Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • XXIX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1987. FEBRUÁR 24., KEDD Bemondta a rádió is Javítás miatt késtek a vonatok A vasúti dolgozók szabad jelzésre várnak. Felvételünkön Földi Gáspár vonatvezető — indulásra készen a féken tartja a kezét — és Mihály Zsigmondi motorvezető, az önjáró vágánygépkocsi fülkéjében (a motorjavítás utáni pillanatban — a jobb alsó sarokban). A napokban a hírek minden adásában bemondta a rádió, hogy hazánkban hol, merre, milyen jellegű munkálatok folynak a vasúti fővonalakon. Így az is elhangzott, hogy Mende és Sülysáp között este hat óráig a MÁV szakemberei a felső vezeték karbantartási munkálatait végzik, s ezért átlagosan negyedórás vonatkésésekre számítsanak az utasok. Nos, ebben a közleményben látszólag nincs semmi különös, ám az ingázók tízezrei, akik általában régi rádióhallgatók is, észre kellett hogy vegyék: a mind nyíltabbá váló tájékoztatás a Vasút részéről valóban egyre pontosabb, s várhatóan ezentúl még pontosabb lesz. A tájékoztatás legalábbis... A közlemény valódiságáról, pontosságáról, vagyis a karbantartási munkálatok lefolyásáról-, s az utasforgalomra gyakorolt hatásáról magunk is meggyőződtünk úgy, hogy több órát tartózkodtunk a siilysápi vasútállomáson. Sikerült beszélni a felsővezeték- szerelőkkel is; így Kiss Fesáp között a vonalszakaszon a félévenkénti tervszerű megelőző karbantartást végezték, ellenőrizték a felső vezeték állapotát, s ha kellett, javították is. Az eredeti munkaterv szerint csak néhány perces időközönként dolgoztak a szakaszon, hogy minél kevésbé tartsák fel a vonatforgalmat. Azonban az MB vágánygépkocsi, amiről az ellenőrzést, a szerelést végezték, meghibásodott, ezért húzódott el a munkájuk. Be sem fejezték. A vonat majdnem kétszer negyedórát késett — valószínűleg a meghibásodott vágánygépkocsi miatt. Ekkor jegyezték meg sokan az utasok közül, hogy nem ártana, ha tudnák, mit értenek a vasutasok a műszaki hibán, ami a jelzettnél jóval nagyobb vonatkésést okozta, hiszen ők a rádióból csak felsővezeték-javításról értesültek. A műszaki hiba jellegét valóban nem részletezte a forgalmista, de az tény, hogy rendszeresen, 6—8 percenként értesítette a toporogva váró. mintegy kétszáz utast a vonatkésés alakulásáról. Aszódi László Antal Futás a vonatra! Mindenki siet felszállni, hogy annyival is rövidéül» ideig álljon a szerelvény a sülysápi vasútállomáson. (A szerző feh'ételei) renccel, a karbantartók csoportvezetőjével, Földi Gáspár vonatvezetővel és Mihály Zsigmond motorvezetővel. A vasutasok elmondták, hogy Újszászról jöttek Sülysápra a villamosvonal-fel- ügyelőségtől. Mende és SülyTavasz előtti jó tanácsok Műveljünk meg miden zugot A napokban olvastam e hasábokon a sorokat: „A parasztember tavasztól őszig dolgozik, télen gondolkodik. Azon töpreng, mit csinált rosszul, mit kellene tennie, hogy jobban megtalálja számítását?" Bizony ezek megszívlelendő szavak. Jártamban-keltem- ben látom a megművelt kerteket, de fájó szívvel nézem a parlagon maradt, elhanyagolt portákat. Vannak olyan ismerőseim, akik a telekvásárlás után évekig nem művelték kertjüket. Rendszeresen hozzánk jártak „kölcsön kérni” zöldséget, gyümölcsöt. Egyszer bosszúsan kifakadtam nemtörődömségüket látva, majd szívesen megmutattam termesztési módszeremet, szaktanáccsal ellátva őket. Megfogadva tanácsaimat, azóta mar ük is önellátók, sőt büszkén adnak ismerőseiknek egy kis kóstolót. Sokszor felvetődik bennem egy régi jelszavunk: „A föld azé, aki megműveli." Voltak idők, amikor a helyi tanácsok kötelezővé tették és ellenőrizték a kertek művelését. Ellenkező esetben bírságot szabtak ki, s ha ez is eredménytelennek bizonyult, akkor térítés ellenében annak juttatták a földet, aki vállalta művelését. Némely környező országban jelenleg is érvényben van ilyen rendelet. Nem ké- ne-e az illetékeseknek nálunk is elgondolkozni a hasonló intézkedéseken, hogy ne csökkenjen évről évre a hasznos termőterület és ezzel együtt ne nőjenek az árak a csillagos égig? Sokat utazom vonaton, buszon. Lépten-nyomon hallani, milyen drága a zöldség, gyümölcs. Nem vagyunk-e benne mi is ludasak, ha így gazdálkodunk ? Új igények Egy ország jólétét nemcsak a zsúfolt kirakatok, szép lakások jelzik, hanem a házak körül meghúzódó kertek is. Mert kertkultúrájuk csak olyan népeknek lehet, akik a mindennapi szükségletek beszerzésén felül erre is tudnak áldozni. Olvastam valahol: becslések szerint a kiskertek területe hazánkban meghaladja a félmillió hektárt! És ha nem is olyan mértékben, mint az előző években, mégis Kulturális programok Ecseren kedden 17 órától karate, 18-tól ifjúsági klub- foglalkozás. Gyomron 15.30-tól gyermek- torna a Pázmány utcai óvodában, 17-től autóvezetői tanfolyam. Maglódon filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: Arany a tó fenekén (színes, szinkronizált új-zélandi kalandfilm). Menüén 14-től a bábszakkör foglalkozása. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Annie (színes amerikai filmmusical). Pilisen 8-tól zongoraoktatás. Úriban 16-tól német nyelvtan- folyam kezdőknek. Üllőn 15- től a citeraszakkör próbája. Vecsésen 17-től művészi torna, 18-tól német nyelvtanfolyam és a Jaguár együttes próbája. Mottó: A vendégnek azt kell adni, amit az látni akar. Ki nem látott még olyat, hogy sok ember egy füstös teremben mered a képernyőre? Azon pedig éppen egy divatos film kockái peregnek. Videózunk. Ki így, ki úgy. Manapság egy magára valamit adó kocsmáros üzlete szinte elképzelhetetlen videó- berendezés nélkül Monoron s annak vonzáskörzetében. A céK világos, hiszen a szerződéses és magánkézben lévő vendéglátóegységek a divat hullámait meglovagolva forgalomnövekedést, s ezáltal nagyobb bevételt kívánnak elérni a videofilmek többnyire rendszeres vetítésével. És a cél szentesíti az eszközt. A videón kommersz a világ. Az akció-, kommandó-, horror- és karatefilmek eny- hébb-erősebb változatai uralják a piacot. S az ezzel a hullámmal befutott sztárok: Bruce Lee, Chuck Norris, Arnold Schwarzenegger vagy Silvester Stallone nevével fémjelzett filmek jó közönség- és vendégmarasztalónak bizonyulnak. Országos jelenségről van szó, s nem egy ember vágya manapság a videó. Sajtóorgánumok tucatjai foglalkoztak már valamilyen formában a jelenséggel, nevezetesen: miért kell az embereknek a kommersz? Mondják, elsősorban az amerikai filmipar elüzletiesedése hat ránk is. Van benne igazság, de én más oldalról közelíteném meg a kérdést. Az irományom elején említett mondattal: A vendégnek (emLassan beépül életünkbe A videón kommersz a világ... bereknek) azt kell adni, amit az látni akar. Hiszen a vendéglátó egységek üzletorientált profiljában az úgynevezett művészfilm nem tartja meg másfél-két órán keresztül a vendéget. A vendég látószögéből is egyszerű a dolog. Mivel idegen nyelvtudásunk nagyon csekély, s aki beszél egy nyelvet, sok esetben csak felszínes ismeretekkel rendelkezik, számára a hosszú párbeszédekkel, dialógusokkal megtűzdelt film unalmas látnivaló. Főleg akkor, ha német vagy angol nyelvű kazettáról van szó, és a történet maga koncentrációigényes. A kommersz ezzel szemben egyszerűen nyomon követhető történet, jónak és rossznak jól elkülönített harca, természetesen a végén a jó győzelmével. Ehhez a képi anyaghoz a komolyabb mondanivalót tartalmazó filmekkel szemben nem szükségeltetik tág információbefogadó készség. A hősök teszik a dolgukat, a jó nevében ütnek-vágnak, robbantanak, gyilkolnak, az alkohol fogy és „csilingelnek a pénztárgépek”. Mindezek ellenére fel kell tenni a kérdést: szükség van-e ilyen formában a videózásra? A vendéglátók szempontjából a válasz, úgy gondolom, határozott igen. A vendégek nagy része is áldását adja rá, látszólag tehát az érdekek találkoztak. w Nekem azonban úgy tűnik, hogy egyesek már életmódjukat a videótól teszik függővé, háttérbe szorítva ezáltal szabadidejük eltöltésének egyéb formáit. Mert tulajdonképpen ez a szórakozási forma nem egyéb, mint ingyen mozi. Egy kólát az átlagos harmadosztályú árért, ami úgy hat forint körül van, néha óráig el lehet szopogatni, s ez idő alatt egy pár film biztosan lefut a készüléken. S ha meggondoljuk, hogy a moziban a jelenlegi jegyárak figyelembevételével mindössze egy film tekinthető meg, talán világossá válik, hogy az emberek miért járnak a kocsmába filmet nézni. Persze azért tegyük hozzá, a többség nem kólát iszik. Nevezhetnénk tehát a helyzetet enyhe fintorral „paradicsomi állapotnak” is, mégsem az. Mert a szabadidejében videózó ember szöges ellentétben áll azokkal a törekvésekkel. amelyek az egészséges életmód megteremtésének érdekében születtek és születnek folyamatosan. Bár én, azt hiszem, ezek az törekvések ezt az embertípust teljesen hidegen hagyják. A sport, a kultúra, az egészség minden tekintetben háttérbe szorul a „kinek mi köze hozzá, hogyan szórakozom” alapállás mögött. Amit persze vitatni nem lehet, bár nem mindegy, hogyan éljük meg mindennapjainkat. Tévedés ne essék, én nem a kocsmai videózás ellen ágálok, csak a kommerszhullám mindent elborító áradata késztet véleményformálásra. Ez kevés kivételtől eltekintve nem érték, hanem... tán nem is tudom, mi. Engem személy szerint borzasztóan szórakoztatnak ezek az „alkotások”, de nem a film, vagy a környezet mulattat, hanem az az ájtatos tekintet, ami a vendégek szeméből sugárzik, s no persze a jelzők. „Szuper, csodálatos, szenzációs”, ilyen és ehhez hasonló kifejezések röpködnek a levegőben egy-egy ve- rekedási jelenet, üldözés vagy éppen robbantássorozat láttán. W A kommersz szép lassan beépül életünkbe; tevékenységünk, munkánk meghatározójává válik, belőle építkezünk, cselekedeteinket, viselkedésünket alárendeljük az éppen ügyeletes divatirányzatoknak. Ellene keveset teszünk, s úgy tűnik, nem is nagyon akarjuk, hogy a helyzet megváltozzék. Kucsera József évről évre nő ez a terület, mert az állam támogatja az új igényeket, gyorsítja az eddig kihasználatlan területek parcellázását. Üj üdülőterületek, hétvégi körzetek jönnek létre, ezzel lehetőség nyílik arra. hogy az emberek dolgozva pihenhessenek. Ésszerű ültetés Ez a látszólagos ellentmondás könnyen érthetővé válik, ha tudjuk, hogy nemcsak a szellemi, de a fizikai dolgozónak is szüksége van pár órás, a munkájától eltérő elfoglaltságra. Ezt az igényt elégíti ki a kiskert, amikor gazdája a napi munka, közlekedés és a zaj okozta kimerültség után kertjében öntöz, füvet vág, növényt ápol vagy élvezi a kert levegőjét nyugágyban pihenve. A házi és háztáji gyümölcsös zöldségtermesztésnek kettős jelentősége van. Egyik: a család friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátása, másik a felesleg értékesítéséből származó jövedelem. Mindkettő olyan fontosságú, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Elsődleges feladatunk, hogy a kertben a növényeket a helyi tájtermesztésnek megfelelően ültessük. A házikertben az legyen a cél, hogy legalább saját szükségletünkre légyen mindenféle friss zöldségnövényünk. Nem érdemes olyanok termesztésével erőlködni, aminek a vidék éghajlata, talaja vagy egyéb adottságai nem megfelelőek. Nagyon fontos az ésszerű ültetés megtervezése. Ezzel ugyanis megtöbbszörözhetjük a terméseredményt. Például a spenót és a saláta legfontosabb korai zöldségfélénk, de mindkét növény előnövé- nye lehet a paradicsomnak vagy a paprikának. A borsó vagy bab után ültethetünk céklát. A drága korai burgonyát magunk termeszthetjük, utána csemegekukorica ültethető. A fiatal, öntözésre szoruló gyümölcsfákat kitányé- roljuk, majd körbeültethetjük káposztával, karalábéval. Előnyös nekik az öntözés és a permetezés is jó védekezésül, mint a fáknak. A kertek legtöbb esetben nem öntözhetők. Ezért öntözés nélkül vagy kevés öntözéssel termeszthető növényeket tervezzünk. Ilyenek például a vörös- és fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, cékla, őszi és téli retek, spenót, téli fejes saláta, uborka, tök, paradicsom, borsó, zöldbab. A káposztafélék, a paprika és a zeller termesztése a mi csapadékviszonyaink között bizonytalan. A kora tavaszi, illetve áttelelt saláta, spenót, korai borsó után: uborkát, tököt, paradicsomot, paprikát ültethetünk, vethetünk, a korai káposztafélék után spenótot, fejes salátát. A vörös- és fokhagyma után zöldborsót ültessünk. A júliusban felszabaduló területeket céklával, téli retekkel hasznosíthatjuk. Az intenzív kihasználás mellett nem szabad megfeledkezni a talaj tápanyag-vissza- pótlásáról sem. Műtrágya mellett a szerves trágya adagolása is ajánlott. Clcsóbb lehetne Nem a minél korábbi vetés a jó, hanem az időjáráshoz igazított vetes. inkább valamivel később, mint korán. Az a kívánatos, hogy a csírázás minél előbb történjék. Ha a mag sokáig elfekszik a talajban, sok tápanyagot veszít, ki van teve a mikroszerve- zetek károsításának és sok elpusztul. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a levegő átlagos hőmérsékletét a talaj vetésmélységben lévő hőmérséklete 2—3 nap múlva követi. Az őszi ásásban részesült talaj szintén előbb melegszik lel és porhanyósabb. A csírázási talajhőigény növényenként különböző. Álljon itt pár példa a főbb növényekből, a csírázási hőminimumra, amely meghatározza a vetés idejét: 5—6 foknál csírázó növények: rjftek, káposztaléfélék, torma. 8—9 foknál: sárgarépa, petrezselyem, borsó, saláta, spenót, sóska, pasztinák, rebarbara. 11—12 foknál: cékla, zeller, fokhagyma, burgonya, vöröshagyma. 14—15 foknál: paradicsom, sütőtök, bab, kukorica. 17—18 foknál: dinnye, uborka, paprika, spárgatök. Ha a fentieket figyelembe vesszük, úgy igen eredményesen, hasznosan gazdálkodhatunk, a család szükségleteit pedig önköltségen elő tudjuk állítani. Hasznosítsuk kertünk minden zugát, műveljünk meg minden parlagon hagyott területet. Bizonyos, hogy ebben az esetben befolyásolni tudnánk a piaci árakat, jóval olcsóbban lehetne a zöldség- és gyümölcsféléket termeszteni és értékesíteni is. Marczi Ferenc Ön miért füstölög? A valaki és a senki is füstölög. A férfi és a nő is dohányzik. A felnőtt és a gyermek is szívja. Az okos és a buta is rágyújt. A kövér és a sovány is pöfékel. Az akaraterős és a g,yenge akaratú is, rontja a tüdejét, a szívét, az ereit és még sok porcikáját. A szép és a csúnya is ráncosítja az arcbőrét, ritkítja a haját, színteleníti a hangját, büdösíti magát, a ruháját és a környezetét. Az utóbbit főleg azok érzékelik és szenvedik, akik nem dohányoznak. Komoly emberek nehéz vizsgákra, tudományos dolgozatokra készülvén füstbe burkolóznak. Miért ez a nagy igyekezet? Ki miért füstölög? Hiszen rá is van írva a szép dobozokra, hogy KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! Menekülök a füstös helyekről és sajnálom azokat, akik ezt nem tehetik. S közben azon füstölgők, illetve bosszankodom magamban. hogy sok az olyan orvos, aki a betegét füsttel terheli, no meg a cigarettázó tanár, aki estleg éneket, testnevelést vagy egészségtant tanít. É rdemes lenne ezen elgondolkozni, de nem rágyújtás után. D. L. Vasárnap Kupamérkőzések Március 1-jén, vasárnap már tétmérkőzésekre kerül sor Pest megye labdarúgó- pályáin. A Magyar Népköz- társasági. Kupa megyei selejtezői szólítják játékra a csapatokat. Körzetünkből kétségtelenül a Monor kapta a legrangosabb ellenfelet, a Váci Izzó NB Il-es gárdáját. Természetesen a találkozón a monoriak lesznek a vendéglátók. Régi ve- télytársak találkoznak Üllőn, ahol a Pilis vendégszerepei. A Gyömrő szintén megyei I. osztályú ellenfelet, a Veresegyházat fogadja a kupamérkőzés keretében A sülysápiaknak sem kell messzire utazniuk, hiszen Zsámbokon lépnek pályára. A Mende—Dunavarsány összecsapás az előbbi csapat otthonában lesz. Valamennyi találkozó 14 óra 30 perckor fcezdödik. —ér ISSN 0133—2651 (Monorí Hírlap)
