Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

"ítöritm 1982. MÁJUS 18., VASÁRNAP A Magvető hat új kötete Olvasásra buzdító könyvek A XXII. tv-fesztivál Miskolcról sugároznak... Hat új kötet az asztalomon, a Magvető Könyvkiadó írlss ter­méséből. Klasszikus kisregé­nyektől első kötetes költő vér­iéiig. A két kisregény Ter- sánszky Józti Jenőé. Az egyik a Viszontlátásra, drága..., a másik a Legenda a nyúlpapri- kásról. Negyedik kiadásuk ez, nem is lehet újat mondani ró* luk. Emlékeztetőül — s akik még nem ismerik, azoknak kedvcsinálóul —, talán mégis néhány mondatot hadd fogal­mazzak meg róluk is, de előbb az újakról* Versek, versek, versek Három kötet a Magvető meglehetősen új költészeti so­rozatából, amelynek karton kö­tésű olcsó, címlapjukon a költő színes fényképét tartal­mazó kötetei máris népsze­rűek. Az egyik kötet Kárpáti Kamii újabb költeményeit tar­talmazza. A könyv címe: Ero­tikus kánikula. Hatodik köny­ve ez a költőnek, s benne a tőle megszokott igényességgel építi, teljesíti ki költői vilá­gát Valóság és képzelet, em­lék és látorftás egymást erősí­tő, a köitő világot gazdagító, az alkotó üzenetet erősítő egysége tapasztalható ezekben a ver­sekben. Határozott „világa” is van ennek a kötetnek: egy olaszországi út élményei ih­lették a középpontban álló ciklust. A műfordítóként jól Ismert Tóth Éva második saját ver­seskötete jelent meg Hóhatár címmel. A kiadói ajánlásban ekképp fogalmaztak: „Tovább­ra is tartózkodik a végletektől, a látványos és fölkavaró for­dulatoktól. A korábban nyu­galmat és erőt sugárzó költé­szete, időközben valahogy mégis elkomorult; derűs és ki­egyensúlyozott szemléletét újabban tragikus izek és sej­telmek erezik át.” Kíváncsisá­gunk a versek elolvasása után Is megmarad: vajon merre, miképp építi tovább költői vi­lágát Tóth Éva? A harmadik kötet címe: A függőleges ablaksor. A köl­tő: Czilczer Olga. Első kötete ez, holott 1940-ben született. A Jíe mondj le semmiről című antológiában már találkozhat­tunk csokornyi versével; a köl­A napi hírekben szereplő földrészekről, térségekről, or­szágokról, doktrínákról sze­retne többet tudni az ember. Ehhez járult hozzá a Kossuth Könyvkiadó az úgynevezett háttéranyagokkal, a Nemzet­közi zsebkönyvtár sorozatban megjelent füzetekkel. ame­lyek egy-egy témát sokolda­lúan és körültekintően tár­gyalnak. Most ezekből ismer­tetünk hármát. Európa veszélyben A minap ünnepeltük a győ­zelem napját, s csaknem négy évtizede Európában béke van. De úgy tűnik, mintha újabb Sötét felhők tornyosulnának kontinensünk egén: az impe­rializmus eszeveszett fegyver­kezésbe kezdett, amely Euró­pát is fenyegeti. Erről a kér­désről jelent meg Moszkvában egy könyv, amely Hangai Sán­dor fordításában magyarul most látott napvilágot. A kö­tet négy témában tárgyalja az európai helyzetet. Elsőként a szovjet katonai doktrínáról szól, majd a katonai egyen­súlyt és az Európát fenyegető veszélyt elemzi, ezt követően a NATO kettős határozatában rejlő veszélyre hívja fel a fi­gyelmet, míg végül az európai és a világbéke megóvásának és a biztonság megteremtésé­nek a programját ismerteti. A tanulmány szerint Euró­pának a nyolcvanas évek ele­jén választania kell: vagy hagyja, hogy ráerőltessék a nukleáris fegyverkezési ver­seny újabb fordulóját, amely öngyilkosság szélére sodorná a földrészt, vagy pedig határo­zott álljt mond ennek az irányvonalnak. tőt ott Csorba Győző mutatta be. Most a kötetben újra ol­vasható azoknak a verseknek a java, s mellettük félkötetnyi prózavers. Várjuk: a kötet költőt avatott-e? Szeretnénk hinni. Pirkadattól delelőig Második kiadásban jelent meg Vidor Miklós Sebesültek című regénye. A most a Mag­vető Zsebkönyvtár sorozatban olvasható regény, a több mint húszkötetes író „tanúvallomá­sa” történelmünk egy nehéz időszakáról. S egyben a leg­kedvesebb regénye. Saját ma­ga mondta, hogy eddigi re­gényei közül, ezt szereti leg­jobban; ez áll legközelebb egyéniségéhez. A történelem itt is az írótól megszokott formá­ban feldolgozva van jelen; egyéni sorson, illetve sorso­kon keresztül ábrázolva. Ta­nulságos, elgondolkodtató, él­vezetes regény; amelyet újra­olvasni is érdemes. Más formában, de ugyan­csak a történelemről és az emberi életről, sorsról szól Csizmadia Imre Pirkadattól delelőig című könyve. Ne ku­tasson emlékezetében az olva­só, mert nem közismert szép­íróról van szó. De egy tisztes életű, írásának hitelét sorsá­val. munkájával, emberi tar­tásával „fémjelző” emberről, aki élettörténetét írta meg, idős korában. Mindazt, amit egy tanyás vidéken, a Vásárhelyi Pusztán megélt a század ele­jétől. Történelmet és a ma­A szovjet katonai doktrína ismertetése során hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió a béke és a nemzetközi stabili­tás egyik legfontosabb felté­telének tartja a közte és az Egyesült Államok között, a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai egyensúlyt. Idézi L eonyid Brezsnyev szavait, amelyet 1981. június 30-án mondott, amikor Willy Brandttal talál­kozott: Napjainkban a biz­tonság csak abban az esetben lehet reális és szilárd, ha a izemben álló erők kialakult hozzávetőleges katonai egyen­lőségén és későbbi csökkenté­sén fog alapulni. Katonai doktrínák Hajma Lajos a Stratégiai célok — katonai doktrínák cí­mű könyvének középpontjá­ban az USA katonai doktrínái szerepelnek. Leltárba veszi őket, illetve elemzi, hogy mi­ként változtak, s egyben szembesíti azokat a nemzet­közi politika és a tényleges erőviszonyokkal. Ismert, hogy az imperialisták megpróbál­nak „erőpolitikát" folytatni és a vitás kérdéseket egyol­dalúan, csak számukra elő­nyös módon megoldani. En­nek következtében gyakran alakulnak ki a békét veszé­lyeztető válsághelyzetek. A gánemberi, családi történések eseményeit írása kordoku­mentum és híradás az emberi élet lehetséges változatairól, békében és háborúban, jóban és rosszban. Két kisregény Tersánszky, századunk iro­dalmának ez a nagyszerű „fe­negyereke” 1916-ban jelentette meg Viszontlátásra, drága ... című kisregényét a Nyugat ha­sábjain, majd könyvalakban is. Az első világháborúról hi­telesen szóló, lélektani regény — kisregény —, első személyű, elbeszélő formában fogalmaz­va; tehát olvasmányosan, ha­tásosan. A Legenda a nyúlpaprikás- ról, a Kakukk Marci után kö­vetkező legnépszerűbb Tar- sánszky-írás. Egyszerű stílus­ban megírt, megrázó, elgondol­kodtató történet. Kiszolgáltatott nő az egyik­ben, falubolondja a másikban. Milyen „hősök” ezek?! Nos. igazi Tersánszky-hősök! írásait csavargók, züllöttek, pontosab­ban kitaszítottak, félreszorítot­tak, felhasználtak, illetve ki­használtak népesítik be nagy számban. Egy, szerencsére le­tűnt, társadalmi forma perifé­riára szorultjai. De ezek az emberek, mint Czine Mihály írja, szívbe írt morál szerint cselekednek ... mégoly piszok­ból is tisztán kerülnek ki... homlokukon az emberség csók­ja. M. I. Móra-ú j donságok Ötödik kiadásban látott nap­világot T. Aszódi Éva váloga­tása a világirodalom legszebb gyermekverseiből, a Fecske­köszöntő, Würtz Ádám rajzai­val. A Búvár Zsebkönyvek so­rozatának legújabb kötete a trópusi pillangókat mutatja be. Mindig laktunk valahol — állítja Erdei Grünwald Mi­hály, s bizonyításként végig­vezeti az olvasót az építészet, történetének főbb állomásain. ötven rajz a honfoglalókról — ez a címe a nemzetközi hí­rű régész professzor, László Gyula könyvének. szerző éppen arra vállalko­zott, hogy e válsághelyzete­ket előidéző főbb imprerialis- ta államok katonai doktrí­náinak összetevőit, fontosabb következtetéseit rendszerbe foglalja. A háború és a po­litika összefüggéseit tárgyalva, idézi Lenint, aki szerint a háború egyszerűen a politika folytatása más, mégpedig erő­szakos eszközökkel. Az im­perialista katonai doktrínák­nak éppen abban van a sze­repük, hogy ráerőszakolják más népekre a katonai fö­lényben lévő hatalmak poli­tikáját, gazdasági berendez­kedését, erejét, módszereit. A szerző foglalkozik a doktrí­na értelmezésével, amelyet sokféleképpen használnak, hiszen van Eisenhower-dokt- rína, Kennedy-féle doktrína és más nevű doktrínák, lénye­güket tekintve azonosítani le­het egy adott ország katona- politikájával. Megmutatja az Egyesült Ál­lamok katonai doktrínájának fejlődését, veszélyességét, a NATO-doktrínát, s végül hangsúlyozza, hogy a jelenlegi támadó jellegű, célja érde­kében kész minden lehető erőt és eszközt, köztük az atomfegyvert is alkalmazni. A csendes-óceáni térség Hernádi András A csendes­óceáni térség című könyve Hát a sajtó eddig nem sztá- rolta túl a huszonkettedik mis­kolci fesztivált. Pedig televí­ziónk csak egy van. Jó, rossz? Olyan, amilyen. Ide, Miskolc­ra most eljöttek a Szovjet­unióból, NDK-ból, Csehszlo­vákiából, Bulgáriából; írók, dramaturgok, rendezők, ope­ratőrök. Balogh Mária, a fesztivál igazgatója meleg asszonyos­sággal indította útjára csütör­tökön este ezt a találkozót, te­levíziós alkotók és közönség között. Már életfogytiglan kapcsolatról beszélhetett, hi­szen 25 éve nézzük papucs­ban, rabként a képernyőt Minden második, páros évben találkozunk ebben a városban, Első ízben, a kísérletezők lelkesedésével fogtak hozzá a pilisvörösvári fiatalok a május 15—23-ig tartó ifjúsági napok megrendezéséhez. Hasonló rendezvénysorozatra a nagy­községben még ez idéig nem került sor. így most a szervező gárda — melyben patronáló­ként részt vesz a KISZ bu­dai járási bizottsága, a bu­dai járási úttörőelnökség, a budai járási hivatal művelődé­si osztálya, a pilisvörösvári nagyközségi pártbizottság, va­lamint a nagyközségi tanács is — szurkol a sikerért. Kovács István a helyi műve­lődési ház igazgatója elmond­ta, hogy kísérletük hagyo­mányteremtő szándékkal kez­dődött. Ezzel a rendezvényso­rozattal kívánnak részt venni a Művelt ifjúságért című me­gyei pályázaton. S mint hogy elmondta, hogy e színes, érde­kes rendezvénysorozatra nem csupán a fiatalokat, de az örökifjú idősebbeket is szíve­sen látják. Tegnap délután a vendégcsa­logató zenét a Sebő együttes lemezfelvétele, valamint a nemzetiségi néptáncegyüttes fúvós zenekara szolgáltatta. A gimnázium udvarán gyűlt ösz- sze az érdeklődők tábora, hol az ünnepi megnyitót Mátyás László, a KISZ budai járási bi­zottsága megbízott titkára mondta. messze, Távol-Keletre kalau­zolja el az olvasót. Erről a térségről ritkán hallunk, vagy ha igen, akkor sem teljes mivoltában mutatják meg, hogy miként is élnek abban a térségben a népek, hogyan ala­kul az ottani politikai-gazda­sági helyzet. Ausztráliáról, Dél-Koreáról, Fülöp-szigetek- ről, Japánról, Űj-Zélandról és más kisebb országokról van szó, amelyek a csendes-óceá­ni térségben alakítják társa­dalmukat, gazdaságukat. Mi jellemző rájuk? A könyv­ből megtudjuk, hogy gyorsan fejlődő országok, éles érdek- ellentétekkel. Az érdeklődés napjainkban világszerte meg­nyilvánul irántuk, különösen az amerikaiak szeretnék ki­aknázni erőforrásaikat, lefölöz­ni a népeik gazdasági eredmé­nyeit. A szerző tanulmányában ar­ra törekedett, hogy megismer­tesse olvasóival azokat a fej­lődési utakat, amelyeket ezek az országok bejártak, közelebb hozni gazdaságpolitikájukat, kereskedelmüket, kapcsolatu­kat a világgal. Japán szerepe a világgazdaságban ismert, de a könyv szerint a gyorsan iparosodott Dél-Korea, Hong­kong. Tajvan és Szingapúr mindinkább versenytársává válik Japánnak. Ezért érdemes megismerkedni ezekkel az or­szágokkal. Gáli Sándor hogy a politikai adások főszer­kesztősége által kezdeménye zett szemlén áttekintsük, merre tart a televízió, hopv mit vett észre és mit nem, mire terjed ki a figyelme. Mindössze 61 film kerül újra a közönség elé, alig 1500 percben. Naponta hat órán át nézik a zsűrik — több is van ezekből a szervezetek­ből — a produkciókat. Rosszul kezdődött az idei miskolci fesztivál. A televízió negyedszázados történetének legnézhetetlenebb műsorával indították a versenyvetást. A Naiv művészek című riport­film a giccs határát súrolta. S lám, néha kétségbe vonjuk a közönség ítélőképességét, pe­dig ezúttal is majdnem kiürült A további műsorokból az ér­deklődőknek szolgáljon ízelí­tőül néhány 'program: vasár­nap délelőtt a gyerekeké a világ! Nekik az érdi iskolások szerepelnek, énekelnek, báboz- nak. Délután nemzetiségi táncház lesz. de a countryze­ne kedvelőinek a RODEO ját­szik. Hétfőn vetélkedő nemze­tiségi néphagyományokból, délután dédszülők viseletét lát­hatják a divatbemutatón, kor­hű öltözetek felvonultatásával. A hét további műsorai is tartogatnak csemegét. így dr. Bágyoni Attilával beszélget­hetnek a fiatalok, de lesz még sportvetélkedő, rajzkiállítás, ifjúsági fórum, aszfaltrajzver­seny. és túra a pilisszentke- reszti szurdokhoz. TÉRKÉP ÉS ÜTRAVALÓ: Hány arca van a rádiónak? Kezdettől fogva művelt és széles látókörű. Ugyanolyan otthonosan mozog az iroda­lom, mint a színház világá­ban. Bölcs tudós, polihisztor, aki éppoly járatos a termé­szettudomány világában, mint a gazdasági élet útvesz­tőiben. nagy múltunk, törté­nelmünk kérdéseiben. Ha úgy adódik, tréfamester, színpada a kabarénak, otthona a vi­dámságnak. Általa, s közre­működésével szólnak hozzánk a közélet jeles személyiségei, s a magunkhoz hasonló, a mi gondjainkkal is küszködő kis­emberek. E kiváló tulajdonságokkal megáldott jóbarát, most egy újabb remek erénnyel lett gazdagabb. Segítőkész tár­sunkká lett. Rövidke, már- már jelentéktelennek tűnő ta­nácsokkal, ötletekkel, infor­mációkkal segíti mindennapi boldogulásukat. E néhány per­ces jelentkezések gazdája a szolgáltató rovat, ök azok, akik elmondják, hogy lesza­kadt a trolivezeték, nem vil­log a közlekedési jelzőlámpa, hogy merre érdemes a csúcs- forgalomban autózni. De övék azok a műsorok is, amelyek háztartási tanácsokat adnak, s elmagyarázzák, hogy a bü­rokratikus ügyintézés útvesz­tőitől rettegő ember hogyan s miként igazodhat el az iro­dák útvesztőiben. Hasonlóan a többihez, lendületes és ked­ves mozaik a hétvégi kikap­csolódást keresők patrónusa. a Szitnyai Jenő szerkesztette Térkép és útravaló. Egyperces, de remekbe sza­bott kis riportok váltják egy­mást, mint az a gödöllői, ame­lyik a művelődési központ családi programjait propagál­ta. Az ötlet — melyről már lapunkban is beszámoltunk —, valóban szellemes és élet­revaló. Akár egyszerre három nemzedék is jól érezheti ma­gát a művelődési központ hétvégi találkozóin. Amíg az ifjú szülők a Rock and roll- kávéházban mulatják magu­kat, csemetéjük rajzolni tanul a nagypapa színes tévét néz. neje kosztümöt varr. S miköz­ben múlik az idő, a városban a fesztiválterem. Lassan, In­dokoltan lassan jött össze új­ra a közönség. És a Randevú című, Montágh Imre beszéd­technikai tanárral készült filmre ismét megtelt a néző­tér. Ennek az alkotásnak esélye van dobogón lenni. Pénteken este — láthatta, aki az OIRT 7-es csatornára váltott — vonzóbbá vált a fesztivál, Rockenbauer Pál balatonfelvidéki ismeretter­jesztő filmje felmutatta az építőművészet csodáit, ugyan­akkor technikailag is kitűnő produkció volt. Chrudinák Alajos libanoni riportja joggal váltott ki egyértelmű elisme­rést. G ha korábban a fesztl- váldobogót említettük, akkor az eddig (szombatig) látott műsorok közül feltétlenül esé­lyesnek kell tekintenünk Zol- nay Pál Kolostor és barikád című kétrészes alkotását. A szombat esti versenyprogram­ból feltétlenül elismerésre lesz érdemes Ráday Mihály Uno­káink sem fogják látni soro­zatából a Városvédő Pallas Athéné kezéből időnként ki­lopják a lándzsát cimmel fém­jelzett műsora. Éppen félidejéhez érkezik ma, vasárnej, a miskolci kép­ernyős találkozó. A város min­den igényt kielégítően fogadta vendégeit. Ez alkalomból ad­ják át az építészetileg csodá­latos avasi templomot, amely csekély hétéves átépítés után tárja ki újra kapuját. Lesz gyermekfesztivál, kirakodó- vásár, orgonahangverseny. Ligeti Erika Pest megyei kép­zőművész kiállítása jelentős érdeklődést vonzó esemény. A produkciók? Jók, rosszak, olyanok, amilyenek. De a kül­földi kollégák irigykedve né­zik a monitorokon. máshol meg sem található órás, ott a művelődés felszen­telt csarnokában az elromlott időmérőt is megjavítja. Azért tartottam fontosnak visszaidézni a rövidke riport­ban elhangzottakat, hogy va­lamennyien érezhessék, ez • beszámoló több mint prog­ramajánlat. Egy lelkes, mun­káját komolyan vevő közös­ség dicsérete. KINEK A KÖTELESSÉGE? A Taurus Abroncsgyárban történt, de talán előfordult már máshol is, hogy egy mun­káját évekig jól végző asszony fájlalni kezdte a derekát, napról napra rosszabbul érez­te magát az íróasztala mellett Kérte tehát a főnökét, keres­senek neki házon belül más, de ezzel egyenrangú munkát a gyárban. De mert történe­tünk hőse valóban megbecsült dolgozó volt, úgymond nélkü­lözhetetlen ember, kérését visszautasították, s látszóla­gos megoldást is csak akkor találtak, amikor orvosi bizo­nyítvánnyal is igazolta beteg­ségét. Mindössze ennyi lenne a történet, ha ez az asszony mint panaszos, ugyanakkor szakszervezeti bizalmi, nem kérte volna, hogy gondjait az igazgató is hallgassa meg. A válasz azonban elutasító volt, s így történetünk főszereplője és társai arra a következtetés­re jutottak, hogy üzemükben se a törzsgárdatagnak, se a kiváló dolgozónak, se az üze­mi demokráciának nincs be­csülete. Jobb innen elmenni. Stefka István, aki az utób­bi hónapokban közéletünk, demokratikus fejlődésünk jó néhány jellemző gondját meg­örökítette mikrofonjával. Ez alkalommal is nem kizárólag a szóban forgó ügyre érvényes tanulságokkal szolgált. Pél­dául azzal, hogy az olyan kö­zösségből. ahol az alá- és fö­lérendeltek között nincs meg az emberséges, megértő együttműködés, onnan elme­nekülnek az emberek. S alig­hanem olyan munkahelyet keresnek, ahol nem csak pa­píron gyakorolják a demokrá­ciát. Csulák András Politikai kiadványok Mi húzódik meg a háttérben? Pilisvörösvári ifjúsági napok Hagyományteremtő szándék Krlszt György ■ Rádiófigyelőm i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom