Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK Váci DCM Megyei önkéntesek kitüntetése Megkezdődtek az egyeztető tárgyalások német vevőkkel a Váci Dunai Cement- és Mészművek privatizációjá­ról. A gyár jelenleg 51 száza­lékos állami tulajdonban van, 49 százaléka pedig a nagy hírű heidenbergi cementgyá­ré és a szintén német Shwen- ké. A két német cég megven­né az egész gyárat, arra szá­mítva, hogy a hazai építőipar hamarosan újra fellendül, s így hosszabb távon kifizető­dő lehet a vásárlás. Egyelőre azonban az öt hazai cement­gyár évi ötmillió tonna he­lyett csupán 2,3 millió tonna építőipari alapanyagot állít eiő, s a többihez hasonlóan a váci üzem is kapacitásának 50 százalékát használja ki, évi egymillió helyett mindösz- sze 500 ezer tonna cement hagyhatja el az üzemet. Emi­att tavaly 280 millió forint volt a veszteségük, ugyanak­kor a német tulajdonosok egy- milliárd forint értékben kor­szerűsítették a gyártást, egye­bek mellett új kemencevona­lat állítottak be. A gyárkémé­nyeken környezetkímélő filte­rek szűrik ki a szennyeződést. A leendő új tulajdonosok további fejlesztést, átszerve­zéseket terveznek: amennyi­ben az ÁVÜ-vel sikerül meg­állapodniuk, az őrlés, a táro­lás, a csomagolás korszerűsí­tése következik, ám ebből kö­vetkezően számolni kell lét­számleépítéssel is. Csak szenvedés várt rájuk A szélsőségeken, az ártó eszmé­ken csak a nemzet összefogásá­nak erejével kerekedhetünk fe­lül — mondta tegnap délelőtt a Pest Megyei Hadkiegészítési Parancsnokságon a Független Demokratikus Magyarorszá­gért emlékérem átadásakor tar­tott ünnepi beszédében Ketzer Imre,a honvéd vezérkar szerve­zési és hadkiegészítési csoport- főnöke, vezérkarifőnök-helyet- tes. A kitüntetést 1992 júniusá­ban alapította- a Honvédelmi Minisztérium, s most -— máso­dik alkalommal — harminchá­rom Pest megyei lakos kapta meg — közülük egy sajnos csak posztumusz kitüntetett. 1944. december 24-én ala­kult meg önkéntesekből az új Magyar Honvédség, ám csak­nem öt évtizedig nem emlékez­tünk meg róluk — hangzott el Keczer Imre vezérőrnagy be­szédében. — Pedig ők már ak­kor csatlakoztak Európához. Az a néhány ezer ember nem parancsra, hanem önkéntes el­határozásból fegyvert fogott, hogy megmentse az elárvult nép, egy nemzet becsületét. Noha magatartásukkal bizonyí­tották: lesz még magyar feltá­madás, ám hosszú évekig ezért semmiféle elismerésben nem részesültek. A nácizmus elleni küzdelemre vállalkoztak, de csak vér, szenvedés és áldozat várt rájuk. Sőt sokuknak a szov­Aradi László kitüntetett elmondása szerint rossz emlékei fűződ­nek az önkéntes belépéshez. Temesváron jelentkezett a harcra, ám a szovjet hadsereg néhány nap múlva több ezer társával együtt bevagonírozta, s három évre Szibériába került, egy hadi- fogolytáborba. Hancsovszki János felvétele jet hadifogolytáborok jutottak Ferenc, Cegléd; Cseh János, osztályrészül. Nagykőrös; Zsoldos Balázs, A kitüntetettek: Boros János, Nagykőrös; Szluka Mihály, Ká- Pánd (posztumusz kitüntetés); va; Takács Ferenc, Üllő; Portik Aradi László, Budakeszi; Babin- Balázs, Üllő; Tóth Béla, Gödöl- ka János, Ácsa; Nemecz Már- lő; Varga István. Gödöllő; Kal­ten, Ácsa; Obrtal János, Ácsa; csó András, Kartal; Szabó And- Szűrös József, Fót; Móricz De- tás, Valkó; Mohácsi József, Gal- zső, Budaörs; Bódy Péter, Nagy- gahévíz; Gulyás Ferenc, Gyál; kovácsi; Magyarovics József, Petróczy László, Dunakeszi; Üröm; Lengyel Sándor, Nagyká- Szandi Sándor, Abony; Laczkó ta; Nagy István. Nagykáta; Géza. Áporka; Kubik János, Szi- Dombegyházy Ödön, Tápió- getszentmiklós; Szabó István, szentmárton; Lázár Ferenc, Cég- Vác; Rizmajer György, Újhar- léd; Sugár Pál, Cegléd; Urbán tyán és Konrád Antal, Ócsa. . Agri-expo épül Gödöllőn Nemzetközi Agráripari Kiállítást és Kereskedel- ni Központot építenek ki Gödöllőn — jelentet- ék be csütörtökön rendezett tanácskozásukon a tagyszabású vállalkozás szervezői. Amint Géme- i György polgármester és Kocsis Károly, a gö- löllői agráregyetem rektora tájékoztatójukban el- nondták: a 100 hektáros területre tervezett Agri- xpo a '96-os Budapesti Világkiállításhoz kap- solódik majd, ám ettől függetlenül önálló intéz­ményként működik, országos és különféle szak­mai kiállításoknak, agrárkamarák működésének, sőt a későbbiekben tőzsdének ad majd helyet. Berendeznek az expón egy művészeti centrumot is. Az e célra épülő óriási csarnokban a magyar képző-, ipar- és népművészet kiemelkedő alkotá­sait gyűjtik össze azzal az elképzeléssel, hogy teljes áttekintést adjanak a magyar művészetek hagyományairól és jelenéről. Rendületlenül Benedek István válogatása „Hazaszeretetről beszélni, írni: kényes dolog. Tán jobb is hallgatni róla. Évszá­zadokon át annyit emleget­ték, aztán mire mentünk ve­le? Hovatovább elfogy, csak az emlékéről beszélhe­tünk. S arról is: minek? Aki szereti a hazát, úgyis szere­ti, aki meg nem, annak hiá­ba magyarázzuk” — .írja a Rendületlenül — A hazasze­retet versei — című antoló­giái előszavában a szerkesz­tő Benedek István. Jól időzítette a kiadó, az Officina Nova, a tankönyv­nek beillő kötet megjelente­tését március idusára. Igaz, ez a második kiadás, az első négyezer-hétszáz pél­dányt 1989-ben valakik va­lamiféle süllyesztőben tűn­tették el. Utána négy éven át nem kellett a kiadónak, de még a most leköszönt kulturális miniszterünk is hi­ába ígérte a kiadvány meg­jelentetését. (Folytatás a 9. oldalon) Futárszolgálat Petőfi életrajzírói szinte napról napra feltárták a költő életét. Van azonban egy rövidke időszak, amelyet hosszú ideig, mondhatni napjainkig homály borított, illetve csak némi következtetésekhez nyúlhattunk. Ezek a na­pok az 1848. március 15-ei események első évfordulója, tehát az 1849. év márciusának lelkeket melengető köze­pe. A forradalom és szabadságharc elindulásának egyet­len, Petőfi által is megért évfordulója. Hol volt és mit tett Petőfi akkor, amikor tulajdonkép­pen Ót és a márciusi ifjakat ünnepelte a nemzet? Ferenczi Zoltán, a költő mindmáig legalaposabb élet­rajzírója szerint a Segesvárra betegen induló Petőfi már­cius 8-án Désre ment, onnan Kolozsvárra, ahol Burián Pál könyvkereskedőnél vendégeskedett, majd felgyógyu­lása után Aranyt kereste fel Nagyszalontán — ahol a Pé­ter bátya című' versét írta. Hatvány Lajos véleménye sze­rint március 10. és 18. között a költő Kolozsvárott iidiilt, aztán a Júlia anyjának 11-én bekövetkezett haláláról ér­tesülvén Aranyékhoz siet... Vannak, akik március 16-án Debrecenben látták Petőfit. A kérdés tehát eldöntetlen: hol volt a költő az ország nagy ünnepekor? Nemrég költőember, Bözödi György vette kezébe az irodalomtörténészek, biográfusok által homályban ha-' gyott témát: fölkerekedett Kolozsvárra, fölkutatta a hí­res Biassini Szálloda naplóját, postakocsisok feljegyzése­it böngészte — és kiderült, hogy költőnk 1849. március 15-én 521-es utalványi számon „50 Rf’-et vett fel. Köl­tőnk? Az írás szerint „Petőfy Sándor futárnak”dukált a kis összeg. Csányi országos biztosunk hivatalában ezek szerint akkor, ama márciusi napok első évfordulóján nemigen volt ünnepi a hangulat. (Bár ha nem futárszol­gálattal indul Debrecen irányába, és nem hajnalhasa­dás előtt, talán Petőfi arról is értesül, hogy Bem akkor már bírta Nagyszebeni.) Ámbátor az is meglehet, költőnk ünnepelni igyekezett Debrecen felé, s valószínű', a nagyszalontai költőtárs portáját érintve. És erre azok az 50 forintok is jók vol­tak... Úgy tűnik, ha kicsi a pénz, akkor több életre van szükség egy nép szabadságához. Bágvoni Szabó István Ki lesz Pest megye első díszpolgára? Pest megye önkormányzata nemrég módosította a korábbi tanácsrendeleteket az adomá­nyozható kitüntető címek és dí­jak ügyében. A testület tagjai két határozatot vitattak meg. Az egyik a kitüntető díjak alapí­tásáról és adományozásának rendjéről szól. Itt az egyes dí­jak elnevezése részben az ere­deti elnevezésből indult ki, részben új vagy a díjazottak kö­réből kiinduló nevet kapott. A másik rendelet témája a díszpolgári cím, valamint a Pest megyéért emlékérem alapí­tása és adományozásának rend­je, mely hivatott lenne a külön­böző nemzetközi és egyéb szer­vekkel és személyekkel tartott kapcsolatok során reprezenta­tív célú elismerésre, ajándéko­zásra, továbbá a megyében ki­magasló teljesítményt nyújtó személyek elismerésére. (Folytatás a 4. oldalon) Budaörsi árverés Nem az utolsó lehetőség Már az első táblánál tízezer forint fölé emelkedett arany­koronánként a Sasad Kerté­szeti Mgtsz földjének ára a Tárnokon tegnap tartott árve­résen — tájékoztatta lapun­kat dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. A kora délutáni órákban még tizenhat tábla várt licit­re, ám Sztáray Mihály kife­jezte reményét, hogy az árve­rést sikerül estére befejezi. A liciten egyébként kilencven- egy fő vett rész, köztük jó né­hány budapesti lakos is. Sztáray Mihály a tegnapi számunkban megjelentekkel kapcsolatban helyreigazítást kért, mivel csak Szauter Ru­dolf országgyűlési képviselő szándéka szerint lépne hatály­ba március 19-én az 1993. évi I. törvény. A Kárrendezési Hi­vatal azonban nem osztja Sza­uter Rudolf optimizmusát. A Hivatal vezetője hagsúlyozta: a mai budaörsi árverés nem az utolsó lehetőség a fővárosiak számára, tehát indokolatlan­nak tartaná az esetleges töme­ges kiáramlást a licitre. (Nádai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom