Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

Export a háziipari szövetkezetekből Mérőműszerek, dísztárgyak PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! v AZ MSZMP PEST MEGYEI’BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . XXIV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM ‘ Ára 1.20 forint 1980. JŰNIUS 5., CSÜTÖRTÖK ŰRHAJÓS SAJTÓKONFERENCIA RAJKONURRAN A KOZMIKUS TESTVÉRISÉG Valerij Kubászov és Farkas Bertalan sajtóértekezleten számolt be űrutazásáról A Pest megyei háziipari szövetkezet termékei — a já­tékok, a konfekcióruhák, a gyermek kötött holmik, a né­pi díszítőművészet motívumait őrző használati és dísztárgyak nemcsak a hazai vásárlókhoz jutnak el, hanem a külföldi piacokon is keresettek. Minden esztendőben több millió forint értékű árut szállítanak a szövetkeze­tek szocialista országbeli N ehogy elkiabáljuk: folytatódik a megye iparában az, aminek tavaly tanúi lehettünk, az erőteljes törekvés a kivi­tel növelésére. Az év első négy hónapjában gyarapod­tak annak jelei, amit iga­zodási készségnek, a ru­galmasság növelésének, kezdeményező bátorság­nak szokás nevezni, s ami­nek eredménye a külkeres­kedelmi egyenleg némi ja­vulása. S ahogy a megkü­lönböztetett szedésmód is mutatja, a hangsúly a né­mi javuláson van, azaz vakmerőség lenne olyas­mit állítani: mennek rend­ben a dolgok, minden sí­nen van. Nincs minden sínen, sok a bizonytalanság. Egy valami kétségtele­nül megváltozott a koráb­bi helyzethez képest. Rit­kábban kerül sor arra, hogy a tárcák, az irányító szervek a vállalatokra, ezek pedig felsőbb hatósá­gaikra mutogassanak. Vá­cott, a városi pártbizottsá­gon beszélgetve hangzott el: inkább a tervek, el­képzelések, jó javaslatok sokasodása jellemző a fon­tosabb termelőhelyek több­ségére, mintsem a, mi min­dent magyarázunk, men­tünk magatartás. Igaz, most is felbukkan a vá­rosban olykor az a véle­mény, ami szerint min­dennek a szabályozók vál­tozása az oka — holott a szabályozók változása an­nak következménye, ami végbement, illetve ami el­maradt a legutóbbi évek­ben a termelőágazatokban — ám egyre többen van­nak azok, akik új utakat keresnek, hajlanak a vál­lalkozásra, a remélhető eredményekkel arányban álló kockázat viselésére. S ez még akkor is igaz, ha gyakran értetlenség kíséri — mint például a Forte Fotokémiai Ipar esetében, amikor érvényesítette a vi­lágpiaci árváltozásokat a belföldi értékesítésben is — a jogos vállalati lépése­ket, azaz nem túlzottan kedvező az a gondolati, megítélésbeli légkör és kö­zeg, amelyben a termelő­helyek új, eddig szokatlan intézkedéseket tesznek. Amit azért szükséges meg­jegyezni, mert a közvéleke­dés jelentősen hathat — hat is — a vállalati maga­tartás alakulására; visz- szafoghat és ösztönözhet. Ma inkább még visszafo­gásról beszélhetünk. •Bosszú éveken át fel- l| halmozódott, megol- ■■ dósra váró, de időben meg nem oldott teendőket kell legyűrnie az iparirányí­tásnak és a vállalatoknak. Sok egyéb között például az állami támogatások mérté­kének és körének fokoza­tos szűkítését, a kiviteli ter­vek gazdaságosságának vizsgálatát, a versenyképes áruk kínálatának bővíté­sét. Pest megyében ko­rábban is az országos át­lagnál kisebb volt az álla­mi támogatások mértéke a kivitelben — s elsősorban azért, mert maguk a vál­lalatok mondtak le erről a forrásról —, azaz mert má­soknál jobban támaszkod­tak tartalékaikra a terme­lőhelyek, most nehezebb a dolguk. Nehezebb az ed­dig várakozókhoz képest jó néhány megyei vállalat feladata azért is, mert már két-három esztende­je döntöttek a gazdaságos, nem gazdaságos termék- V _________ ______________ és tő kés partnereik meg­rendelésére. 9 A Taksonyi Háziipari Szö­vetkezetben Szalai Ervin el­nök arról számolt be, hogy az idén növelték az exporttevé­kenységet, ezen belül is a ma­gas minőségi követelményeket támasztó, a tőkés országokba irányuló kivitelt. A Pamut- nyomó Ipari Vállalattal együtt­működve mintegy 7000 darab otthonkát gyártott és gyárt fo­lyamatosan konfekciórészlegük dán és osztrák megrendelésre. rangsor ügyében, így a Csepel Autógyárban, a Mechanikai Művekben, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, azaz míg má­sutt most könnyed mozdu­lattal vesznek elő valamit a kalapból, ami eredményt hoz, a szóban forgó helye­ken nincs mód erre. Ezeknek a tényeknek, tapasztalatoknak a birto­kában már reálisan tudjuk értékelni azokat a törek­véseket, amelyek azt mu­tatják: a megyei termelő­helyek többsége érti, mire van szükség, mi az, ami a fontossági sorrendben min­den mást megelőz. Ennek az eléggé nem becsülhető megértésnek alapvető sze­repe volt abban, hogy ta­valy — az előző esztendő­höz képest — jelentősen bővült a villamos fogyasz­tásmérők, a fotofilmek, a konténerek, a fénycsövek, az írótollak termelése, il­letve kivitele, hogy a vegy­ipar mellett — ahol koráb­ban is eredményes törek­vések tanúskodtak a nép- gazdasági célok szolgálatá­ról —, most már a gép­iparban, s a könnyűipar némely vállalatánál is fel­lelhetjük a kívánatos vál­tozások első jeleit, ered­ményeit. S zó sincs arról, most már csak a taps kö­vetkezhet; kemény munka vár minden terme­lőhelyre. Azt azonban na­gyon lényeges — fogal­mazhatunk így is: alapve­tő — új tényezőnek tart­juk, hogy az irányító szer­vek és a vállalatok mun­kájában egyre több bizo­nyítéka van a korábbi rák­fene elkerülésének. S e rákfene az utólagos okos­ság volt, annak megálla­pítása, hogy ami történt, ami véget ért, abból mi ítélhető jónak, s mi baj­nak. Ez az utólagos okos­ság sokféle veszélyt hor­dott magában. Elsősorban azt, hogy mindig jelentős időbeli késedelemmel ala­kultak ki a döntések a to­vábbi lépésekre. Másodsor­ban: a termelők igyekez­tek valamennyit elrejteni tartalékaikból, mert bizo­nyosak voltak benne, az elszámoltatás után nagy szükség lesz arra. Csak ép­pen azt nem fedezték fel, hogy ezeknek a tartalékok­nak a fontosabb része idő­höz kötött, adott termelési, értékesítési környezethez kapcsolódik, később tehát már nem hasznosítható. Amikor tehát számon tar­tandó törekvésekről ejtünk szót, korántsem a valutá­ban vagy forintban mérhe­tő, kimutatható változáso­kat értjük alatta. Igaz, a népgazdaságnak nagy szük­sége van a kivitel ered­ményeire, ám ennél is égetőbb igény mutatkozik azokra a szemléletbeli, fel­fogásbeli változásokra, amelyekre most már tény­leg törekednek a legtöbb helyen, az irányításban és a termelésben. Most már tényleg, mert eddig inkább csak gyűlések témája, je­lentések szóvirága volt az igyekszünk. Most a való­ságban tapintható ki, bár kezdeti jelként, növény zsenge csírájaként. S ha csíra is, ne feledjük: ami­kor a mezőn a vetés sar­jadni kezd. a sok-sok ap­ró csíra húz a föld felszí­nére zöld szőnyeget, biztat azzal, hogy elkövetkezik az aratás ideje. Mészáros Ottó ________________J Ugyan csak ezekből a műhe­lyekből indult útnak húszezer darab otthonka a Szovjetunió­ba. A már hagyományosnak számító termékeikből, az ízlé­sesen szépen font kosarakból és egyéb ugyancsak fonott dísztárgyakból és használati eszközökből a korábbi évek­nél jóval több kerül a magas megrendelések miatt tőkés ex­portra. Az NSZK-iba eddig mintegy 1500—2000 darab fo­nott terméket szállítottak. Közvetett exportként mint­egy 2,5—3 millió forint értékű termékük kerül a külföldi piacokra. A Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár meg­bízásából készítenek a két nagy vállalat termeléséhez fontos alkatrészeket. Pécelen, a TRI-TON nevet viselő háziipari szövetkezet­ben a belső termékszerkezet­váltás következtében csökkent az export korábbi években megszokott mennyisége, mégis az év első negyedében jelen­tős megbízásoknak tettek ele­get. Konfekciórészlegükből 1 millió forint értékű terméket szállítottak közvetett export­ként a Szovjetunióba. Ugyan­csak a szocialista országokba viták a kedvelt és keresett kézimu nkacs omago kát. A több százezres exporttal elsősorban az ügyes kezű kislányoknak szereztek örömet. A szövetkezet elektronikai részlegében már évek óta ké­szítenek különböző laborató­riumi mérőműszereket, ame­lyek ugyancsak a külföldi pia­cokon öregbítik hírnevüket. Az idén a METRIMPEX külke­reskedelmi vállalat közvetíté­sével eddig 1 millió 300 ezer forint értékű műszert szállí­tottak, szocialista és tőkésor­szágokba, többek között Peru­ba, Algériába, Kínába. Kádár\ János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Jorge Kollét, a Bolíviai Kommunista Párt el­ső titkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi A Magyar Népköztársasá Elnöiki Tanácsa az országgyű­lési képviselők és a helyi ta­nácstagok általános választá­sát 1980. június 8. napjára tűz­te ki — mint már hírűi ad­tuk. Minden választópolgárnak joga, egyben hazafias köteles­sége is, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a helyi ta­nácsok tagjait megválasz- sza. A jog gyakorlásához, illetve a kötelesség teljesíté­séhez kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy ismét tá­jékoztatást adunk a fontosabb tudnivalókról. Mindenki az állandó lakó­helye szerint illetékes szava­zókörben szavaz. Valameny- nyien értesítést kaptunk ar­ról, hogy melyik tanácsi vá­lasztókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepe­lünk, melyik szavazóhelyiség­ben járulhatunk az urnák elé. Megkönnyítőjük a szavazatsze­dő bizottsáig munkáját — és a saját dolgunkat is — ha az említett értesítést magunkkal visszük, s a bizottság elnöké­nek átnyújtjuk. A szavazat­szedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személy­azonosságát nem tudja kellő­képpen igazolni. Személyi iga­zolvány nélkül tehát ne in­duljunk el a választás napján. Kellemesnek ígérkezik a hét vége időjárása, bizonyára so­kan akarják . pihenőnapjaikat Kitűnő hangulatú sajtókon­ferencián számoltak be nyolc­napos űrutazásukról — alig 18 órával a földetérés után a szovjet—magyar nemzetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű ál­lapotban van, orvosaik egy­értelmű véleménye szerint szervezetükben semmiféle kó­ros elváltozás nincs, a ki­sebb változások — például a súlyveszteség, ami Farkas Bertalan esetében mintegy há­rom kilogramm — az előre várt határokon belül vannak és rendkívül gyorsan helyre­áll a normális állapot. Egyéb­ként, mint ahogy azt ár. Hi­deg János orvosezredes el­mondotta: az első alaposabb vizsgálatot a magyar „Diag- noszt” berendezés segítségével, alig egy-másfél órával a föl­detérés után, Dzsezkazgan és Bajkonur között, a repülőgé­pen végezték el. A legnagyobb élmény A sajtókonferencián termé­szetesen arról kérdezték a legtöbbet a magyar űrhajóst, mi volt a legnagyobb élmé­nye. kommunista mozgalom idősze­rű kérdéseiről, a két testvér­párt kapcsolatainak erősítésé­ről. Áttekintették a nemzetkö­zi élet fontosabb eseményeit, különös tekintettel a latin­amerikai helyzetre. A találkozón részt vett Si­mán Reyes, a Bolíviai Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a I1B titkára és Gyenes András, az MSZMP KB titkára. lakóhelyüktől távol tölteni. Aki előreláthatólag nem tar­tózkodik a választás napján állandó lakóhelyén — vagy azt időközben megváltoztatta — legkésőbb június 7-ig kér­jen igazolást az illetékes ta­nács végrehajtó bizottságától, s azzal a hétvégi tartózkodási helye — illetve új lakóhelye — szerinti tanácsnál kérje fel­vételéi a választói névjegyzék­be. A választás napján — ki­vételesen — a szavazatszedő bizottságtól is kérheti az ál­lampolgár felvételét a pótnév­jegyzékbe, ha a szóban forgó igazolást, valamint személyi igazolványát felmutatja. Az ideiglenes tartózkodási helyen — például üdülőterü­leten — csak országgyűlési képviselőjelöltünkre szavaz­hatunk. Ám annák érdekében, hogy mindannyian részt tud­junk Venni körzetünk tanács­tagjának megválasztásában is, a megye valamennyi városá­ban, járási székhelyén, s a já­rások számos településén egy- egy szavazóhelyiséget este hat óráig mindenképpen nyitva tartanak. Aki már szombaton hétvégi pihenésre utazik, ezen a vasárnapon valamivel ko­rábban tér vissza, s a nyitva- tartó szavazókörben leadhatja voksát. Aki csak vasárnap in­dul kirándulni, akár reggel hatkor az urnák elé járulhat, hiszen mindenütt akkor kezdik a napot a szavazatszedő bi­zottságok. — Ne haragudjanak meg szovjet barátaim, ha azzal kezdem: a legnagyobb élményt az adta, hogy megláthattam Magyarországot a világűrből. Igaz, többnyire éjjel halad­tunk át az ország felett, de a fényeket, így Budapest fé­nyeit is jól lehetett látni. Ugyancsak nagy élmény volt űrhajósunk számára a Föld más részeinek megfigyelése, a napfelkelte és a napnyugta a világűrben, a kozmikus éjsza­ka a ragyogó csillagképekkel. — A súlytalanságot hamar megszoktam. Mintegy másfél­két órával a rajt után jelent­kezett ugyan kisebb vértolulás a fejemben, de parancsnokom megnyugtatott, ez nem jelent bajt, és elmúlik. Így is tör­tént és ezután már nem volt ezzel különösebb bajom. Az űrállomáson sokak szerint bi­zonyos érzékelési zavarok je­lentkeznék, orientációs prob­lémák mutatkoznak. Nálam ez nem volt így — igaz, meg kellett tanulni, hogy megszű­nik a fönt és leni, a jobbra és a balra. A legfontosabb, hogy mindvégig megőriztem a munkaképességet, a munka nem fárasztott el, bár a súlytalansággal nem lehet tréfálni, ez nem egyszerű meg­szokás kérdése csupán. A visz- szatérés tűnt számomra a leg­nehezebbnek, itt egy pillanat­ra úgy éreztem, hogy vízre szálltunk le, de ez csak érzé­ki csalódás volt Orvosi vizsgálatok — Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a ma­gyar űrhajós elmondta: pa­rancsnokával, Valerij Kubá- szovval már az előkészület idején szoros barátságot kötött, most azonban úgy érzi, az úton, „kozmikus testvérek” lettek. „Nagyon sokat segített, mindig megnyugtatott. A vi­lágűrben is úgy dolgozott, mint a Földön, nagy nyuga­lommal és ez igen jó hatást tett rám is’* — mondotta. Ku­bászov véleménye sem válto­zott kutató űrhajósáról: kitű­nő munkatársnak, jól képzett űrhajósnak, jó barátnak tart­ja. A visszatérés után eltelt időről szólva az űrhajósok el­mondták: közérzetük pompás, jól pihentek, kitűnően alud­tak. „Farkasnak farkasétvágya van” — tréfálkozott a magyar űrhajós, amikor arról kérdez­ték, jól evett-e a visszatérés után. „Mélyen aludtam, nem álmodtam, nem éreztem a kü­lönbséget — igaz, arriikor fel­ébredtem, először néztem, mi­ért nem a mennyezeten va­gyok és el akartam rugaszkod­ni az ágytól” — mondotta. — Mint közölte, még a visszaté­rést és az orvosi vizsgálato­kat követően szaunában is voltak. Az űrállomásról szólva, mindkét űrhajós azt emelte ki, hogy rendkivül tágas, ké­nyelmes tartózkodási és mun­kahely. Az ott dolgozó állan­dó expedíció nagy szeretettel fogadta őket, tökéletes volt a hangulat és az együttműkö­dés. Házigazdájuk Rjumin volt, aki maga gondoskodott minden étkezésről. Az állan­dó személyzet nagy örömmel fogadta a Földről érkezett küldeményeket. Rjuminnak kedves ajándék volt, hogy első űrutazásának naplója mi­nikönyv formájában megjelent Magyarországon, s nagyon örültek az Izvesztyija és a Magyar Hírlap különkiadásá­nak is. Kedves mellékepizód Tisztázódott a sajtókonfe­rencián a sok vihart kavart „bajusz-ügy” is. „Berci annak idején megígérte, ha eljut az űrállomásra, levágatja a baju­szát — mert nem hitte, hogy ez a mesének tűnő dolog megvalósulhat számára — mondta Kubászov. — Emlé­keztettük erre, de arról is tud­tunk, hogy a magyar nők til­takoztak ez ellen. Így jutot­tunk arra a megállapodásra, hogy megkurtítjuk a bajszát. Lekötöztük az ülésre, az egyik oldalról Valerij Rjumin látott a művelethez, mégpe­dig egy nagy lemezvágó olló­val, a másik oldalról én, egy kisollóval — azért, mint lát­ható, maradt a bajuszból”. A sajtókonferencián a tu­dósítók meleg szeretettel kö­szöntötték az űrhajósokat ma­gas kitüntetésük alkalmából, Kubászov és Farkas Bertalan viszont megköszönte a sajtó, a rádió, a televízió irántuk tanúsított érdeklődését. A sajtókonferencia után Farkas Bertalan — Valerij Kubászov közreműködésével — emlékfát ültetett az űrhajó­sok sétányán, szálláshelyük közelében. Parancsnoka, aki már előzőleg kétszer járt a világűrben, már akkor eleget tett ennek a hagyományos kö­telességnek. A szovjet—magyar űrexpe­díció tagjai néhány napig még Bajkonurban maradnak, be­számolóra és vizsgálatokra, majd visszatérnek Csillagvá­rosba. (Folytatás a 2. oldalon) Törekvések G. M. Jorge Rolle Kádár Jánosnál Választási tudnivalók t

Next

/
Oldalképek
Tartalom