Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

1980. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK 'yJÜti, av 3 A* OSZT elnöksége lárgytsISm Szélesebb kapcsolatok Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége, dr. Szlame- nicky István vezetésével tar­tott szerdai ülésén részletesen megvitatta a szövetkezetek nemzetközi szövetsége októ­berben Moszkvába összehívott XXVII. kongresszusára való felkészülést. A kongresszus küldöttei több mint 60 ország 320 millió szövetkezeti tagját képviselik. A magyar küldött­ség a napirendre tűzött kérdé­sek közül a szövetkezeti fejlő­dés távlataival foglalkozó, szö­vetkezetek a 2000. évben, to­vábbá a fejlődő országoknak nyújtott technikai segély cí­mű témakörökben készül fel­szólalásra. Az OSZT elnöksége fontos feladatnak tartja, hogy a kül­döttek a kongresszus vala­mennyi fórumát felhasználják a magyar szövetkezetek társa­dalmi, gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatainak szélesítésé­re. Erre jó lehetőséget nyújta­nak a különféle szakosított bi­zottságok ülései. A magyar szö­vetkezők különösen az árucse­re-forgalommal foglalkozó In- tercoop, továbbá az ipari, a mezőgazdasági, a halászati, a lakásszövetkezeti, valamint a nőbizottságok munkájában ér­dekeltek. A magyar űrhajós A pulcsi építkezés vendége volt A paksi atomerőmű-építke­zés vezetőinek és dolgozóinak vendége volt szerdán Farkas Bertalan alezredes, az első ma­gyar kutató űrhajós. Az Atom­erőmű Vállalat tanácstermé­ben megtartott találkozón tá­jékoztatták a több mint tíz­ezer dolgozó munka- és élet- körülményeiről. Ezután a hely­színen ismerkedett meg az építkezéssel. A program délután az atom­erőmű-beruházás megvalósítá­sán tevékenykedő vállalatok helyi vezetőinek, a dolgozók képviselőinek részvételével rendezett beszélgetéssel foly­tatódott, ahol Farkas Bertalan beszámolt űrhajósélményeiről. Megmentésükről intézkednek Másfél száz új géptípus Teljes sajtgyárak, vágóhidak Az iparvállalatok műszaki fejlesztői munkájában az új meg új gépek és készülékek kialakítását szolgáló gyárt­mányfejlesztésnek egyenran­gú társa kell, hogy legyen az ezen gépek és berendezések előállításának hogyanját folya­matosan korszerűsítő, a technológiai előrelépést teremtő gyártásfejlesztés. Hiába ugyanis a mégoly kivá­ló paraméterekkel felruházott, mindentudó új szerkezet, ha a kísérleti példány után a soro­zatgyártás megbukik a kor­szerűtlen műhelyekben —, s ugyancsak kevés eredményt ígér a hipermodern gyártósor, ha azon elavult masinákat ál­lítanak elő. Közismert, hogy a Mezőgép Tröszt élelmiszeripari gépei és berendezései nemcsak bel­földön, hanem távoli piacokon is vevőre találnak. A malmok, komplett sajtgyá. rak. a' vágóhidak azonban — az élelmiszeripar jellegéből fa­kadóan — olyan fokozott hi­giéniai követelményeket állí­tanak a gyártók elé, melyek­nek csak korszerű technológiá­val lehet megfelelni. így az­tán az elmúlt időszak gyártás­fejlesztési munkáinak egyik legjelentősebb fejezete éppen a rozsdamentes lemezek he­gesztési technológiáinak beve­zetése volt. Szintúgy magától értetődő, hogy a tröszt gyárainak túlnyomó többsége meglehe­tősen mostoha körülmények között, az időjárás szeszélyei­nek kitéve dolgozik. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem ele­gendő a korszerű specifikáció, a sokat tudó szerkezet, hanem igen nagy szerephez jut a be­rendezések tartóssága is. Mivel a korróziós károk érté­ke évente több milliárd fo­rint veszteséget jelent a nép- ! gazdaságnak, a gyártásfejlesz­tés másik központi feladatá­nak a felületvédelem korszerű eljárásainak elterjesztését te­kintik a Mezőgép Trösztnél. De említhettük volna a gyár­tásfejlesztés példatárából a kovácsolt termékek, a fél- gyártmányok előállításának megújhodását szolgáló moz­zanatokat is, a lényeg minden­esetben ugyanaz: ezek a mun­kák elengedhetetlenül szüksé­gesek ahhoz, hogy az új konst­rukciók valóban eljuthassa­nak a sorozatgyártás, mégpe­dig a megbízható, jó minőséget produkáló, gazdaságos sorozatgyártás stádiumába. S erre már ma is sok várományos van. A közel­múltban megrendezett OMÉK- on 132 új, illetve korszerűsí- | tett terméket állítottak ki, 1981- re pedig — dicsérve a gyárt­mányfejlesztők munkáját — j 162 nullszéria- és szériaérett géppel jelentkezik a Mező­gép Tröszt. I W. B. Hasznos eszmecsere A nemzetiségekről A Vas megyei Tanács nem­zetiségi bizottságának tevé­kenységéről tárgyalt szerdán Szombathelyen a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson részt vettek a megye párt- és tanácsi veze­tői, a Hazafias Népfront, a Mű­velődésügyi Minisztérium, va­lamint az ország tizenegy me­gyéjében működő nemzetiségi bizottságok képviselői. A tanácskozáson megálla­pították, hogy a Vas megyei, s a többi megyében működő nemzetiségi bizottságok mun­kájukkal elősegítik nemzeti­ségi politikánk megvalósulá­sát, egyben hangsúlyozták, hogy továbbra is megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani a nemzetiségi lakosság sajátos érdekeivel kapcsolatos feladatok megoldására, a nem­zetiségi települések fejlesztő­Szocialista érdekvédelem A ^ZAKSZFRVEZETEK me­gyei küldöttértekezleteit kö­vetik at iparági-szakmai szak- szervezetek kongresszusai. Én is készülök erre, mert hivatal­ból ott kell lennem. Üjra át kell gondolnom — már a ma­vetett érdekeknek azt a rend­szerét, amelyen belül a köz­vetlen érdekek tömegesen és igazságosan érvényesülhetnek. Az egyéni jólét érdeke kap­csolódik a termelékenység fo­lyamatos növelésének érdeké­hez. A biztonsági érdek fel­szakszervezeteknek —, mint aa ország gazdasági helyzetét, le­hetőségeit, társadalmi rend­szerét, irányító ideológiáját, nemzetközi meghatározottsá­gát. A szakszervezeti mozgalom Turistaházaink ősszel, télen Kevélynyereg, Nagyvillám, Lajos-forrás, Magastax A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság csikó váraljai turistaházát az őszi szezon megkezdéséig felújítják Megkezdődött az őszi turis­taszezon. A vízpartok, nyári fürdőhelyek elnéptelenedtek, a turizmus most már elsősorban a hegyi, erdei kirándulóhe­lyekre összpontosul. A termé­szetet kedvelők, őszi kirándu­lók megfelelő ellátásárá már jó előre felkészültek a turista szálláshelyek. Égy' részük fel­újítva, komfortositva fogadja a vendégeket, de sok olyan tu­ristaház is akad, amely nem képes lépést tartani a „ba­kancsos” turisták igényeivel és a múló idővel; málladozó falakkal, közművesítés nélkül állnak, felújításuk a tulajdo­nos vállalat számára túlságo­sán költséges lenne. Sok közü­lük — szám szerint 37 — az elmúlt években új gazdához került, de ezek a vállalatok sem mindig tudnak megbir­kózni a közművesítésük, fel­újításuk költségeivel, így nem egy turistaház megszűnt, vagy éppenséggel már nem a turiz­must szolgálja. Pedig ugyan­csak szükség lenne rájuk,. hi­szen a Magyar Természetbarát Szövetség 98 ezer tagot tömö­rít, s több tízezer az alkalmi turisták száma is. Ráadásul az ország 94 turistaszálláshelye kötött áras kategóriába tarto­zik, így egy éjszakára mind­össze 40—50 forint a szállás, ami tovább növeli vonzerejü­ket. A szebb napokat látott, még meglévő, omladozó turistahá­zak többségéről azonban sze­rencsére nem kell végleg le­mondani. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott érte­sülés szerint a közeljövőben — együttműködve az érdekelt szervekkel, mindenekelőtt az OTSH-val — átfogóan intéz­kednek megmentésükre, hogy a turistaházak a jövőben be- » tölthessék feladatukat. Oksó szállások Szebb őszi napokon népes kirándulósereget fegadnak a pilisi, a börzsönyi és a budai erdők, az itt álló turistaházak kihasználtsága mégis csekély. A Pilisi Parkerdő Gazdaság anyagi teherbíróképességével összhangban igyekszik felújí­tani, vonzóbbá tenni saját gon­dozása vendégfogadóit. Az idei vendégeknek különösen a csi­kóváraljai turistaházlesz majd vonzó célpont október 1-től. nemcsak a megújított épület, de a felszolgált olcsó, ízletes házikoszt miatt is. Kevélynyereg. Kőhegy. Klast­rompuszta. Vaskapu a hétvé­geken és ünnepnapokon láto­gatott. Ilyenkor bizonv. jó elő­re le kell kötni a szálláshelyet, máskülönben nem talál éjsza­kai nyugovóra a közelben a tu­rista. Elsősorban a szállás ol­csósága vonzó ezekben a há­zakban. A szobák viszont több ágyasak, komfort nélküliek. Ébert Károlyné, az IBUSZ 11. számú irodájának vezetője sze­rűit különösen ősszel keresik sokan fel ezeket a helyeket. Iskolaév kezdetén még hét­köznap is kitehetik a telt ház táblát. Étterem csupán a Nagy- villámon található, ahol a ré­gi turistaházat alakították át hangulatosan. Másutt falato­zóhelyek vannak. Első szezon­ját zárja hamarosan a Nagy­villámon a jurtatábor. Derű­sebb őszi napokon még kelle­mes lehet. Összkomfort Visegrád a Dunakanyar leg­keresettebb kirándulóhelye. Itt a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal turistaszállásai várják a kirándulókat. A Széchenyi utcaiban 45 személyes épület, főként diákcsoportok elhelye­zésére alkalmas. Ugyancsak diákokat fogad a Salamon-to- rony utcai hasonló nagyságú szálfás. Horányban nyolcholdas ős­park ad pihenőt. A turistaszál­ló 2—3—4 ágyas szobái ké-i nyelmesek. Étterem is várja az idetévedőket. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szál­lásdíja csoportos elhelyezés esetén 40 forint, egyénileg már meglehetősen borsos; a két­személyes szoba ára 160 fo­rint. a háromé 240. Ősszel szép igazán az erdő Dobogókőn. Hajnalban, ha na­gyon szemfülesek vagyunk, a tisztásokon őzeket, szarvaso­kat leshetünk meg. A Pannó­nia Szálloda és Vendéglátó Vállalat szép turistaházat üze­meltet itt. Pohl Péter közgaz­dasági főosztályvezető kimu­tatásai szerint csaknem 8 mil­lió forintot költöttek az Eötvös Loránd-turistaházra az utób­bi időben. A Nimród szálló közelségében lévő hangulatos kis házikó a romantikus ér- zeletűeket vonzza. A hét vé­gén foglalt a 15 szoba 38 hely- lyel. Itt teljes az össszkomfort. A kétágyas zuhanyzós szobák ára 200 forint, a pótágy 50. A vendégek 20 forintért kapnak reggelit, a fő étkezésre ott van az önkiszolgáló és a magyaros étterem. Lajos-forrásnál ugyancsak a Pannónia hozta rendbe a Ság- vári E ndre-turistaházat. Itt már készülnek a téli sportot kedvelők fogadására. Huszon­két szoba 62 hellyel kínál szál­lást. Tizenkétmiüó A Börzsönyben hat esztendő­vel ezelőtt igen siralmas álla­potban vette át a Pest—Budai Vendéglátó Vállalat az épüle­teket. Tóth Sándor igazgató szerint 12 millió forintot köl­töttek tatarozásra, de ez ko­rántsem elegendő. A magyar­kúti házat statikai okok miatt bezárták, ki tudja, fogad-e még valaha látogatókat? Pillanat­nyilag a Budapesti Műszaki Egyetem építészei vizsgálják, vajon megmenthető-e az épü­let? Magastax télen is üzemel, mostoha körülmények között. Már most megkezdték a télál­ló zöldségek, s a tüzelő felvite­lét, hiszen az esőzések, hava­zás beálltával ide csak lovas kocsival, meg szánnal lehet fel­jutni. A meleget fatüzelésű központi kazán adja majd a szobáknak. gyár szakszervezetek decembe­ri országos kongresszusára is készülve — a szocialista ér­dekvédelem értelmét, jellegét. És újra felvetődött bennem a kérdés, van-e a szakszerveze­teknek más feladatuk, mint az érdekképviselet, érdekvéde­lem és érdekérvényesítés? Akár a vállalati, üzemi szak- szervezetek tevékenységét né­zem, akár az MSZMP XII. kongresszusának határozatát elemzem, úgy tűnik, számos más feladata is; yap a szak- szervezeti mözi'álömná'K. A határozat szövege szerint a szakszerverét eredményesen járul hozzá rendszerünk po­litikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez, aktív részese a hatalom gyakorlásának, a po­litika alakításának és végre­hajtásának. A közvetlen ér­dekvédelmi feladatokon túl a párt elvárja a szakszerveré- tektől, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet tagságuk po­litikai nevelésére, szakmai és általános műveltségük gyara­pítására. Az üzemi demokrá­cia fórumainak tartalmas mű­ködtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók véleményükkel, ja­vaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek aktívabb szervezői a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak, ala­kítsák továbbfejlesztésük irá­nyait, ezzel is törekedjenek a formális vonások csökkentésé­re. Segítsék a munkához való szocialista viszony, a közössé­gi szellem, a munkafegyelem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvé­nek következetesebb érvénye­sítéséért, a káros egyenlősdi- vel szemben. EZ A SOK FELADAT azon­ban végeredményben mind érdekvédelmi jellegű. Amikor a szakszerveréti mozgalom eredményesen járul hozzá rendszerünk politikai és gaz­dasági alapjainak erősítéséhez, voltaképpen abból indul ki, hogy a bérből és fizetésből élők közvetlen tömeges, egyé­ni érdekei csak a közvetett ér­dekek érvényesülése révén kapnak szabad utat. A mun­kásosztály hatalma, a terme­lési eszközök szocialista tulaj­dona, a népgazdaság tervsze­rű arányos fejlesztése, a mun­ka szerinti elosztás, a teljes foglalkoztatás, a kizsákmányo­lásmentesség, az állampolgári egyenlőség stb. adják a köZ­tételezi a nemzet, a politikai rendszer biztonságát. Az egyéni perspektíva-érdek úgy nyílik meg mindenki előtt, ha van perspektívája a nem­zetnek is. Az egyén, a család csak úgy tud élni az egyenlőséggel, ha megvannak ennek a tár­gyi feltételei, megvannak a kapacitások ahhoz, hogy gyer­mekeiket színvonalasan isko­láztathassák, egyformán jó egészségügyi ellátáshoz jus­sanak, munkakörülményeik civilizáltak és emberhez il- lőeik legyenek, a szükséges fo­gyasztási cikkeket pénzükért megkaphassák, és ha senki nem él önhibáján kívül sze­génységben. A szakszervezetek számára a közéleti és a munkahelyi'de- mokrácia fejlesztése sem ön­cél, hanem esZköz az érdekek felszínre jutásához, a kü­lönböző szintű érdekek okos egyeztetéséhez, a dolgozó kol­lektívák mozgalmi jellegű ér­dekvédelméhez. A munkaver­seny és a szocialista bri­gádmozgalom fejlesztése is annyiban és úgy szakszerve­zeti feladat, hogy általa bő­vülnek az érdekérvényesítés személyi és tárgyi feltételei. A dolgozó kollektíva alkalma­sabbá válik az öntevékenység­re, saját ügyeinek közvetlen rendezésére, sorsa alakítására. EZzel egy időben a jól szer­vezett munkaverseny megte­remti — más tényezőkkel együtt — a jólét növelésének anyagi forrásait. ABBÓL INDULNAK KI a szocialista szakszervezetek, hogy a társadalmi érdekek rendszere objektíve meghatá­rozott. De vallják, hogy ez az objektivitás nem jelenti az általános érdekeknek a töme­gektől való függetlenségét, el- idegenülését. AZ objektivitás címén a társadalmi célok megfogalmazásakor, a társa­dalmi érdekek érvényesülési mechanizmusának kialakítása­kor, a célok rangsorolásakor nem lehet elszakadni a töme­gek szubjektív véleményétől és igényeitől. Az olyan társadal­mi-politikai rendszernek, ame­lyik önmagát az állampolgá­rok jólétét megvalósító hata­lomnak tekinti, kötelessége alapul venni az egyének, csa­ládok“ mindazon érdekeit, amelyek tömegesen, visszaté­rően, társadalmi méretekben jelentkeznek. A közivélemény­ben is kifejeződő tömegigénye­ket éppen olyan meghatározó adottságnak kell vennie ' a politikának — de elsősorban a számára alapvető követelmény, hogy gazdasági döntéseink politikai feltételeit és követ­kezményeit az érdekek olda­láról gondosan mérlegelje — reálisan ítélve meg a töme­gek teherbíró képességét, han­gulati reagálását. Munkájában a politika elsődlegessége ab­ban jut elsősorban kifejezés­re, hogy szocialista rendsze­rünk alapelveinek érvényesíté­séről még nehéz gazdasági viszonyok között sem mond le. Harcol azért, hogy gaz­dasági nehézségeink terheit a lakosság elsősorban ne mint fogyasztó, hanem mint dolgo­zó viselje — a munkaidő jobb kihasználásával, az átlagtelje­sítmények növelésével, a mi­nőség javításával, anyag- és energiatakarékossággal. Nem a nehézségek hangoztatása, a feszültségek szóbeli levezeté­se a dolga, hanem a tartalé­kok megjelölése, újabb és újabb erőforrások feltárása és a jobb munkára való mozgósí­tás. FONTOS FELADATA ma­rad a szakszerveréti mozga­lomnak a termelést segítő te­vékenység, ezen belül a mun­kamozgalmak szervezése, a gazdasági tervezésben és a döntések előkészítésében való részvétel, a munka- és üzem- srérvezés, a fegyelemszilárdí­tás segítése. De számára ez is érdekvédelmi, érdekérvé­nyesítési munka! A szervezés javítása számára azért fon­tos, hogy a dolgozók folya­matosan, nyugodtan dolgozhas­sanak és jól kereshessenek. A termelési, technológiai, mi­nőségi és munkarendi fe­gyelem szilárdítása pedig azt jelenti, hogy a dolgos, be­csületes többség érdekeit vé­di a mozgalom az érdeksértő kisebbséggel szemben. A szakszervezetek számára a gazdasági növekedés első­sorban életszínvonal-politikai kérdés, a termelési szerke­zetátalakítás ellátáspolitikai probléma, az ármechanizmus a fogyasztói árbiztonság té­mája. Sokoldalúan érvénye­sített érdekvédelmi alapállá­sukkal o szakszervezeti kong­resszusok nagyban hozzájárul­hatnak társadalmi problé­máink megoldásához, gazda­sági nehézségeink leküzdésé­hez, a dolgozók politikai egy­ségének megszilárdításához. Dr. Pirityi Oltó, a Szakszervezetek Elméleti Kutattó Intézetének tudományos osztályvezetője t

Next

/
Oldalképek
Tartalom