Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-14 / 112. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1994. MÁJUS 14., SZOMBAT Kerekasztaltábor Gödöllőn (Június 13—18.) Idén ismét egy hetet tölthet­nek a Kerekasztal Színház Nevelési Központ tagjaival (közvetlenül a tanév befeje­zése után) azok, akik jelent­keznek „szabadidős foglal­koztató” táborunkba (a pro­­gamot általános iskola 3—4—5—6. osztályosok számára tervezzük). A Kerekasztal az első ma­gyarországi TIE (Theatre in Education, azaz színház a nevelésben) társulat. Az Angliában hálózatot és elő­adási módot egyaránt jelen­tő szakkifejezés a színházi­drámai eszközök nevelési alkalmazásának jól kidolgo­zott módszerét fedi. A Ke­rékasztal 1992 februáijától rendszeresen tart Gödöllőn, Budapesten, alkalmanként az ország más városaiban, illetve külföldön komplex foglalkozásokat gyerekek számára, a gyerekek és a szakmai közönség részéről egyaránt pozitív fogadtatás­ra találva. A tábor helye: Gödöllői Művelődési Központ. Ke­rékasztal-foglalkozások: naponta 8—16 óra között. Részvételi díj: 2250 Ft (ebéddel, tízóraival együtt 2950 Ft). A részvételi alap­díjból — az étkezés nélkü­li költség — 30 százalék kedvezményt adunk (a tá­borhoz — reméljük — megszerezhető pályázati tá­mogatás terhére): a) amennyiben egy csa­ládból több gyermek jelent­kezik. b) nagycsaládosoknak: amennyiben három vagy annál több gyermek él a családban. A tábor résztvevőinek létszáma maximált: 30 fő. A jelentkezéseket a beér­kezések sorrendjében fo­gadjuk el! Jelentkezés, to­vábbi információk a Kerék­asztalnál (2100 Gödöllő, Szabadság út 6. Telefon: (28)-320977/l 13-as mel­lék). Bruckó Nikolett 4. c, Tárnok Angoltábor Fenyőharasztin (Július 4—9.) Angol „Talk” tábort rende­zünk a fenyőharaszti kas­télyban, uszoda- és tenisz­pálya-használattal, aerobic­­foglalkozással. 30 óra angol (szállás, ét­kezés) amerikai és magyar nyelvtanárokkal, 15 óra ae­robic. Részvételi díj: 9900 Ft. Jelentkezési határidő: jú­nius 5-ig, befizetés­sel együtt a gödöllői műve­lődési központ pénztárá­ban. Részletes információk: Juhászné Bankó Erzsébet táborvezető-népművelő. Aprily Lajos Marasztalnálak, májusom Azúr szemed, látom, már messze néz, sziromhavas lábad indulni kész. Völgyünk csodája, tündér lány alak, év gyönyörűje, hogy marasszalak? Mi tudna késleltetve hatni rád? Iszalagokkal kötném meg bokád. A fáknak szólnék: sűrűsödjenek, útrekesztő bozóttá nőjenek. Szövetkezném a völgy rigóival, legyen daluk költő varázsú dal. Szarvasokat vennék rá, hogy csapat állja el agancsokkal útadat. Tél-nyűtte testemet vetném eléd, hogy lefogjam lábad lendületét. Marasztalnálak, mert nem tudhatom: találkozunk még tündér hónapom? Verecke híres útján jöttem Országos rajzpályázat A nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola Bethlen Gábor Köre nemzetközi hagyományőrző rajzpályá­zatot hirdet „Verecke híres útján jöttem” címmel. Pályázatunkkal kívánunk emléket állítani honfog­lalásunk 1100. évfordulójának, az 1000 éves magyar államiságnak és kereszténységnek. Pályázhat minden 10—16 éves tanuló, bármely technikájú, tetszőleges méretű felkasírozott alkotás­sal. A pályázatra beküldött alkotásokat nem adjuk visz­­sza. Beküldési határidő 1994. június 10. Nyíregyhá­za, Jókai Mór Általános Iskola könyvtára (Színház u. 3.). A beküldött alkotásokból állandó kiállítás nyílik október hónapban, és a legjobb 20 rajz díjazásban ré­szesül. A pályázatokat a következő címre várják: Bethlen Gábor Kör Jókai Mór Általános Iskola Nyíregyháza Nagy tudósok, vidám történetek André Marie Ampere Az elektrotechnika egyik úttörője, a francia fizikus­professzor: André Marie Ampere neve köznapjaink nemzetközi fogalmává vált. Róla nevezték el az áramerősség gyakorlati egységét: az ampert. Az egyetemről ment haza egy délután, s valami tudományos problémán tű­nődött, amikor hirtelen, mint a villám, felcikázott elméjében a megoldás. Ön­kéntelenül a zsebébe nyúlt, s valóban talált is benne egy darab krétát, amit nem­rég az előadáson használt. És még csodálatosabb: előtte állt egy nagy fekete négyszög, olyan, amilyen­re a tanteremben levezeté­seit szokta felírni. Máris ne­kilátott a munkának, rótta­­rótta a számokat, amikor egyszer csak a tábla meg­mozdult, és vagy három lé­pést tett előre. Ampére el­­mélyülten követte. Ám a „tábla” csakhamar ügetés­be csapott át, s Amperé­nek ugyancsak szedni kel­lett a lábait, hogy követni tudja. Végül hosszabb üge­tés után a telefirkált fekete­ség megállapodott, s a tu­dós fáradtan, izzadtan, ki­fulladva pihent meg. Pihenés közben jött rá, hogy az álfalitábla egy csu­kott kétlovas fiáker — hát­só oldala volt. Tatár hídja (Benedek Elek gyűjtése) Thomas Alva Edison Híres-nevezetes erdő volt réges-régen a Rika erdeje. Szeretett itt lakni Attila is, volt is neki vára a hegyte­tőn, s amint egyszer el­mondottam néktek, ebben az erdőben temették el At­tila feleségét, Rékát egy nagy kő alá. Hanem ké­sőbb megváltozott a világ, s hun vitézek helyett tatá­rok tanyáztak Rika erdejé­ben. Abban az időben, mi­kor a tatárok pusztítottak Magyarországon, sűrű ren­geteg erdő volt Rika erde­je. Bátran meghúzódhat­tak ott a tatárok. Ki-kicsap­­tak onnét a vidéke, rabol­tak, gyilkoltak, s mikor az­tán jól felrakodtak minden­féle zsákmánnyal, vissza­húzódtak ismét a rengeteg erdőbe, oda senki sem ment utánuk. Legtöbbet szenvedett a Rikában tanyázó tatárok­tól ebben az időben Var­­gyas, mert ezt a falut talál­ták legközelebb. A sze­gény vargyasiaknak mind­egyre futni kellett a falu­ból, s rendesen a Csudáló­­kő nevű barlangban húzód­tak meg. Volt Vargyason egy Márczel Gergely nevű vitéz ember, ez megsokal­­lotta az örökös tatárjárást, az örökös barlangban való tanyázást, összegyűjtötte a vargyasiakat, mondotta ne­kik: — Halljátok-e, atyafi­ak?! Én többet ki nem moz­dulok a faluból, egy éle­tem, egy halálom, szembe­szállók a tatárokkal, ha száz ördög lakozik is ben­nük. Felháborodtak ezen a be­széden a vargyasi széke­lyek, s mondták egy szív­­vel-lélekkel: — Szembeszállunk mi is! • Éppen híre jött, hogy kö­zelednek ismét a tatárok. Nosza: férfiak, asszonyok összegyűltek a falu köze­pén. Fölfegyverkeztek: ka­szával, vasvillával, szóval, kinek amije volt, azzal. Hát csakugyan jöttek a tatárok rettentő ordítozás­sal. Elől jött a vezérük: Rabsán, fekete paripán. De a székelyek nem szalad­tak meg. Elől volt minde­nütt Márczel Gergely, mel­lette a felesége. Ketten bátorították a né­peket. S ahogy összemen­tek éppen a falu hídján, hullott a tatár le a vízbe, hogy egyszeriben meg­akadt a víznek a folyása. Csak eggyel nem bírtak, a tatárok vezérével, Rabsán­­nal. Két kezében két kard volt, úgy vágott jobbra bal­ra, nem is tudtak hozzá kö­zeledni. Kard volt Márczel Ger­gely kezében is, de nem ült lóháton, mint Rabsán, s mégis nekivágott. De ab­ban a pillanatban egy tatár keresztüldöfte a lándzsájá­val. Márczel Gergely hátra­esett, de a felesége felfog­ta, s a nagy, erős asszony kapta az urát, és úgy vitte a házba. Még volt egy szik­ra élet benne, de nem tu­dott már szólni, csak a sze­mével nézett a feleségére, s az asszony ebből a nézés­ből megértette, hogy mit szeretne mondani az ura, ha tudna beszélni. Azt ol­vasta ki szeméből: — Hagyj itt engem, mert én úgyis meghalok. Eredj vissza, bátorítsd a né­pet. Az asszony sírva csókol­ta meg az urát, s szaladott a hídhoz. Messziről kiabált: — Ne féljetek! Ne félje­tek! — s megvillantotta az ura kardját. Éppen abban a pillanatban ért a hídhoz, amikor Rabsán át akart ug­ratni a híd túlsó végire, de meghőkölt a ló az asszony villogó kardjától, lebukott a hídról, bele a megáradott vízbe. Még ott is talpra ug­rott Rabsán, de aztán ismét elbukott, s belefulladott a vízbe. Vargyason azt a hidat, amelyen ez a nagy csata folyt, ma is Tatár hídjának nevezik, s az utcát, melyen a tatárok bejöttek a faluba: Rabsán utcájának. 1912-ben Edison megbete­gedett, de szokása szerint betegségét kutyába se vet­te. Családja azonban ad­dig erősködött, amíg vé­gül sikerült orvost hívatni hozzá. Az orvos el is jött, alaposan megvizsgálta az illusztris pácienst, felírt valami kanalas orvossá­got, és távozott. Edison nyomban elküldött a pati­kába, elkészíttette a gyógyszert, s ahogy haza­hozták, ablakot nyitott, s a medicinát kihajította a kertbe. — Hát ez meg mire való volt? — kérdezték megdöb­benve hozzátartozói. — Kedveseim — felelte Edison —, nyugodjatok meg, nem ment el az eszem. Sőt! Az orvosnak élni kell, azért hívattam magamhoz, s azért fizet­tem neki tisztességes hono­ráriumot. A patikusoknak is élni kell, ezért csináltat­tam meg drága pénzen az orvosságot. Viszont ne­kem is élni kell, ezért dob­tam ki az orvosságot az ab­lakon. Gyermekrejtvény 1— 4 ~5~ T i 7 T~ 3 L 40 44 41 é 44 45 íó M Ifi 43 24 11 TT 24. 25 26 28 29 ü 31 sr W 'M a w sr 3Ö ás 40 44 42 43 44 45 46 Ötven éve halt meg a 20. századi magyar iroda­lom egyi kiemelkedő alakja. Mai rejtvényünk róla szól. Vízszintes: 1. Ki ez a személyiség? 12. Eme sós süte­mény 14. Visel 15. Megszégyenít 17. Segít menekül­ni 21. Növény 22. Szépsége miatt büszke madár 24. Eme kert 25. Tamáskával 26. Úriembert 28. Start 29. Nem kell több! 31. Hajtogató 34. Melyik irányba? 35. Operabevezetőt 38. Ilona becézve 40. Magzatát elvesztő 43. Hatalom birtokosa 44. Ez volt e személyi­ség hivatása 45. Személyes névmás 46. Az egyik törp Függőleges: 1. Vajon reszket? 2. Kapa része 3. Szárnyas emlős 4. Numero röv. 5. Oleg páratlanjai! 6. E helyen 7. Ekként is számontartjuk e személyisé­get 8. Sebesség 9. Kaparászó 10. Bébihang 11. Ákro­­hatamutatvány 13. Forgószél 16. Vulkánkitöréskor folyik le a hegyről 18. Baszk terrorszervezet 19. Al­gériai város 20. Szövet 23. Tejtermék 25. Adatok 27. Örkény István drámája 30. Pisztollyal megöl 32. Név­elő 33. Szárnyas háziállat 34. Mely dolgok? 36. Fele­sége van 37. Trombitahang 39. Rangjelző 41. Puska igéje 42. Leánygyermek férje Kedves Gyerekek! A dőlt betűvel szedett sorok megfejtését május 10-ig küldjétek be szerkesztősé­günk címére. Ne feledjétek! Már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom