Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK Váci DCM Megyei önkéntesek kitüntetése Megkezdődtek az egyeztető tárgyalások német vevőkkel a Váci Dunai Cement- és Mészművek privatizációjáról. A gyár jelenleg 51 százalékos állami tulajdonban van, 49 százaléka pedig a nagy hírű heidenbergi cementgyáré és a szintén német Shwen- ké. A két német cég megvenné az egész gyárat, arra számítva, hogy a hazai építőipar hamarosan újra fellendül, s így hosszabb távon kifizetődő lehet a vásárlás. Egyelőre azonban az öt hazai cementgyár évi ötmillió tonna helyett csupán 2,3 millió tonna építőipari alapanyagot állít eiő, s a többihez hasonlóan a váci üzem is kapacitásának 50 százalékát használja ki, évi egymillió helyett mindösz- sze 500 ezer tonna cement hagyhatja el az üzemet. Emiatt tavaly 280 millió forint volt a veszteségük, ugyanakkor a német tulajdonosok egy- milliárd forint értékben korszerűsítették a gyártást, egyebek mellett új kemencevonalat állítottak be. A gyárkéményeken környezetkímélő filterek szűrik ki a szennyeződést. A leendő új tulajdonosok további fejlesztést, átszervezéseket terveznek: amennyiben az ÁVÜ-vel sikerül megállapodniuk, az őrlés, a tárolás, a csomagolás korszerűsítése következik, ám ebből következően számolni kell létszámleépítéssel is. Csak szenvedés várt rájuk A szélsőségeken, az ártó eszméken csak a nemzet összefogásának erejével kerekedhetünk felül — mondta tegnap délelőtt a Pest Megyei Hadkiegészítési Parancsnokságon a Független Demokratikus Magyarországért emlékérem átadásakor tartott ünnepi beszédében Ketzer Imre,a honvéd vezérkar szervezési és hadkiegészítési csoport- főnöke, vezérkarifőnök-helyet- tes. A kitüntetést 1992 júniusában alapította- a Honvédelmi Minisztérium, s most -— második alkalommal — harminchárom Pest megyei lakos kapta meg — közülük egy sajnos csak posztumusz kitüntetett. 1944. december 24-én alakult meg önkéntesekből az új Magyar Honvédség, ám csaknem öt évtizedig nem emlékeztünk meg róluk — hangzott el Keczer Imre vezérőrnagy beszédében. — Pedig ők már akkor csatlakoztak Európához. Az a néhány ezer ember nem parancsra, hanem önkéntes elhatározásból fegyvert fogott, hogy megmentse az elárvult nép, egy nemzet becsületét. Noha magatartásukkal bizonyították: lesz még magyar feltámadás, ám hosszú évekig ezért semmiféle elismerésben nem részesültek. A nácizmus elleni küzdelemre vállalkoztak, de csak vér, szenvedés és áldozat várt rájuk. Sőt sokuknak a szovAradi László kitüntetett elmondása szerint rossz emlékei fűződnek az önkéntes belépéshez. Temesváron jelentkezett a harcra, ám a szovjet hadsereg néhány nap múlva több ezer társával együtt bevagonírozta, s három évre Szibériába került, egy hadi- fogolytáborba. Hancsovszki János felvétele jet hadifogolytáborok jutottak Ferenc, Cegléd; Cseh János, osztályrészül. Nagykőrös; Zsoldos Balázs, A kitüntetettek: Boros János, Nagykőrös; Szluka Mihály, Ká- Pánd (posztumusz kitüntetés); va; Takács Ferenc, Üllő; Portik Aradi László, Budakeszi; Babin- Balázs, Üllő; Tóth Béla, Gödöl- ka János, Ácsa; Nemecz Már- lő; Varga István. Gödöllő; Kalten, Ácsa; Obrtal János, Ácsa; csó András, Kartal; Szabó And- Szűrös József, Fót; Móricz De- tás, Valkó; Mohácsi József, Gal- zső, Budaörs; Bódy Péter, Nagy- gahévíz; Gulyás Ferenc, Gyál; kovácsi; Magyarovics József, Petróczy László, Dunakeszi; Üröm; Lengyel Sándor, Nagyká- Szandi Sándor, Abony; Laczkó ta; Nagy István. Nagykáta; Géza. Áporka; Kubik János, Szi- Dombegyházy Ödön, Tápió- getszentmiklós; Szabó István, szentmárton; Lázár Ferenc, Cég- Vác; Rizmajer György, Újhar- léd; Sugár Pál, Cegléd; Urbán tyán és Konrád Antal, Ócsa. . Agri-expo épül Gödöllőn Nemzetközi Agráripari Kiállítást és Kereskedel- ni Központot építenek ki Gödöllőn — jelentet- ék be csütörtökön rendezett tanácskozásukon a tagyszabású vállalkozás szervezői. Amint Géme- i György polgármester és Kocsis Károly, a gö- löllői agráregyetem rektora tájékoztatójukban el- nondták: a 100 hektáros területre tervezett Agri- xpo a '96-os Budapesti Világkiállításhoz kap- solódik majd, ám ettől függetlenül önálló intézményként működik, országos és különféle szakmai kiállításoknak, agrárkamarák működésének, sőt a későbbiekben tőzsdének ad majd helyet. Berendeznek az expón egy művészeti centrumot is. Az e célra épülő óriási csarnokban a magyar képző-, ipar- és népművészet kiemelkedő alkotásait gyűjtik össze azzal az elképzeléssel, hogy teljes áttekintést adjanak a magyar művészetek hagyományairól és jelenéről. Rendületlenül Benedek István válogatása „Hazaszeretetről beszélni, írni: kényes dolog. Tán jobb is hallgatni róla. Évszázadokon át annyit emlegették, aztán mire mentünk vele? Hovatovább elfogy, csak az emlékéről beszélhetünk. S arról is: minek? Aki szereti a hazát, úgyis szereti, aki meg nem, annak hiába magyarázzuk” — .írja a Rendületlenül — A hazaszeretet versei — című antológiái előszavában a szerkesztő Benedek István. Jól időzítette a kiadó, az Officina Nova, a tankönyvnek beillő kötet megjelentetését március idusára. Igaz, ez a második kiadás, az első négyezer-hétszáz példányt 1989-ben valakik valamiféle süllyesztőben tűntették el. Utána négy éven át nem kellett a kiadónak, de még a most leköszönt kulturális miniszterünk is hiába ígérte a kiadvány megjelentetését. (Folytatás a 9. oldalon) Futárszolgálat Petőfi életrajzírói szinte napról napra feltárták a költő életét. Van azonban egy rövidke időszak, amelyet hosszú ideig, mondhatni napjainkig homály borított, illetve csak némi következtetésekhez nyúlhattunk. Ezek a napok az 1848. március 15-ei események első évfordulója, tehát az 1849. év márciusának lelkeket melengető közepe. A forradalom és szabadságharc elindulásának egyetlen, Petőfi által is megért évfordulója. Hol volt és mit tett Petőfi akkor, amikor tulajdonképpen Ót és a márciusi ifjakat ünnepelte a nemzet? Ferenczi Zoltán, a költő mindmáig legalaposabb életrajzírója szerint a Segesvárra betegen induló Petőfi március 8-án Désre ment, onnan Kolozsvárra, ahol Burián Pál könyvkereskedőnél vendégeskedett, majd felgyógyulása után Aranyt kereste fel Nagyszalontán — ahol a Péter bátya című' versét írta. Hatvány Lajos véleménye szerint március 10. és 18. között a költő Kolozsvárott iidiilt, aztán a Júlia anyjának 11-én bekövetkezett haláláról értesülvén Aranyékhoz siet... Vannak, akik március 16-án Debrecenben látták Petőfit. A kérdés tehát eldöntetlen: hol volt a költő az ország nagy ünnepekor? Nemrég költőember, Bözödi György vette kezébe az irodalomtörténészek, biográfusok által homályban ha-' gyott témát: fölkerekedett Kolozsvárra, fölkutatta a híres Biassini Szálloda naplóját, postakocsisok feljegyzéseit böngészte — és kiderült, hogy költőnk 1849. március 15-én 521-es utalványi számon „50 Rf’-et vett fel. Költőnk? Az írás szerint „Petőfy Sándor futárnak”dukált a kis összeg. Csányi országos biztosunk hivatalában ezek szerint akkor, ama márciusi napok első évfordulóján nemigen volt ünnepi a hangulat. (Bár ha nem futárszolgálattal indul Debrecen irányába, és nem hajnalhasadás előtt, talán Petőfi arról is értesül, hogy Bem akkor már bírta Nagyszebeni.) Ámbátor az is meglehet, költőnk ünnepelni igyekezett Debrecen felé, s valószínű', a nagyszalontai költőtárs portáját érintve. És erre azok az 50 forintok is jók voltak... Úgy tűnik, ha kicsi a pénz, akkor több életre van szükség egy nép szabadságához. Bágvoni Szabó István Ki lesz Pest megye első díszpolgára? Pest megye önkormányzata nemrég módosította a korábbi tanácsrendeleteket az adományozható kitüntető címek és díjak ügyében. A testület tagjai két határozatot vitattak meg. Az egyik a kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szól. Itt az egyes díjak elnevezése részben az eredeti elnevezésből indult ki, részben új vagy a díjazottak köréből kiinduló nevet kapott. A másik rendelet témája a díszpolgári cím, valamint a Pest megyéért emlékérem alapítása és adományozásának rendje, mely hivatott lenne a különböző nemzetközi és egyéb szervekkel és személyekkel tartott kapcsolatok során reprezentatív célú elismerésre, ajándékozásra, továbbá a megyében kimagasló teljesítményt nyújtó személyek elismerésére. (Folytatás a 4. oldalon) Budaörsi árverés Nem az utolsó lehetőség Már az első táblánál tízezer forint fölé emelkedett aranykoronánként a Sasad Kertészeti Mgtsz földjének ára a Tárnokon tegnap tartott árverésen — tájékoztatta lapunkat dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. A kora délutáni órákban még tizenhat tábla várt licitre, ám Sztáray Mihály kifejezte reményét, hogy az árverést sikerül estére befejezi. A liciten egyébként kilencven- egy fő vett rész, köztük jó néhány budapesti lakos is. Sztáray Mihály a tegnapi számunkban megjelentekkel kapcsolatban helyreigazítást kért, mivel csak Szauter Rudolf országgyűlési képviselő szándéka szerint lépne hatályba március 19-én az 1993. évi I. törvény. A Kárrendezési Hivatal azonban nem osztja Szauter Rudolf optimizmusát. A Hivatal vezetője hagsúlyozta: a mai budaörsi árverés nem az utolsó lehetőség a fővárosiak számára, tehát indokolatlannak tartaná az esetleges tömeges kiáramlást a licitre. (Nádai)