Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Fal az M3-as mentén Hangnyelő beton Fele annyi energiával Az eddigi igények alapján 600—800 nagyobb méretű csa­ládi ház építéséhez elegendő Durisol elnevezésű biobeton falazóblokkot gyárt és értéke­sít az idén a Komárom Me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. Ennek az új építőanyag­nak az előállítására nemrég rendezkedett be Tatabányán a Komép. A biobeton egyik legna­gyobb előnye, hogy minden szempontból megfelel a meg­szigorított hőtechnikai előírá­soknak. Az ebből épült laká­sok fűtéséhez fele annyi ener­gia kell, mint a téglából ké­szült otthonokéhoz. Súlya cse­kély, jó hangszigetelő, korha- dásmentes, könnyen lehet fű­részelni, vágni, csavarozni. Emellett jóval olcsóbb, mint a többi új típusú falazóblokk. Jelenleg egy műszakban ké­szítik a Durisolt, a kereslet növekedése esetén azonban áttérnek a két műszakos ter­melésre. Mostanáig kizárólag családi házak építéséhez igé­nyelték az új biobetont, újab­ban viszont hangnyelő anyag­ként is hasznosítani kívánják. A Közlekedési Minisztérium megbízásából például kísérlet­képpen zajvédő falrendszert alakítanak ki a Durisolból az M3-as autópálya egyik szaka­szán. Meggátolhatják a hang terjedését a Durisolból emelt falakkal. Szerdán Tanácstagi beszámolók Négy kerületben A városi tanács vb titkár­sága értesíti a lakosságot, hogy február 25-én (szerdán) este 6 órakor dr. Törös Lász­ló, a 41-es választókerület és dr. Szecsei Katalin, a 42-es választókerület tanácstagjai a Petőfi Sándor Általános Isko­lában, Pozsár Ferenc, a 49-es választókerület tanácstagja 5 órakor a Toldi Miklós Élel­miszer-ipari Szakközépiskolá­ban és Wágner Balázs, az 58- as választókerület tanácstagja 4 órakor a CÁT (Fekete d. 2.) kis tanácstermében tartja ta­nácstagi beszámolóját. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1987. FEBRUÁR 24., KEDD A Détév kénytelen készletezni Kevés, hogy jók a szakemberek Nagykörösön nincs olyan cég, amely a városban ko­molyabb építőipari munkát végezne. Á lakásokat vagy a kecskeméti székhelyű Dutép, vagy a ceglédi Dél- Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Détév építi. Milyen ez utóbbi vállalat munkája? Erről érdeklődött munkatársunk. „Átlagosan 5 százalék bér-\ fejlesztés mellett, mondjuk 150 millió forintos árbevétellel és 9—10 millió forintos nyereség­gel számolva: 1986-ban 4,5 mil­lió forintnyi alaphiányt ka­punk végeredményül.” Ez a jövőt firtató példázat éppen egy esztendővel ezelőtt hang­zott el, minden más hasonlat­nál pontosabban érzékeltetve a Dél-Pest Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál évindítás­kor fellelhető bizonytalanságo­kat. Ezért kérdeztük meg most Sárik Jánostól, a Détév igaz­gatójától : — Bevált-e a baljóslat? — Nem egészen. Ugyanis időközben megváltoztak a szá­mok. Az 1986-os bérfejlesztést és a felhasznált béreket körül­belül 5 millió forint adó ter­heli, amit a mérleg elkészülte után kell kifizetni. Tavalyi nyereségünk nagyjából 5 mil­lió forint, ebből 2,5 millió fo­rint lenne az az érdekeltségi alap, ami az imént mondott 5 milliós adó fedezetéül szolgál. Ez ugye egy nehéz mutatvány, még akkor is, ha az amortizá­ciós alapból 700 ezret a tör­lesztésre szánt összeghez ra­kunk. A különbözetet valaho­gyan elő kell teremteni. — És ha-nem teremtik elő? — Az meglehetősen súlyos következményekkel járna. A szabály az eredeti adóösszeg ötszörösével büntet. Márpedig A hó most is munkát ad •Jövetelekor is sok borsot tört az orrunk alá, de a rongy- gyá ázott lábbelik tanúsága szerint távozásában sincs köszö­net. Napok alatt összelottyant, levéből csinos tocsogók kelet­keztek úton és útfélen, üzemudvaron. A Bányászati és Tö­megáru Fuvarozó Vállalat nagykőrösi üzemének parkgondo­zóit is mozgósította a gyors hóolvadás. Csákánnyal, lapáttal felszerelkezve haladéktalanul nekiláttak a hókásától eltömő- dött csatornák, árkok tisztításának. Képünkön: Szűcs Albert és Faragó László a főbejárat előtti térséget tisztítja (Varga Irén felvétele) 25 millió forint egy életre tönkretenné a céget. smeretlen helyre — Ezek szerint a megjöven­dölt 5 százalékos bérfejlesztés sem vált valóra? — Csupán 2,8 százalék lett belőle, és ezzel arányosan csökkent a befizetési kötele­zettség is. Viszont igen kelle­metlenül érintette a dolgozó­kat. A vállalat 61,5 ezer fo­rintos bérszintje már az épí­tőiparban is rendkívül ala­csonynak számít. Ellensúlyo­zásként továbbra is támogat­tuk a gazdasági munkaközös­ségek megalakítását és műkö­dését. Jelenleg 6 vgm-et tar­tunk nyilván, 55 szakmunkás­sal. — Hány dolgozója van a Détévnek? — Négyszázötven. — Vagyis keresetkiegészítés­re kevesebb mint tíz százalé­kuknak nyílik alkalma. Mi lesz a többiekkel? — Minden cég arra törek­szik, hogy a jó szakembereit tartsa meg, és a munkaközös­ségekben a legjobbak dolgoz­nak. — Ebből az következik, hogy más foglalkozási csopor­tokban nagy az elvándorlás? — A segédmunkások köré­ben rendkívül nagy, de van mozgás a betanítottakéban is. A szakmunkások között jelen­téktelen a jövés-menés. — Merre veszik az irányt a segédmunkások? — Ezen jómagam is sokat töprengek. Mert az valószínű, hogy nem a környékbeli épí­tőipari vállalatokhoz vagy szö­vetkezetekhez mennek. Nem tudom. Legalábbis általam is­meretlen helyre távoznak. — Tavaly ilyenkor a kon­centrált munkavégzést nevez­ték meg használható taktika­ként. — A rendelésállományunk összetétele 1985-ben távol állt az optimálistól, de még attól is, ahogyan mi szerettük vol­na. Tavaly már valamivel ará­nyosabban oszlottak meg az alapozó, a szerkezetépítő és a befejező munkálatok. A gene­rálfeladatokat úgy csoportosí­tottuk, hogy a folyamatos te­vékenység mellett maradjon kapacitás a gyors átfutási ide­jű rendelkezésekre. Ezekből igyekeztünk minél többet vál­lalni a gyors megtérülés és a kölcsönösen kedvező feltételek miatt. Nagy figyelmet fordítot­tunk arra. hogy az alvállalko­zók költségei lehetőleg ne lép­jék túl a versenytárgyaláson rögzített összegeket. Ez többé- kevésbé sikerült. Teli a raktár — Milyen eredményekkel zárták 1986-ot? — A vállalat termelése 13.8, a termelékenység pedig 15 százalékkal nőtt. Teljes árbe­vételünk 161 millió forint, eb­ből 126 millió a Détév, a többi az alvállalkozók része. — Gondolom, az év során találkoztak zavaró tényezők­kel is. — Közülük az egyik az, hogy tovább lazult a pénzügyi fegyelem. A megkötött, üteme­zett és érvényes szerződések dacára a megrendelők vagy nem fogadták, vagy későn fi­zették ki a cég számláit. Az egyik iskolaépítésnél például tíz számlából nyolcat késve törlesztettek, a másik esetben (szintén iskoláról van szó) a Détév kényszerült hitelt föl­venni a megrendelő helyett: A másik gond az építőanyagok körül alakult ki... — Az építőanyagok kö­rül...? De hisz az összes nyi­latkozó kiegyensúlyozott ellá­tásról számolt be! — Á közvéleményben való­ban az az egyszerű összefüg­gés forog, hogy mivel csökkent a beruházások száma, van anyag bőven. Tulajdonképpen van is. Amikor mi negyed­évenként megkérdezzük az építőanyagos szállítócéget, hogy tudnak-e ezt vagy azt adni, kapjuk a választ: már hogyne tudnánk, teli a raktár. S aztán hozzáteszik: ha azon­nal el is visszük, akkor min­den rendben, de ha csak ké­sőbb kérnénk, akkor már semmi biztosíték arra, hogy egy fia burkolóanyag vagy be­tonelem is marad. így tehát kénytelenek vagyunk készle­tezni. Leírt gépek — Ha azt hallja valahol — márpedig elégszer hallhatja —, hogy a vállalatnak igazodnia kell a megváltozott feltételek­hez, mire gondol? — Arra, hogy mi módon le­hetne nagyobb nyereséghez juttatni a Détévet. És arra, hogy nemrég építettünk egy új asztalosüzemet, aha) — a hordógyárral és a Stylus Kis­szövetkezettel közösen — bel­ső berendezéseket készíthet­nénk. Érdeklődtünk, hogy számíthatunk-e az egyik nyu­gatnémet vállalat együttműkö­désére. Kiderült, hogy míg az NSZK-beli cégnek olyan gé­pei vannak, amelyek egyetlen gombnyomásra bármit megcsi­nálnak, addig a mieink ... Hiába tudjuk, hogy viszonylag jó a szakembergárdánk ehhez a folyamathoz, ha a gépek képtelenek olyan minőségű terméket előállítani, amilyen kellene. Gépparkunk 60 száza­léka nulla értékűre van leír­va, így aztán komolyabb fel­adatra alkalmatlan. Varga Sándor Válaszol az illetékes A gyár állja a szavát „Alapos szaktudást szerez­nek” címmel olvastam a Nagy­kőrösi Hírlap február 2-án megjelent számában egy cik­ket, amely a konzervgyár fel­nőtt szakmunkásképző tanfo­lyamáról szólt. Sajnos meg­alapozatlan információkat is tartalmaz, ezért kívánok rea­gálni az elhangzottakra. A felnőtt szakmunkásképző tanfolyamot rendszeresen — már több évtizede — szervez­zük és ennek hasznát látják mind a tanulók, mind a vál­lalat. A szakmunkásvégzett­ség a kvalifikáltabb munka­végzés mellett jobb anyagi le­hetőségeket jelent, a vállalat­nak pedig egyre több magas szakmai ismerettel rendelkező dolgozóra van szüksége. Az oktatást szaktanárok, szakem­berek végzik, a vizsgakövetel­mények azonosak a szakmun­kásképző intézetekben elvár­takkal. A munka, esetleg család mellett minden tisztelet meg­illeti azokat a dolgozókat, akik vállalkoznak a tanfo­lyamra 1 Eddig teljesen egyetértek a cikkíróval. Viszont azt vissza kell uta­sítanom, hogy „mézes madza­got” húzott el orruk előtt a vállalat vezetése, vagy egyéb, be nem tartott ígéretek mi­att hagyták abba egyesek a tanfolyamok Vállalatunk, a törvényes lehetőségeken belül, biztosítja a tanulás feltételeit. A 14 órakor kezdődő oktatás­ra minden dolgozót időben el­engedünk. Viszont 6 órás munkaidő-kedvezményt soha nem adtunk. Ez törvénytelen, így nem is ígérhette meg sen­ki sem. A vidéki (Cegléd kör­nyéki) dolgozókat a vállalati autóbusszal eddig is átszállí­tottuk az oktatásra, — kivéve azt a pár napot, amikor a hó akadályozta a közlekedést. Térítésmentesen biztosítunk tankönyveket, a szakmai mun­kák begyakorlására külön munkaidőn belüli lehetősége­ket is teremtünk. A kollektív szerződés 1986 májusában készült el, és a to­vábbtanulásra semmi revíziót vagy felülvizsgálatot nem ter­vezünk. Tény, hogy a cikk csak vélt sérelmekről, erősen túlzott elvárásokról szólt, me­lyek pár személy részéről merültek fel. Kár, hogy problémáikkal a hallgatók nem keresték fel a vállalat vezetőit, de a cikkíró is elmulasztotta ezt, mielőtt elmarasztalóan, tényként kö­zölte ezeket. Détári Endre termelési főmérnök , Köszönjük az értékes tá- ' jékoztatást. Egyúttal azt is J reméljük. az érintettek ^ megnyugodva veszik tudó­id másul a tényeket. (A szerk.) üt tud a szerpaprika? Szontfaztatott palánták A hagyományos szabadföldi paprikatermesztés egyik hát­rányának tartják a szakembe­rek a szüret elaprózódását, időbeli elhúzódását. A kuta­tókat is foglalkoztatta a kér­dés, milyen termesztési szisz­témával lehet leszűkíteni a termő időszakot anélkül, hogy az egységnyi területű papri­kaföldről leszüretelt termés értéke kisebb lenne a szoká­sosnál. Az úgynevezett szőnyegpap- rika-termesztés eredményei biztatóak. A sűrűn, fajtától függően négyzetméterenként ültetett 30-40 palánta körülbe­lül száz bogyót tud megnevel­ni hideghajtatással akkorára, amikor — mai árakon szá­molva — 4-5 forint a termés darabja. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen, de igen fontos kritérium, hogy csak az első 3-4 virágot köttessük be. A módszer lényege pedig az, hogy a kiültetés után alapo­san beöntözött paprikaföldet nem szabad tovább locsolni, még akkor sem, ha erősen fonnyad, mindaddig, amíg az első virágok kötése meg nem történt és a bogyók elérték az 1-2 centiméteres hosszúságot. Ettől fogva viszont bőségesen kell a vizet adagolni, a ké­sőbbiekben is, a növények na­pi igénye szerint. A kísérletek szerint csupán kétszeri, háromszori szedéssel ugyanannyi nyereségre tehet szert a gazda, mint amikor 6-7 alkalommal böngészte vé­gig a sorokat. A hegyes és fehér paprikafajták egyaránt alkalmasak a szőnyegtermesz­tésre, de közülük elsősorban a cecei, a HRF, az angeli em­léke, és a hatvani fajtákat ajánlják a kutatók. —ay Klasszikus zene Az Országos Filharmónia 3. bérleti hangversenyét március 2-án (hétfőn) rendezik a zene­iskolában. Ezúttal városunk szülötte, Matuz István európai hírű fuvolaművész előadásá­ban gyönyörködhet a zenera­jongó közönség. Vas Katalin (gordonka) és Végvári Csaba (zongora) közreműködésével Telemann, Beethoven, Mozart, Haydn, Madarász Iván, Brahms és Borne művei csen­dülnek fel a 18 órakor kezdő­dő műsorban. Nagy és Paros a válogatottban Ez évben birkózásban — a nemzetközi viadalokhoz al­kalmazkodva — az utánpótlás korosztályokban a súlycso­port-kategóriákat módosítva rendezik a hazai versenyeket is. Egy időben két helyen sze­repeltek az Nk. Kgy. Kinizsi SE fiataljai. Az ország összes jelentő­sebb birkózó-szakosztályának képviseletében 122 indulója volt a kétnapos tatabányai or­szágos ifjúsági szabadfogású tiszteletdíjas Katona István- emlékversenynek. Az 54 kilo­grammosok 12 fős súlycsoport­jában: 2. Nagy János, 4. Ta­kács János (kötöttfogású pro­filúnk, de mindketten jól bir­kózva 5. illetve 3 minősítési pontot is szereztek). 68 kg (24 fő): 7—8. Tóthpál László (szo­ros mezőnyben). 74 kg (20): 2. Paros György (5 tusgyőzelem és 1 vereség, 5 minősítési pont). Az előző, valamint itt nyúj­tott teljesítményük alapján, Takács János után Nagy Já­nos és Paros György is beke­rült az országos ifjúsági válo­gatottba. A nagykőrösi birkó­zósport történetében most van először egy időben három válogatott kerettag. Gratulá­lunk hozzá! A szegedi meghívásos terü­leti úttörő B korcsoportos kö­töttfogású versenynek 110 in­dulója volt. 37 kg-ban (17 in­duló) : 3. Zsigár Ernő (5 tus­győzelem és 1 vereség). 41 kg (13): 3. Benyik József. 45 kg (13): 1. Balogh Antal (két súlycsoporttal feljebb lépett, de itt is kiemelkedett a me­zőnyből). 55 kg (12): 5. Tóth Péter. 60 kg (10): 3. Faragó Antal. KOSÁRLABDA — NŐKNEK A szebbik nem nagykőrösi kosárlabdásai idegenben sze­repelitek újabb tétmérkőzései­ken. Az NB Il-es női bajnokság­ban: Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola (Bp.)—Nk. Kgy. Kinizsi 61-51 (43-21). Nk.: Molnár, Komáromi (10), Pan- kotai (11), Józsa (6), Szappa­nos (11); csere: Straub (5), Kosa (4), Mészáros (2), Jó- zanné (2). A kinizsisek szünet után nagyon feljavultak, de az első játékrészbeli fegyel­mezetlenségeik miatt nem tud­ták megfordítani a mérkő­zést. A Bács-Kiskun megyei út­törőleány-bajnokságban : Kecskeméti SC Buday Isk.— Nk. Kgy Kinizsi 62-12 (32-2). Az 1986/87-es bajnoki év utolsó e korcsoportbeli talál­kozóján az ellenfél volt ügye­sebb. Legjobb dobó: Pörge (6). LÁBTENISZVERSENY LESZ Március 1-jén a Kossuth is­kola tornatermében városkör­zeti lábtenisz egyéni versenyt rendeznek. Erre bárki bene­vezhet húsz forint ellenében a helyszínen, a 9 órai kezdés előtt. A SPORTKÖR JAVÁRA Eredeti és ötletes az új típusú, átalakított Nk. Toldi DSK első bevétele. Őszi vad­gesztenyegyűjtésből 5400 fo­rintot kaptak a diákok, s ezt sportkörük hasznára ajánlot­ták fel. s. z. Mozi, színház A nagyteremben Gyilkos robotok. Színes amerikai film. Előadás csak 5 órakor. A Mozgóképestek kereté­ben: Óriás I—11. Amerikai film. Előadás 7 órakor. A stúdióteremben A Kortárs Filmklub kere­tében: A bolygók együttállá­sa. Színes, szovjet sci-fi, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Kamaraszín­házban este 7 órakor: Vil­lámfénynél. Bárdos Lajos- bér­let. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Csár­dáskirálynő. SSN <1133—2708 (Nagyköröst Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom