Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
Cl&JLäß glóbuszt a Tátrától az Adriáig szebben meg nem énekelte nála. Az ő jó Jókal-világában Magyarország örökké integer marad ... Az ő neve meséljen nekünk tovább, meséljen hitről, reményről, telté váló szép álmokról: az ő magyar glóbuszáról. — Tisztelt Nemzetgtyiilés! Mint Petrarka a csatasorok között, £■ mi halhatatlanunk is elvonul itt a tisztelgő parlamenti front J előtt. Megy tovább a dicsőség aranyködös j országút jón, megy tovább üstökösi pályáján. Tán minden korok legdusabb kép- zelrnii poétafejedelme... Mi utána nézve, a shakespearei szavakra gondolunk, tzok- ra, amelyeket a haldokló Kleopatra mond a bőkezű, imádott Antóniusáról: .... Kegye télt nem ismert, ősz volt, demrninden aratása Után. A kéjben, mint delfin, kiért Kitüne eleméből. Inasai: Királyok és fejedelmek. Elgurult Kispénz gyanánt hulllak zsebéből a Szigetek és országok. — Tisztelt Nemzetgyűlés! Köszönöm a magyar irodalom nevében, hogy a hatalmasabb testvér, a politika, nagy Jókaink képében végre ily elismerően ünnepli az eddig hű, az ezután is tovább virrasztó Hamupipőkét, a megyar költészetet. Az egységes párt és a kormányt támogató pártok nevében hódolattal teszem le ezt az igénytelen szavakból font babérkoszorút a százesztendős nagy magyar, halhatatlan Jókri Mór emlékére. A napirend tárgyalása. . A nemzulgyülés ezután a napirend tárgyalására tért át és folytatták a népjóléti tárca ' ' -et’-sének részletes vitáiát. Forgács Miklós jegyző; a költségvetés ^>yes tételeit olvassa föl. Bozsik Pál a tüdővész elleni küzdelemre hívja föl a Ház figyelmét. A Mátra aljában megfelelő intézet létesítésével jelntékeny eredményt lehetne elérni. Szabó József a munkásbiztositás kérdéséről szólva, különböző sérelmeket sorol föd. Tass József népjóléti minszter: Válaszol Bozsik Pál fölszólalásra s azt mondja, bogv elsőrangú feladtok a tüdőbeteggondozó intézetek alapítása. Ezt igazolja az is, hogy a zalaegerszegi intemálótábort tíkiőbetegkórházzá alakítják át- Ez azonban még neun minden, amit a minisztérium meg kíván tenni. A vasutasoknak adandó balesetbiztosítások valorizálására vonatkozólag érintkezésbe fog lépni a kereskedelmi miniszterrel s biztosítani fogja, hogy a vasutasokat sérelem ne érje. Szabó Józsefnek azt válaszolja, hogy a műnkásbiztositás reformjáról szóló törvényjavaslat a nemzetgyűlés előtt van s abban intézkedés történik a tisztviselők úgynevezett államosításáról. Sok szó elhangzott már a munkásbiztositó eljárásának egyszerűsítéséről s ennek megoldásával is sokat foglalkozott. A törvényjavaslat letárgyalása elölt nem akar most véglegesíteni több száz tisztviselőt. A Irkásépitési bizottság ellen Petrovácz Gyula által felhozott kifogásokra is válaszd a miniszter, mert nem szeretné, ha ez a miniszteri bizottság helytelen beállításban szerepelne a nyilvánosság előtt. A miniszteri tisztviselők között egyetlen nem keresztény ember sincs, tehát az információk rosszak voltak. A bizottságban szereplő mérnökök pedig nem az ö státusába tartoznak, de jelenleg is zsidó val- lásu ember ezek között sincs. A munkálatokat a nagy bizottság keretén belül működő állandó bizottság adja ki, s ennek elnöke a miniszter, de ő átadta ezt a tisztséget egyik államtitkárának. A bizottságban képviselve vannak az érdekelt minisztériumok is. A bizottság pályázatot hirdet s azok alapján dönt. Nem mindig az a legjobb, ami legolcsóbb, mert a vállalkozók irreális alapon egymást akarták lekonkurrálni. Azt is figyelembe kell venni, hogy tőkével is rendelkezzék a vállalkozó, mert a minisztérium nem tud mindig pontosan fizetni. A közszállitási szabályzatokat meg kellene reformálni. Két nagyobb építkezés folyik, a Ráday-utoai és a márvány-utcai. Részletesen 'ismerteti ezeknek az építkezéseknek történetét s hangsúlyozza, hogy a szakvélemények alapján a minisztertanács döntött. A Zita-kórháznál azért került egyik a- rak átalakítása többe, mint a básik. — -rt az egyiket teljesen át kellett alakitni. köz- falaikat kellett huzni, míg a másiknál kisebb munka kellett és lakhatóvá tették. Amióta a minisztérium kezébe adatott a lakástermelés, sokkal kevesebb kifogás emelhető mint az előző időben. A régi lakásokat többször renoválni kellett, mig azóta, amióta a minisztérium intézi a lakástermelést. nem kellett renoválni. A Ház ezután elfogadta a lakásépítések red vonatkozó költségvetést. • Szabó József a tisztviselők betegsegélyezéséről szól és nem tartja elengedőnek áz erre fordított összeget. Kifogásolja, hogy nincs rendszer a beteg- segélyezésben, és kegyadomány szerint kezelik. A betegsegélyezést kiterjeszteni kívánja a felekezeti tanítókra is. Határozati javaslatot terjeszt be a felekezeti tisztviselők betegsegélyezés'éről. Vass József népjóléti miniszter reflektál azokra a kifogásokra, amelyeket Szabó József a betegsegélyezésnél felhozott. Az állam mint munkaadó nyugdíjról biztosítja, egy évig betegsége esetén leljes fizetésben meghagyja — elleniében a magán- munkaadóval. A kiterjesztés dolgában nem tartja helyesnek, hogy a betegellátást nagyobb leriiletre építsék ki, a inunkásbiztositó javaslatban meg van a lehetőség, hogy ezek bekapcsolhassanak egy biztosítási szervezetbe. Ha a kisexisztenciák részére megteremtjük a lehetőséget, hogy a biztosításba belekapcsolódjanak, szociális szempontból teljesen megfelelő védelmet fognak nyerni. A Ház Szabó József iavaclatát elveti. Kiss Menyhért beszéde eleién kéri a ta nácskozóképeség megalapítását, mert tegnap egyetlen képviselő sem hallgatta meg beszédét és a lapok azt írták, hogy a miniszter küldte ki a teremből a képviselőket. Fau luma: (Meanfink mi magunktól is. ha Kiss beszél). Elnök az ülést 10 nercre felfüggeszti. Szünet után Kiss Menyhért felolvassa a Szózat és a Magyarság cikkeit. Ezekből akarja bizonyítani, hogy a népjóléti miniszter tegnap valóban kiküldte a teremből a képviselőket, mikor ő felszólalt. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a rokkanlkérdésnek rendezését rendeleti utón Huszár Károly kijelenti, hogy a népjóléti miniszter nem küldötte ki a képviselőket. Ilomonnay Tivadar: Kikérjük magunknak ezt a gyanúsítást! Vass József népjóléti minszter szólal föl azután. Azt hiszi, hogy a rokkanlkérdés- hez rendeleti utón nőm szabad hozzányúlni, hanem törvény utján kell a végleges megO'ldásioz vezetni. Igyekezni fog a rokkantakat olyan járadékhoz juttatni, amely a megélhetésüket biztosítja, Sajnos, ebben a pillanatban ez nem lehetséges, mert a költségvetés tulszük keretei ezt lehetetlenné teszik, reméli azonban, hogy ■megfelelő hitelösszeg ál majd rendelkezésre e célra is. Kéri a nemzetgyűlést, egyelőre fogadja megnyugvással a bejelentéseit. A Ház ezután elfogadta a népjóléti tárca költségvetését, majd áttért a kultuszminisztérium költségvetésére, melyet Egri Nagy János előadó ismertetett Először a kiadási tételeket mutatta be és általános megállapításokat tett a magyar kuliéra szükségszerű fejlesztése tekintetéin. Egy nemzetnek, — mondolta az előadó — amely élni akar. a maga egyéniségének megfelelő kultúrát kell teremtenie. Minden erős nemzet a maga egyéniségének megfelelően igyekszik felhasználni a többi nemzetek által megteremtett kultúrát. így kell lennünk nekünk is, mert halálra van szánva az a nemzet, amely elzárja magát ettől az előfeltételtől. Felhívja a figyelmet annak igazságára, hogy minél műveltebbeknek kell lennünk, hogy annál magyarabbak lehessünk. Országokat le lehet győzni, de a legyőzött győzővé válik, ha kultúrájában föléje emelkedik a legyőzőnek. Ezután felsorolta azokat a törvényeket és eredményeket, amelyeket a jelen kultuszkormányzat eddigi működéséből fel tud mutatni. A kultuszminisztérium végrehajtotta a B-tistát, amelynek során í035 taggal fogyott a kultuszminisztérium alá tartozó alkalmazottak száma. A szellemi proleariátus tultengését csak úgy lehetne megakadályozni, ha kontingentálnál: az egyetemi hallgatók számát és korlátoznák az évenként kiadható diplomák számát. Ebben az évben a budapesti egyetemre 5808, a szegfűre 1003, a dbrccenlre 824, a pécsire 1100, a technikára pedig 2850 hallgató iratkozott be. Ebből a statisztikából is kiderült, hogy nem áll meg az a vád, mintha nem lenne egyetlen oly vidéki egyetem sem. amelven a hallgatók száma elérné az ezret. A hallgatók száma ez idén 2500-zal kevesebb, mint volt 1923/24-ben. A szegedi és pécsi egyetemek mellett működő klinikák nagy szolgálatot tesznek az ország közegészség- ügyének és igy a rájuk fordított költségek többszörösen megtérülnek. A debreceni egyetem készen áll, csak a középső épület hiányzik még, ennek felépítésére azonban még 38 millió korona kellene. Megépítését tehát a kultuszminiszter kénytelen jobb időkre halasztani. A szegedi egyetemet könnyen el tudták helyezni és Szeged városa kétezer hold föld termését, körülbelül 24 ezer vagon gabonát ajánlott fel 50 évre az egyetem fenntartásának költségeire. Ezután nagy részletességgel ismerteti az egyetemi hallgatók helyzetét és azokat az intézkedéseket, amelyeket a miniszter tett az egyetemi hallgatók elhelyezése, élelmezése és tanszerekkel való ellátása tekintetében. A secél veket eleinte közvetlenül osztót- Iák ki az egyetemi halgatóság közt. Ezt azonban a miniszter nem tartolta helyesnek és ezért intézményesen akaTta az egyetemi hallgatók nehéz helyzetét megváltoztatni. Kollégiumokat és menzákat alapított és ezeknek a működése igen kieléaitö. Erre vonatkozólag az előadó számadatokat sorol fel. A tanár köpés kérdésével foglalkozott ezután az előadó, maid áttért a középiskolák reformjára. Megemlékezett arról, hogy az ország középiskoláit már beosztották az ui rend szerint. Az államnak van három klasszikus és 28 reálgimnáziuma. 14 reáliskolája. 5 leánygimnáziumra és több nevelőintézete. Rámutat az előadó anra. hogy a középiskolák száma az országban ma nem szaporítható. sőt a csonkaorszáahoz mérten tablet van iskolákból. A középiskolai ta nárok előtt megnyitották az ötödik fizetési osztályt. Takarékossági szempontból 17 középiskolát meg akartaik szüntetni, de a városok olvan nagy ellenállást fejtettek ki, hogy ez nem volt keresztülvihető. Mindenki a takarékosából illeti, mikor azonban a részletekre kerül a sor. senki sem akarja elfogadni a takarékossági intézkedéseket. Ezután az ipariskolákról, a gyakorló népiskolákról szólott. A trianoni békeszerződés értelmében állami iskoláink közül sokat elvesztettünk. Ma csak 462 községben van állami iskola, mig a múltban 1054 volt az elemi iskolák száma. A 35.596 tanítóból csak 15.117 maradi meg, j békebeli állomány 42.5 százaléka. Ezeknek 37.7 százaléka állami tanító. A tanítók száma menekülés folytán növekedett, mert a kultuszkormány az elmúlt években mindenképp azon igyekezett, hogy a menekült tanítókat elhelyezze. Szólt ezután az előadó az iskolák helyre, állításáról. A háború óta nem tatarozták az iskolákat, tanszerekben is elszegényedtek. A megszállás és a forradalom mindig az iskolaépületeket tette meg a különböző gyűlések és katonai elszállásolások színhelyévé és igy az épületek teljesen leromlottak. Most már egyetlen állami iskola sincs, amelyet ne hoztak volna rendbe és tanszerekkel el ne látták volna. A mrgyár iparművészet fejlesztésével a kormány nemzetgazdasági célokat is szolgál. Az iparművészeti főiskolán az összes művészeti ágakat bevezették, appali és esti tanfolyamok vannak úgy ebben az intézetben, mint a Zeneművészeti Főiskolában. A költségvetésből kitűnik az az áldozat- készség, amelyet a kormány a színművészet fejlesztése érdekében tanusit. Erre a célra a költségvetés 1,150.000 aranykoronát irányoz elő. A múzeumok ügyét » nagy problémának tartja a kultuszkor* mány. A kultuszkormány 42 ezer aranykoronát kért £■ muzeum céljaira, ennek azonban csak egy negyedrészét kapta meg. így történhetelt, hogy a múzeumot ideiglenesen be kellett zárni. Lapunk zártakor az ülés még tart. Péntek, Í925 fdb'rnSr 26Mint értesülünk, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a kultusztárca költségvetésével kapcsolatos expozéját ma este fogja megtartani. alaptalan gyilkosság! gyanú eltűnt tízezer deliár miatt. Ksusrodás Kewyerldsan egy hirtelen haláleset miatta fi nyomozás alaptalannak találta a gyanút. •— Saját tudósítónktól. — Newyork, február. Friedmann Izsák, a világszerte ismert csodarabbi négy héttel ezelőtt hirtelen meghalt Newyorkban. Ezzel a halálesettel kapcsolatban a legfantasztikusabb hírek kerültek forgalomba és nagyon sokan annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy a csodarabbit, aki még csak 38 éves volt, megmérgezték. Az amerikai hatóságok is megindították a nyomozást, azonban ezideig tnég nem sikerült teljesen tisztázni a csodarabbi hirtelen halálának minden körülményét. Fredmann Izsák, aki a világhírű sada- gorai csodarabbi unokája volt, a háború második évében Becsbe költözött, ahol sok hívőre talált. Becsben élénk kereskedelmi tevékenységet fejtett ki és egvideig társ- tulajdonosa volt egy bécsi bankcégnek is. Szerencsétlen spekulációk, főleg azonban a börzckrach következtében vagyonának j nagy rézét elveszítette s ezért néhány hónappal ezelöt elhatározta, hogy kiutazik Amerikába és felkeresi gazdag híveit és barátait. Amerikai útjára elkisérte titkára Ábra- movics is, akit azonban, mert nem volt szabályszerűen kiállított útlevele, az amerikai hatóságok Ellis-Islandhan feltartóztattak és majd pedig Európába visszaküldték. Friedmann Izsák Newyorkban egy Rap- paport nevű hitsorsosát vette maga mellé Ábramovics helyébe titkárnak. A csodarabbi Rappaportot nagyon jól ismerte, mert már az atyja is a Friedmann-család szolgálatában állott. Négy héttel ezelőtt Friedmann Izsák megbetegedett. Erősen meghűlt és úgy látszik, gyenge szervezete nem tudott ellenállni a newyorki dermesztő hidegnek. Ismerősei azt hitték, hogy a betegséget hamarosan ki fogja heverni, azonban legnagyobb megdöbbenésükre a csodarabbi hat nap múlva hirtelen meghalt. A haláleset híre bécsi ismerősei és hívei körében nagy izgalmat keltett. Néhány nap múlva már olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a rabbi nem halt meg természetes halállal. Azt rebesgették, hogy titkára, Rappaport megmérgezte, hogy ily módon megkaparinthassa a csodarabbi vagyonát. A beavatottak azt is tudni vélték, hogy a hirtelen meghalt rabbi hagyatékából rejtelmes módon/ tízezer dollár eltűnt. A vádaskodók ezt a gyanújukat arra a levélre alapították, amelyet Friedmann halála előtt néhány héttel küldött bécsi rokonainak. Ebben a levelében azt irta,, amerikai barátainak bőkezűsége 13 ezer dollár birtokába juttatta. Minthogy hagyatékában mindössze csak háromezer dollárt találtak, keletkezett az a gyanú, hogy Rap- paport, aki a rabbit betegségében ápolta, megmérgezte gazdáját, hogy elrabolja tőle megtakarított pénzét. A Lengyelországban megjelenő héber lapok hasábokon keresztül foglalkoznak a csodarabbi halálával és Rappaort állítólagos gyilkosságával. Azonban az amerikai rendőri nyomozás semmiben sem igazolta a Rappaport ellen emelt vádat. Az esettel kapcsolatban Rap- papodnak nem történt semmi bánlódása* legalább is ez derűit ki abból a táviratból, amit bécsi rokonaihoz intézett. Ebben a táviratban csak ez áll: „Minden rendben. Jól vagyok.“ Egyébként is a Rappaporttal szemben hangozlatolt gyanúnak egy pillanatig sem adlak hitelt azok, akik Rappaportot ismerték, Even Izsák, a jelenleg Becsben élő amerikai héber iró volt az első. aki határozottan szembeszállt a Rappaport bűnösségéről forgalomba került hírekkel. Friedmann Izsák halálával kapcsolatban érdekes lesz feleleveníteni a sadagorai hires rabbicsalád történetét. A világhírű és tudós sadagorai csodás rabbit Friedmann Ábrahám Jakabnak hívtak. A zsidó orthodox körökben óriási tekintélynek örvendelt és a lengyelországi és bukovinai zsidók tömegesen zarándokoltak hozzá, hogy kikérjék tanácsát Mintegy harminc évvel ezelőtt halt meg és a rabbi- nátust Izrael nevű fiára hagyta, aki ugyancsak alapos ismerője volt a talmudnak. Izraelnek sikerült az atyjától őrökba kapott hivatalt közmegelégedésre betöltenie. Tizenhét évvel ezelőtt hunyt ej és négy fiúgyermeket hagyott mag£. után, a kiket mind alaposan beavatott a talmud tudományába. A legidősebb fiú, Jakab, átvette a sadagorai rabbinátust, a többi pe- dig Gí iicia különböző városaiban telepedtek meg, ahol mint rabbik működtek. Izsák Rinianowba, Nehemiás Czortkov.ba, Kuchem Hussiatynba költözőit. A háború kitörésekor Jakab és Nuchem, akik az orosz határ közelében laktak, Becsbe menekültek. Csakhamar utánuk jött Nehemiás is. Izsák, aki Rimrnowban. Krakó közelében biztonságban érezte magát, még hosszabb ideig Galíciában maradt és csak Przemysl eleste után, amikor már Krakó is veszedelemben forgott, közvetlenül az oroszok bevonulása előtt hagyta el lakóhelyét és mint szegény ember érkezett meg Január 6-án azonban Friedmann Izsák felesége Newyorkból táviratot kapott, amely közölte vele, hogy férje tüdőgyulladásban hirtelen megbetegedett és igy utazását el kell halasztania. Január 13-án érkezett meg a másik távirat, amely jelentette Friedmann Izsák hirtelen halálát Körülbelül két hét múlva aztán levél érkezett, amely részletesen beszámolt Friedmann betegségének lefolyásáról. A levél szerint betegségét eleinte egyszerű hülésnek tekintették, amely azonban mindig jobban elmérgesedett. A levél azt is elbeszélte, hogy az elhunyt csodarabbit a newyorki zsidóság óriási részvétele mellett kisértek utolsó útjára,
