Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

A kozmonauták Veszprémben íá&ogafás as útforő wároskasv Egyenllefesebb ellátás Ä kisgazdaságok segítése Könnyűipari tanácskozás Az év első hónapjaiban a könnyűipar értékben 5, meny- nyiségben 6 százalékkal növel­te nagy- és kiskereskedelmi szállításait, de termelése nem érte el a tervezettet — állapí­tották meg a Könnyűipari Mi­nisztérium vezetőinek, az ága­zat hét szakmai szakszervezete főtitkárainak és titkárainak és az OKISZ elnökének közös ta­nácskozásán, amelyen a gaz­dálkodás és a szocialista mun­kaverseny eredményeit és a legfontosabb tennivalókat te­kintették át. Egyetértettek ab­ban, hogy a termelés minőségi és hatékonysági tartalékainak feltárásával minél előbb el kell hárítani a szállítási szer­ződések teljesítésében mutat­kozó zavarokat. Szorgalmaz­zák és támogatják a kezdemé­nyező gazdasági munkát, a termékek minőségét javító, a választékot bővítő, de nem nagy beruházást igénylő fej­lesztéseket. Az adott területen legfontosabb feladatok teljesí­tése érdekében pedig jobban támaszkodnak a dolgozóknak a szocialista münkaverseny- ben megnyilvánuló aktivitá­sára. Új kirendeltség nyílik Pest megye tizenhét taka­rékszövetkezete közül a leg­jobban — 9 millió forinttal — a Pilisvörösvár és Vidéke. Ta­karékszövetkezetnél nőtt a be­tétállomány az év első öt hó­napjában. Most már több mint 120 millió forintot kezel­nek a hét és fél ezer betét­könyvben. A SZŐ VOSZ és a MÉSZÖV anyagi támogatásával Pomá- zon és Budakalászon kiren­deltségi irodát építenek. Elő­reláthatóan ezeket még az év végéig átadják. Így már ki­lenc takarékszövetkezeti iroda, Illetve kirendeltség lesz a kör­zetben. • • A szovjet—magyar közös ű repülés résztvevői, Vale- rij Kubászov, a Szojuz—36 parancsnoka, Farkas Ber­talan alezredes, kutató űr­hajós, Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi re­pülésirányító parancsnoka és Magyari Béla őrnagy, kiképzett űrhajós, vasár­nap a Balatonnál jártak. Előbb Balatonfüredre, majd Zánkára látogattak. Balatonfüreden, a híres Ra­bindranath Tagore-sétánynái helybeliek és üdülők ezrei gyűltek össze a vendégek fo­gadására, s a város párt- és állami vezetői köszöntötték az űrhajósokat és társaikat. A kozmonauták a sétányra nyíló parkban fát ültettek az első szovjet—magyar közös űrrepülés emlékére. Zánkán, a balatoni úttörő­város főterén az idei vakáció­zok első csoportjában nyaraló pajtások 3000-es serege, köz­tük szovjet pionírok, várták a vendégeket. Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtit­kára, meleg szavakkal kö­szöntötte őket, majd Valerij Kubászov és Farkas Bertalan — miután kötetlen beszámo­lót tartott kozmoszbeli élmé­nyeiről — a világűrt is meg­járt ajándékokkal kedveske­dett a gyerekeknek: úttörő­nyakkendőket, zászlókat és jelvényeket, a Csillagváros életéről szóló könyveket adott át nekik. Gyűlés Pápán Hétfőn Veszprém megyei látogatással zárult az első szovjet—magyar űrpáros és társaik országjáró körútja. A látogatás a megyeszék­helyen kezdődött: a város la­kosainak képviseletében tíz- és tízezrek fogadták nagy szeretettel a kedves vendége­ket, akiknek útja először a megyei pártbizottság szék­házéhoz vezetett. Elkísérte o..et Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága osztály- vezetője, Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár is. Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságá­nak első titkára tolmácsolta az országrész csaknem 400 ezer lakójának vendégváró örömét és jókívánságait. Pápán folytatódott ezután a kozmonauták programja. A világűrutazók és társaik tisz­teletére zászlódíszt öltött a város, amelynek repülős ala­kulatánál szolgált csillagvá­rosi küldetése előtt Farkas Bertalan és Magyari Béla. In­nen a Vaszari művelődési köz­ponthoz gördült a vendégek kocsisora. Az űrhajósok tisz­teletére rendezett gyűlés résztvevőit szűnni nem aka­ró tapssal, gratulációk özö­nével fogadták, a Szojuz—36 legénységét és társaikat. Szé- csi Jánosnak, a pápai járási pártbizottság első titkárának üdvözlő szavaira Valerij Ku­bászov és Farkas Bertalan válaszolt. A hcj.ársak közt Katonás fegyelemmel, igazi bajtársi hangulatban pergett tovább a vendégek programja. A pápai repü­lős alakulatnál katonai tiszteletadással fogadták őket a Komarov parkban. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Bakó Ferenc alezredes, a katonai egység parancsnoka üdvözölte a kedves vendégeket. Ezután Farkas Bertalan — a jelenle­vők harsány ünneplése, nagy tapsa közepette — átadta a párt és állami vezetőinek a város „világkörüli útra” el­vitt, s a kozmoszból vissza­hozott címerét. Ezután bemutatták a ven­dégeknek a repülős alakulat csapatmúzeumát, majd fel­avatták az első magyar— szovjet űrrepülés sikerét meg­örökítő emlékszobát, amelyet á világűrkutatás megannyi dokumentumával, a Csillagvá­rosba Pápáról indult magyar űrrepülősök életét, űrhajós­kiképzését bemutató fotókkal és más tárgyi emlékekkel töl­tötték meg. A- kozmonauták átadták azokat az ajándéko­kat, amelyek megjárták a vi­lágűrt, s ezután az emlékszo­ba anyagának becses részét jelentik. Ott vannak közöttük a csapatzászló kicsinyített mása, egy orbitális rakéta makettje, több emlékplakett és a , Magyar Népköztársaság selyemzászlóra hímzett térké­pe. Ezután megható pillana­tok következtek: a régebbi közvetlen csapattársak meleg szavakkal, kemény kézfogás­sal és baráti öleléssel köszön­tötték a Csillagvárosból visz- szaérkezett baj társaikat. Vé­gül látványos légi bemutatót rendeztek: Farkas Bertalan alezredes, és Magyari Béla őrnagy egykori századának legügyesebb pilótái adtak íze­lítőt tudásukból magasba ve­zérelt, a nehéz gyakorlatokat is könnyedén teljesítő gépeik­kel.­A kozmonauták a délutáni órákban visszaindultak Buda­pestre. Pest megyében több mint félmillió ember tevékenyke­dik csaknem 200 ezer kisgaz­daságban. Ezek területe mint­egy 80 000 hektár. A kisgaz­daságok adják a megye ösz- szes gyümölcstermelésének 59 százalékát, zöldségtermelé­sének 40 százalékát. A kistermelők nagymér­tékben hozzájárulnak a megye és Budapest áru- éllátásához. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága évek óta fontos feladatának tartja a mezőgazdasági kistermelés segítését, hiszen a termelők egyenletesebbé teszik a helyi ellátást, bővítik a választékot. A Hazafias Népfront akti­vistái, munkatársai igyekez­nek széles körben ismertetni a kistermelés fejlesztését szol­gáló agrárpolitikai elveket és támogatni azok gyakorlati végrehajtását. Nagy jelentősé­get tulajdonítanak a kister­melésben rejlő lehetőségek népszerűsítésének. Segítenek meg old ami a termelést, érté­kesítést gátló, akadályozó gondokat. Célkitűzésük, hogy segítsék a bérből és fizetés­ből élők, különösen a fiatalok bekapcsolódását a kisterme­lésbe. Ezt is hivatott elősegíteni a HNF Pest megyei Bi­zottsága melleit működő Kistermelők és Kiste- nyésztők Társadalmi Szö­vetsége. A mezőgazdasági kisterme­lők munkájának támogatására a maga lehetőségeivel és sa­játos eszközeivel a megyei OTP is felkészült, a termelők munkáját hitelnyújtással se­gíti. Kölcsönt lehet igényelni zöldség-, gyümölcstermesz­tésre, -telepítésre; állatok, táp, takarmány, mezőgazdasági kisgép beszerzésére, gazdasá­gi épületek felújítására, istál­ló, szerszámkamra építésére. Termelési hitelt azok igé­nyelhetnek, akik mezőgazda- sági művelésre alkalmas föld­területtel rendelkeznek. En­nek a kölcsönnek a felső ha­tára 15 ezer Ft, a hitel lejá­rata legfeljebb öt év, évi 8 százalékos kamat, mellett. Pest megyében évről évre emelkedik a mezőgazdasági kölcsönt igénylők száma. 1979- ben az OTP 1693 esetben nyújtott, összesen 26 millió fo­rintnyi hitelt, mezőgazdasági célra. A pénzt főleg állatte­nyésztésre, baromfitar­tásra, tojástermelésre, szőlő-, eper- és málnate­lepítésre kérték. A háztáji gazdaságok mun­káját segíti a Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége is. A TESZÖV által integrált kisgazdaságok száma emelkedett. 1978-ban 37 024 termelővel kötöttek szerző­dést, megállapodást, 1979-ben pedig 41 643-mal. A szövetke­zetekben 290-en foglalkoznak a kistermelés megszervezésé­vel. A TESZÖV állandóan fi­gyelemmel kíséri a felvásár­lásokat, az értékesítést, bemu­tatókat Sertés- és baromfi­tartás szervezése a háztájiban; A közös és a háztáji kapcso­lata címmel tapasztalatcseré­ket szervez. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága a TESZÖV- vel és a MESZÖV-vel együtt­működve szeretné elmélyíte­ni és még szorosabbá tenni a kertbarátkörökben egyesülő kisgazdaságok kapcsolatát a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekkel és áfészekkel. A fermelőfőff a fogyasztóig Felmérhető-e a kereslet? Ötszázan már új helyen Munkaeró-átcsoporlosítás Vácott Dönteni lehet észérvek idapján, józan logikával. De amikor emberi sorsok függ­nek az ítélettől, nehezebb. Ezt a háládatlan feladatot vál­lalta magára a közelmúltban több váci üfem és gyár, mert a munka ésszerű átszervezése megkövetelte, hogy többeket eredeti beosztásukból más munkakörbe állítsanak. Fő­leg az alkalmazottak és az improduktív munkát végzők közül. Álmatlan éjszakák — Amíg a végleges döntés megszületett, bizony nagyon sok álmatlan éjszakám volt — vallja be Kerenyi László, a váci Fényforrás- és Alkat­rész Gyár igazgatója. — Jól ismertem minden érvet, egyet is értettem velük, ám amikor arra ai emberre gondoltam, akit érint, mégis nehéz volt. Pálmai László, a váci városi pártbizottság titkára szerint is az utóbbi idők egyik legne­hezebb feladatának bizonyult az átszervezés: — Már évek óta vizsgáljuk a munkaerőgazdálkodást, ke­ressük a megoldást. Tavaly ismét napirendre tűztük, s a gazdálkodó egységek is el­készítették a feladattervet. De hangsúlyosom, ez nem kam­pánymunka. Minden vezető­nek ügyelnie kell arra, hogy a munka intenzitásának ér­dekében, a termelékenység növeléséért mind körültekin­tőbben szervezzenek meg min­den apró részletet is. A városban mintegy ötszáz embert kellett újabb munka­körbe állítani. Üj helyen kel­lett valamennyinek bizonyíta. nia. — Nálunk megkönnyítette a dolgot az is, hogy évek óta elindult a profiltisztítási fo­lyamat így lett a négy kész­áru üzemből egy, s a nyolc alkatrészgyártóból pedig há­rom. Ezután már megkezdőd­hetett a gyár belső helyzeté­nek a vizsgálata: részletesen elemeztük a vezetők és a beosztottak munkáját, s el­bíráltuk, hol van felesleges em­ber, hol kell több munkakör­ből egyet kialakítani? Mindezt az emberek ' már előre tudták. Az üzemi négy­szög is mindenhol megvitatta, mégpedig személyre szólóan. — Így jöttünk, rá arra is, hogy a termelő üzemeket irá­nyító gyáregységvezetők más­hol többet tehetnek a gyár ér­dekében. S ha őket átirányít­juk, kiküszöbölünk egy feles­legesen beékelődött szakaszt a munka menetéből — magya­rázza az igazgató. — Mi lett az eredmény? — Valamennyi munkakör­ben szembe kellett nézni ön­magunkkal. Nem tagadom, néhányan el is mentek. De azok voltak többségben, akik megértették és támogattak bennünket. * Csak méltányosságból — Kértük valamennyi mun­kahelyet, hogy a vizsgálódás­ba, véleménycserébe vonják be a társadalmi szervek kép­viselőit is. Emberekről lévén szó, nem lehet felelőtlenül dönteni — mondja Pálmai László. — Egy esetünk került dön­tőbizottság elé *— magyarázza az Izzó váci gyárának igaz­gatója. — Egy, a könyvelés­ben dolgozó szakképzetlen fia­talasszonynak mi kétműsza- kos fizikai munkát ajánlot­tunk fel. Ezzel nem értett egyet, mivel akkor nem tud­ná ellátni két gyermekét. Méltányosságból egy műszak­ra tettük, de egy hét múlva áthelyezéssel elment — És a többiek? — Nagyon sok döfités után személyesen beszélgettem az érintettel. Volt. akit nem tud­tam meggyőzni, elment más­hová, de olyan is akadt, aki — s ezek voltak többségben — vitatkozott, érvelt, végül maradt. Az alkalmazottak kö­zül négyen-öten mentek el, a fizikai állományból úgy öt- venen. Helyettük nem ve­szünk fel senkit. Az egyik gyáregységvezetőt üzemvezetői munkakörbe tet­ték át. Nem kíván névvel sze­repelni, s nem is beszél szí­vesen, de végül ennyit mond: — Mindez szükséges volt, jól tudom, hiszen magam is szervező és szenvedő alanya vagyok az intézkedéseknek. De nekem eZ a változás bi­zony presztízsveszteséget je­lent. Az emberek gyakran hi­szik azt: bukott ember, akit más munkára helyeznek. Zökkenőmentesen A Forte asszonyai nem tö­rődtek a presztízzsel, hanem megértették, hogy a budapesti színeslaboratóriumban van most rájuk nagyobb szükség. Jöttek tehát. Sőt, tizenötük kö­zül heten kérték, hogy ál­landóan Budapestre járhassa­nak. Illés Barna, a Forte keres­kedelmi és közgazdasági osz­tályvezetője szerint náluk zök­kenőmentesen ment az át­szervezés : — Igaz, féltünk ettől a változástól mi is. De ha gon­dosan előkészítjük, jól szer­vezzük, akkor nem lehet baj. Augusztusig felszámoljuk ér­sekvadkerti telepünket. Onnan csaknem harmincán kerülnek máshová, de nem maradnak munka nélkül az asszonyok. Az Egyesült Izzó váci fény­forrásgyárában csaknem 150 ember változtatott munkahe­lyet. Bizonyára nehéz volt ott­hagyni a gépet, a kollegákat, megválni az évek óta meg­szokottól. Az eredmények vi­szont azt bizonyítják, hogy ezt a lépést meg kellett ten­ni. A termelékenység azóta 12 százalékkal növekedett. Szalai Mária A zöldségtermesztés fejlesz­tésére nozoit párt- és kor­mányhatározaton végrehajtá­sával az elmúlt évekoen meg­állt a zöldsegtermő terület csökkenése. Ugyanakkor a ter­melés színvonala emelkedett. A Pest megyei párt-végrenaj főbi­zottság nosszu távú koncepciót dolgozott és adott ki, mely­nek nyomán a termelés kon­centrációjával és szakosodá­sával egy időben a műszaki- technikai színvonal’ is emelke­dett. De tény, hogy belátható ideig az időjárás alakulásának is meghatározó szerepe van. Ahogy az idén is, amikor két- három hetes késéssel érnek a ’ zöldség- és gyümölcsfélék. De nemcsak a termés érésének ideje, mennyisége, minősége, hanem a piaci igények is vál­toznak. ilyen feltételek mel­lett lehet-e tervszerűen ter­meltetni, felvásárolni és érté­kesíteni a zöldséget és gyü­mölcsöt? — kérdeztem Hor­váth Mihálytól, a Pest megyei Zöldért igazgatójától. Meghatározó a nagyüzem — Olyan biztonsággal, mint ahogy például egy ipari üzem dolgozhat, semmiképpen sem. Kiszámításában sok-sok év tapasztalata is segít, az értéke­sítési és a termelési lehetősé­gek alapján középtávú fej­lesztési és forgalmazási tervet készítünk. Így történt ez az V. ötéves tervre, s már dolgo­zunk a következőn. Ezt a ter­vet aztán évenként felülvizs­gáljuk és pontosítjuk. Ponto­san konkretizálni csak az úgy­nevezett éves felvásárlási és értékesítési szerződések meg­kötésekor lehet. A szerződése­ket az előző év októberében és novemberében kötjük meg. — A zöldség- és a gyü­mölcstermés azonban, akár a minőséget, akár a mennyisé­get nézzük, folyton ingadozik. Hogyan tudják kiszámítani az előző év októberében vagy no­vemberében, hogy miből mennyi terem majd? — Pontosan senki sem tud­ja. Éppen ezért a Zöldért ál­talában 10—15 százalékkal többet köt le a szükségesnél. Ez biztonságot nyújt rossz, vagy az átlagosnál gyengébb termés esetén is. A szerződé­sekben rögzített mennyiséget természetesen minden esetben átvesszük. A zöldségtermesztésben Pest megyében is a nagyüzemek a meghatározok. A termelés az 1976. évi mélypont után fel­lendült, illetve kiegyensúlyo­zott lett. De Pest megye la­kosságának teljes ellátásáról mégsem tudtak gondoskodni. Budapest és Pest megye piaci forgalmában ugyanis a Pest megyei termelők mintegy 35— 40 százalékos részesedéssel szerepelnek. Ugyanekkor visz­nek is ki különíéle termékeket a megyéből. Hogyan tudták az egyensúlyt megteremteni? Délről jön a primőr — Az egyenletes ellátást, legyen szó a fővárosról, Pest megyéről vagy bármelyik me­gyéről: csak a megyei Zöldért- vállalatok együttműködésével iehet megoldani. Pest megyé­ben például egyes termékek­ből, így új burgonyából, ká­posztából, karfiolból, zöldpap­rikából és görögdinnyéből a szükségesnél többet termelnek a természeti, éghajlati adott­ságoknak megfelelően. Mi ezt a többletet is felvásároljuk, s aztán a feldolgozóiparnak, más megyék Zöldért-vállalatainak eladjuk, egy részét pedig ex­portáljuk a Hungarofruct köz­vetítésével. S amiből Pest megyében kevés terem, azt más megyékből hozzuk be. A primőráruk többségét például a déli megyékben vásároljuk meg. Szabolcs-Szatmár megyé­ben almát vásárolunk, s ott is tároltatjuk, és a szükséglet szerint szállítjuk Pest megyé­be. így jártunk el a burgonyá­val is. Jóllehet a szükséges mennyiséget a szerződésekben lekötöttük, néhány gazdaság­ban azonban igen gyenge voit a termés. Kénytelenek voltunk Szabolcs-Szatmár, Fejér és Nógrád megyében vásárolni. Sőt mintegy 500 tonnát a szo­cialista országokból importál­tunk. Az egész évi viszonylag szé­les kínálatot a feldolgozó üze­mek és a tárolóbázisok hiva­tottak biztosítani. Sokat javí­tott a helyzeten, hogy bővül­tek a felvásárlók (a konzerv­ipar, a Zöldért és az áfészekj átvételi és feldolgozó lehető­ségei. A Zöldért Monoron és Tiunaharasztin épített egy-egy korszerű tárolót. Előrelátha­tóan még az idén elkészül Vácott és Gödöllőn is egy-egy modern burgonyatároló. A nagykőrösi és a hatvani kon­zervgyárak pedig részleges re­konstrukciót valósítottak meg. Tavaly már a Pest megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok huszonhat üzemé­ben csaknem 70 ezer tonna zöldséget, gyümölcsöt dolgoz­tak fel. Ez 36 százalékkal több a tavalyelőttinél. Egy másik nagy kérdés a zöldség- és gyümölcsárak ala­kulása. A Zöldértnek árszabá­lyozó szerepet is be kell töl­tenie. Hogyan sikerül ezt a gyakorlatban megvalósítani? Leszorítani az árakat Százöt saját, négyszáz áfész- és nyolcvan kiskereskedelmi boltot látunk el. Ezekben az üzletekben a Zöldért meg­szabta áron lehet vásárolni. A magánkereskedők és az őster­melők kénytelenek hozzánk igazodni. Ha azonban valami­lyen termék iránt nagy a keres­let, s kicsi a kínálat, akkor a piacokon megdöbbentő árkü­lönbözetek alakulnak ki. Előreláhatóan hogyan alakul majd az idei zölség-gyümölcs ellátás? — Ügy látszik, hogy zöld­ségből kevesebb, gyümölcsből viszont több lesz a tavalyinál. A Zöldért egyébként tavaly nyolc százalékkal adott el több árut Pest megyében, mint 1978-ban. Erre az évre 17—18 százalékos emelkedést tervez­tünk. Felméréseink szerint je­lenleg ennek megvannak a reális alapjai. S mi lesz jövőre? — Már dolgozunk az új öt­éves keretszerződések kialakí­tásán. Az 1981-re szóló szerző­déseket augusztusban kezdjük előkészíteni, s szeptember vé­géig a nagyfogyasztókkal, ok­tóber végéig pedig a terme­lőkkel is megkötjük. Szente Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom