Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

/ NAGYKŐRÖSI Stíriai) A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1988. JANUAR 26., KEDD Véleményt mondani pedig kell Vitában tisztulnak a nézetek Nagy fába vágla fejszéjét a megújulását kereső párt: sa­ját ideológiájáról kezdett szer­vezeteiben vitát. S miért a mondás? Már csak elméleti okok miatt is, hiszen a párt­tagok túlnyomó többsége el­végezte ugyan a különféle politikai tanfolyamok valame­lyikét, mégis, szinte mérget lehet rá venni, kevesen tud­ják megmondani, mi a pontns különbség ideológia, világné­zet vagy éppen filozófia kö­zött. A .megvitatandó tézisek sem az egyszerű emberek nyelvén íródtak, s valószínű, hogy sok-sok elveszett belőle, mire hétköznapi nyelvre lefordító­dott a fejekben. Mégis, az egykori másik mondás — hajózni pedig kell — átalakít­va ide illik: véleményt mon­dani pedig kell. Csakis viták­ban megedződött, érvekkel felvértezett élcsapat vállal­hatja a vezetés felelősségét — minden közösségben. A nagykőrösi pártbizottság üléstermében félszázan gyűltek össze, hogy véleményt mond­janak a tézisekről. . Gotzián Lászlóné dr., a városi pártbi­zottság titkára tépelődő, ön­magának is kérdéseket felte­vő, esszészámba menő beveze­tőjében (ezt külön közöljük majd) a legérdekesebb pon­tokra világított rá, hangsú­lyozva, ez csak egy lehetséges olvasat. A részvevők hasonló­képpen vélekedtek.' ug.vaffis'' Vi' hozzászólók szinte kivétel nélkül más-más nézőpontból közelítettek a témához. Mielőtt a véleményekből, hozzászólásokból szemelget- nénk, egyetlen mondatnyi Le- nin-ldézetet használjunk iránytűnek: Az ideológia nem más, mint a tudományos szo­cializmus tanítása. Párhuzamok mint a gazdasági élet bajai, a visszaesés között egyértel­mű párhuzam mutatkozik. Ugyanez a gond tapasztalha­tó a szocialista demokrácia elvei és gyakorlata között is. Erről nem beszélni kell, ha­nem a gyakorlatban kell pró­bának alávetni. De éppen a tézisekben megfogalmazott szándékok s a decemberi pe­dagógus-munkajogi változtatá­sok mutatják, homlokegyenest’ ellenkezők az elvek és a gya­korlat. Egy tollvonással ötven szá­zalékkal felemelték lényegé­ben a kötelező óraszámot, a bérrendezéssel a differenciá­lás ellen hatottak, hiszen csak egyetlen, a pályakezdő réteg járt jól, míg a többiek garantáltan rosszabbul. Miért így kell ezt csinálni, és egyáltalán, meddig lehet el­menni ezen az úton? kell kezelni a becsületes em­bert, a becsületes munkát! — Bár a felépítményről be­szélünk, mégis az alapból fa­kadó a baj, ideológiai gör­cseinket a gazdaságot gyógyí­tó intézkedésekkel lehetne ol­dani — így mondta Lökös Fe­renc. Demokrácia Klingl József azzal kezdte, hogy az elmúlt negyven esz­tendő eredményeit senkinek sincs jogában megkérdőjelez­ni — úgy általában. Ám ténynek az is tény. hogy az ideológia egyre inkább lema­radt a valóságos történések mögött, s utólagos magyaráz­kodássá változott. Gondot je­lent a felelősség elhárításá­nak megkísérlése is. hiszen ez bizalomhiányt eredményez. Bírálta a központi sajtót is, amelyek uniformizáltan, egy­oldalúan. érdektelenül tárják föl a valóságot, s nem adnak hiteles tájékoztatást a világ­ról. Dömény Zsolt a pedagógu­sok megbecsüléséért szállt síkra. Kifejtette, nagy öröm, hogy ilyen vitákat rendeznek, de ennek kellene természe­tesnek lennie. Nagy gond, hogy egyre nehezebb a töme­gekhez hozzáférni, mást érte­nek az emberek, mást értenek a vezetők például a reformon. Aláhúzta, a gondolkodó fők presztízsének lerombolása, megbecsülésük hiánya, vala­Farlcas Péter úgy véleke­dett, a demokrácia alapvetően az elsajátított jogok mennyi­ségétől függ, szoros összefüg­gésben azzal, hogy a felülről leadott jogokkal lenn hogyan élnek, egyáltalán, kihasznál­ják-e a lehetőségeket. Ezzel kapcsolatos az iSj milyen le­gyen a párt. A válasz: legyen politikus. Úgy, hogy a gazda­ságban is politikai eszközök kel, a kultúrában is politikai eszközökkel irányítson. Az alapvető egyetértés mellett máshová kell tenni hangsú­lyokat, mert manapság az is baj, hogy egyre többen érzik úgy, hogy messze vagyunk egykori álmainktól. Farkas Péter végül arra mutatott rá: mindenképpen a minőség for­radalmát kell megvalósítani az előrelépéshez. Dr. Kanyó Teréz úgy véle­kedett. hogy a nemzetközi gazdasági helyzet az oka an­nak. hogy ma „téma lett” az ideológia. A gondot viszont a lassúságban látja: lassúság az alkalmazkodásban, a fejlődés­ben Baky Miklós rámutatott: az sem segíti elő a helyzet meg­oldását. hogy akik lenn ki­mondanak valamit, nem érzik azt, hogy fenn maghallgatás- ra találna. Nem is ér el addig a szavuk? Vagy nem jó a csatorna, ami visszahozná a választ? Elkedvetlenítő mind­ez, s nemcsak hangulatilag. Túri György a megváltozott szocializmusképből fakadó ré- gi-új ellentmondások veszé­lyeire figyelmeztetett Minden társadalom változik, de ná­lunk afféle nemzeti sajátos­ság, hogy egyfelől túlértékel­jük az eredményeinket, más­felől túlhangsúlyozzuk a hi­báinkat. Ezzel összefüggésben értékét vesztette jó néhány eszme, valamikori biztos pont, márpedig fogódzó, valami biz­tató mindig, tehát most is szükséges, kell. Hozzátette: újra értékén Felelősen Érdekes kérdés a felelőssé­gé. Nálunk kampányok van­nak, s a kampányokban bűn­bakok, Először volt a munkás. Iszik, lóg. Azóta szondázunk, kilépőket töltögetünk, meg ’időnként gondolkodunk is, s rájöhetünk, az újabb bűnbak a művezető. „Nem szervezi meg a munkát, nincs koncep­ciója, nincs tekintélye.” A legújabb bűnbak a gazdasági vezető, tovább — úgy tűnik — nem lehet lépni, nem lehet megkérdezni, ki kezdeményez­te az eocénprogramot, ki Jamburgot, hogy csak két pél­dát említsünk. Fehér György — másokhoz kapcsolódva — az igazi nyil­vánosság kialakítását sürget­te. Ezzel kapcsolható össze a felelősség is; majd idézett: egy országot nem a kipattant, hanem az eltussolt ügyek mocskolnak be. Nos, szemelgetésünk egyet­len célt tűzött maga elé, azt, hogy bizonyítsa, ideológia címszó alatt nem elvont filo­zofikus fejtegetéseket, de mindannyiunkat érintő kérdé­seket értettek Nagykőrösön (is). B. O. Csütörtökön Nyilvános tanácsülés Idei első ülését csütörtökön, január 28-án, délután 2 órai kezdettel, az MSZMP városi bizottsága székházának nagy­termében tartja Nagykőrös Vá­ros Tanácsa. Kocsis Jánosné tanácselnök ad tájékoztatást a legutóbbi tanácsülés óta hozott végrehajtó bizottsági határoza­tokról, majd Csikós Sándor, a városgazdálkodási osztály ve­zetője tanácstagi interpelláció­ra válaszol. Első napirendi pontként a tanácsi gazdaság ez évi tervének jóváhagyása szerepe) Tóth Dénes tanácsel­nök-helyettes előterjesztésé­ben. Ezt követően a testület fel­adattervet vitat meg a kor­mány munkaprogramjának végrehajtásában való tanácsi közreműködésre. Harmadik napirendi pontként a tanács­tagok tevékenységét értékeli a tanácselnök. A településfejlesztési hozzá­járulásról alkotott tanácsren­delet módosítása ezt követően kerül terítékre. Az „egyebek” napirendi pon­tok nem kevésbé érdekesek. Először a városfejlesztési bi­zottság tagjait választják meg, majd javaslatot tesznek a Nagykörös Városért érdem­érem adományozására. A vá­rosi népi ellenőrzési bizottság idei tervét fogadják el ez után. A talán legnagyobb érdek­lődéssel várt témát utolsóként veszi sorra a testület: a tele­fonellátás fejlesztéséről tár­gyalnak majd. A tanácsülés ezúttal is nyit vános. A présgépeket nem dobták ki Százezrével hengergeti A konzervgyár dobozüzemé­ben a téli hónapok mindig a szezonra való készülés jegyé­ben telnek. Házi használatra és a hazai konzervüzemek ré­szére készítik a különböző űr­méretű fém csomagolóanyago­kat. A közel két éve munkába állított, külföldről vásárolt automata, hegesztett dobozo­kat gyártó gépsor a literes dobozokból például 150 ezer darabot hengerít, a tetőkből pedig 220 ezret is képes meg­csinálni. Két ember alig győ­zi „összefogdosni” a gép alól sebesen érkező korongokat. Fehér Sándorné és Módrai Ist- vánné (alsó képünk) fénylő gúlákat épít belőlük. Azért a jó öreg présgépe­ket sem dobták ki az ördön- gös masina kedvéért, ezeknek is hasznuk válik még. Szemök Ferencné a kisebb dobozte- tőkből 91 ezer darabot sajtol vele, mire lejár a munkaide­je. Felső i képünkön éppen a lemezgyűjtőbe rakja a már méretre vágott ónozott vasle­mezeket. (Vafga Irén félvé­telei.) Csirkét szállító konténer Csirkék szállítására alkal­mas konténerek gyártását kezdte meg Szombathelyen a vasi Volán ipari üzeme. A sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat szakemberei tervez­ték a mozgatható ketreceket, amelyeket emelőgéppel lehet felrakni az erre a célra át­alakított IFA tehergépkocsik és pótkocsik platójára. Egy autó hat konténert szállít, a tehergópkocsik'hasz- nos teherbírását ezzel a meg­oldással tíz mázsával sikerült növelni. Az új szállítási mód­szer további előnye, hogy a csirkehizlalókhoz előre ki le­het szállítani a konténereket, így sem az állattartóknak, sem a szállítóknak nem keli várakozniuk a rakodásnál. A konténeres csirkeszállító járművekből kilencet már közlekedtet a Baromfifeldol­gozó Vállalat. További ki­lenc szerelvény átalakítására pedig megbízást adtak a va­si Volánnak, amely kész az új szállító járművek sorozat- gyártására. Nem mindegy, hogy melyik osztályban Asztalitenisz-verseny A KISZ városi bizottsága, a városi tanács művelődési, ifjúsági és sportosztálya, va­lamint a szakszervezetek vá­rosi bizottsága a 14 évet be­töltött és “ sportágban nem igazolt személyek részére női egyéni, férfi egyéni és 3 fős férfi , csapatversenyt rendez, asztaliteniszben. Felső korha­tár nincs. A téli sportmozgás mellett cél az is. hogy kivá­lasszák a FIN megyei verse­nyén indulókat. Nevezni feb­ruár 1-jén 15 óráig lehet a KISZ-bizottságon, ott és ak­kor lesz a sorsolás, amelyre kérik a rendezők a jelentke­zők vagy képviselőik megje­lenését is. A vetélkedőt feb­ruár 8-án kezdik, a nevezők létszámától függő helyen és időpontokban. A Kinizsi labdarúgó-szak­osztálya az őszi forduló után megtartott szezonzáró értéke­lésén Marosfi György rövi­den értékelte az elért ered­ményt. A város igényelné az előrelépést, fontos, hogy a labdarúgócsapat, milyen osz­tályban szerepel, mert ez be­folyásolja az anyagi-tárgyi feltételek biztosítását, amely az új évben még nehezebb lesz. Megköszönte a játéko­sok eddigi igyekezetét, szor­galmát és a szakosztály-ve­zetőség dicséretre méltó, ön­zetlen ügybuzgalmát. Ezután az edzői beszámolók követ­keztek. Zátonyi Lászlónak, az első csapat edzőjének beszámoló­ja két részre bontható. Első részében a tényszerű, a számszerű adatokat ismertet­te. a másodikban pedig a lab­darúgócsapat szereplését kí­sérő, nagyban befolyásoló mellékkörülmények hatásáról szólt, elgondolkodtató, meg­szívlelendő szavakat. Az 1987/88. évi bajnokság őszi eredménye: Hazai pályán Idegenben összesen 6 4 1116- 6 9 7 331 11- 6 9 13 7 4 2 27-12 18 Első a Szigetújfalu 20, 2. Örkény 18 ponttal, jobb gól- különbséggel és 3. a Kinizsi. A jónak mondható 1986/87. évi bajnoki szereplés után a labdarúgócsapat játékosanya- ga lényegileg nem változott. Az eltávozott játékosok he­lyett újak érkeztek, akik igen hamar beilleszkedtek a kol­lektívába. A felkészülés előtt nem volt olyan probléma, mint előző évben a kiesés­visszakerülés után, hogy a rossz szereplés vagy a csa­patszellem megromlása miatt szétesik a csapat. A 18-as keret végezte a felkészülést megfelelő szorgalommal. Saj­nos Csikós Z. a labdarúgó­rajt előtt — vélt sérelem miatt —, Parti Gy. sérülés miatt nem állt a csapat ren­delkezésére. Csikós Z. a csa­pat erőssége, kulcsjátékosa lehetett volna. Itt kell meg­említeni, hogy Nagykőrösön csaknem egy csapatra való játékos van, akik még ma is aktív játékosok lehetnének. A csapat szerkezeti felépítése, összetétele, a játékstílus és felfogás kialakítása három- négy mérkőzés után rendező­dött. A legtöbbször pályára lépő csapat a következő volt (zárójelben, ki hányszor ját­szott), csak négyen játszottak minden mérkőzésen: Barabás (13), — Farkas (12), Virág (13), Nyári (12), Adámi (13) — Kovács (8), Szabó (8), Pet­rezselyem (12), Soós (12), Vigh (10) — Benkó (13), Ma­ri (11). További játékosok: Dankó (3), 4-szer csere, To- ricska (2), 7 csere, Pörge (1) 8 csere, Gonda 3 cséré, Pa- velkó 1 csere, Sallai 1 csere, Petrik 1 csere. A neveknél tartva, anélkül, hogy bárki is ki lenne emelve — mert az elért eredmény a jó csapat­munka eredménye — az osz­tályzatok alapján a legjobb teljesítményt 6,5 Barabás Ár­pád kapus, a mezőnyjátéko­sok közül 6 Adámi István nyújtotta. Góllövők: Mari 6 (egyet U-esből), Benkó 5, Soós 4 (kettőt szabadrúgás­ból), Vigh és Pörge 3—3, Ko­vács és Petrezselyem 2—2, Virág és Torieska i—1. Az MNK-ban, NB III-as csapatot is legyőzve, a 32-es mezőnyig jutott a csapat. A 7. fordulóban következett be és három mérkőzésen át tartott a hullámvölgy. Hazai pályán a rivális Tépiószecső- től 1-0-ás vereség, a kieső zó­nában lévő Hernáddal 0-0-ás döntetlen és Üllőn gyenge mérkőzésen 1-0-ás vereség. Addig 6 mérkőzésen 15 gólt lőtt a Kinizsi, most 270 per­cen át gólképtelenek voltak, és az első helyről a 4-re csúszott a csapat. A hullám­völgy átvészelését jelentette a szigetújfalui 1-1-es döntetlen. Az egy-két poszton kiala­kult jó versenyszellem igazol­ta azt a tételt, hogy ha az a szellem egészséges, akkor eb­ből a csapat húzhat hasznot. A további teendőkkel kap­csolatban idézzük az edzőt: „A célkitűzést, amit minden esetben legfőképpen a helye­zés határoz meg, úgy érzem, sikerült teljesíteni. Elsődleges célom, hogy egészséges, sport- szerető emberek sportoljanak együtt, szerezzenek egymás­nak, kívülállóknak, játékuk­kal, eredményességükkel sok örömet. E mögött a sport sze- retetén, egymás tiszteletén kívül más motiváló tényező ne legyen. Ennek elfogadtatása a mai viszonyok között igen nehéz, de a sport tisztasága adhal további erőt az élet más te­rületén való helytállásra is. A megbecsülést a lehetősé­gekhez képest biztosítani kell a játékosoknak. Ez alatt ér­tem, hogy munkahelyükön anyagilag megbecsült dolgo­zók legyenek, megfelelő sport- felszerelést és feltételeket kapjanak a focizáshoz.” A beszámoló végén az edző megköszönte a bázisszerv, a szurkolók, a baráti kör és nem utolsósorban a családta­gok, szülők, feleségek megér­tését, támogatását. A felké­szülés a tavaszi idényre ja­nuár 27-én kezdődik. P. S. Búcsú a gyártól Amikor a nyugállomány­ba vonuló munkatárs az utolsó nap szögre akasztja köpenyét, elteszi szerszá­mait, a műszak néhány percig még együtt marad, hogy búcsút vegyenek a távozó kollégától, baráttól, így szokás ez mindenütt, annyira természetes gesz­tus, hogy az újságíró sém tartja állandóan közérdekű eseményekként számon. Néha azért úgy érzi, neki is meg kell állnia a búcsú pillanatánál. Törékeny asszonyka ült a munkatársak gyűrűjében. A szemében megült fáradt­ságot e rendkívüli alkalom izgalma sem tudta elűzni, Arcán egy nehéz, küzdel­mes élet csalhatatlan jelei rajzolódtak ki. De nem volt szükség ebben az arcban titkokat keresni, mindenki tudta, hogy nemcsak a kor formálta a ráncokat. Ko­lompár Józsefné népes családot nevelt fel, hosszú időn át egyedül, végül már az itffiokák istápolása is az ő nyakába szakadt. Mégsem volt egyetlen nap a közel negyedszázad­ból, amivel ne tudott vol­na elszámolni a munkahe­lyén, ha a betegség, vagy a gyerekei gondja távol, marasztalta. Származása, szerény életkörülményei senkiben nem táplált elő­ítéletet itt az üzemben, de tisztelték becsületes mun­kájáért, ami egész életé­ben erénye volt. Kolompár Józsefné hol­nap már nem áll a kon­zervgyári szalag mellé. Valaki persze átveszi majd helyét, hisz végül is ő sem pótolhatatlan. De valószínű, hogy Balogh Ferencné mű­szakjának szorgalmas mun­kása még sokáig hiányoz­ni fog. —ay TlT-elcadás Talányos című dr. Fruttus István Levente pszichológus legújabb előadásának címe: tíumanisztikus pszichológia — paradoxon vagy társadalmi szükségszerűség. A TIT értelmiségi klubjá­nak legközelebbi rendezvényé­re január 27-én, szerdán este 6 órakor kerül sor, helye a levéltár előadóterme. tSSN 0133—2708 (Nagykőrösi H!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom