Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1988. JANUÁR 26., KEDD Évkezdés a Senicrnál Korlátlan piaci lehetőségek Makrai Tímea szövötanuió rutinosan köti össze az elszakadt fonalat. A Senior Kötöttárugyárban megtartott munkásgyűlésen, ahol még a mérlegkészítés előtt ismertették az -(elmúlt évi termelési eredmények lé­nyegesebb adatait, Csernák Károlyné gazdasági igazgató vázolté az idei teendőket is. Mint már hírül adtuk, több volt a bevétel és a nyereség, mint az előző évben, de a tervezett mértéket nem érték el. Az idei teljesítéséhez el­engedhetetlen feladatok lé­nyegében nem lesznek má­sok mint eddig,' inkább azok végrehajtásának hatékonysá­gát kell erősíteni. A piac érdeklődik termé­keik iránt mind bel-, mind külföldön. Ez nagy lépéselőny más termelőüzemekkel -szem­ben. Tehát csak dolgozni kell? Igen, de nem mindegy, mibőL A nyersanyagokat kü­lönböző helyekről szerzik be. Mint a gazdasági igazgató hangsúlyozta, ezután azonos, mennyiségű anyagból több el­adható terméket kell gyárta­ni. Ezért nem mindegy, kitől és milyen minőségben, árban szerzik be a földolgozandó fonalat. Keresni kell a leg­előnyösebb ajánlatokat. Az adó- és árreform hatá­sairól is szólt Csernák . Ká­rolyné. Elmondta, hogy- ennek következtében 4,2 százalékkal csökkenteni kell a termelői árakat,, ami által egységnyi terméken arányosan csökken a nyereség. Ha mégis bizo­nyos határ fölött marad nye­reség, , adókedvezményre szá­míthatnak. Az ösztönzés érde­kében növelhetik béreiket is, de ennek alapfeltétele az exportbevétel növelése. Az újításokat az idén az eddi­liyen körkötőgépek során készül p finom szövésű póló- ingaiapanyag. A jobb anyagkihasználás ér­dekében számítógépes mód­szerrel tervezik a szabásmin­tákat és azok optimális elhe­lyezését. Képünkön Ilorváth- né Török Zsuzsanna modell- szerkesztő. (Vimola Károly felvételei) gieknél is lelkesebben üdvözli a gyár, mivel meglévő piaci igényeket kell kielégíteni. Az új adórendeletei^ köz­vetlenül érintik a dolgozókat is. Az ő .megnyugtatásukra annyit, hogy ugyan folyama­tosan adóelőleget vonnak le, de azonos teljesítmény, mel­lett változatlan összeget talál­nak a borítékban. D. Z. Természetvédelem I. Veszélyben a madarak Hazánk gazdag állatvilágá­ban 42 ezer fajt számláltak össze ecídia. a szakemberek. E tekintélyes* számmal azonban csak akkor lehetnénk elége­dettek, ha az egyes fajokon beiül egyedi „népszámlálás” adatai ' is megnyugtató „de­mográfiai” helyzetet jelezné­nek. Sajnos 569 állatfajt orszá­gosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozottan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent népessé­gük. A ’ háborítatlan nyugalomra főként a védett területeken (nemzeti parkokban, tájvédel­mi körzetekben) van kilátásuk az állatoknak. Hazánkban je­lenleg 530 ezer hektár van a természetvédelem hatásköré­ben, és minden évben nagy összegeket fordítanak újabb területek vásárlására. A védett terület 6 százaléka az ország egész teriületének, és csak ar­ra elég, hogy a legritkább, leg­inkább veszélyeztetett fajok megóvását segítse elő. ::::: ::::: A hazai állatvilág fajgazda­ságának. változatosságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a ter­mészetet, a gazdasági tevé­kenység során figyelemmel kell lenni az állatvilág jelen­létére. érdekeire. Magyaror­szágról az elmúlt 150 év során több mint ötven vadon élő ál­latfaj tűnt el. elsősorban olya­nok. amelyeknek élőhelyei ál­dozatul estek az ember táj- átalakító tevékenységének. Kétségtelen tény, hogy ál­landó ellentmondások forrása a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és az erdőgaz­dálkodás érdekeinek eltérése. Szántóföld lett a valamikor gazdag rétből. Nagy csapás az állatvilágra, hogy eltűnnek az öreg erdők; az évszázados fák, sűrű bokrok háborítatlan nyu­galma, növényi kultúrájának fajgazdagsága, a télre is me­nedéket nyújtó faodúk, föld Megkérdezték - megkérdettük lesz sebességkorlátozás? Régen, az autózás hőskorá­ban Angliában még egy em­bernek kellett az akkori 10— 15 kilométeres óránkénti se­bességgel robogó gépkocsi­szörnyek előtt szaladni, hogy figyelmeztesse a járókelőket a közelgő veszélyre. Napjaink­ban ez már kivihetetlen len­ne. nemcsak a sebesség, de az autók száma miatt is. Pe­dig az 'óvatosság, a .figyel­meztetés ma sem árt. Éppen emiatt kérdezték so­kan a Földvári téren és á deákvári lakótelepen lakók közül, miért nincs arrafelé sebességkorlátozás? Bélák Gyula, a -tanács mű­A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet­ben baráti hangulatú, benső­séges találkozó keretében bú­csúztatták Bányavári Péter­nél, a szövetkezet elnökét nyugdíjba menetele alkalmá­val. Egy tartalmas életút érde­kes . állomásait villantották fel ebből az alkalomból. Ta­lán már kevesen emlékeznek arra, hogy három és fél év­tizeddel ezelőtt Sződiigeten 25 asszony szövetkezetbe tömö­rült, textilterméket készített,' s a fizikai dolgozók között volt Bányavári Péterné is. 1962 decemberében, mun­katársai bizalmából, a nevét később többször változtató szövetkezet elnöke lett. A kö­vetkező 25 év a fejlődés, az előrelépés időszaka volt. A központ bekerült Vácra, a Vak Bottyán téren vásárolt telken korszerű, szép székház épült. Részlegek sorával bő­vültek, gazdagodtak. Fodrá­szat, kozmetika, fotóműte­rem, fogtechnikusi munkahe­lyek tartoznak ma hozzájuk. A negyedszázadnyi munka­csapat létszáma ma 350, Vá­cott, Dunakeszin és a két vá­ros vonzáskörzetében száznál több «egység tartozik irányítá­suk alá. Ami másfél évtizeddel ez­Npgdíta az elnök assz^j Sikeres munkásévek után előtt országosan is újszerűén hatott: megkezdték az önel­számoló egységek szervezését. Ma már — a boyszolgálat ki­vételével — valamennyi rész­legük ebben a gazdasági for­mában. működik, és mind eredményesen. Mi lett a sződligeti. egykori női varrodával? Helyén, a Szabadság, téren felépült’ egy transzformátorüzem. Hiány­cikket pótló termékeket gyárt­va. munkát ad sok közságbe- li lakosnak. Készítményeik túljutrfak az ország határain is. Ez az egység, jo szerve­zettsége és korszerű technoló­giája révén, évek óta szép nyereséggel járul a szövetke­zeti mérleg eredményességé­hez, a kifizetett részesedések­hez. A jó munkát kísérte az er­kölcsi elismerések sora. Ki­váló szövetkezét kitüntetés, a Vác városi pártbizottság ván­dorzászlója. Távoli helységek­ből érkeztek Vácra. hogy megismerjék munkájukat, az . újszerű gazdálkodás titkát. Bányavári Péterné Vácott a városi pártbizottság tagjaként is dolgozott, s tagja volt az Országos Szövetkezeti Tanács­nak. Szívügyének tekintette a szakmai utánpótlást. Éven­ként szervezte az ipari tanu­lók, felvételét. ott láttuk a vég­zősök záróvizsgáin, s elkísér­te őket egy-egy országos szak­mai versenyre is. Az elnök asszony tevékeny­ségét többször elismerték magas szinten. Szövetkezet Kiváló1 Dolgozója, a Munka Érdemrend bronz, majd az arany fokozata, a váci Pro Űrbe kitüntetés bizonyítja, -hogy érdemes lelkiismerete­sen, Szivvel-léiélekéi dolgozni. A/, utódlásról is gondoskodott, a korábbi főkönyvelő, Lencsés Lászlóné került a helyére, így zökkenőmentes a vezetői vál­tozás. Nem könnyű elszakadni a régi munkahelytől. Még be- bejár a Vak Bottyán térre, meglátogat néhány egységet. Most is szívesen fogadják, mert határozott, sokszor ke­mény kezet igénylő vezetés ellenére mindig érezték em- berszeretetét, igazságosságát. Papp Rezső szaki psztláyának csoportve­zetője válaszol: — A Pest Megyei Tanács közlekedési osztályával egyez­tetve már többször megvizs­gáltuk az említett részeken, főleg az iskolák környékén, a sebességkorlátozás lehetősé­geit. A lakók éppen a gyere­kek miatt feltehetőleg órán­kénti 40 kilométerre szeret­nék lecsökkenteni a sebessé­gét. Viszont az iskolák, ját­szóterek közelében, mindenütt, ahol erre szükség van. fel­állítottuk a „Gyermekek” — veszélyt jelző — táblát, ami fokozott óvatosságra int. — A gyalogátkelő-helyek­nél egyébként sem vezethet senki gyorsabban, további in­tézkedések tehát túlszabályo­záshoz vezetnének Mellesleg 1988-ban a Földvári téren megépül a Magyar utca. an­nak elkészülte után pedig sor [ kerül a téren, mind a teher­gépkocsi-forgalom. mind a megengedett sfebesség szabá­lyozására. — Végül hadd mondjam el a személyes véleményemet. Amikor a belvárosban elren­deltük a 40 kilométeres kor­látozást. sokan szóvá tették, mire fel mindez, így lelassul a forgalom, nem érdemes au­tót tartani. Vagyis nagyon kétélű a helyzet. Ha vala­mit bevezetnek, rögtön akad­nak ellenzői. Szerintem a do­log leginkább azon a sokat emlegetett közlekedési morá­lon múlik Amíg akadnak em­berek. akik — ha csak nem ül egy rendőr a motorházte­tőn — a gyerekektől, forga­lomlói, korlátozástól függetle­nül, ugyanúgy hajtanak, ne­héz bármit is csinálni. Ezen se tábla, se KRESZ nem se­gít. Sajnos. p: zs. Áramszünet Január 28-án. csütörtökön 8-tól 17 óráig, hálózati re­konstrukciós munkák miatt. Vác . Buki-üdülőtelep terüle­tén áramszünet lesz. alatti járatok, barlangok, a többszintű dús aljnövényzet. Mindez hiányzik például egy harmincéves nyárasból. Mivel a védett területeken is gazdál­kodnak, ezért tulajdonképpen csak a fokozottan védett állat­fajok élveznek feltétlen el­sőbbséget. Bármennyire a figyelem kö­zéppontjában van ma már a környezetvédelem, nem sike­rült megállítani a negatív fo­lyamatokat, például a fekete gólya napjainkban is rohamo­san veszíti el élőhelyét az öreg erdők kivágásával. De ered­ményekről is szólhatunk: az erősen lecsökkent állományú fajok megmentésének egyik jó példája a nyári lúd, amelynek pozíciói az elmúlt két évtized­ben az élőhelyvédelem és a vadászati tilalom eredménye­ként megerősödtek. A hazánkban kipusztult ál­latok közül egyes fajok a kör­nyező országokban — haté­kony védelemnek köszönhe­tően — elszaporodtak, és las­san visszatelepülnek hozzánk, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élőhelyet keresve át­lépi határunkat, és a természet védelmét nem azonnali kiir­tásuk szolgálja. Megjelenésük gazdagítja az élővilágot, hoz­zájárul a vadállomány termé­szetes selejtezéséhez, illetve a sok kárt 'okozó kóbor kutyák megfékezéséhez. Szó sincs ar­ról természetesen, hogy egész farkasfalkák kóboroljanak az erdőkben, állományukat sza­bályozni tudja a vadgazdálko­dás. Im. E. (Folytatjuk) Négyszemközt a pszichológussal A Madách Imre Művelődé­si Központban Négyszemközt a pszichológussal címmel új egészségnevelési program kezdődik. Minden szerdán 16 és 18 óra között az épület 42- es termében várják azokat a fiatalokat, akiik úgy érzik, hogy megoldatlan gondjuk' vá.gy problémájuk van. A Vác Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya, a Sző- nyi Tibor kórház és Intéz­ményei, valamint a váci Ma- ' dách Imre Művelődési Köz­pont együttes kezdeményezése az akció. 5400 óra Az elmúlt év második fe­lében 5400 óra társadalmi munkát végeztek a váci DCM dolgozói. A kommunista mű­szakokon több mint hétszá- zan vettek részt, legtöbben a tranzit dolgozói közül, csak­nem 1200 órát teljesítve. Izzó baráti kör Közgplés A Váci Izzó MTE Barát,! Köre Egyesület 1988. január 31-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését az egyesület klubhe­lyiségében. A közgyűlésen az egyesület 1987. évi munkájáról hangzik el beszámoló, és ismertetik az 1988. évi terveket. Jelentést terjeszt be az ellenőrző bí­zat, tiság is. A hozzászólók és a szük­séges határozatok meghozata­la után a labdarúgó-szakosz­tály