Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Pályázati felhívás Jelentkezés a marxizmus— leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgató­sága az 1982/83-as tanévre felvételt hirdet a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem következő tagozataira: 1. Hároméves általános tagozat. 2. Szakosító tagozatok. 3. Speciális továbbképző tagozatok. a hároméves Általá­nos TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz­mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tá­jékozottság. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a másodikban politikai gazda­ságtant, a-harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom tör­ténetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatá­rozott napon és időben (általában 16 óra után) kötelező foglalkozáso­kon vesznek részt, negyedévenként beszámolnak, félévkor és év vé­gén vizsgáznak. Az egyetem befe­jezése után végbizonyítványt kap­nak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesí­ti az állami oktatásban továbbta­nulókat (egyetem, főiskola, aspi- rantúra — kivéve a társadalomtu­dományi szakokat) a marxizmus— leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKO­SÍTÓ TAGOZATOK: Felső szintű elméleti ést politikai képzést ad elsősorban párt-, tö- megszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­distái részére, a következő szaba­don választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan, ■— magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története; A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A fel­vett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztály­foglalkozáson vesznek részt, fél­évenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. A szakosítót elvégző hallgatók felső­fokú politikai végzettséget szerez­nek. A szakosítók az Pest megyei Bizottság Oktatási-Igazga­tóságán működnek. SPECIÁLIS TOVÁBBKÉP­ZŐ TANFOLYAMOK: Továbbképzést biztosít a marxiz­mus—leninizmus speciális kérdé­seiben, azok számára, akik: — közép- vagy felsőfokú politi­kai végzettséggel rendelkeznek, — munkakörük vagy társadalmi megbízatásuk az adott oktatási for­mán való továbbképzést indokol­ja, — az utóbbi öt évben olyan po­litikai továbbképzésen nem vettek részt, ami tanulmányi szabadság­gal Járt. Speciális továbbképzők (egy­éves) a felsőfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részé­re (az Oktatási Igazgatóságon): — A nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdései, — A világgazdaság fejlődésének időszerű kérdései, — Qazdaságpolitika. — A pártoktatás pedagógiája. Speciális továbbképzők a leg­alább középfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részére: (kétéves) — Gazdaságpolitika (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Gö­döllő), — Pártoktatás pedagógiája (Da- bas, Gödöllő, Nagykőrös); (egyéves) — Pártirányítás, pártélet kérdé­sei (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Cegléd), — Művelődéspolitika (Oktatási Igazgatóság), — Etika (Oktatási Igazgatóság, «donor), — Esztétika (Oktatási Igazgató­ság), — Valláskritika (Oktatási Igaz­gatóság, Érd), — Szocialista állam időszerű kér­dései (Oktatási Igazgatóság) A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az illeté­kes pártszerv ajánlása alapján tör­ténik. A felvett hallgatók heten­ként kötelező előadásokon vagy osztályfoglalkozásokon vesznek részt, félévkor és év végén vizs­gáznak. A tanfolyam elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. ÁLTALÁNOS TUDNIVA­LÓK: A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyide­jűleg más egyetemnek, vagy tan­folyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és munkahelyé­nek vezetősége javasol, tanulását engedélyező orvosi igazolással ren­delkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. A tandíj egy tanévre az általános tagozaton 170 Ft, a szakosítókon és a speciális továbbképző tanfolya­mokon 250 Ft, ami a tanév meg­kezdése előtt egy összegben fize­tendő. ABMH 6001/1982. (MŰK 3.) számú elvi állásfoglalás alapján a mar­xizmus—leninizmus esti egyetem­nek általános tagozatán továbbta­nulók tanulmányi szabadsága tan­évenként 15, a szakosított tagoza­tokon továbbtanulóké 18 munka­nap. Azok a hallgatók, akik egye­temi, főiskolai végzettséggel ren­delkeznek, illetve párt- vagy tö­megszervezeti oktatás keretében középfokú politikai végzettséget szereztek és az esti egyetem álta­lános, szakosított vagy speciális tanfolyamán tanulnak tovább, tan­évenként 10 munkanap tanulmá­nyi szabadságban részesülnek. A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezé­si lapon történik. A jelentkezők ott kapják meg a felvételi vizsgakér­déseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db saját címre megcímzett, bélyeggel ellá­tott borítékkal együtt a munkahely szerint illetékes járási^-városi párt- bizottságra kell beküldeni 1982. április 20-ig. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezéssel, tanulással kapcsolatos bővebb fel­világosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái 1982. május közepén, a szakosítókra je­lentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos idejéről és helyé­ről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember l-től június 30-ig tart. Kertbarátoknak A metszés, a sebek kezelése, valamint a nyesedék megsem­misítése után a legfontosabb tél végi teendő a kertekben a lemosó vegyszeres kezelés. Ez a művelet tulajdonképpen az egész évi növényvédelmi mun­ka sikerének alapja — taná­csolja a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. — Ajánlatos mindenütt elvégez­ni, almástermésű, csonthéjas, valamint bogyósgyümölcsöket termesztő kertekben egyaránt. Felhasználható készítmények: Gyümölcsfaolaj. — Erősen fertőzött kertekben 3 évenként egy alkalommal célszerű fel­használni. Az almástermésűe- ket 5 százalékos, szilvát, ring­lót és ribiszkét 4 százalékos töménységű oldattal kell le­mosni. Novenda. — Erős fer­tőzéskor a gyümölcsfakezelést követő két évben célszerű az almástermésűeket 1,5—2 szá­zalékos töménységű oldattal permetezni rügyfakadás előtt. Ágról. — Rügypattanás előtt vagy rügypattanáskor almás- termésűek, csonthéjasok, szil­va, őszibarack, köszméte és ri­biszke lemosásához, 3 százalé­kos töménységben. Bárium- szulfid. — Gyümölcsösben 'és szőlőben rügypattanás előtt, illetve rügypattanáskor 5 szá­zalékos töménységben, rügy­pattanás után 0,1 százalékos töménységben használható. Mészkénlé. — Még ma is az egyik leghatékonyabb és leg­olcsóbb eljárás a gyümölcsös­kertekben. Kelendők az alkatrészek Alig fél éve, hogy Dunaharasztin, a meglehetősen gyér forgalmú ruházati bolt helyén a Dél-pesti Áfész autóalkatré­szekből szaküzletet nyitott. A Skoda-, Wartburg- és Lada-al- katrcszekből havonta 6—800 ezer Ft-ot forgalmaznak. Erdősi Ágnes felvétele Megvalósuló ötletek Szellemi harkácsműhely haszna Amikor a munkahelyeken az újításokról beszélnek, nem­csak a javaslatok számáról és hasznáról esik szó, hanem ar­ról is, mennyi idő alatt jut el egy-egy ötlet a megvalósításig? Sok mindentől7 függ, hogy he­tek, hónapok, évek kellenek a kivitelezéshez — vagy esetleg aktatemetőbe kerül az egész? Előfordul, hogy az elgondo­lás jó lenne, de pillanatnyilag nincs hozzá szerszám, anyag, munkaerő (egyiknek a hiánya már bőségesen indokolja az elakadást) és félreteszik az egészet. Menedzserszervezet Az idő múlik, és az újító harcol tovább az ötletéért, vagy belenyugszik a kudarcba — vérmérséklete szerint. Meg­eshet az is, hogy annak a gyárnak vagy szövetkezetnek történetesen nincs szüksége az új eljárásra, amely máshol fontos és sikeres lehetne, de ott helyben nem kell. A meg­hiúsult ötleteket pedig sehol sem jegyzik. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben is azt tapasztalták, hogy a vezetőség­hez sok érdekes, hasznosnak látszó javaslat érkezik, me­lyek egy része helyben nem valósítható meg, de máshol talán igen. Kihez forduljon ilyen esetben az, aki szeretné megvalósítani az elgondolá­sait? Hiányzott a menedzser- szervezet, amelyik ha fantá­ziát lát az ötletben, elvégzi a piackutatást, majd gondosko­dik a szükséges engedélyek megszerzéséről, a formater­vezésről, a prototípus elkészí­téséről, a gyártásról és az ér­tékesítésről. Ha hiányzik a szervezet, hát meg kell teremteni. Múlt év áprilisában alakult meg a rác­kevei Aranykalász Termelő- szövetkezet innovációs irodá­ja. Mérnök, közgazdász és ipari, formatervező dolgozik^ együtt — ahogy ők nevezik a szellemi barkácsműhelyben — azért, hogy az életrevaló ötle­tek ne kerüljenek süllyesztő­be. Tíz hónap alatt több mint kétszáz ügyféllel foglalkoztak az ország minden részéből. Nem kell ajánlólevél, minden­kit szívesen látnak. Krónikájukban már vi­szonylag rövid Idő alatt is sok szép eredmény szerepel. Legbüszkébbek azokra az új­donságokra, melyeit rövid idő alatt az ő közreműködésükkel kerültek piacra. Oltókészülék Ilyen egyebek között az a nyomdaipari vegyszer, ame­lyik az ofszeteljárásnál, a fó­lialemezek kezelésére szolgál, és korábban Svájcból vásárolt szert helyettesít, közmegelége­désre. Tavaly szeptember óta gyártja a ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezet ve­gyesipari főágazata, és múlt évben 1000 litert értékesítettek belőle. Idén 10 ezer literes újabb megrendelés érkezett. Plesa László szentendrei műanyaggyártó kisiparos új­donságai — úgy tűnik — kül­földön nagyobb érdeklődést keltenek mint a szülőföldjén. Az univerzális kézi oltóké­szülék (alkalmazható szőlő átoltására, pótlására, gyü­mölcsfa helyben oltásra, vala­mint dísznövények és cserjék szaporítására) egyszerű, köny- nyen kezelhető darab. A li- cencet megvásárolta a rácke­vei Aranykalász Termelőszö­vetkezet, és a készülék Ma­gyarországon kívül kilenc nyugat-európai országban és három tengerentúli országban védett. Plesa László másik talál­mánya a szőlő- és gyümölcs­szaporító anyag előállítására alkalmas. A felhasználóktól évente beérkező adatok sze­rint a legfejlettebb NSZK és olasz gépekkel elért eredmé­nyeket felülmúlják a beren­dezés alkalmazásával. A nagy pontosságú, differenciált vá­gással magyarázzák az ered­ményeket. A készülék Ma­gyarországon kívül az NSZK- ban, Franciaországban és az USA-ban védett. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet a második félévben nagy szériában akar­ja gyártani a Plesa-féle ké­szülékeket, bár egyelőre a ha­zai megrendelők óvatosak. Egy olasz cég ezzel szemben 50 ezer darabra tett árajánlatot. Három megyében Gyimesi János kőröshegyi tsz-tag saját készítésű, sűrí­tett levegővel működő szi­vattyút vitt az innovációs iro­dába. A próba alapján a szi­vattyú alkalmas arra, hogy mélyről felhozza a vizet, és működését nem zavarja az sem, ha homok kerül bele. Ám a mintadarab használt trak­toralkatrészekből készült, és a nagyüzemi gyártással ennek alapján nem lehet elindulni. Jelenleg a szivattyú típuster­vezése folyik. Készítettek favázas épület- szerkezetet akácfából (har­minc százalékkal olcsóbb, mint más típusok) a veteme­dést gátló eljárás alkalmazá­sával. A MEZÉP három . me­gyére megvásárolta a haszno­sítás jogát. Olykor az a feladat, _ hogy megtalálják egy új ^ módszer vagy kutatási eredmény hasz­nosításának legalkalmasabb lehetőségeit. Így például a Budapesti Műszaki Egyetem fizika tanszékének négy taná­ra dolgozta ki az eljárást, mellyel az alumínium felüle­teket kezelve csökkenteni le­het a felmelegedést. Az idős mester Az egyezség olykor vitában születik, mint például az alábbi esetben is: A hetven­négy éves, nyugdíjas mester ötlete nyomán elkészítették a gépkocsikra szerelhető hát­sókerék-lezáró • szerkezetet. Biztonságban érezheti magát, aki alkalmazza, a gépkocsi­tolvajoktól. Ám az egyezség még-nem született meg, bár az innová­ciós irodába a szerződést már előkészítették. A felta­láló nagyobb hasznot remél, de a számítások szerint a ké­szülék gyártásához szükséges felszerszámozás költséges do­log, és a piacot egyelőre nem lehet pontosan felmérni. Az idős mester még gondol­kodik, bár sürgeti az, hogy a találmány védettsége csak hat hónapig érvényes. A szellem' . barkácsműhely­ben pedig újabb témával fog­lalkoznak, ha minden jól megy. rövidesen piacra kerül egy játékszabadalom, a gör­deszkára 'emlékeztető „lődör­gő”. Tíz hónapja, hogy megala­kult a ráckevei Aranykalász innovációs irodája. Az ered­ményeket egy év elteltével ér­tékelik, de már látszik — számottevő, ami eddig történt. — gál — M indenkinek van legalább egy fiókra való olyan kacatja, amit sajnál kidobni, mert ez is, az is kap­csolódik valamiképpen életének egy- egy fontosabb fordulópontjához. A csöndes elmélkedés óráiban (ha van­nak még egyáltalán ilyenek) az em­ber beletúr a fiókba, s a születési, házassági anyakönyvi kivonatok, ol­tási bizonyítványok, fényképek, megfakult levelek, egyebek közül előhúz találomra egyet, amiről aztán sok minden eszébe jut. önmagáról, az ifjúságról, az életről, tegnapi és mai hétköznapokról. Egyik nap én is rendezgettem ha­sonszőrű kacatjaimat. Már meg nem mondom, mit kerestem, amikor haj­dani egyetemi leckekönyveim alatt megláttam elemi iskolás bizonyítvá­nyom sárgult fedelének sarkát. Ki- bányáztam. Lapozgattam. Semmi se alkalmasabb nosztalgiaébresztésre, mint az, ha felködlik előttünk több évtizeddel ezelőtti önmagunk képe, elevenen, harsány színekkel, körül­véve rég elfeledett arcokkal, hangok­kal, tárgyakkal, szóval mindazzal, ami akkor voltunk, s akkor csak mi voltunk. Ezúttal azonban ez a hatás elmaradt. Amint felnyitottam a Ta­nulmányi értesítő általános iskolai (népiskolai) tanuló részére feliratú könyvecskét, s rátaláltam benne ré­gi tantárgyaimra, egészen más ju­tott eszembe. A magaviselet és a szorgalom után fedeztem fel a következőt: Be­szélgetés — Szabadbeszélgetés. Ki­veszett azóta a tantervből. Pedig mennyire szükség volna rá! Gyere­keink — tisztelet a kevés kivétel­nek — nem tudnak beszélni. Cse­vegni, társalogni, eszmét cserélni, akármiről. Továbbmegyek. Ném tudnak helyesen vitatkozni. Ha né­zetkülönbség támad köztük, akkor sem. Ha az idősebb korosztállyal akasztják össze a bajuszt, akkor ki­váltképp nem. Nincsenek frappáns érveik, szellemüket csillogtató for-, dulataik, többnyire csak kijelente­nek, minősítenek, szinte tőmonda­NOSZTALGIA HELYETT tokban. Mielőtt azt mondaná valaki, hogy magam ugyanebbe a hibába estem, próbálja emlékezetébe idézni például a a televízió Fiatalok órája című műsorának egy-egy adását. Legszívesebben súgnánk a gyere­keknek, amikor látjuk, már megint kínlódnak, keresgélik a szavakat, ám csak kifejező fintorokat, gesz­tusokat találnak. Ez utóbbiak is kellenek. Is. A szép, színes, magyar szókincs mellé. T ovábbá: Háztartástan. Kézimun­ka. Ezek is kivesztek a kötele­ző tantárgyak közül. Kár. Akármi­lyen emancipáltak is a mai nők, mégis be kell ismernünk, hogy a család háztartásának gondja válto­zatlanul az ő vállukat nyomja. Már ami az otthoni teendők gerincét il­leti. Főzni, mosni, takarítani elvi­leg mindenki tudhat. Ám tényleg csupán elvileg! Mert a házimunkát elvégezni rendesen csak az képes, akinek vannak kifejezetten ilyen Irányú ismeretei, s van abban némi gyakorlata is. Mert nézzük csak. A mosógép' mindent mos, a Tomi mo­sóporról (és társairól) nem is be­szélve. De, mit érdemel annak a sor­sa, aki nem tudja, melyik ruhada­rab eresztheti a színét, melyik me­het össze, melyik nyúlik fel- ismerhetetlenné a mosóvízben? S hiába a segítőkész férj, a szolgálat- kész nagyobb gyerek, ha anyu kö­zel sem tájékozott az előbbiekben. A mosásra szánt holmik bizony tönkremennek. Más: a kézimunka. Nem kívánhatjuk senkitől, hogy kössön, horgoljon, hímezzen, ha nincs hozzá türelme. De azt igenis megkövetelheti a család, hogy az anya képes legyen a gyerek torna­göncébe egy monogramot belevarr- ni, egy-egy gombot — esztétikusán — felerősíteni, kisebb lyukat be­stoppolni, úttörőnyakkendőt be­it szegni, meg a többi. Ehhez azonban ismernie kell az alapöltéseket, tud­ni, mihez milyen cérnát használunk, megkülönböztetni a hímzőtűt, a var­rótűtől, hogy a varrógépről már ne is ejtsünk szót. lallottam egyszer egy tréfás történetet a megrögzött aggle­gényről, aki panaszolta, nem tud főzni, mert a szakácskönyvekben minden ételrecept így kezdődik: végy egy tiszta lábost. Neki pedig az már régen nincs. Közszájon fo­rog a kezdő fiatalasszonyka esete, akinek ugyancsak nem sikerül el­készítenie a beígért finom falato­kat, mert a szakácskönyv ’ nem írja, hogy a fazék alatt tüzet is kell gyújtani, s hogyan. Mosolyogni való élcelődés. Ám valahol nagyon ko­moly feszültségek forrása. Mert az igaz, hogy mi asszonyok is végigdol­gozzuk a munkanapot becsülettel. De az is igaz, hogy ennek ellenére tő­lünk várják, üssünk össze valami jó vacsorát, úgyis csak esténként van együtt a család. A bevásárlásról már nem beszélek, az a legtöbb helyen férfimunka, tfagy a nagyobb gyere­kek feladata. Csak azt kell meg­mondania az anyának, hogy mit és mennyit vegyenek? Ha ő maga tud­ja. Ezek a dolgok komoly feszültségek forrásai lehetnek. Mert mi történik, amikor felnő a kislány? Szétpattan körülötte a te csak tanulj, majd anyuka elintézi védőburok. Előbb- utóbb ő is anyuka lesz, azzal a kü­lönbséggel, hogy ő nem tudja elin­tézni. Egyszerre minden rászakad, azt se tudja, mihez fogjon, s ami még rosszabb, fogalma sincs, ho­gyan. Pedig a családot változatlanul az édesanyának tiszte összetartani, jobban mondva jól tartani, tisztán járatni, a hétköznapok tennivalói közt elkormányozni. Erre viszont fel kell készülni, helyesebben mondva a a mi dolgunk lányainkat felkészíte­ni, amint ezt velünk is megtették anyáink. Meg az iskolánk. A szentendrei járásban már má­sodik-éve folyik a kísérlet egy-egy iskolában, melynek során a gyakor­lati (azaz technikai) foglalkozás ke­retében lehet háztartástant is vá­lasztani. Öröm hallani. Még nagyobb öröm, amiről a kollégán! tájékozta­tott, miközben ezeket a sorokat ír­tam: Ceglédbercélén az általános is­kolában a napközi otthon úgyneve­zett melegítő konyhája egyben a kislányok — s miért ne? —‘, kis­fiúk sütő-főző gyakorlatainak szín­helye is. A gyerekek maguk pingál- ták a falakat, jókedvvel, ízléssel. Maholnap hozzáértően forgatják a konyha modern, minden igényt ki­elégítő segédeszközeit is, rácáfolva arra a hebehurgya hírre, hogy a mai gyerekek nem tudnak megtanul­ni főzni. K épesek megismerkedni a háztar­tási tennivalók fortélyaival a mi gyerekeink is, éppen úgy, mint bármely előző generáció tagjai, Ter­mészetesen nem maguktól, nem irá­nyítás nélkül, hanem a felnőttek — szülők és iskolák — türelmes, meg­értő segédletével. Tudom én, hogy azon a hétvégen, amire úgy várunk, egyszerűbb, ha magunk készítjük el gyorsan az ebédet, magunk toljuk körbe a porszívót, töltjük meg a mosógépet, mintha csemeténknek magyarázzuk, hogyan is kell mind­ezt szépen, sorjában megtenni. Tu­dom én, hogy az iskolákban is egy­szerűbb olyan szakköröket nyitni, amelyekhez nem szükséges annyi fi­nom pepecselés, mint egy-egy ház­tartástan órához, vagy a kézimun­ka tanításához. De ha komolyan vesszük, hogy az ifjúság életének alakulásáért miénk a felelősség, ak­kor ezeket a dolgokat is vállalnunk kell. Ugyanúgy, ahogy a mi neve­lőink vállalták érettünk. . Bálint Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom