Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

1980. JÜNIUS 13., PÉNTEK NYOLC NAP KOZMOSZÉLMÉNYEI AZ ŰRPÁROS MOSZKVA! SAJTÓKONFERENCIÁJA Nemzetközi sajtókonferencia Moszkvában. A képen: bornagy, Farkas Bertalan és Valerij Kubászov. Satalov altá­Szaljuton a jelenlegi állandó személyzet — ez részben az űrállomás állapotától, részben a személyzet közérzetétől és munkaképeségétől, részben pe­dig a feladatoktól függ. To­vábbra is használják a jelen­legi Szőj uz-űrha jókat, a Szo­juz—T típus próbarepüléseit pedig ezzel párhuzamosan folytatják. Oleg Gazenko akadémikus és Nyikolaj Gurovszkij, az Egészségügyi Minisztérium il­letékes főosztályvezetője az űrorvostudományi vizsgála­tokról szólt. Mindketten hang­súlyozták, hogy az ilyen vizs­gálatok eredményeit részben máris alkalmazzák a földi or­vostudományban. Számítógép és automatika Alekszej Jeliszejev űrhajós, a repülési program irányítója megállapította: a Szojuz-űrha- jök útja a nemzetközi szer mélyzetekkel teljesen a kije­lölt programnak megfelelően ment végbe. Ezeket az űrhajó­kat elsősorban a földi központ irányítja, az új, Szojuz—T tí­pusú űrhajókon viszont mind nagyobb szerepet kap a fedél­zeti számítógép, az automati­ka is. Georgij Beregovoj, az űrha­jósok Jurij Gagarin kiképző- központjának vezetője vissza­(Folytatás az 1. oldalról) szünetet parancsnokának, Va- lerij Kübászovnak és az űrál­lomás jelenlegi állandó lakói­nak, Leonyid Popovnak és Va­lery Rjuminnak, azért az ér­tékes segítségért, amelyet munkája végrehajtásához nyújtottak. Borisz Petrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Interkozmosz ta­nácsának elnöke méltatta a két űrhajós teljesítményét, azt, hogy teljes egészében el­végezték az űrkutatási progra­mot. — Az űrhajós szakmája teljesen új szakma. Egyesíteni kell magában a kiváló mű­szaki tudást a tudományos kutatómunkához szükséges adottságokkal — mondotta, kiemelve, hogy Kubászov és Farkas sikerrel oldotta meg valamennyi feladatát. A közös űrrepülést, amely fontos sza­kasz volt az Interkozmosz- program végrehajtásában, a szovjet kozmikus technika megbízható működése tette lehetővé, a kutatási program ósszeálításában, a szükséges műszerek előállításában fontos szerepet töltöttek be a magyar tudósok, mérnökök, műsza­kiak, munkások, s az így el­végzett kísérletek, amelyeknek eredményeit a két ország tu­dósai részben közösen, részben külön-külön dolgozzák fel, to­vább gyarapítják a világűrről szerzett ismereteket. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Farkas Bertalan fel­elevenítette a nyolc nap leg- J érdekesebb, legemlékezetesebb pillanatait. — Legnagyobb élményem talán az volt, hogy parancsno­kommal és az űrállomás sze­mélyzetével valódi kozmikus családot alkottunk, kitűnően, jó hangulatban dolgoztunk együtt. Mint kezdő űrhajós­nak, nagy élményem volt a földreszállás, de természetesen az űrutazás minden perce fe­lejthetetlenül emlékezetes ma­rad számomra. Sokat olvastam minderről könyvekben, tár­saim is sokat meséltek élmé­nyeikről, mégsem tudtam pél­dául elképzelni, milyen csodás a világűrben a napfelkelte, milyen megkapó érzés letekin­teni a Földre — mondotta a többi között. Beszámolt arról is. hogy Magyarországot mind éjszaka, mind nappal látta. Éjszaka igen jól megfigyelhe­tők voltak Budapest fényei. Napközben jól látható volt a Duna és a Tisza vonala, a Kárpátok gyűrűje. Terveiről szólva a magyar űrhajós elmondotta, a pihenés után mindenekelőtt arra ké­szül, hogy a mérnökökkel, tu­dósokkal, szakértőkkel megbe­szélje a kísérletek végrehajtá­sának tapasztalatait, esetleg javaslatokat is tegyen. — Nem kívánok szakítani a világűrrel, szeretném, ha mó­dom nyílna arra, hogy to­vábbra is kapcsolatban ma­radjak a kutatásokkal, örül­nék, ha folytathatnám tanul­mányaimat — jelentette ki a többi között. Hasonlóképpen folytatni akarja kapcsolatát az űrkutatással az expedíció parancsnoka, Valerij Kubá­szov is. Orbitális laboratóriumok A sajtókonferencián az új­ságírók kérdéseire az űrkuta­tási program több vezetője is válaszolt. Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrhajósok fel­készítésének vezetője például elmondotta: a Szovjetunió folytatni kívánja az orbitális űrállomásokkal végzett űrku­tatást, hasznosítva az eddig szerzett tapasztalatokat. A kö­zeljövőben az űrállomások lé­nyegében változatlanok ma­radnak, de a későbbiekben át­térhetnek — a feladatoktól függően — a több részből álló, összeszerelhető orbitális labo­ratóriumok alkalmazására. Ami az űrutazás időtartamát illeti, Satalov kijeletette: a szovjet űrprogramot nem az újabb rekordok felállítása ve­zeti, ezért egyelőre nem hatá­rozták meg, mennyi időt tölt a emlékezett arra, hogy repülő­tisztként részt vett Magyaror­szág felszabadításában. Sikert köszöntő táviratok A sajtóértekezleten bejelen­tették, hogy a nemzetközi űr­expedíció tagjait feladatuk si­keres teljesítése alkalmából a többi között üdvözölték a szo­cialista országok Interkoz- mosz-bizottságai, az eddigi kö­zös űrrepülések résztvevői. Ugyancsak üdvözletét küldte a Nemzetközi Űrkutatási Bi­zottság, a Cospar jelenleg Bu­dapesten ülésező tanácskozása, valamint a Szojúz—Apolló program három amerikai résztvevője, Stafford, Slayton és Brand. A két űrhajós a sajtókonfe­rencián közölte, hogy a közeli napokban Magyarországra utazik. ★ Dr. Szűrös Mátyás, Magyar- ország moszkvai nagykövete csütörtökön délután fogadást adott a szovjet—magyar kö­zös űrrepülés sikeres befeje­zése, az űrhajósok Csillagvá­rosba történt visszatérte al­kalmából. A fogadáson dr. Szűrös Má­tyás köszöntötte a sikeres út- jukról visszatért űrhajósokat, és méltatta a szovjet—magyar közös űrrepülés jelentőségét. Gromiko megbeszélései Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön fogadta Thomas Watsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. ★ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön fogadta Günther van Wellt, az NSZK külügyi államtitkárát, aki Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter közelgő szov­jetunióbeli látogatásának elő­készítésére érkezett Moszkvá­ba. Félárbocon o zászlók Japánban Meghalt Obira Csütörtökön hajnalban egy újabb szívroham következté­ben elhunyt a hetvenéves Ohira Maszajosi japán kor­mányfő, a Liberális Demok­rata Párt elnöke. A japán kormányfő halála után a kormányépületeken félárbocra eresztették a zász­lót. Hivatalos gyászszertartás­ról és állami temetésről még nem hoztak döntést, s erre valószínűleg csak a június 22- én megtartandó alsóházi és szenátusi választások után ke­rül sor. Amerikai üzletember kezdeményezése Koszigin fogadta Kendallt mazta, hogy tárják fel, milyen lehetőségek vannak a két or­szág kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön a a Kremlben fogadta Donald Kendallt, az Egyesült Államok üzleti köreinek neves képvise­lőjét, a PepsiCo cég igazgatóta­nácsának elnökét. A találkozót i Leszerelési konferencia az amerikai üzletember kérte. Az amerikai üzletember re­ményének adott hangot, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tokban támadt nehézségek át­menetiek, és sikerül felszá­molni azokat. Kendall szorgal­A miniszterelnöki poszt megüresedése miatt — az al­kotmányos előírásoknak meg­felelően — csütörtökön dél­után testületileg lemondott a japán kormány. A miniszte­rek azonban tovább viszik a hivatalos ügyeket az új kabi­netnek az általános választá­sok után történő megalakulá­sáig. Addig ügyvezető minisz­terelnökként Ito Maszajosi ka­binetfőnök áll a kormány élén. ★ Ohira Maszajosi japán mi­niszterelnök elhunyta alkal­mából Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ito Masza­josi ügyvezető miniszterel­nöknek. Dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagy­követe csütörtökön részvétlá­togatást tett a japán kor­mányfők hivatalos rezidenciá­ján. Nyári ülésszak A Nemzetek Palotájában csütörtökön megnyílt a genfi leszerelési bizottság ez évi A jugoszláv párivezetőség határozata Az eddigi úton tovább Belgrádban csütörtökön ki­bővített ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. Az ülésen Sztevan Doronysz- ki, a KB-elnökség ügyvezető elnöke elnökölt. Dusán Dragoszavac referá­tumában hangoztatta: aJKSZ szilárd elhatározása, hogy tö­retlenül folytatja eddigi poli­tikáját. Rámutatott, hogy to­vábbfejlesztik, erősítik a szo­cialista önigazgatási rendszert, következetesen szilárdítják a párt eszmei-politikai egységét és vezető szerepét. Veszelin Gyuranovics, a szö­vetségi kormány elnöke a ju­goszláv gazdasági stabilizációs politika végrehajtásának idő­szerű problémáiról szólt. Közvetlenül a JKSZ csü­törtöki központi bizottsági plé­numa után ülést tartott a Ju­goszláv párt KB-elnöksége. Miután a plénum elfogadta Branko Mikulics referátumá­nak azt a javaslatát, hogy a párt 12. kongresszusáig ne mó­dosítsák a szervezeti szabály­zatot és egyéves megbízatási időre válasszák meg a köz­ponti bizottság elnökségének elnökét, az elnökség megvá­lasztotta elnökévé Sztevan Doronyszkit, az eddigi ügyve­zető elnököt. HATTER * II. Új helyzet Dél-Afrikéban HARC MANDELA SZABADSÁGÁÉRT EGY NAPPAL azután tör­tént, hogy katonai parádéval és országszerte rendezett fé­nyes ünnepségekkel ülte meg a pretoriai fajgyűlölő rend­szer a Dél-afrikai Köztársa­ság kikiáltásának huszadik év­fordulóját. A megemlékezés­sorozat fő eseményét a fővá­rosban tartották, s P. W. Botha miniszterelnök gőgös szavakkal beszélt arról, hogy e húsz esztendő alatt „mily szi­lárddá” tették a fehér kisebo- ség kormányzatát, s egyúttal fenyegetések tömegét intézte a rezsim minden „belső és külső ellenfeléhez”, mindazok­hoz. akik „vitássá merészelik tenni” a fajgyűlölet fenntartá­sát Afrika utolsó területén. Egyetlen nap sem telt el jó­formán, amikor az éjszaka kö­zepén három heves robbanás rázta meg a nemrég üzembe helyezett Sasol I. és Sasol II. elnevezésű olaj berendezések környékét. A Sasol I. Johan­nesburgtól 100 kilométerrel délnyugatra a Natref olajfino­mítóhoz közel fekszik, a Sasol II. pedig Transvaal tarto­mányban ugyané várostól 200 kilométerrel keletre terül el. Mindkét.létesítmény a Dél-af­rikai Köztársaság „büszkesé­gei” közé tartozik. A PRETORIAI RENDSZER urai, akiknek országa kőolaj kivételével szinte minden más ásványi kincsben rendkívül gazdag, s két kísérleti teleppel igyekeznek hosszabb távra megoldást találni a Dél-afri­kai Köztársaság energiagond­jaira. Mivel az országnak te­kintélyes kőszénkincse van, bonyolult eljárással, pénzt nem kímélve, megkezdték a szén olajjá való cseppíolyósí- tásának folyamatát a Sasol I. és Sasol II. létesítményekben. Jelenleg az 1955 óta tartó kí­sérleti termelés a Sasol I-nél már az ország olajszükségleté­nek 4—6 százalékát fedezi. S a Transvaalban kiépítés alatti Sasol II. üzemnek 1985-re már a Dél-afrikai Köztársaság olajszükségletének mintegy fe­lét kellene szolgáltatnia. A dél-afrikai fajgyűlölők azért tartják oly „élet-halál kérdésnek” maguk számára a Sasol-létesítmények gyors ki­építését, nem törődve a szinte gigantikus anyagi áldozatok­kal, mert attól tartanak, hogy az ország körül bezárul a gazdasági bojkott, s a preto­riai rendszernek kapitulálnia kell, s fel kell adnia a fekete többség elnyomásának jelen­legi politikáját. Amíg a sah volt az úr Teheránban, Preto­riának nem kellett aggódnia amiatt, hogy az arab országok olajfegyvert alkalmaznak elle­ne. Akkor ugyanis a Dél-afri­kai Köztársaság olaj behozata­lának kilencven százaléka származott Iránból. S bár Pre­toria jó előre jelentős olajtar­talékokat halmozott fel a ha­talmas tartályokban, s olaj­behozatalának nagy részét ma már áttételesen „közvetí­tők” útján — még ha drágáb­ban is a világpiaci árnál —, meg tudja szerezni, a fehér kisebbség azért folytatja láza­san a Sasol-programokat, ho7177 így mentesítse gazdasá­gát a szállítmányok elmaradá­sa miatti veszélyektől. OLYAN HELYZETBEN, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában élesen elítélik a fajgyűlölet „utolsó bástyáját” Afrikában, s a teljes bojkott megvalósítását sürgetik a fe­hér kisebbség véres elnyomó rendszerének térdrekényszeri- tésére, Pretoriában különös jelentőséget tulajdonítanak a Sasol-program felgyorsításá­nak, azaz, hogy minél nagyobb arányban pótolhassák mester­séges úton a kieső olajszállít­mányokat. .Mint kiderült, az akciót a kormányzat által törvényen kívül helyezett Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) akti­vistái hajtották végre. A szer­vezet nyilatkozatában rámu­tatott: ez a hármas robbanás, amely az egyik legérzéke­nyebb pontján érintette a pretoriai fajgyűlölő rendszert, azt jelzi, hogy a fekete több­ség szabadságáért vívott küz­delem új szakaszába jutott. Az ANC ezzel az egyetlen ak­ciójával 12 millió svájci franknak megfelelő vesztesé­get okozott a rendszernek. A hatás a fehér ' kisebbségre szinte rendkívüli volt. A lapok különkiadásban számoltak be a robbantásokról, s a rendőri erők rendkívüli hajtóvadásza­tot indítottak az egyenjogúsá­gi mozgalom aktivistái ellen. A hatalmas fáklyaként lobogó olajtartályokat és berendezé­seket a tűzoltóság csupán több napos munkával volt képes el­oltani. MEG NAGYOBB VOLT azonban a szabadságharcos akció pszicnológiai hatása. A pretoriai fajgyűlölők, akik ed­dig úgy érezték, hogy rendőri­katonai terrorgépezetükkel aránylag könnyen elfojthatják a szabadságharcos erők meg­mozdulásait — amelyek eddig elsősorban tüntetésekre és fel­vonulásokra korlátozódtak —, kénytelenek voltak tudomásul venni: a küzdelemben új fel­vonás kezdődött. Mint a sza­badságharcosok bejelentették: a Sasol I. és II. elleni táma­dást további hasonló jellegű akciók követik. A Dél-afrikai Köztársaság kikiáltása óta a fajgyűlölők által betiltott ANC, amely e harcot irányít­ja és koordinálja, azt is közöl­te, hogy mindent megtesz azért, hogy egy part menti szi­geten raboskodó vezetőjét, Nelson Mandelát, akit a pre? tóriai rendszer a faji egyenlő­ség követeléséért életfogytig­lani börtönre ítélt, kiszabadít­sa. Ez az új helyzet annyira megdöbbentette a pretoriai hatóságokat, hogy nem merték megtiltani, hogy a Post című, legálisan megjelenő újság — amely mögött a feketebőrű többség mérsékeltebb elemei állnak — aláírásgyűjtést hir­dessen Mandela szabadon bo­csátásáért. Eddig már hatvan­ezer aláírás gyűlt össze erre a listára. Annak ellenére, hogy az ANC nyíltan bejelentette, hogy aktivistái voltak a rob­bantások elkövetői, s hogy ezt a szervezetet változatlanul mint illegálist, üldözi a preto­riai rendszer, mégsem mer egyelőre fellépni sem a Post, sem az aláírásgyűjtés ellen ... Arkus István tanácskozássorozatának máso­dik, nyári, ülésszaka. A sor­rendben 83. plenáris ülést az ülésszak új elnöke, dr. Milos- lav Ruzak csehszlovák nagy­követ nyitotta meg. A csütörtöki ülésen szólalt fel V. L. Iszraeljan nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője is. aki egyebek között kijelen­tette: az előző ülésszak óta el­telt rövid időben fontos nem­zetközi politikai események történtek, közülük is kiemel­kedik a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének a lengyel fővá­rosban május 14—15-én meg­tartott ülése. A részt vevő or­szágok képviselői ezen a ta­nácskozáson kidolgoztak egy — a nemzetközi biztonságot és leszerelést érintő — komplex programot. A varsói fórum nyomatékkai aláhúzta, hogy mihamarabb el kell jutni az atomfegyverek gyártásának betiltásáról, valamint készle­tük fokozatos felszámolásáról és teljes megsemmisítéséről folyó tárgyalások sikeres befe­jezéséig. Végezetül rámutatott, hogy noha a genfi leszerelési bi­zottság elsődleges feladatának tekinti a nukleáris leszerelés kérdésének megvitatását — mind ez ideig nem foglalko­zott a javaslatokban foglaltak megvalósításával, sőt még az erről szóló tárgyalások előké­születei sem történtek meg. Tanácskozik a Közös Piac Csütörtökön megkezdődött a2! Európai Gazdasági Közös­ség kétnapos csúcsértekezlete. Az olasz hatóságok soha nem látott biztonsági intézkedéseket tettek, mert különböző terro­rista szervezetek merényletek­kel fenyegetőznek. A velencei csúcsértekezleten a két legfontosabb téma: a Kö­zel-Kelet és a Közös Piac ki­bővítése. Főleg Spanyolország belépésének elhalasztása lesz a vita tárgya, mert a francia köztársasági elnök saját me­zőgazdaságát félti a spanyol konkurrenciától. A velencei csúcsértekezlet napirendjén szerepel a Közös Piac gazdasági helyzetének megvitatása is. CSAK RÖVIDEN. AZ IDEI TANÉVBEN 69 magyar ösztöndíjas fejezte be 40 szakon egyetemi, főiskolai tanulmányait az NDK-ban. A legjobb végzős ösztöndíjasok jutalomban részesültek. SÚLYOS KAROKAT oko­zott a mezőgazdaságban és az áramszolgáltatásban az a he­ves záporokkal és jégesőkkel párosult szélvihar, amely óránként 100 kilométeres se­bességgel söpört végig szerda este Bulgária északi, a Duna mentén fekvő megyéiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom