Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
1981 ÄPRITJ«? 11., SZOMBAT ~&ßiiav Az ember javára, a békés jövőért Korom Mihály ünnepi beszéde (Folytatás az l. oldalról.) Korom Mihály, az MSZMP’ Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának történelmi jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a nagy tudományos világszenzáció, az ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr kutatásában ma már számos ország vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: Több, mint tudomány A Szovjetuniónak a világűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a technika magas színvonalának bizonyítékai. A világ első szocialista országa alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a tudományban és a technikában is forradalmi jelentőségűt alkotott. A társadalomban bekövetkezett gyökeres változás nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alig egy emberöltő alatt eljusson az ország a faekétől az űrhajóig. Ehhez el kellett jutnia a félfeudális viszonyoktól a szocializmus, a kommunizmus építéséig. Ezután Korom Mihály szólt a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedben elért eredményeiről, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió sohasem akarta kisajátítani az űrkutatás lehetőségét és hasznát. —__ A Szovjetunió gyümölcsöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal. A szocialista országok részvétele az Inter- kozmoszban, a világűrkutatásban meggyőzően bizonyítja a szocialista társadalomban, a testvéri országok együttműködésében rejlő lehetőségeket — mondotta a KB titkára. Hozzáfűzte : mindannyiunk meggyőződését is kifejezésre juttatta Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amikor a XXVI. kongresszuson arról szólt, hogy a testvéri országok űrhajósai nemcsak a tudomány és a népgazdaság érdekében munkálkodnak, hanem hatalmas jelentőségű politikai küldetést is teljesítenek. A közös űrrepülések valóban szorosabbra fűzték népeink egységét, barátságát, együttműködését, erősítették a szocialista hazafiságot és internacionalizmust. — A magyar nép néhány hét múlva, május 26-án ünnepli annak a felejthetetlen napnak első évfordulóját, amikor a bajkonuri űrrepülő- térről felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót, fedélzetén Valerij Kubászov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal. Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és a felkészülésben méltó társa, Magyari Béla kiképzett űrhajós, valamint szovjet társaik helytállásukkal és rokonszenves, emberi magatartásukkal példaképpé váltak, szívünkbe zártuk őket. De büszkék vagyunk azokra a magyar tudósokra, mérnökökre, munkásokra, katonákra is, akik közreműködésükkel hozzájárultak a magyar űrkutatási tevékenység sikereihez és az űrrepülések során felhasznált magyar műszerek kifejlesztéséhez. Köszönetünket fejezzük ki ezúttal is a testvéri Szovjetuniónak, hogy a Magyar Népköztársaság állampolgára űrrepülést hajthatott végre. Május 26. a magyar és a szovjet nép igaz barátságának kiemelkedő dátuma. Válaszút előtt A továbbiakban Korom Mihály kitért arra, hogy az űrkutatás felgyorsította, új minőségi szintre emelte a tudomány termelőerővé válásának folyamatát, hangsúlyozva, hogy az űrkutatással új lendületet nyert tudományoknak Jó szó, őszinte beszéd Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tartott pénteki ülésükön két témát tárgyaltak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök: elemezték a szakszervezetek és a tanácsok sokirányú együttműködésének időszerű feladatait, valamint a soron levő teendőket az ifjúságpolitika végrehajtásában. Még ebben az esztendőben országszerte napirendre tűzik a lakóterületek szervezésének, mindenekelőtt gazdasági irányításának korszerűsítését. Gyakorlati tapasztalatok birtokában igyekeznek megtalálni a kis- és középvárosok tanácsigazgatásának az eddigieknél is eredményesebben szervezhető, működtethető formáit. A fő törekvés az, hogy az országnak egyetlen települése se legyen, ahol az emberek közvetlenül ne fordulhatnának valamilyen fórumhoz, elsőrendűen tanácsi szervhez napi dolgaik intézé- séért-elintézéséért. Az ifjúságpolitika Időszerű kérdései kapcsán a vita középpontjába került a tanácskozáson a megyei tanácsi szervek irányító tevékenysége, e feladatkörének árnyaltabbá és konkrétabbá tétele egy-egy országrész ifjú és felnövekvő korosztályaival kapcsolatban. Az érintett korosztályokhoz leginkább a városi tanácsok dolgozói találják meg az utat, a tájékozódás, illetve a segítés lehetőségeit. A közvetlenebb, ezáltal eredményesebb kontaktusok kialakítása olyan szellemi beruházást igényel csupán, amelyhez szinte egyetlen fillért sem kell lecsípni a rendelkezésre álló anyagiakból. Ahogyan az egyik tanácsi vezető mondta: a jó szó, az őszinte beszéd többet ér a forintoknál. egyértelműen az emberiség közös gondjai megoldását kell szolgálniuk. — A világ ma válaszút elé került: engedik-e a világ népei, hogy a szélsőséges imperialista körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, amelyek ma ismét hidegháborús hangokkal mérgezik a nemzetközi légkört, pusztulásba sodorják az emberiséget vagy pedig megálljt parancsolnak a két világrendszer között fennálló katonai erő- egyensúly megbontására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló imperialista törekvéseknek, és az ember javára, a békés jövő építésére használják fel a korszerű tudomány vívmányait. A béke szolgálatában — Ugyanaz a rakéta, ugyanaz az űrszerkezet egyaránt szolgálhat békés és háborús célokat. Felvihet az űrbe embert pusztító gyilkos eszközöket. atom-, hidrogén-, neutrontöltetet, és az ember javát szolgáló tudományos műszereket. Mi amellett vagyunk, hogy o világűr is a békés együttműködés színtere legyen. A szocialista országok külpolitikájának egyik alapvető vonása a különböző társadalmi rendszerű országok egymást gazdagító, népeik javát szolgáló együttmunkálko- dásának szorgalmazása, az együttműködés fejlesztése különböző területeken. Ez konstruktív gyakorlati lépésekben, tettekben nyilvánul meg. A szovjet kommunisták közelmúltban tartott XXVI. kongresszusa meggyőzően kifejezésre juttatta, hogy a szocializmus és a béke ügye elválaszthatatlan. A Magyar Nép- köztársaság helyesli a Szovjetunió új, fontos javaslatait, a nemzetközi légkör, az államközi kapcsolatok javítására, a népek együttműködésének fejlesztésére — hangsúlyozta befejezésül a Központi Bizottság titkára. Az emlékünnepség résztvevői — köztük a Tudományos Akadémia, az Interkozmosz Tanács tagjai, az Interkoz- mosz-programban részt vevő kutatók, MSZBT-aktivisták és fővárosi dolgozók — Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot intéztek a Szovjet Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsához. Mindent tegyünk meg a közúti közlekedés biztonságáért Tanácskozott az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács A közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és politikai érdek. Ezt választotta mottóul a tegnapi Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ülése. Ebbe a mondatba sűrítették azt a gondolatot, hogy hazánkban — fővárosban és a megyékben egyaránt —, társadalmi ügy a járművön és gyalog közlekedő ember védelme, a balesetek megelőzése. Az OKBT tegnapi ülésén, amelyet a Belügyminisztérium Művelődési Házában rendeztek a tavalyi, az 1980-as év eredményeit elemezték, és az ideit, valamint a további feladatokat határozták meg. _ A tanácskozáson dr. Horváth István belügyminiszter, az OKBT elnöke és Pullai Árpád, közlekedési és postaügyi miniszter tartott előadást a közlekedés emberi és tárgyi feltételeiről. Mindkét előadó hangsúlyozta. hogy a közlekedésben is legfőbb tényező az ember, akár vezeti a járművet, akár utasként vagy gyalogosként vesz részt a forgalomban. Míg a közúti forgalom változatlan — addig a közúti közlekedés meghatározó tényezői, tárgyi feltételei tavaly tovább fejlődtek. Nehéz alkalmazkodni A közutakon évente, mintegy 120—130 ezer emberrel többen vezetnek, ma már meghaladja a kétmilliót a génkocsik száma. Ez is egyik oka annak, hogy a figyelem elsősorban a járművezetőkre irányul. Dr. Horváth István, a többi között megjegyezte, hogy valamikor mindenki kezdőként vett részt a forgalomban, de a zsúfoltságban a minden esztendőben újonnan belépő 130 ezer járművezető a korábbinál több gondot jelent, a negatív hatások megnőttek: a tudati fejlődés, az alkalmazkodás lassúbb, mint a motorizáció fejlődése. Figyelembe kell azt is venni — mondotta a miniszter, hogy a lakások egy része nehezebben tud beilleszkedni a megváltozott helyzetbe —, különösen az idősebb gyalogosok veszélyérzete nem elég erős: gyakori a pirosban áthaladó vagy a járdáról váratlanul lelépő öreg ember. A gromasexpo '81 Új gépek a mezőgazdaságnak A vásárvárosban látható négy szakkiállítás közül ez alkalommal is az Agromas- expo keltette fel leginkább a szakemberek érdeklődését. ,A Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás legnagyobb bemutatója a Mezőgép Tröszt és vállalatai nevéhez fűződik, összesen 3000 négyzetméteren vonultatták fel új, illetve továbbfejlesztett gépeiket és berendezéseiket. Mint Gurbán György, a tröszt vezérigazgatója tegnap tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a kiállítás megrendezésekor abból az alapelvből indultak ki, hogy a Mezőgép-vállalatok csak olyan termékekkel jelenjenek meg az Agromasexpón, melyek valamilyen szempontból műszaki újdonságot jelentenek. Fiatal konstrukciók Az elmúlt ötéves tervidőszakban a Mezőgép 3,1 milliárd forintot fordított beruházásra, illetve fejlesztésre, s az új konstrukciók létrehozására irányuló céltudatos munka eredménye jól tükröződik a tröszt gyártmányainak életkorában is: míg 1975-ben az összes terméknek csak 30 százaléka volt 3 évnél fiatalabb, a 32 százalékuk már 6 évnél is régebbi, addig mára 1—3 éves a gyártmányok 36, s 6 évnél idősebb mindössze 22 százaléka. A kiállításra nemcsak egyedi gépeket, hanem komplett műveleteket végző teljes technológiai gépláncokat is hoztak a tröszt vállalatai. Így például láthatták a szakemberek a széna- és lucernabetakarítás teljes technológiáját, átfogó gépsort, amely a kaszálástól a kiadagolásig, a nagybálázás, a rakodás, a tárolás, a bálabontás és szecs- kázás valamennyi műveletét elvégzi. Munkamegosztásban Az új fejlesztések közé tartoznak még a szemeskukorica- adapterek, az erdőgazdasági fakérgező gépek, a nagy teljesítményű hidraulikus daruk és rakodógépek, a korszerű kenyérgyártó, tésztanyújtó-berendezések, valamint az az önjáró cukorrépaművelő és betakarító gép, melynek alkalmazása a tröszt szakembereinek véleménye szerint jelentős mennyiségű tőkés import megtakarítását teszi majd lehetővé. Részletesen szó esett a sajtótájékoztatón a Mezőgép Tröszt piacpolitikájáról is. Ennek alapja a továbbiakban is a hazai igények kielégítésének elsőrendű fontossága, valamint a KGST-szakosodási megállapodások teljesítése, s a nem rubelelszámolású kivitel dinamikus növelése. A szocialista országokkal folytatott együttműködés jelentőségét jól illusztrálja, hogy jelenleg is mintegy ötven olyan fejlesztési témával foglalkoznak, melynek eredményeképpen a gyártás nemzetközi munka- megosztásban valósul majd meg. Ötmilliárd fejlesztésre Tőkés cégekkel fenntartott kapcsolataik alapvetően két csoportba tartoznak. A fejlett ipari országok neves cégeivel — mint például a Claas, a Hesston, a Dronninborg — olyan kooperációt hoztak létre, ami lehetővé teszi, hogy a magyar mezőgazdaság számára létfontosságú gépeket itthon gyártott kombájnfülkékért, adapterekért, részegységekért hozzuk be, s így jelentős devizakiadástól mentesítsük az országot. Komplett gépeket és nagyberendezéseket — például élelmiszeripari üzemeket, vágóhidakat — elsősorban a fejlődő országokba, köztük Irakba, Nigériába, Líbiába, Angolába szállítottak, illetve szállítanak. A következő öt év során a tröszt tovább akarja korszerűsíteni gyártmányait, s így 1985-ig a tervek szerint 5 milliárd forintot fordítanak majd új gépek fejlesztésére. W. B. Számolni kell a közlekedésben a megnövekedett gépparkkal is; a személygépkocsik száma évente, mintegy hét százalékkal nő, kétmillió személygépjármű veszi birtokba a közutakat. Nem változott viszont a teherképkocsik száma és a korábbihoz képest kevesebb a motor. Csökkenthető a bahset A fejlődés átmeneti kényelmetlenséget is okoz: így Budapesten például a híd- vagy metróépítés miatti terelőforgalom, az útépítéseknél a felbontott ' úttestek —, mégis megállapítható, hogy átgondolt intézkedésekkel, jó szervezéssel mindennek ellenére csökkenthető a balesetek száma. Az 1980-as év bizonyította: meg lehet változtatni a baleseti statisztikát, van mód az ember fokozott védelmére. A tavalyi év minőségi változást jelentett a közlekedésben: a biztonsági öv viselése, a sebességkorlátozás. a szabálysértések szigorúbb büntetése, az ittasok kiszűrése a forgalomból és súlyosabb esetekben o jogosítványok megvonása —, mind hatásos intézkedésnek bizonyultak. A leghatásosabb mindig a megelőző munka, amelyben kiválóan vettek részt a hivatásos rendőrök, de az önkéntes társadalmi munkások érdeme is jelentős. A többi között a tömegkommunikációs eszközök rendszeres és sokoldalú munkájáról szólott elismeréssel mindkét miniszter. Sokat fejlődött a megyei lapok ilyen értelmű munkája és nagy segítséget ad a Rádió. Bármennyire helyénvaló a figyelmeztetés, az óvatosság — nem lehet titkolni az örömöt afölött, hogy 1979-hez képest, 7.2 százalékkal volt kevesebb baleset. Bár még sokan — 1630-an —■, vesztették életűket az utakon, ez a szám már csaknem négyszázzal kevesebb a két évvel ezelőttinél. Voltak azonban olyan balesetek, ahol egyszerre négyen, öten sőt a siófoki vasútátjárónál egyszerre húszán haltak meg. Mindez indokolja az újabb és újabb módszerek bevezetését, hogy ne maradjon egyetlen nyomorék sem és senki ne haljon meg értelmetlenül, közutakon. Különösen fontos a felnőttek felelősségét kiemelni a gyermekek védelmében. Még mindig tűrhetetlenül sok a gyermekbaleset. Igaz, hogy az ország legforgalmasabb területe Budapest, de közlekedés szempontjából nem lehet különválasztani a vidéket sem, egyetlen meghatározás helyes: nincs fontos és kevésbé fontos terület. Döntő a magatartás Elemezték a balesetek leggyakrabban előforduló okait is. Mint mondották, a balesetek 80 százalékát a járművezetők okozták, 17 százalékát a gyalogosak és 3 százalékra tehető a műszaki hiba. A számok árulkodnak: tehfát az emberi magatartás szerepel első helyen a bajok forrásának megjelölésében. A rendőrök, az önkéntes rendőrök, a közlekedésbiztonsági tanácsok, a társadalmi aktivisták, a Hazafias Népfront, a KISZ, az úttörők, a pedagógusok — mindenki, aki csak tehet a baleset megelőzéséért valamit —, összefogással, nagy felelősséggel és sok áldozat- készséggel vállalták a többlet- munkát, a nehéz feladatot, hogy végre kedvező változásról lehessen beszélni. A különböző vetélkedők, a felvilágosító előadások, filmvetítések, a propaganda — a Vezess baleset nélkül!, Segítsük egymást!, Aranykerék, Tanítsa meg családját közlekedni!, a KBT-hetek, a különböző kiadványok (63 féle kiadvány 11 millió példányban jelent meg), a KRESZ-parkok megteremtése, mind egy-egy feltétele, lehetősége a balesetmegelőző tevékenységnek. Ha csupán az iskolai vetélkedőket tekintjük, amelyekben többszázezer diák vett részt, vagy a zánkal nemzetközi versenyt a KGST- országok gyermekei között, valamennyi sok segítséget ad a közlekedés-, de az általános morál terjesztésében is. Még több kezdeményezés kell! — fogalmazták meg az előadók és a felszólalók is, hogy a gyalogos és a járművezetők között, de önmaguk a járművezetők között is jobb partnerkapcsolat alakuljon ki. Többféle módon kell megismertetni a gyalogosokkal is a forgalmi veszélyeket. A közlekedés tárgyi feltételei is tovább fejleszthetők és az ellenőrzés szigorítása szintén a megelőzést szolgálja. Különösen a gyermekek védelmével kell még sokoldalúbban foglalkozni. esetleg az oktatásba is beilleszteni a felvilágosítást. Ez a pedagógusok jobb felkészítését is feltételezi. Nincs megállás Pullai Árpád, mint dr. Horváth István is, az emberi tényezők. elsődlegességét emelte ki, de a közlekedési tárca tennivalóiról is részletesen szólott: a többi között az infrastruktúra fejlesztésével, ami nagy fejlődése ellenére is elmaradott ma még. Megemlítette a szilárd burkolatú utak építését, a jelzőtáblákat, melyeknek 96 százaléka már fényvisszaverő, egy-egy feltétele a biztonságosaob közlekedésnek. Eredmény, hogy az útfenntartás is nagyrészt már gépesített. Sokat tettek az utak járhatóságáért a téli viszonyok között. Csupán erre a célra tavaly 300 millió forintot költöttek, egyetlen télen például 80 ezer tonna sót szórtak szét. Pullai Árpád őszintén szólott arról, hogy a járművek karbantartásának feltételéi még nein a legjobbak, rossz az alkatrészellátás. Méltatta a hivatásos gépjárművezetők felelősségét a közlekedésben és mindazok munkáját, akiken a balesetmentes közlekedés múlik. A tanácskozáson számosán szólaltak fel — közöttük Bánföldi Györgyné, a Vörös- kereszt monori járási szervezetének titkára —, akik részben saját területük kezdeményezéseiről számoltak be, vagy újabb javaslatokat tettek, hogyan növelhetnék tovább a közlekedés biztonságát, vigyázhatnánk jobban az emberre, mert a társadalomnak minden ember érték, senkinek sincs joga könnyelműen bánni, kockára tenni társai épségét, életét. ★ A tanácskozás második napirendjeként megjutalmazták azokat, akik részben az iskolai vetélkedőkben élen jártak, másrészt azokat az aktivistákat, akik társadalmi munkában sokat tettek a közügy szolgálatában. Tizenöt díjat osztottak ki az általános és középiskolai közlekedésbiztonsági verseny eredményeiért. A városi általános iskolák versenyében a ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola 924. Zrínyi Ilona úttörőcsapata ért el első helyezést és kapta meg a 25 ezer forint díjat. Űcsai Mária úttörő vette át az ünnepségen a szép kitüntetést. Jelen volt az iskola igazgatója: Varga Sándor is. Ezután Pullai Árpád adta át a KPAÍ Kiváló Munkáért jelvényt, a többi között Kéky Lajosnak, a fóti gyermekváros tanárának, Thomka Péternek, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóság dolgozójának, a budai járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi tagjának. Dr. Horváth István, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst fokozatait, valamint az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács díszplakett- jét és jutalmát adta át, a többi között dr. Geiger Józsefnek, a gölöllői rendelőintézet Igazgatóhelyettesének (arany), Sági Ágnesnek, a Pest megyei Hírlap főszerkesztőjének ezüst érdemérmet. Bánföldi Györgynének, az OKBT díszplakettjét és jutalmát. » 1
