Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK lói gazdálkodni az erdők kincsével Fűrészfa helyett bútorelem A levegő olyan, mintha az erdőben járnánk, és nem egy üzemcsarnokban, ahol Ipari munkások dolgoznak. A frissen fűrészelt fa illa­ta betölti a teret, és a tíz- tizenkét méter hosszú, több száz kilós legallyazott óriások pillanatok alatt fel­aprózódnak a fűrészgép fo­gai között. Évente 20 ezer köbméter tölgy-, bükk- és cserfát dol­goznak fel a Pilisi Parker­dőgazdaság visegrádi üze­mében. Tavaly fejeződött be a 100 millió forintos re­konstrukció, most már csak az új kazán beszerelése és | a szociális létesítmények | felújítása van hátra. Rusztikus a divat A költséges beruházás ered­ményeként nem köbméterek­ben mérhető mennyiségi vál­tozásokat terveztek. A lehető­ségeket megszabja, hogy csak meghatározott korú, érettségű fákat szabad kivágni, ellenke­ző esetben a következő évtize­dek ipari feldolgozását- veszé­lyeztetnék. Marad tehát a 20 ezer köb­méter, de míg azelőtt csak fű­részáruvá alakították ezen a telepen az erdő kincsét, ma már a világszerte divatos, tömbösített rusztikus bútorele­meket készítik belőle. Az utóbbi évetizedekben egyre inkább a természetes alapanyagok felé fordul a fi­gyelem, szinte az új felfede­zés örömével csodáljuk a fa szépségét, nemes tulajdonsá­gait. A modern lakberendezés egyik kellékévé vált a lambéria és az új vagy újjáalakított szállodák belső berendezése enélikül már szinte elképzelhe­tetlen. így például a visegrádi üzem asztalosai dolgoztak a Budapest szálló falburkolatá­nak elkészítésénél, az Inter- corrfjivei}^ j .-yadászterm.ánek megalkotásánál,: a -Silva-nus rekonstrukció eredményeként nagy teljesítményű, modern gépso­ron gyalulják, préselik, esztergálják a nyersfát. hotelben, a Nimródban, a Gundel átalakításánál, a No- votel zenepavilonjának felállí­tásánál, és most éppen egy pinceklub belső berendezését csinálják az AGROBER részé­re. Űj profiljuk pedig — melyet a rekonstrukció révén alkal­massá tették az üzemet — a Szék- és Kárpitosipari Vállalat számára gyártott rusztikus bú­torelem. Tanulmányúton Schmidth Péter üzemvezető- helyettes elmondta,_ hogy az NSZK-ból vásárolták a nagy teljesítményű, modern gépso­rokat, melyeken a nyers fát gyalulják, préselik és eszter- gályozzák. A százötvenes lét­számú üzem szakmunkásainak egy csoportja az NSZK-ban taniulta megc«#: Ója technoló- ,gÍát. -.lói --.r-s',-. A várható haszon pedig nyilvánvaló, hiszen a világ­szerte csak korlátozott meny- nyiségben rendelkezésre álló faanyagot érdemes minél ma­gasabb készültségi fokra fel­dolgozva értékesíteni. Kis szériában A bútorelemeken kívül gyártanak kegyeleti cikkeket a Temetkezési Intézetnek, to­vábbá ipari alkatrészeket a MÁV-nak és a bányáknak. Ezen túlmenően pedig piacku­tatásokat végeznek arra vo­natkozólag, hogy mit lehetne kis szériában jól értékesíteni. Esztergált fajátékok készíté­sével is foglalkoznak, ezek iránt nagy a kereslet. És egy érdekes, napjainkban újdon­ságnak számító, de egykor el­terjedt holmi: a fából faragott csizmafelhúzó szerkentyű. Egyelőd ejtesz darab ■ készült belőle: az‘Őszi- B-NY-re, ■ ­ftfúlt hét végén még telt ház volt a Iepencei stran­don, ami azt jelenti, hogy két és fél ezren fürödtek a medencékben, napoztak a parkban, .élvezték a nyárutó örömeit. Hivatalosan szeptember 25-én lesz a kapuzárás, de ha kedvez az időjárás, még egy hét ráadást kapnak a fürdőzők. Az idei nyár rendkívül for-' galmas volt, és Schäffer Mi­ndly helyettes üzemvezető vé­leménye szerint olykor egy kissé viszontagságos. Tőijb al­kalommal előfordult, hogy rá­juk törték a kaput, amikor már nem tudtak több vendé­get fogadni. Jövőre bővítik a területet, ez már bizonyos, de a meden­cék száriját egyelőre nem tud­ják gyarapítani, és az öltözők befogadóképessége is véges. Szeretnék, ha több úszótan- foíyamot rendezhetnének, mint az idén; mindössze egy hónapig oktattak, három- négy .turnusban, mert kevés volt a jelentkező. Pedig a gyerekek közül so­kan nem mozognak elég biz­tonságosan a vízben. Gyakran azok sem tudnak úszni, akik szülő nélkül- jönnek, és négy­öt tempóig terjedő tudomá­nyukkal már a mély vízüe'tne- részkednek. Ilyen eset egyéb­ként a tanári felügyelettel ér­kező napközis csoportokban is többször előfordult. Szerencsé­re, sikerült mindig időben közbelépni, így komoly baleset nem történt. Gyakran előfordult viszont idősebbekkel is, hogy rosszul ítélték meg erejüket, egészségi állapotukat, és rosszul lettek a melegvizes medencében. Másfajta könnyelműség, de ugyancsak nem ritka, hogy valaki felügyelet nélkül hagy­ja a dolgait, s mire kijön á vízből, már hűlt helyét találja a törülközőnek, karórának és egyéb holmiknak. Néhány he­te egy.fiatal nő, aki a parton tette le a ruháját, bikiniben volt kénytelen gépkocsin tá­vozni. — A vezetőség csak a meg­őrzőben elhelyezett holmikért vállal felelősséget — mondja Schaffer Mihály. — A strand tehát ilyen szempontból is veszélyes üzem­nek siámít? — kérdezem. — Ahol sok ember megfor­dul, ott jó és rossz is megesik. A becsületes megtaláló sem ritka. Nemrég hangosbemon- dón hirdettük, hogy találtak egy pénztárcát kétezerötszáz forinttal. Néhány percen belül átvehette a feledékeny tulaj­donos. Dehát nemcsak becsü­letes megtaláló létezik. SZENTENDREI ^/oMcíp fl PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Ellenőrzés az étkezdékben Sok volt a szabálytalanság Helyszíni bírságét fizettek A szentendrei járási hivatal munkatársai dr. Ba­logh Ibolya városi-járási Köjál főorvos részvételével el­lenőrzést tartottak több községben a vendéglátó helye­ken. Csobánkán, az Afész 568-as számú büfébisztrójában> ahol utóvizsgálatot tartottak, meg­állapították, hogy a koráb­ban fejtért hibákat kijavítot­ták. A mellékhelyiségek azonban még mindig nem vol­tak rendesen felszerelve (pél­dául a mosdóból hiányzott a törülköző), ezért az üzletveze­tőt szóbeli figyelmeztetésben részesítették. Ugyancsak Csobánkán, Tar­soly Sándorné magánkereske­dő falatozójában több szabály­talanságot észleltek. Egyrészt az áru nem volt szakosítva, másrészt az ételek tárolásánál is tapasztaltak hiányosságot. (Földes zöldségek hevertek a konyhában.) A falatozó tulaj­donosa 500 forint helyszíni bírságot fizetett. Tahitótfaluban, Fésűs Im­re büféjében ugyancsak sok volt a kifogásolnivaló. Nem vezetik a fagylaltkönyvet, te­hát lehetetlen megállapítani a csemege készítésének idő­pontját. Hiba volt az is, hogy hiányoztak az árjelzések, to­vábbá megszegték az árube­szerzés szabályait. Szembetű­nő higiéniai vétség; a húselő- készítőtoen sütötték a pala­csintát. A büfé tulajdonosa ötszáz forint helyszíni bírságot fizetett. A pomázi Pipacs étkezdében az ellenőrök utóvizsgálatot1' tartottak és megállapították, hogy a korábban észlelt hibá­kat felszámolták. A konyhafő­nök azonban kétszázötven fo­rint helyszíni bírságot fizetett azért, mert a főzőtérben tar­totta az utcai ruháját, bár a holmik szabályos elhelyezésé­nek a feltételei biztosítottak. Tahiban, a 121-es élelmiszer- bolt szerződéses vezetőjét azért vonták felelősségre, mert szemetet tárolt az udvaron. A rendetlenségért kétszázötven forint helyszíni bírságot kel­lett fizetni. Az ellenőrök Leányfalun, a Gyöngy étteremben jegyző­könyvet vettek fel a látottak­ról, ugyanis egész sor sza­bálytalanságot tapasztaltak. Az egység vezetője, valamint a helyettese nem tartózkodott a helyszínen. Az étterem konv- háia i.s piszkos volt, a földes­árut ott tartották. A halat a főtt ételekkel és a nyers hús­sal együtt tárolták, a kiszol­gáló pedig utcai ruhában dol­gozott. Az ételekről hiányoz­tak továbbá az árjelzések. Az étterem vezetőjét és beosz­tottjait felelősségre vonják a mulasztásokért. Szakmaközi bizottság Két év Szentendrén 1981-ben ala­kult újjá a szakmaközi bi­zottság. Jelenleg tizenegy ta­gú a testület és tíz iparági szakszervezet területi és tár­sadalompolitikai tevékenységét koordinálja. Az MSZMP váro­si-járási bizottsága a közel­múltban értékelte koordinációs tevékenységét, A szakmaiközi bizottság szé­les körű társadalmi aktíva­hálózattal dolgozik. Tevékeny­ségét négy munkacsoport se­gíti. A várospolitikai célki­tűzések a szakmaközi bizott­ság tagjainak közvetítésével jutnak el a vállalatok, intéz­mények és szövetkezetek szak- szervezeti tagságához. A párttestület elismerte a szakmaközi bizottság elmúlt két évi munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy javítsák tovább kapcsolataikat, az ága­zati szakszervezetekkel. Még mindig elhanyagolt a temető Felújítási terv készül A városi tanács vb leg­utóbbi ülésén a Pest megyei Temetkezési Vállalat helyi te­vékenységéről tárgyalt. A tes­tület megállapította, a szol­gáltatási színvonal a koráb­biakhoz viszonyítva javult. A vállalat saját erőből kor­szerűsítette a ravatalozó be­rendezését, bővült a kegye­leti cikkek választéka. Átren­dezték és felújították a be­mutató térmet. A városi temető állapota azonban továbbra is elhanya­golt. Az utak gépkocsival rosz- szul, vagy egyáltalán nem jár­hatók. rossz a kerítés, nincs használható térkép a létesít­ményről. Az idén életbe lépett ÉVM- EÜM rendelet szerint a te­metők létesítési, valamint fenntartási (felújítási, kar­bantartási) költségei a városi tanácsot terhelik. A műszaki osztály 1984-re a Temetkezési Vállalattal egyeztetett létesí­tési. korszerűsítési, felújítási, karbantartási tervet készít. Mint a vb-ülésen elhang­zott, bár a szolgáltatások szín­vonala általában javult, a szertartások megrendezésénél jelenleg is előfordulnak rrtég szervezetlenségek. A jövőben ezeken feltétlenül változtatni kell, és még fokozottabban tiszteletben tartani a gyászoló hozzátartozók érzékenységek B Ä TÁRGYALÓTEREMBŐL!«! Gyakori rossz szokás, hogy az emberek, miután gondosan bezárták a lakás ajtaját, a kulcsot nem viszik magukkal, hanem eldugják valahol, hogy a korábban hazaérkező család­tagok ott megtalálják. A leg­gyakoribb, már-már klasszi­kusnak számító rejtekhely pe­dig a lábtörlő alatt van, ami­ről egy idő után tudnak a szomszédok, a közelebbi, távo­labbi ismerősök és mindenki, aki csak azon a környéken megfordul. Így történt ez esetünkben is. szeptember 1-én, amikor egy leányfalusi család távozott otthonából. Az asszony egyik ismerőse, a Pomázon lakó Papp Ilona látogatóba ment hozzájuk, de senkit sem talált otthon. Ismerte a házi szokásokat, így tehát pillana­tok alatt kezében volt a kulcs, aminek segítségével bejutott Boldogság, irigyek nélkül Olyan szép ez, mint a filmeken Sokan emlékeznek arra a napra, amikor Horváth István egy bőrönddel a kezében beál­lított a Lenfonó és Szövőgyár budakalászi munkásszállására. Akkoriban szerelt le a katona­ságtól, de nem munkát vagy szállást keresett magának, mert mindkettő megvolt. Visz- szavárták régi helyén, a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában. Együtt, de külön A fiatalember azért jött, hogy megkérje feleségül a leányszálláson lakó Fritz An­nát. Annyira biztos volt a dol­gában, hogy már az esküvői holmikat is megvásárolta. A bőröndből sötét öltöny és fehér mennyegzői ruha került elő, amire a vőlegény már régóta gyűjtötte a pénzt. A barátok és a munkatársak pótolták a családot az eskü­vőn, mert mindkét fiatal álla­mi gondozásban nevelkedett. Szép lakodalom volt. Sokat táncoltak, ettek, ittak, azután visszatért minden a régi ’ke­rékvágásba. Szó szerint így kell érteni, mert a fiatal férj tavaszra is a szentendrei, az asszony pedig a budakalászi szálláson maradt. Ennek már két esztendeje. Olyan fiatalok számára sem könnyű az önálló otthon meg­teremtése, akiket szülők, ro­konok támogatnak, de különö­sen nehéznek tűnt nekik, akik tudták, hogy csak a saját erejükre számíthatnak. Nem mentek albérletbe, mért az jóval költségesebb lett volna, mintha a munkás- szálláson laknak. S ez sokat nyomott a latba. A fiatalasz- szonynak ugyanis kevesebb a keresete, mint általában a textilgyári munkásnőknek. Szövőtanulónak került ugyan a gyárba, de aprócska termete Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen. Segíteni csak azoknak lehet, akik önállóan is meg tudnak kapaszkodni. A pomázi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet harmincezer forinttal járult hozzá az ötvenezer forintos in­duló összeghez, a többit-a sa­ját betétkönyvükből fedezik. Vásároltak két új heverőt, ez a kezdet. Fritz Anna és Horváth István sorsa olyan szépen elrendeződött. , hogy giccses történetnek is mond­hatnánk, ha film lenne, és nem valóság. Akik elköltöznek miatt nehezen érte fel a gépe­ket, így végül kisegítő lett belőle. önállóan megkapaszkodni Mégis, azt mondják, hogy alacsony keresetéből jobban tud takarékoskodni, mint so­kan azok közül, akik vasta­gabb borítékot visznek haza. Naponta főz, erre lehetősége nyílik a közös konyhában, és a férje nagyon elégedett, koszt­jával. Sokat járnak moziba, ez a legkedvesebb szórakozásuk, és Anna gyakran emlegeti a látott filmeket. Amikor pedig életük legújabb fordulatáról beszélgettünk, azt mondta, olyan szép minden, mint a filmeken. , A Beton- és Vasbetonipari Művek, támogatása, javaslata alapján a Horváth házaspár részére kiutaltak egy kétszo­bás, összkomfortos lakást Sokan azonban hajótörött­ként érkeznek a munkásszállás­ra, mint például az a válófél­ben levő asszony is, aki' most a bútorait kínálja megvételre. Lehet, hogy ezek a darabok cserélnek gazdát, és kerülnek a berendezésre váró lakásba Minden költözködés ese­mény a munkásszállás életé­ben. Sokat beszélnek róla. Az' mondják, Fritz Anna és Hor­váth István boldogságát nem irigyli senki, örülnek, hogy révbe jutottak. a lakásba, összeszedett külön­féle ruhadarabokat (kosztü­möt, kordbársony nadrágot, dzsekit), és egy nadrág zsebé­ben 3700 forintot is talált. A lopott holmikkal és a pénzzel Pomázra utazott, ahol egy alkalmi társaságot vendégül látva a ^Turista vendéglőben szórakozott. Időközben a szóbanforgó család is hazaérkezett. Döb­benten. látták, hogy távollé­tükben a lakásukat valaki fel­dúlta, s eltűnt a pénz és több ruhaféle. Amikor a szomszédoktól és a közelbefi lakó rokonoktól ér­deklődtek, kiderült, hogy va­laki látta Papp Ilonát egy tö­mött szatyorral a közeli autó- buszmegállóban. A károsultak Pomázra siettek, s a Tu­rista vendéglőben rátaláltak az akkor már erősen italos is­merősükre. A fiatal nő nem ta­gadta tettét, bajos is lett vol­na, hiszen az egyik lopott holmit viselte. Papp Ilona foglalkozás nél­küli, két kiskorú gyermeke van; az egyik az apánál, a másik pedig nevelőszülőknél él. Az anya tartásdíjat nem fizet értük. A járásbíróság Papp Ilonát kisebb értékre elkövetett lo­pás vétségéért vonta felelős­ségre. Az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülményként , vet-. ték figyelembe, hogy erősen elszaporodtak a vagyon elleni cselekmények. Súlyosbító kö­rülményként értékelték még. hogy á vádlott baráti viszony­ban volt a sértettel, és dolog- talan életvitele, gyakori al­koholfogyasztása vezetett idáig. Enyhítő körülménynek számí­tott büntetlen előélete, továb­bá az, hogy a kár részben megtérült. Mindezek figyelembevételé­vel a járásbíróság Papp Ilo­nát négy hónap szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt írta: Gál Judit Fotó: Erdősi Agnes \ Kapuzárás előtt Lepencén Talált páni, elvesztett ruha k strand is veszélyes üzem Kulcs a lábícilő alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom