb helyére, a valóságos „halálvölgybe,“ valamint francia Guyanát a németalföldi Guyanától elválasztó nagy folyó közelében levő Maroni-fegyenc telepre viszik. Ez utóbbi helyeken az éghajlat szinte elviselhetet len, a talaj pedig a legnagyobb megerőltetés mellett is alig művelhető. A rettenetes moszkitók * szinte csontig kiszívják a szerencsétlen emberek minden vérét és azonkívül veszedelmes csípéseik kel egyaránt terjesztői a majdnem kivétel nélkül halálos végű mocsári, vagy sárgaláz csiráinak. Sokan estek áldozatul ezenkivü a mérges kígyók: marásainak, a vérszivó vámpíroknak, az óriási bolháknak és a veszedelmes Vörös hangyáknak. A fegyenc-mun- kásek sorait erősen tizedelik a tropikus éghajlat különböző bőrbetegségei, továbbá a vérszegénység és a vérhas. Épen ezért a fegyencek halálozási arányszáma hihetetlenül nagy. A fegyenc- gyarmatok vezetősége ugyan a halálozási statisztikát egyáltalában nem teszi közzé. Bertillonnak mégis sikerült az 1900-1906. évekre vonatkozó adatokból megállapítani, hogy a súlyos kényszer- munkára elitéit 1000 fegyenc közül évenkint átlag 109, a köny- nyebb kényszermunkára elitéltek közül pedig ugyancsak minden ezerből átlag 106 fegyenc r.al meg évenkint. A fegyenc nagyon jól tudja, hogy büntetési idejének kitöltése előtt jóval korábban meg fog halni és ez alól nincs menekülése, épen ezért a fegyencek egyetlen szabadulási reménye: a szökés. A szigetekről való szökés pedig majdnem lehetetlenség, mert ha a szökevény a szigorú őrizet .figyelmét ki is játszotta és a tengerre eljut, jármű hiányában, a tengeren való menekülés alkalmával a part körül ólálkodó cáA fegyencek pihenő idejükben azzal űzik el unalmukat, hogy kisebb fatárgyakat faragcsáljak, a melyeket faját céljaikra értékesíthetnek. Ezenkívül szórakozásuk még a tetoválva is. Egyik-másik fegyenc teste teljesen tele van a legkülönbözőbb képekkel és jelzésekkel. Bertillon közlése szerint a fegyencek pathológiai terheltsége már koponyaalkatukból is kimutatható. Bertillon feltevése az, hogy a terhelt bűnösök homlokcsontja már korán megkeményedik és hogy a koponyavarrat gyorsan egyesül, úgy, hogy az agy nem terjeszkedik ki kellően és elnyoniorodik. mig a koponya hátsó falazata túlságosan elnyúlik. ^011 egységes' páknak esik áldozatul. A szára- meg. I zon való menekülés még legalább A vallásos trónöröRöstié. Hohenberg hercegnő és az álmos állatorvos. A Frankfurter Zeitung a következő jellemző történetet adja elő: A fenséges asszony legjobban érzi magát a konopisti kastélyban, fenséges urának, Ferenc Ferdinánd trónörökösek, ezen csehországi birtokán, hol kizárólag családjának élhet. A fenséges asszony itt előszeretettel foglalkozik a kertészkedéssel és maga a legnagyobb előszeretettel .foglalkozik baromfitenyésztéssel is. A politika zajától távol, a fenséges asszony zavartalanabban ápolhatja itt vallásos érzelmeit is s több egyházi személy is rendes vendége a konopisti kastélynak. Egyike a legszívesebben látott vendégeknek dr. Marschall felszentelt püspök. A trónöröxbsnó egy istenitiszteletet sem mulaszt el s még arról is gondoskodik, hogy a kastély egy lakója se hiányozzék arról. Egy bécsi állatorvos, aki az istenitiszteletet, úgy látszik, el akarta kerülni, meggyőződhetett arról, hogy a trónörökösné mennyire szivén viseli niá-1 sok lelki üdvösségét. Az állatorvos. kit a baromfihoz hívtak, elvégezte kötelességét s másnap, — egy vasárnapon — korán reggel vissza akart utazni Becsbe. Est*: megjelent nála a fenséges asszony komornyikja s úrnője nevében figyelmeztette, hogy vonatja oly korán indul, hogy már nem vehet részt a misén. Az állatorvos erre élelmesen azt válaszolta, hogy ő ezt már meggondolta ; Gmümjben j ki fog szállni, ott misét hallgat és tovább utazik. Mikor,már az ágyban feküdt, a komornyik ismét kopogtatott ajtaján. A trónörökösné azt üzente hogy megnézte a menetrendet s úgy találta, hogy mire Gmtind- be ir, az istenitisztelet ott már be lesz fejezve, miért is házi káplánját utasitotta, hogy részére még elutazása előtt mondjon misét. A szegény állatorvos nagyon meg- öszönte a fenséges asszony kitüntető figyelmét s mit volt mást tenie, egy órával korábban kellett fölkelnie, hogy a misét el ne mulassza. Szt.-Pétervárról írják, hogy Ka ramsin orosz történetíró nemrég érdekes naplót adott ki az „Orosz j krónikák gyűjteménye“ cimii, ré_ gi okmányokaj; ismertető vállala- latban. A napló Afanessi Nikitin tveri kereskedőé, aki 1468-ban, tehát Vasco de Gománál 30 évvel előbb járt Indiában, amint ezt naplója bizonyítja. A napló tanúsága szerint Nikitin egészen véletlenül jutott el Indiába. Az alkalmat III. Ivánnak egy Tatárföldre köldött követsége adta meg, amelyhez kereskedelmi célból csatlakozott és a melynek segítségével biztonságban átjutott a Tatárföldön. Vállalkozó kedve ugyanis Perzsiába hajtotta, ahol három évet töltött. 1469-ben hagyta el Perzsiát, amikor hajóra ült és április havában Dintban szállott partra. Innen előre igyekezett déli India belsejébe és pedig Csunirba és Bederbe ahonan számos kirándulást tett a belső területekre. Ezek a kirándulások három évig tartottak, amely idő Matt Nikitin a többek közt eljutott Gulberghába, Alandba, Par- vatba és Bibsnagurba, tehát bejárta e°*é^z 'deli Indiát. Ilaiom évi ottartózkodás és számos felfedező kirándulások utált- J472'*)en Élű- balban újra hajóra ültTlKJey hazatérjen. A sokat hányódott timber azonban otthonába nem juthafS^ vissza. Hónapokig tartó bolyon-"-' gás után elérkezett ugyan 1472. szeptemberében Oroszországba, de Szmolenszk határában meghalt. A naplóban Nikitin főleg indiai benyomásait és megfigyeléseit örökíti meg. Leírásaiban híven-' visszatükrözteti a középkori India szultáni udvarának mcseszerü pompáját és az ország vallási viszonyait. Beszél egy „Bírta“ nevű istenségről, amely a hinduk vallásában nagy szerepet játszik és akinek bálványszobrai a templomokban láthatók. A templomokról például a következőket mondja: „A Buta-templomokban mindenütt Buta köböl faragott szobra áll. A szobor jöbbkezét magasra emeli, mint Justinianus, a balkezében lándzsát tart, arca pedig a majoméhoz hasonlít. A szobor előtt egy fekete kőből faragott, óriási ököl áll, amely be van aranyozva. A hivők az ökörnek a patáját meg szokták csókolni és virágokkal szokták behinteni, nemkülönben a Buta szorát is.“ A vallási és szociális kérdések közötti viszonyokról a következőleg nyilatkozik : „Indiában 84 vallásfelekezet van, amely mind hisz a Butában. Azonban az egyes felekezetek hívői sem együtt étkezni, sem házasságra lépni nem akarnak egymással. Egyébként a hinduk semmiféle húst nem esznek. Naponta kétszer étkeznek, de étkezés után bort nem isznak. Azonban egyik sem étkezik társaságban. így például a férj sohasem költi ennivalóját felesége társaságában. Ételeik leginkább rizsből és különféle növényekből készülnek. Leginkább vajjal és tejjel főznek. Étkezés közben mindig a jobbkezüket használják, a ballal semmit se érintenek. Ha . valahova útra kelnek, mindig csak rizspépet esznek, azonban kiki a saját edényéből. A kést és kanalat nem ismerik. Ha étkezésük idején möhemedán van jelen, akkor csak fedett fővel esznek,“ FIGYELMEZTETÉS! Figyelmeztetjük lapunk t. előfizetőit, hogy minden pénzküldeményt, címváltozást, avagy más küldeményt kizárólag a kiadóhi- vataloa: 198 E. ioth St., New York küldjék. SZERENCSÉTLENSÉG A FÖHERCEGI VADÁSZATON. A Frigyes főherceg selowitzi uradalmán fekvő Moniíz körül rendezett udvari vadászat alkalmával, mint Auspitzből jelentik, egy a vadászatra meghívott vendég puskája, eddig ki nem derített okból, elsült és mellén találta az egyik hajlót, a ki nyomban meghalt. Azt, a ki a fegyvert töltötte, szemtanuk állítása szerint nem érheti vád. A főherceg a vadászatot azonnal félbeszakit- tatta.
