Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
1983. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Minden dolgok mértéke az ember Az önismerés egyszeregye zavartalan kikapcsolódásra. A fent említett módszerek a környezet megváltoztatása helyett saját magunk megváltoztatását, illetve az ember és környezete közötti viszony megváltoztatását ajánlják. A módszer lényegét a huszas években Schultz német orvos dolgozta ki. Minden bölcsességek kezdete az önismeret. Thalész, az antik tudományosság egyik eisö ,riagy alakja fogalmazta meg először parancsoló módban és afórizmaszerű rövidséggel: Ismerd meg önmagadat! Ez a tanács természetes 'része volt a görög szemlélet egészének, ök fogalmazták meg először azt a gondolatot is. hogy minden dolgok mértéke az ember. Ez az önismereten alapuló emberközpontú világkép ma is vonzó ideál. Magánkötelesség is Az önismeret, a lélekisme- ret önálló tudománya, a pszichológia mindössze százéves, a kísérleti pszichológia ennél is fiatalabb. A pszichológia eredményeinek gyakorlati hasznosítása alig ötven- hatvanéves múltra tekinthet vissza. Ma már ismert,' sőt köztudott, hogy a lelki bajok sokszor testi, úgynevezett pszichoszomatikus betegségeket okoznak, s talán már azt is sokan tudják, hogy az emberi psziché „karbantartása” — a mentálhigiéné —, nemcsak az orvosok, pszichológusok feladata, hanem mindenkinek — sajátí jól felfogott érdekében — magánkötelessége is. Vlagyimir Levi Az önismeret művészete című könyve ehhez nyújt segítséget a laikus olvasónak. Munkájában tulajdonképpen az önszug- gesztió, az autogén tréning módszerét és gyakorlatát ismerteti. A modern nagyvárosi életforma, a szellemi munka részarányának növekedése napról napra nagyobb idegi, szellemi fáradsággal terheli meg az embert. Ugyanakkor egyre kevesebb lehetősége yan a mozgásra, a teljes és Autogén tréning Biológiai alapja az a tény, hogy az akaratilag befolyásolható harántcsíkolt izmok működésének is van egy nem befolyásolható alkotóeleme, amit általában izomtónusnak nevezünk. Az izomtónus eler- nyesztésének és tonalizálódá- sának önszuggesztiós befolyásolása az autogén tréning lényege. Ez a módszer lehetőséget ad a körülményektől szinte majdnem teljesen független kikapcsolódásra — pihenésre, s ezzel összefüggésben a nagyobb fizikai és szellemi koncentráció és teljesítőképesség elérésére. ' Az autogén tréning és az önszuggesztió sokban hasonlít a több ezer éves hagyományokkal rendelkező indiai jógára. Míg annak eszmei alapja a misztikus-vallásos szemlélet, az autogén tréning tudományos eredmények gyakorlati felhasználása. Közös kiadásban Az önismerés — tanulás egyszeregye, az önszabályozó és lelki egészségvédő alapműveletek példatára — írja Levi könyvéről a magyar kiadás bevezetőjében dr. Bagdy Emőke. Tehát mindenképpen hasznos és fontos könyv, melynek gondos tanulmányozása, a benne megfogalmazott életviteli elvek elfogadása, a közölt gyakorlatok rendszeres végzése mindenkinek- csak ajánlható. Mégis érdemes megfogadni Bagdy Emőke tanácsát: néni árt az önálló gyakorlást időnként szakértővel ellenőriztetni. Vlagyimir Levi könyve a Gondolat Kiadó és a moszkvai Mir közös kiadásában látott napvilágot magyarul. Csík István művészete ÍHeti filmtegyzet Kémek a lokálban Tágítani a világot A mondat első olvasásra moáolyt csal elő: Csík István Munkácsy-díjas festőművész műveit már bemutatták Glasgow-ban, ^Szczecinben, Szófiában, Stockholmban, Oslóban; önálló kiállítása nyílt Egerben, Debrecenben, és Tá- piószelén. Glasgow és Tá- piószele. De még jobb: Stockholm^ és Tápiószele. Egy ország fővárosa és a Pest megyei nagyközség egyforma nfljí Történeti, néprajzi összefüggésbe ágyazottan Kultuszaink és emlékeik A Magvető Kiadó népszerű Gyorsuló idő című sorozatában 1981-ben jelent meg Kunt Ernő A halál tükrében című írása, mely a halál tényével kapcsolatos mai nézeteknek, emberi magatartástípusoknak részletes történeti és szociológiai vizsgálatát nyújtotta. E könyv folytatásának és kiegészítésének számít a szerző most megjelent munkája, a Temetők népművészete, melyet a Corvina Kiadó gondozott, s a Magyar népművészet című sorozatban látott napvilágot. Rövid, mintegy hatvanoldalas bevezető tanulmány, 16 színes képtábla és 40 kitűnő feketefehér fotó mellett szöveg közti rajzok igazítanak el az érdekes — eddig alig feldolgozott — témában. Szokásrendszer Kunt Ernő könyve a legszélesebb történeti, összehasonlító néprajzi összefüggésbe ágyazottan vizsgálja a mai falusi temetők népművészetét. Célja, hogy a tárgyi emlékeken túl megvilágítsa a temetéssel, a halottkultusszal kapcsolatos szokásrendszert, annak kialakulását is. Így műve nemcsak összefoglalása az elég gyér szakirodalomnak, hanem némiképp magasabb szintre emelése a vizsgálati módszereknek. Az emlékanyag, falvainkból, mezővárosainkból származik, de természetesen kiegészül a szomszéd országok magyar lakta településeinek emlékeivel. Mivel a sírjeleket — főleg régebben — szinte kizárólag fából készítették, a legrégebbi emlék sem öregebb 100—110 évesnél. A keresztek, a fejfák — ezek alaptípusai az oszlopos fejfák, a kopjafák, a táblás fejfák —, a lábfák a temetőben közvetlenül ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Nyolc-tizenöt év múltán olvashatatlanná válik a felirat, megsemmisülnek a faragott, vésett díszítések. Beleolvadnak a faanyag egyre zül bizonyára kevesen tudják, hogy régen a gyerek születésekor a szülők és a kereszt- szülők gyümölcsfát ültettek, s ennek fájából készítették az elhunyt fejfáját, sírjelét. Nemcsak tudomány Mindezek az érdekességek bizonyítják, hogy Kunt Ernő könyve nem pusztán tudományos értékű, fontos munka, hanem érdekes olvasmány is. Szomorú témája ellenére a Temetők népművészetét öröm kézbe venni, mert az utóbbi hónapok egyik legszebb, legízlésesebben kivitelezett kiadványa. rangra emelve. Azután elgondolkodik az ember ezen a furcsa párosításon, s rá kell jönnie; nem mosolyogni való. Kivált, ha az olvasó figyelmesen böngészi át a Képző- művészeti Kiadónak, Losonci Miklós által írt mai magyar művészeket bemutató sorozatban megjelent könyvét. Csík ugyanis a második világháború után érett fiatalemberré. Édesapja asztalosmester volt, akitől sokat tanulhatott. Már ifjú korában bizonyította tehetségét. Tanítómesterei közé Kmetty Jánost, Hincz Gyulát, Pap Gyulát sorolja. Útja a hazai kiállításoktól egyenesen vezet Párizsba, Bécsbe, a Szovjetunióba, Görögországba. A párizsi III. biennálén is részt vett., Valamennyi tekintélyes rangot jelent egy művész számára. A nemzetközi elismerés ösztönözheti további alkotásra. De mit sem érne a nemzetközi siker, ha idehaza, a szülőföldön értetlenség, ide- genség fogadná műveit. Csík István művészetét — szerencsére — idehaza is szeretettel veszi körül a közönség. Budapesten, Szentendrén, s Tápiószelén. Mert az az igazi érdem, ha a tárlatlátogatók megszokott világát egy művész tágítani ‘túdjá, híveket szerez á művészetnek. S Csík Istvánnak ez . sikerült. Akár, mint alkotónak, akár mint festőszakosztály titkárnak (1970—1974. között), ^ok- oldalú művész Csík István. Festményei,, mozaikjai, faintarziái egyaránt tehetségről árulkodnak.' Olvashatunk a könyvben Adria sorozatáról értékelést, vagy a Balaton képsorról, S ha a terjedelem szűkössége miatt keveset is, de néhány soros értő magyarázatot ír a szerző akár a Notre Dame, a Taormina, a Tengeri táj, az Interieur és a művész más munkásságáról. Legyen az festmény, mozaik, üvegmunka, valamennyi jelzi Csík István gazdag belső világát, amely kitárulkozik a művészetszeretők előtt. Ehhez segít hozzá Losonci Miklós. Sakkábécé Védje magát, fenség! erőteljesebben kirajzolódó ros- tozatába. Harminc-hatvan év után elkorhad a földbe ásott lábrész, s ha újra leássák, sem hosszabbítják meg élettartamát, csak további húsz-negyven évvel. Addig áll tehát egy-egy sírjel a temetőben, amíg a közvetlen hozzátartozók és leszármazottak élnek, S a halott élő emlékének elmúltával szinte egy időben a földbe süpped és elenyészik a sírjel is. Ezért van fontos szerepe és tudományos jelentősége a „leletmentésnek”, a még meglevő ősi sírjeltípusok dokumentálásának, lefényképezésének. 0 Leletmentés Kunt Ernő, aki a fényképeket is maga készítette, Olasz Ferenc Fejfák című, emlékezetesen szép könyvéhez hasonlóan nemzeti értékeket óvott meg az enyészettől, s tett közkinccsé. A könyv természetesen foglalkozik a viszonylag ritkábban előforduló, kőből és . öntött vasból készült sírjelekkel, s a falusi temetők, a temetőkultúra mai átalakulásával is. A járatlan olvasó előtt érdekes újdonság például, hogy a temetői virágkultusz mindösz- sze 70—80 éves múltra tekint csak vissza, és a halottak estéjének mai módon való megünneplése is viszonylag újkeletű szokás. A városi emberek köRégebben a királyok játékának tartották a sakkot. Ma tömegek kedvenc sportja. Megmozgatja az elmét, gazdagítja a fantáziát, fejleszti a logikát. Egy-egy kiugró nemzetközi siker hazánkban is újabb és újabb korosztályokat lelkesít fel, s ismertet meg a hatvannégy fekete-fehér kocka bűvö-, létével. De hogyan kezdjük el az első lépéseket? Ügy, ahogy Viktor és Iván tette, miként a dívány alól előhalászták a porlepte fadobozt? Meglehet, szerzői indításnak nem is rossz ez az ötlet. Am Vlagyimir Grisin és Jevgenyi) Iljin könyve, a Sakkábécé mégiscsak többre vállalkozik. A szerzők arra tesznek kísérletet, hogy bevezessék a hathétéves gyermekeket az előregondolkodás, a kombinációk gazdag tárházába. Közérthető formában ismertetik a lépéseket, a szabályokat, az elveket. A szülők tanácsot kapnak, hogyan segítsenek gyermekeiknek, miként barátkoztassák- meg őket a figurákkal. S ahogy elkezdődik a mese, úgy derül fény a futók, a lovak, a király, ,a királynő, a bástyák, a mindig előre haladó gyalogok lehetőségeire. S a játszók már észre sem veszik, hogy egy rendkívül izgalmas játék rabjai lettek, segítőtársaik és a Móra Könyvkiadó jóvoltából. Jelenet a Kémek a lokálban című filmből. Középen Mlchel Serrault Nagy sikerek valósággal kikényszerítik a folytatást. Sőt, ha például egy film sikergyanús, • ügyes dramaturgiai fogással úgy kell alakítani a befejezését, hogy szükség esetén a sztori folytatható legyen. Pontosan ez történt Jean Poiret filmre írt színművével, az örült nők ketrecével. Edouard Molinaro rendező azt a filmet két remek színészre, Ugo Tognazzira és Michel Serrault-ra építette, illetve arra az alapszituációra, amely egy korosodó homoszexuális pár — a revüigazgató Renato és a revü „női” sztárja, Zaza — viszontagságait állítja a film középpontjába. A nálunk is nagy közönségsikert aratott film erénye elsősorban az volt, hogy ezt a nem épp megszokott szituációt és témát ízléssel és humorral tudta előadni,- s mentes maradt mind az erkölcsi szörnyülködéstől, mind az öncélú malackodástól. A szokatlan emberi kapcsolatot elfogadtatta annak, ami: létező ténynek, amelynek megvan a maga humora, emberi drámája vagy groteszk komédiája, éppúgy, mint minden más emberi kapcsolatnak. vMost a folytatást láthatjuk:' a Kémek a lokálban (őrült nők ketrece II.). Renato és Zaza történetének újabb fordulatait meséli el. Mint a magyar cím is utal rá: a házastársi csetepaték most tágabb körbe kerülnek: Zaza durcás haragszomrádja miatt egycsa- oásra egy zavaros kémkedési ügy középpontjába 'kerülnek. Kémek és elhárítok kergetik, üldözik, öldö.sik egymást a házaspár körül, illetve miatt, illetve következtében. Zaza és Renato természetesen vétlenek, de éppen ezért nyakig ülnek a bajban. A fordulatos kalandokat nem lenne ildomos elmondani — de nem sokat mondanának magáról a filmről amúgy sem. Itt ugyanis — bármilyen furcsának tűnhet is a megállapítás — végső soron nem ez a sokszor látott kémhistória az érdekes, hanem két bravúr. Az egyik: Michel Serrault játéka. Ez a remek színész, akit nemrég egy egészen más stílusú filmben, a lélektani alapokra épülő örizetbevétel című krimiben láthattunk, nem kevésbé kiválónak, úgy képes megtestesíteni Zazát, a feleséget, hogy egyetlen pillanatig sem érezzük ízléstelennek vagy bántónak, s a humora sem ébreszt sanda, rosszízű megjegyzéseket, amik pedig e témánál szinte elkerülhetetlenek. Ráadásul arra is képes, hogy ennek a kényes szituációnak egy ponton már- már tragikus vonásokat kölcsönözzön, nevezetesen az öregedés senkit sem kímélő jelentkezésének konfliktusában. A másik: a magyar szinkron. Márkus László Serrault, Sinkovits Imre Tognazzi magyar hangjaként nemcsak hogy . egyenrangúvá teszi a hangalakítást a színészi játékkal, hanem finomítja is azt, mert korrigál bizonyos erősebb effektusokat, lefaragja a mozgás, a mimika, a gesztusok számunkra talán kicsit soknak tűnő vagy szokatlan eszközeit. Mindezt pedig olyan — nem tudok rá jobb kifejezést — bájjal teszik, hogy a Kémek a lokálban várható nagy sikerében mindenképp oroszlánrészük lesz. A szép ismeretlen Kergetjük a boldogságot hegyen-völgyön át, s közben itt van a közelünkben, csak ki kellene nyújtani a kezünket. Erre a nem éppen vadonatúj aforizmára épül az új szovjet film, Tofik Sahvergyijev rendező munkája. Szergej, a film főhőse, ifjú feltaláló, aki a moszkvai Találmányi Hivatalban az Esztelen ötletek osztályán dolgozik. Ennyiből is láthatni: mai mesével van dolgunk, hiszen Találmányi Hivatal bizonyára létezik, de hogy ott lenne égy osztály az esztelen ötletek számára, hát az ugye minden bizonnyal csak mese. Szergej története azonban nemcsak emiatt mesés, hanem (főként) azért is, mert egy reggel találkozik a Nagy övei, azaz egy kékruhás, csodaszép szőke lánnval, akit nem képec elfeledni. Szeretné újra látni, de ez egy akkora városban mint Moszkva, nem könnvű. Segít viszont Ámor, az ebadta kis fickó. Satöbbi, satöbbi — mint a mesékben. És hoev az aforizma is igazolódjon, Szer- gei összeismerkedik a szomszédos fányképészüzletben dolgozó lánnyal, a kedves, dt szürke Jelenával, akinek meg tetszik a fiú, a fiúnak viszon. csak a Szép Ismeretlen keli, mert az gyönyörű, és főleg elérhetetlen. (Vagyunk így, szamár férfiak, futunk az elérhetetlen után, s közben rá se nézünk az elérhetőekre, pedig azok sem rosszabbak az Álmok Asszonyánál...) Végül oersze — mint a mesékben — Jelena és Szergej megtalálják egymást; Jelenát megszépíti a szerelem, és Szergej is meg- okosodik: jobb ma egy kedves valóságos Jelena, mint holnap (vagy sohasem) egy Szép Ismeretlen. Sahvergyijev filmje kedvesen és derűsen indul, s van néhány szellemes jelene'e (például a súlytalanítószert feltaláló emberke viszontagsá gai s -a 'szer alkalmazásának következményei). De aztán szép lassan kifullad, elszürkül, s a mese száibaránó di- dakticizmusba. tanitóbácr1- okoskodásba vált át. Nagy kiérte: egy kellemes lírai v*s- iáték vész el így. s fullad b" '« a tétova határozatlans ’ - lagymatag vizeibe. A repülő szélmalom Ha már e mesénél tartunk, szólni kell az NDK-ban készült báb-mesefilmről is. Ez az animációs film a rossz bizonyítványa miatt világgá menő Olli kalandjairól szól, aki egy űrhajóvá átalakuló szélmalom segítségével, fantasztikus világokat látogat meg. A filmnek egy baja van: az ötletek és a terjedelem nem állnak arányban egymással. Takács István