vezetői tájékoztatást ad­nak a csapat felkészüléséről és a várható változásokról. Vác a hazai lapokban Az Esti Hírlap beszámolt arról, hogy új oldószeres ra- gasztógyártó üzem készült el és kezdte meg működését, az óév utolsó hónapjában, a Tau­rus Gumiipari Vállalat váci gyárában. A Magyar Rendőr tudósítá­sa szerint korszerű és az igé­nyeket maximálisan kielégítő kapitánysági épületet avatták Vácott, a megszűnt járási hi­vatal Zrínyi utcai, 2800 négy­zetméter alapterületű ház­tömbjében. A Népszabadság munkatársa azt vizsgálta: a Duna Élelmi­szer és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat váci fiókja hogyan ■látja el áruval a körzetéhez tartozó falusi kiskereskedelmi egységeket, A Figyelő helyt adott a vá­ci Húszak János hídépítési programmal kapcsolatos gon­dolatainak. A szerző elemzi: mi okozza a fővárosi hidak túlterheltségét, lehet-e ezt csökkenteni. A Hajó-Daru című üzemi lapban Csányi Ferenc beszá­molt a Váci' Konténergyárban tartott legutóbbi kommunista műszakról: 475-en összesen 2850 társadalmi munkaórát tel­jesítettek, önként. A Népi Ellenőrzés értékelé­se szerint a munkaidőalap ki­használását vizsgáló váci né­pi ellenőrök megállapították, hogy azokon a helyeken, ahol a teljesítmény szerint alakul a bérezés, ott jobban ügyelnek a munkaidő hasznos kihaszná­lására. A Rokka munkatársa beszél­getett Furák JánosnéVal, a HFSZ váci gyárának ázb- titkárával, aki elmondta, hogy kedvezményes vásárlási ak­ciókat szerveztek, sikerrel. A gyár 190 nyugdíjasát meg­hívták társas ebédre, húsz ré­gi dolgozónak segélyt adtak. A Népszabadság A sződlige­ti csata címmel foglalkozott a községben felépíteni terve­zett Gyermekház gondolatával. Nyilatkozott a témáról dr. Ola­jos Mihály, Vác város párt- bizottságának első titkára is. Az Esti Hírlap színházi ér­dekességként említette, hogy a fővárosi Szarvas pincében váci amatőr színjátszók" bemutat­ták a Vidám koldusok című verses játékot, s terveznek to­vábbi előadásokat. A Tungsram című üzemi lap a váci fényforrásgyárból tudósítva, megírta, hogy a kí­sérleti gyártás után folyamato­san termelnek a KT-soron. Jobb minőség, magasabb mű­szaki színvonal a kitűzött cél. A Vendéglátás beszámolt ar­ról, hogy a váci központú Pestviűéki Vendéglátó Válla­lat Gasztronómiai Társasága szorosan együttműködik a ro­kon társaságokkal, gyakoriak: a hasznos tapasztalatcserék. Januári piac Változatos árukínálat Az év első hónapjában kel­lemes képet mutat a váci köz­ponti piac. Akár a Lőwy Sán­dor utcai nagykapun, akár a Köztársaság úti bejáraton ér­kezünk, változatos árukínálat­tal találkozunk. Solti András piaci felügyelő szerint, a hó­esések elmaradása kedvez a helyzetnek, az őstermelők kö­zül is a szokottnál többen hoznak árut, a kiskereskedők is jobban feltölthetik készle­teiket. Az árindex legtöbbször ma­gasabb, mint tavaly ilyenkor, de találkozunk hasonló ösz- szegekkel a kötelezően kihe­lyezett táblákon. A tejföl li­terjét és a túró kilóját 65 fo­rintért, a tojást 2,90—3,00 fo­rintért kínálták a legutóbbi hetipiacon. A gyengébb mi­nőségű burgonya 15, a szebb 18 forint volt. Néhány ár: sár­garépa 14—16, petrezselyem 20—22, vörös - káposzta 16—18, fehér káposzta 7—8, kelká­poszta 11--13, karalábé 13—15 forint. A januári fejes salátáért »13—15, a fokhagymáért 150, a vöröshagymáért 18 forintot kértek. Gazdag az, almakíná­lat: 22 forintért szép, egész­séges starkingot, jonatánt kapni. A héjas dió 60, a mák 140—180 forint volt. Késik a döntés az iparcik­ket árusító kiskereskedők kér­désében. Egyelőre a korábbi terminus eltolódott, januárban is árulták a textilféleségek, fémáruk, bőrdíszműcikkek sokaságát. Általános véle­mény: színesítik a piac for­gatagát és szükség van a kí­nált dolgokra. P. R. ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom